Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1986. I. 2. ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT Hatásos a pártcsoportok munkája Tapasztalatok a kommunisták évzáró taggyűléseinek tanácskozásairól A pártalapszervezetek évzáró taggyűlései előkészítésének fon­tos része volt, hogy a pártcsopor­tok felelősséggel értékelték mun­kájukat, véleményt mondtak párt- szervezetük tevékenységéről, ja­vaslatokat adtak annak további tö­kéletesítésére és megválasztották vezetőiket. Az említett feladatokat a pártcsoportok következetesen teljesítették, amit az értékelés eredményei is igazoltak. A párt­csoportok az alapszabályzatban megfogalmazott feladataikat az értékelt választási időszak alatt alapjában véve teljesítették. Ha­táskörükben szervezték a taggyű­lések határozatainak teljesítését, és törődtek azzal, hogy a pártta­gok és a tagjelöltek teljesítsék kö­telességüket és konkrét feladatai­kat. Az értékelés tapasztalatai ar­ról tanúskodtak: a pártcsoportok jó munkájának tulajdonítható, hogy a kommunisták nagy többsége kö­vetkezetesen teljesítette a taggyű­léseken elfogadott határozatokat. Járásunkban a pártszervezetek pozitívan értékelik a pártcsoportok munkáját, mivel nagymértékben hozzájárulnak a lenini munkastílus érvényesítéséhez a pártmunká­ban, és olyan légkört igyekeznek teremteni pártszervezetükben, amelyben a bírálat és önbírálat nem öncélú, hanem a kommunis­ták alkotó munkáját támogatja - összhangban azokkal a követel­ményekkel, amelyeket a CSKP KB 15. ülése fogadott el. A pártcsoportok tevékenységé­nek értékelése megmutatta, hogy a pártszervezetek döntő többsége rendszeresen foglalkozik a párt­csoportok tevékenységével, irá­nyítja azt, és meghatározza szá­mukra, mikor mire összpontosít­sák a kommunisták figyelmét és aktivitását. A pártcsoportoktól megkövetelik, hogy tevékenysé­gükről beszámoljanak. Járásunk pártszervezeteiben a pártcsopor­tok irányításának említett formái beváltak A pártcsoportok irányítá­sában példásan teljesítik felada­taikat az alapszervezetei pártbi­zottságok a losonci (Lučenec) Po- l'anában, a Közép-szlovákiai Üveggyárakban, a lovinobaňai és kalinovói Magnezitüzemekben és a Poltári Efsz-ben. Az említett és más pártbizottságok hathatós se­gítséget nyújtanak a pártcsopor­toknak, és rendszeres munkájuk­hoz jó feltételeket biztosítanak. Ezekben a pártszervezetekben a pártcsoportok jól dolgoznak, se­gítenek a párttagoknak és a tagje­lölteknek kötelességük, valamint konkrét feladataik teljesítésében. Ügyszintén jó tevékenységet fejte­nek ki a pártmunka hatásosságá­nak fokozásában, a párt befolyá­sának megszilárdításában a dol­gozók körében. Az értékelésekben szerzett ta­pasztalatok azt bizonyították, hogy azok a pártcsoportok érnek el jó eredményeket, amelyek céltuda­tosan és tervszerűen dolgoznak, összhangban a pártszervezetek munkatervével, kidolgozzák ope­ratív munkatervüket. Ezek azokat a feladatokat tartalmazzák, ame­lyek a taggyűléseken és a pártbi­zottsági üléseken elfogadott hatá­rozatokból erednek, valamint azo­kat a kérdéseket, amelyek össze­függnek a tagok ideológiai nevelé­sével, aktivitásuk fokozásával, tö­megpolitikai munkájukkal és a konkrét feladatok teljesítésével. A feladatok teljesítéséhez és a problémák megoldásához a pártcsoportok segítséget kapnak az alapszervezeti pártbizottságok­tól, amelyek állandó kapcsolatot tartanak velük. Üléseikre meghív­ják a pártcsoportok vezetőit és velük együtt tárgyalják meg a párt- határozatok teljesítését, a párt- feladatok végrehajtásának közös biztosítását. Az említett munkafor­mák járási pártszervezetünkben meghonosodtak, és érvényesíté­sük pozitívan mutatkozik meg a pártcsoportok tevékenysé­gében. Járásunk pártszervezeteiben 581 pártcsoport működik. Tevé­kenységüket járási pártbizottsá­gunk jól értékeli, mert hathatósan segítenek a pártszervezeteknek feladataik teljesítésében. Éppen ezért gondoskodik a pártcsoportok támogatásáról, tevékenységük tö­kéletesítéséről. Munkájukhoz se­gédanyagként irányelveket és módszertani eljárásokat adott ki, és a vezetőik részére majdnem minden évben megszervezi a többnapos bentlakásos tanfolya­mot. így volt ez a múlt évben is, amikor a pártszervezetek munka- módszereiről és feladatairól ren­dezett előadásokat a pártcsopor­tok vezetőinek. A pártcsoportok tevékenységét a politikai dolgozók és aktivisták segítségével figye­lemmel kísérik a járási pártbizott­ság osztályai is. Vizsgálják és elemzik, hogy a pártcsoportok megfelelően aktivizálják-e a kom­munistákat a feladatok teljesítésé­re. Ellenőrzik a pártcsoportok te­vékenységét a járási pártaktívá- kon, a járási pártbizottságnak és elnökségének ülésein. Munkájuk tökéletesítésére intézkedéseket fo­ganatosítanak, amelyekkel meg­ismertetik a pártszervezetek elnö­keit, a pártcsoportok vezetőit, és megkövetelik tőlük, hogy azo­kat következetesen teljesítsék. Az eddigi tapasztalatok és az elnök­ségi ülésen megtárgyalt ellenőrző jelentések is azt igazolják, hogy a pártcsoportok nagy többsége jól teljesíti rendeltetését, amit tevé­kenységük és eredményeik is do­kumentáltak. Az évzáró taggyűlé­sek a pártszervezetek többségé­ben pozitívan értékelték a pártcso­portok tevékenységét, főleg abból a szempontból, hogy aktivizálták a kommunistákat a párthatároza­tok teljesítésére. Másrészt rámu­tattak a pártcsoportok munkájá­ban felmerülő fogyatékosságokra, a lehetőségekre, amelyek kihasz­nálásával tovább tökéletesíthetik tevékenységüket. Olyan igényt tá­masztottak a pártcsoportok veze­tőivel szemben, hogy a jövőben még céltudatosabban szervezzék tevékenységüket. Rendszereseb­ben ellenőrizzék azt, hogyan telje­sítik a párttagok és a tagjelöltek a feladataikat, hogyan képezik magukat, figyelni kell fejlődésüket, és többet kell foglalkozniuk az em­berek közötti kapcsolatokkal, vala­mint a bírálat és önbírálat fejlesz­tésével is. Pozitívum, hogy az évzáró taggyűléseken határozatokat és intézkedéseket fogadtak el a párt­csoportok tevékenységének to­vábbi tökéletesítésére. A pártcso­portoknak, mint ahogy az évzáró tagsági gyűléseken is hangsúlyoz­ták, úgy kell dolgozniuk, hogy tag­jaik, a párttagok és tagjelöltek ak­tívak és példamutatóak legyenek munka- és lakóhelyükön, magán­életükben egyaránt, hogy meg­győzően magyarázzák meg a dol­gozóknak a párt politikáját, és megnyerjék őket megvalósítására. Feladataik teljesítéséhez az évzá­ró taggyűlések - amelyek teljes összhangban folytak le a CSKP KB 15. ülésének határozataival - jó feltételeket biztosítottak telje­sítésükhöz is, ami egyúttal záloga járásunkban a pártcsoportok cél­tudatosabb tevékenységének. TANKINA ISTVÁN, a losonci (Lučenec) járási pártbizottság titkára Harc az újért A Királyhelmeci (Královský Chlmec) Állami Gazdaság állatte­nyésztési szakágazatában más egyéb mellett a tejtermelésre for­dítjuk a legnagyobb figyelmet. A tervfeladatokban előirányzott 4 millió 550 ezer liter tejnek csak­nem a felét a királyhelmeci gazda­sági udvaron felépített korszerű, nagy kapacitású tehénfarmunkon fejjük. Ezen a farmon jelenleg 800 fejőstehenünk van, de többet is el tudnak itt helyezni, hiszen a tervek szerint ez a telep 1150 tehén eltar­tására épült. Az új elfogadása - annak elle­nére, hogy előrelépést, haladást jelent - mégsem megy egyik nap­ról a másikra. Hazudnék, ha el­hallgatnám, hogy ennek a korsze­rű technológiával felszerelt új te­hénfarmnak az átadása, illetve az üzemeltetésének a megkezdése zavartalanul ment volna. Már az átadáskor 295 hibát találtak a szakemberek. Az ilyen indulás, s az a további tény, hogy egy ilyen modern komplexum üzemelteté­sében nem voltak tapasztalataink, azt hozta magával, hogy a tejter­melési terv teljesítésében lema­radtunk, ráadásul még üzemi bal­esetek is történtek. A műszaki és technológiai hiányosságok két­ségtelenül rossz hatással voltak a tehénállományra is. A legjobb fejősteheneink egy harmada úgy megsínylette azt az átállást, hogy le kellett cserélnünk. Mindezek után bizonyára el tudják képzelni, hogy milyen hangulat alakult ki nálunk. Voltak, akik azt mondták, hogy térjünk vissza a régi, bevált módszerekhez, hagyjuk az újat, a kísérletezéseket. Nehéz hely­zetben voltunk, nem volt könnyű meggyőző érveket találnunk, de mi, az állami gazdaság kommu­nistái tudtuk, hogy nem szabad elfeledni: a nagy teljesítményű, korszerű technológiának zöld utat kell biztosítani, összefogással, le­leményességgel végül is sikerült a műszaki problémákat megolda­ni. Sok segítséget kaptunk a kerü­leti állategészségügyi intézettől, pontosabban a Jari Gajdoš doktor vezette komplex racionalizációs brigádtól - és hát nem utolsósor­ban a saját gépesítő részlegünk ügyes szakembereitől. Ma az állami gazdaságunkban mindenki tudja, hogy érdemes harcolni az újért. Itt az új tehénfar­mon mi sokkal jobb, higiéniailag tisztább környezetben dolgozunk, mint korábban a régi istállókban, nem beszélve arról, hogy keve­sebb állatgondozó nagyobb telje­sítményre képes. Az első évben a borjúelhullás igaz még nagyon magas, 11 százalékos volt, de jelenleg már a 2,5 százalékot sem éri el, s két év alatt 600 literrel sikerült növelnünk az egy tehénre eső fejési átlagot. Kétségtelenül feljövőben vagyunk, s eredménye­ink az egykori tamáskodókat is meggyőzték. Az éves tejeladási tervünket 1985. december 20-án tejesíteni tudtuk, s jó feltételeket alakítottunk ki ahhoz, hogy a telje­sítmények és a hozamok még tovább növekedjenek. E pozitív változásokért folytatott harc élén a tizenkét tagot számláló pártcso­portunk áll, s ma már ezt a szem­léletet egyre többen magukévá te­szik. Más egyéb mellett ezt bizo­nyítja az is, hogy állami gazda­ságunk dolgozói 1985-ben 1 millió 450 ezer korona gazdasági hasz­not eredményező újítási javaslatot nyújtottak be. PETRIGÁNY IMRE, az állami gazdaság állatgondozója Tettekkel a bizalomért A nemrégiben városi rangot ka­pott Sládkovičovo egyik lakótelepe Dános. Három sor ház, eléggé távol a városközponttól, az ország­út túlsó felén, két zsákutcát alkot­va. Egykor jellegzetesen proletár település volt, mert hiszen ide a húszas években a cukorgyári munkások építkeztek. Ma a város leghangulatosabb lakótelepe, ahol kertes házakban, villákban laknak a dolgozók. És ami fontos körül­mény: az itteni lakosokat képvise­lő polgári bizottságnak is rangja, jó hírneve van, hiszen a városi párt- bizottság, a vnb tanácsa szerint élenjáró, példát mutató. Egykor is a kommunisták voltak a hangadók, a különféle mozgal­mak szervezői ezen a lakótelepen. Ma is. A polgári bizottság tagja, Hájek Lipót, aki annak idején ala­pítója volt a cukorgyári pártszerve­zetnek. Tagja Csanaky István is, aki a második világháborúban azokkal harcolt, akik Týn nad Vlta­vou városban a cseh partizánok­kal vállvetve küzdöttek a győzele­mért. Tagja Pisi Ottó, a veterán pártharcos, aki mindegyik gyer­mekéből kommunistát nevelt. Persze, a polgári bizottság pár- tonkívüli tagjai, Németh Gizella, Klokner Árpád, Tóth Sándor is politikailag elkötelezett dolgozói szocialista társadalmunknak. A magam részéről megtisztelő feladatnak, mintegy kitüntetésnek tartom, hogy már több választási időszakban az ilyen összetételű polgári bizottság elnöke lehetek, velük küzdhetek lakótelepünk dol­gozóinak bizalmáért. Mi ugyanis azt valljuk, hogy nem elegendő időközönként meg­újuló bizalmat kapni, hanem a bi­zalomért meg is kell küzdeni, mert csak akkor tudjuk hatáskörünkben megvalósítani a gottwaldi jelszót: Arccal a tömegek felé. Csak akkor tudjuk magunk mögé felsorakoz­tatni a lakótelep dolgozóit, ha tet­tekkel bizonyítjuk, hogy érdeme­sek vagyunk a bizalmukra. Hangzatos, nagy szavaknak tűnhetnek ezek a megállapítások, valójában azonban úgynevezett szervezői, politikai apró munkáról van szó. Arról például, hogy ha netalán, valami hiba miatt nem szól, elhallgat Dánoson valamelyik hangszóró, a lehető leggyorsab­ban intézkedünk a megjavítása céljából. Többször is megtörtént, hogy panaszkodtak a lakosok: ez, vagy az hiányzik a lakótelepi üzlet áruválasztékából. Intézkedtünk mindannyiszor. Néha elég volt az üzletvezető közvetlen, bizalmas tájékoztatása. Máskor a felettesei­vel kellett tárgyalnunk az áruvá­laszték bővítése érdekében. Ami­kor a lakótelepiek gondja a vil­lanyáram fogyasztásával volt kap­csolatos, gyorsan intézkedtünk: minden második villanyoszlopra felszerelték az A-10-es rendszerű biztosítékokat tartalmazó ládi- kókat. Nem vár a polgári bizottság so­hasem arra, hogy írásos bead­vánnyal álljanak elő a lakosok. Ügyiratokat feleslegesen nem szerkesztünk, nem kérünk, nem to­vábbítunk. Ez persze nem azt je­lenti, hogy ilyesmi még nem fordult elő. Ha viszont szerkesztettünk egy-két beadványt, azt szinte min­denki aláírta, azt nagyon komo­lyan megtárgyalta a városi nemze­ti bizottság. Egy nagyon fontos esetben pedig a járási nemzeti bizottság tanácsa. Ahol persze tudták: ha Dános szól, okkal teszi. El is intézték ügyünket, kéré­sünket. Tetteinket tettekkel viszonozzák a lakosok. Ha kell, még önzetlen tettekkel is. Mert az természetes, hogy amikor a lakótelep gázveze­tékének a megépítéséhez szüksé­ges az ingyenes társadalmi mun­ka, amikor a maguk javáról van szó, hát lelkesedéssel dolgoznak, így volt júliusban, szeptemberben. Az egyik alkalommal 60 lakos, a másik alkalommal 38 lakos dol­gozott a gázvezeték építésén. Közvetlen és önös érdeket szol­gált a ravatalozó építése is, ahol a dánosiak 98 munkanapot dol­goztak. Az viszont önzetlen tettnek szá­mít, hogy ők, akik a most épülő művelődési háztól a legtávolabb laknak, ezen az építkezésen az idén 75 munkanapot dolgoztak, önzetlen lelkesedéssel dolgoztak a város túlsó felén a honvédelmi ház építésén is. íratlan szabály Dánoson, hogy egyaránt, arányos mértékben min­denkinek részt kell venni a társa­dalmi munkában. Mi, magunk kö­zött pontosan számon tartjuk, hogy ki, mikor, mennyit dolgozott. Előfordul, mint ahogy az idén is megtörtént, akadt, aki nem jött ve­lünk, nem tartott velünk, de az illető ilyenkor mindig megmagya­rázza: most szerelik be a házam­ba a vízvezetéket, sok a magam dolga is, majd bepótlom mulasztá­somat a közösnek. És persze, ilyenkor meg is tartják a szavukat. Egyébként ez a magyarázata annak, hogy nem adhatok számot a társadalmi munkában jeleske- dők, élenjárók nevéről. Említésre méltó viszont az a dá- nosi szokás, hogy minden alka­lommal a pionírok is részt vesznek a társadalmi munkában. Nem azt a munkát végzik, amit a felnőttek, hanem a koruknak, a fejlettségük­nek, az erejüknek megfelelőt, de sohasem hiányoznak. Ennek a szokásnak a gyökere szintén proletár eredetű, hiszen apáink is így vittek minket magukkal a kö­zös érdekű munkákra annak idején. Különben ilyen eredetű a tettek­re való mozgósítás módszere is, amiben lényeges: hangadók és szervezők a kommunisták. MOLNÁR KÁROLY, pedagógus, a polgári bizottság elnöke Tanácskozás a Sládkovičovói Városi Nemzeti Bizottság titkáránál. Az épülő művelődési ház makettje előtt a dánosi lakótelep küldötteivel megbeszéli a tennivalókat. Az építkezésen az idén 75 munkanapot dolgoztak a dánosiak. (Hajdú András felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents