Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 * ' 1986. I. 30. ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT Hatékony együttműködéssel a megelőzésért A bratislavai 3. városkerületi bí­róság és a nemzeti front szervei és szervezetei között eredményes együttműködés alakult ki. Ez kife­jezi a politikai és az össztársadal­mi érdekek egységét a választási programok teljesítésében, ösztön­zi az alkotó kezdeményezést, megteremti az anyagi és szellemi értékek növekedésének és fej­lesztésének feltételeit, megszilár­dítja az állampolgároknak a váro­sukhoz, városkerületükhöz való viszonyát. A városkerületi bíróság dolgozói mindig is erőteljesen tá­mogatták ezt az együttműködést, kezdeményezően kapcsolódtak be az egyes társadalmi és állami szervek munkájába, a negatív tár­sadalmi jelenségek elleni harcba. Tanácselnökeink és bíráink po­litikai és társadalmi munkáját je­lentősen befolyásolták a Nemzeti Front választási programjai, de az egyes kiemelkedő társadalmi megmozdulások is. így volt ez pl. az 1982-ben megtartott népiül- nök-választásokon, amelyek meg­szervezésében elsősorban a vá­roskerületi bíróság vezető tiszt­ségviselői vettek részt, szorosan együttműködve a Nemzeti Front szerveivel és a III. városkerületi nemzeti bizottsággal. Ez az együttműködés már a jelöltek ki­választásában is megnyilvánult, aminek a hasznát érezhetően bi­zonyította a népi ülnökök munká­jának későbbi, folyamatos értéke­lése. Az elmúlt években a városkerü­leti bíróság dolgozói aktívan kap­csolódtak be a III. városkerületi nemzeti bizottság és egyes szer­veinek munkájába. így például a közrendvédelmi bizottságban dolgozott a városkerületi bíróság állandó képviselője, aki nemcsak hogy részt vett a bizottság munká­jában, de - szakmai ismereteiből kifolyólag egyben ellátta a bizott­ság instruktorának tisztségét is. A nemzeti bizottság felkérésére a bíróság egy állandó tagot (az egyik polgári jogi ügyekben jártas tanácselnökét) küldött a lakásbi­zottságba is, aki a bizottságnak főként a bonyolult és nehéz ügyek megoldásában nyújtott segítséget. Jó együttműködés alakult ki a nemzeti bizottság egészségügyi és szociális szakosztályával, illet­ve ennek bizottságával. Ez a bi­zottság havonta egyszer ül össze, megvitatja az iskolakerülés egyes eseteit, s a megelőzés érdekében beszélgetést folytat erről a szülők­kel és a gyermekekkel. A tanácselnökök és a bírák nagy segítséget nyújtottak az ok­tatásügyi szakosztálynak is, fő­ként a szakosztály megelőző-ne- velő tevékenységében. Ellátogat­tak az iskolákba, szaktanintéze­tekbe, üzemekbe, nyugdíjasok klubjaiba, ahol előadások, konzul­tációk és vitaestek keretén belül magyarázták a párt jogpolitikáját, az állampolgárok jogait és köte­lességeit, az össztársadalmi érde­kek és a szocialista tulajdon vé­delmének fontosságát, a bűnözés és más káros társadalmi jelensé­gek elleni harc jelentőségét, s ez­zel is hozzájárultak az állampolgá­rok jogtudatának fejlesztéséhez. Az állami és a társadalmi intézmé­nyekkel folytatott együttműködés azonban új elemekkel is gyarapo­dott. Itt szeretnék említést tenni a házassági tanácsadóval folyta­tott együttműködésünkről is. Már- már hagyományosnak tekinthető, hogy azokat a válni készülő há­zastársakat, akiknek házasságát a bontóperes tanács megmenthe- tőnek véli, elküldjük a tanácsadó­ba, hogy annak segítségével ren­dezzék megromlott kapcsolatai­kat. Új gyakorlat viszont az, hogy a házassági tanácsadót azokról a házastársakról is értesítjük, amelyek válókeresetét visszauta­sítottuk vagy ők maguk vonták vissza a válókeresetet, hiszen már a válásra irányuló szándék is jelzi, hogy a házastársak együttélése jelentős konfliktusokkal jár, s ,,gyógyításra” szorul. A házas­sági tanácsadótól kapott visszajel­zéseink szerint ez a gyakorlat na­gyon hasznos, és hozzájárul a há­zasságok megszilárdításához, s a Bratislavában különösen ma­gas válási arányszám visszaszorí­tásához. A családvédelem mellett nagy figyelmet fordítunk az ifjúságvéde­lemre is. 1985. májusában együtt­működési egyezményt kötöttünk a SZISZ városkerületi bizottságá­val. Több tanácselnökünk vált a városkerületi ifjúsági szerveze­tek tanácsadójává, részt vettek az aktívaértekezleteiken, megelőző­nevelő jellegű' intézkedéseiken, előadásokat tartottak. Meggyőző­désünk, hogy a CSKP XVII. kong­resszusa és a képviseleti testüle­tekbe való választások új ösztön­zést adnak az állami és a társadal­mi szervezetekkel folytatott együttműködésünk fejlesztésé­hez, s a káros jelenségek megelő­zésére, az állampolgárok jogtuda­tának növelésére. Dr. SZAKÁL ÉVA a bratislavai III. városkerületi bíróság tanácselnöke IGÉNYESEBBEN A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN A lakásszövetkezetek részvétele az állami lakáspolitika megvalósításában A lakosság egyre nagyobb részt vállal a lakásprobléma meg­oldásából, ami megnyilvánul a szövetkezeti lakásépítés rész­arányának növekedésében is. A lakásszövetkezetekre fontos szerep hárul a tagság igényeinek egyre jobb kielégítésében. A la­kásszövetkezetek szövetségének IV. kongresszusa feladatul adta, hogy a szövetkezeteknek el kell mélyíteniük együttműködésüket a komplex lakásépítésért felelős szervekkel, a nemzeti bizottsá­gokkal, valamint a tervező szerve­zetekkel. Ennek az együttműkö­désnek is hozzá kell járulnia a la­kások és az egész lakótelepek további javításához. Az elmúlt évben folytatott együttműködés eredményeit érté­kelve megállapíthatjuk, hogy je­lentősen javult az összmunka a kerületi nemzeti bizottságokkal, mint a lakásépítés központi beru­házóival, valamint a tervezőkkel is. így közösen készítik elő az új lakótelepek tervezését, közösen határozzák meg a szükséges la­kások számát és nagyság szerinti összetételét. Eközben figyelembe veszik a munkahelyek munkaerő­gondjait, s azt, hogy az egyes járásokban hányán igényelnek la­kást. Nagyon fontos, hogy a lakás- szövetkezetek részt vegyenek a komplex lakásépítés tervezése egyes szakaszainak megtárgyalá­sán, az ellenőrzésben. Ugyanak­kor szükséges, hogy a nemzeti bizottságok jobban figyelembe ve­gyék a lakásszövetkezetek jogos észrevételeit, főleg ami a lakás­igénylók számát és a lakások mi­nőségének javítását illeti. Jó együttműködést alakítottunk ki a Szlovákiai Tudományos és Beruházásfejlesztési Bizottsággal. A lakástípusok tervezett innová­ciójának, észrevételeink figyelem­be vételének hozzá kellene járul­nia ahhoz, hogy a lakók elégedet­tebbek legyenek, hiszen jelenleg a szövetkezetek tagságának még nagyon sok a jogos kifogása a tí­pustervekkel kapcsolatban. örvendetes tény, hogy sikerült lerövidíteni a lakások átvételekor megállapított hibák megszünteté­sének idejét, javult az egyes szer­kezeti elemek minősége és általá­ban megnyilvánul a társadalom­nak az a törekvése, hogy tovább javuljanak a lakáskörülmények. Meggyőződésünk, hogy ehhez a pozitív fejlődéshez a lakásszö­vetkezetek is hozzájárultak azál­tal, hogy bekapcsolódtak a komp­lex lakásépítés előkészítési sza­kaszába. Az említett pozitívumok ellenére nem lehetünk elégedettek minde­nütt a szövetkezeti lakások minő­ségével. Kedvezőtlenül befolyá­solja a lakások kivitelezését az a gyakorlat, hogy a lakások átadá­sát az év utolsó napjaira összpon­tosítják. Az ilyen lakóházakban, illetve lakásokban sokkal több a hiba, a befejezetlen munka, ami természetesen kedvezőtlenül be­folyásolja a lakók közérzetét. Tag­jaink gyakran jogosan bírálják az ilyen fogyatékosságokat. Nem si­került döntő fordulatot elérni a te­tőzet és a lakásokban felhasznált fából készült berendezési tárgyak minőségének javításában. Sok apróság is bosszantja az új szö­vetkezeti lakások tulajdonosait - a padlóburkolat alatti felület egyenlőtlensége, a lakásmagok szigetelése, a falak és plafonok felületes megmunkálása, a tapé­ták minősége, illetve mintája, az ajtók és ablakok rossz minősége, sőt még az ablakok hanyag üve­gezése is. A lakásszövetkezeteknek tagja­ik érdekében, az érvényes jogsza­bályokkal összhangban, meg kell követelniük az építés valamennyi szakaszában a minőségi követel­mények megtartását. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy egyelőre úgy a kivitelezők, mint a tervezők és a lakásszövetkezetek csak az át­adáskor szentelnek nagyobb fi­gyelmet a minőségnek és ez nem elegendő ahhoz, hogy a lakások kivitelezése lényegesen jobb le­gyen. Az építkezés valamennyi résztvevőjének az eddiginél job­ban figyelembe kell vennie a tag­ság észrevételeit. Csak így érhető el, hogy a lakók elégedettek le­gyenek, s ugyanakkor csökkenje­nek a lakáskarbantartásra, illetve javításokra fordított költségek. A 8. ötéves tervnek az állami lakáspolitikát meghatározó kon­cepciójával összhangban felül kell bírálnunk a lakásépítés kivitelezé­si rendszereit, miközben a leggya­koribb hibákból, valamint a kar­bantartási és javítási költségekből kell kiindulnunk. Megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani a szö­vetkezeti lakások beruházási költ­ségeire. Megköveteljük a lakások minőségének javítását, de az SZSZK Építésügyi Minisztériumá­nak rendelkezéseivel összhang­ban mi is aktívan bekapcsolódunk a lakásépítés formáinak és mód­szereinek értékelésébe. ĽUDOVÍT KOŠÚT mérnök, a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetségének alelnöke Közösen, mindannyiunk javára Az emberről való gondoskodás­nak igen sok formáját alkalmazzuk szocialista társadalmunkban. A Tóketerebesi (Trebišov) járás­ban egész sor kedvező eredményt értünk el ennek a fontos társadal­mi feladatnak a teljesítésében az utóbbi öt esztendőben. Szeretném hangsúlyozni, hogy elért eredményeink mögött a nem­zeti bizottságok, szakszervezetek, egészségügyi és szociális intéz­mények, az egyes vállalatok, üze­mek céltudatos összehangolt munkája áll. A mi járásunkban is bevált az a gyakorlat, hogy a dolgozókról való gondoskodás komplex prog­ramja rginden évben, a helyi igé­nyeknek és szükségleteknek megfelelően, belekerül az adott munkahely kollektív szerződésé­be. Ennek előkészítési időszaká­ban alkalma van a dolgozóknak arra, hogy észrevételeket, javasla­tokat tegyenek a munkafeltételek további javításával, a legidősze­rűbb egészség- és munkavédelmi feladatokkal kapcsolatban. Legnagyobb örömünkre ezek­nek a javaslatoknak a megvalósí­tásában példamutatóan kezdemé- nyezőek a dolgozók. Például a Sečovcei Mezőgazdasági Épít­kezések n. v. dolgozói a gyógytor­nateremmel, szaunával ellátott szociális intézmény építési mun­kálatainak jelentős részét maguk végezték el. A vállalat épületének környékén sportpályákat, meden­cét, konyhát, üzemi orvosi rende­lőt építettek. A csehszlovák gép­kocsiközlekedési vállalat terebesi üzemének dolgozói hozzáláttak egy rehabilitációs központ építé­séhez, amit az idén adnak át. Az élelmiszerkombinát üzemi orvosi rendelőjében belgyógyász, fogor­vos, nőgyógyász dolgozik, és kis patika is működik. Jelenleg az alapvető laboratóriumi kivizsgálá­sokra alkalmas helyiség létesíté­sén fáradoznak. Hasonló kezde­ményezéssel találkozhatunk a Ki- rályhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban, a Szomotori (Somotor) Magtermesztő Állami Gazdaságban, a Bodrogszerda- helyi (Streda nad Bodrogom) Álla­mi Gazdaságban. A jelentősebb ipari üzemek kö­zül külön említést érdemel a Vajá- ni (Vojany) Hőerőmű, ahol korsze­rűsítik rehabilitációs központjukat, amely a vállalat egészségügyi in­tézményének fontos részét képez­te eddig is. A Slovnaft vajáni üze­mének dolgozói példamutató munkát végeznek az üzem körüli zöldövezet létesítésében. Kedve­ző feltételeket teremtettek az üze­mi egészségügyi központ létesíté­séhez, az üzemi étkeztetés meg­honosításához, az óvodák hálóza­tának bővítéséhez. A rohamos gazdasági fejlődés, az újabb termelő kapacitások üze­meltetése negatív hatást is gyako­rol a környezetre. A mi járásunk­ban 86 olyan munkahely van, ahol a zajártalom, illetve a vegyszer­használat megbetegedéseket idéz elő. Ezeken a helyeken csaknem 2400 ember dolgozik. Számuk év­ről évre csökken, de nem olyan arányban, ahogyan szeretnénk. Ezen a téren a munkavédelmi szabályok következetesebb érvé­nyesítése és a tudományos-mű­szaki fejlesztés rugalmasabb gya­korlati alkalmazása segíthet. Di­cséret illeti a terebesi gépállomást, ahol az egészségre ártalmas munkahelyeken bevezetik folya­matosan az ipari robotokat. Nem sikerült megvalósítanunk az üzemi étkeztetéssel kapcsola­tos feladatainkat. Nem bővült az üzemi éttermek hálózata, főleg az építőipari kapacitások, de pénz­ügyi eszközök hiánya miatt is, ami viszont nem lehet minden esetben indok. Például a terebesi Tesla és a járási építőipari vállalat, valamint a királyhelmeci elektronikai üzem nem építette fel a tervezett üzemi konyhát. Az élelmiszerkombinát­ban viszont a rekonstrukció útján bővített üzemi konyhát nem hasz­nálják ki kellően. A 8. ötéves tervidőszakban szá­molunk azzal, hogy a terebesi húsüzemben, a vagongyárban korszerű üzemi étkezdét létesíte­nek. El szeretnénk érni, hogy 1990-ig járásunk dolgozóinak 70 százaléka részt vegyen az üzemi étkeztetésben. Az emberről való gondoskodás egyik legfontosabb területe az egészségügy, amely járásunkban jelentős fejlődést ért el az utóbbi években. Jelenleg ezer lakosra 8,54 kórházi ágy jut, ami megha­ladja a kerületi átlagot. Jelentősen javult a gyógyszertári szolgáltatás azáltal, hogy Királyhelmecen és Nagykaposon (Veľké Kapušany) új, korszerű gyógyszertárakat ad­tunk át. Az orvosok száma az utóbbi években háromszázra emelke­dett s a 8. ötéves tervidőszakban eléri a 345-öt. Feladataink között szerepel a királyhelmeci kórház bővítése, egy körzeti egészség- ügyi központ felépítése Nagyka­poson, gyógyszertár építése Ág- csernyóben (Čierna nad Tisou). Meggyőződésem, hogy az em­berről való gondoskodás kérdésé­nek megkülönböztetett figyelmet szentel pártunk közelgő XVII. kongresszusa, amint ez a vitára bocsájtott dokumentumból is kitű­nik, s oly határozatok születnek a kommunisták országos tanács­kozásán, amelyek teljesítését örömmel támogatjuk. ONDREJ OLEŇÁK a jnb alelnöke A szív- és érbetegségek elleni harcban fontos feladatok hárulnak az üzemi orvosokra. Képünkön Prešovban a helyi ruhagyár üzemegészség­ügyi központjában a szűrővizsgálatok keretében Szabó Éva orvosnő az egyik dolgozó vérnyomását méri. (Svätopluk Písecký - ČSTK felvétele) EREDMÉNYEK ÉS TERVEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSBAN

Next

/
Thumbnails
Contents