Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám, szerda

ÚJ szú 3 1986. I. 29. Folytatás Stockholmban a kilencedik fordulóval (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi gazdasági kapcsolatok megjavításáért és demokratizálásáért A SZOVJET KORMÁNY MEMORANDUMA AZ ENSZ FŐTITKÁRÁHOZ (ČSTK) - Mint röviden közöltük, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisz­ter megküldte Javier-Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak a szovjet kormány nyilatkozatát, amely Az országok nemzetközi gazdasági biztonsága - a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok megjavításának fontos feltétele címet viseli. A memorandumot az ENSZ hivatalos dokumentumaként tették közzé. Szövege a következő: Oleg Grinyevszkij, a stockhol­mi tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője az újabb forduló megnyitásának elő­estéjén a moszkvai televízióban kijelentette: Stockholmban re­mény van a sikerre, de az idó rövid és több probléma még megol­datlan. Mivel a bizalom erősítéséről van szó, elengedhetetlen egyebek között a helsinki Záróokmányban említett hadgyakorlatoknál kisebb mértékű szárazföldi gyakorlatokról való tájékoztatás is. A Szovjetunió azt indítványozza, necsak a szá­razföldi erők, hanem a haditenge­részet és a légierő hadgyakorlatai­ról is tájékoztassák egymást a fe­lek. Az USA és a NATO azonban a tájékoztatást kizárólag a száraz­(ČSTK) - A Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság fővárosá­ban tovább normalizálódik az élet. Az ádeni vezetés intézkedé­seket hoz az államhivatalok nor­mális működésének helyreállítá­sára, a víz- és áramellátás biztosí­tására. Ismét kinyitottak a péksé­gek, az élelmiszer-üzletek és a pi­acok. Az ádeni nemzetközi repülőté­ren folytatják az előkészületeket az éjszakai üzemelés felújítására. A főváros utcáiról fokozatosan el-' szállítják a megsemmisített kato­nai járműveket, eltávolítják a ro­mokat. Különleges katonai egysé­gek őrzik a fő utcákat és fontos (ČSTK) - Margaret Thatcher brit miniszterelnök a Westland- ügy részleteit tárgyaló igen viha­ros parlamenti ülésen hétfőn ta­gadta, hogy személyes felelősség terhelné ót, s alárendeltjeit hibáz­tatta a történtekért. Egyebek kö­zött azt állította, semmit sem tu­dott arról, hogy a kereskedelmi és ipari minisztérium a kormányhiva­tal két vezető titkárának tudtával részleteket közölt a sajtóval a Westland-üggyel kapcsolatos bizalmas kormánydokumentu­mokból, mégpedig azzal a céllal, hogy lejárassák Heseltine had­ügyminisztert. Leon Brittan, az VÁLASZ: A közvetett tárgyalá­sok több fordulójára került már sor. A további előreháladás érde­kében Pakisztánnak nagyobb önállóságot kellett volna tanúsíta­nia a döntéseknél és nem szaba­dott volna engednie az Egyesült Államok nyomásának. Arra van szükség, hogy az USA ne kény­szerítse Pakisztánt a megállapo­dás elutasítására, be kell szüntetni a határ menti fegyveres beavatko­zást és megbízható nemzetközi garanciákat kell nyújtani arra vo­natkozóan, hogy ezt a beavatko­zást nem újítják fel. Ugyancsak szükséges a mene­kültek kérdésének megoldása, akikről Nyugaton olyan gyakran és előszeretettel beszélnek. Kijelent­jük, hogy az afgán menekülteket tárt karokkal várjuk. Hazatérésük kérdésével a forradalmi tanács egyik külön dekrétuma foglalkozik, amely garantálja, hogy félelem nélkül és becsülettel visszatérhet­nek hazájukba, mint egyenjogú ál­lampolgárok. Részünkről semmi­lyen akadályokat sem gördítünk útjukba. Visszatérésüket azonban akadályozza a pakisztáni fél. Pa­kisztán területén táborokat hoztak létre, amelyekbe erőszakkal kény­szerítik a menekülteket. Fegyve­reket és kiképzést tartanak itt, majd visszaküldik őket Afganisztánba, hogy harcoljanak a forradalom és saját népük ellen. Az Afgán Demokratikus Köztár­saságban levő korlátozott szovjet katonai kontingens kérdése olyan ügy, amely csak minket és a Szov­jetuniót érint. A genfi tárgyaláso­kon rugalmas álláspontra helyez­kedtünk minden kérdésben, s ha földi csapatok tevékenységére kí­vánja korlátozni, s a konferencia ezen a kérdésen feneklett meg - mondotta Grinyevszkij. Mi a te­endő ebben a helyzetben? - tette fel a kérdést, majd kitért rá, hogy a kérdéskomplexumot részenként is meg lehet oldani. Vagyis meg lehetne állapodni a szárazföldi csapatok és a légierő nagy had­gyakorlatairól szóló tájékoztatás­ban, s a haditengerészet problé­máját el lehetne halasztani a kon­ferencia következő szakaszára, így a kérdést a konferencia napi­rendjén tarthatnánk, s fokozato­san megoldhatnánk, figyelembe véve minden ország biztonságá­nak érdekeit. Ez ésszerű hozzáál­lás, csak az USA-tól és a NATO- tól függ, megoldódik-e ez a prob­léma - mondotta végezetül Gri­nyevszkij. létesítményeket, az elhagyott há­zak kifosztásának megakadályo­zása céljából speciális egységeket hoztak létre. A légiforgalom hétfőn állt helyre, amikor Ádenből Damaszkuszba indult a JNDK légitársaságának rendszeres járata. Az ádeni kikötő tegnaptól ismét képes fogadni a kereskedelmi hajókat. A szovjet Vöröskereszt és Vö­rös Félhold Társaság gyógysze­rekkel, kötöző anyaggal, ruházat­tal, sátrakkal, gyermektápszerrel és más szükséges áruval megra­kott két repülőgépet küldött a dél­jemeni fővárosba. említett minisztérium vezetője ja­nuár elején adott utasítást a bizal­mas dokumentum nyilvánosságra hozatalára. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Heseltine lemondott. A parlamenti vita során a kon­zervatív párt több kiemelkedő sze­mélyisége, köztük Heseltine is, a kormányfő segítségére sietett. A múlt pénteken lemondott Brittan ismét magára vállalt minden fele­lősséget. Az ellenzék éles támadásai el­lenére a parlamenti szavazás so­rán a képviselők többsége a kor­mányt támogatta. a tárgyalások közvetlenek lesz­nek, ezeket a problémákat is meg­vitatjuk. Még egyszer hangsúlyo­zom, hogy a szovjet csapatok ki­vonása Afganisztánból kizárólag az ADK-t és a Szovjetuniót érinti. Erre a kérdésre vonatkozóan megfelelő megállapodások van­nak a két ország között. Erről magunk döntünk és senkinek sem engedjük meg, hogy beavatkoz­zon ügyeinkbe. KÉRDÉS: Milyen az ön véleménye Afganisztán és Csehszlovákia együttműködéséről? VALASZ: Pártjaink és kormá­nyaink között nagyon szoros bará­ti kapcsolatok vannak, önök jól tudják, hogy engem személyesen is különösen szoros kapcsolatok fűznek az önök országához. A szocialista országok között Csehszlovákia vezető helyet foglal el a segítségnyújtásban. Jól is­merjük a csehszlovák segítség és együttműködés gyakorlati példáit Afganisztánban. Kapcsolataink a szocialista or­szágokkal a baráti kontaktusokon alapulnak és őszinte kívánságunk továbbra is sokoldalúan fejleszteni kapcsolatainkat Csehszlovákiával gazdasági, műszaki, kulturális té­ren és mindenütt ott, ahol az együttműködés bővíthető. Engedjék meg, hogy ezt az al­kalmat kihasználjam arra, hogy forró köszönetét mondjak Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának és a csehszlovák népnek, tolmá­csoljam az önök országa becsüle­tes és dolgos testvéri népének Afganisztán népei szívélyes forra­dalmi üdvözletét és sok sikert kí­vánjak a szocialista Csehszlová­kia építésében. A jélenlegi nemzetközi helyzetben egyre nagyobb jelentőségűek és ha­laszthatatlanok a nemzetközi-gazda- sági kapcsolatok normalizálásával az országok közötti egyenjogú, kereske­delmi, gazdasági és tudományos, diszkrimináció mentes kapcsolatokkal és az államok gazdasági biztonságá­nak szavatolásával összefüggő fela­datok. Annak kifejezéseképpen, hogy a vi­lágszervezet elismeri ezeknek a fela­datoknak a fontosságát és időszerűsé­gét, s az ENSZ tagállamai túlnyomó többségének a nemzetközi-gazdasági kapcsolatok megjavítására és demok­ratizálására irányuló törekvéseinek ki- fejezöjeként jóváhagyták a nemzetközi gazdasági biztonságra vonatkozó ha­tározatot, amelyet a Szovjetunió ter­jesztett elő az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakán. Ez a határozat az ENSZ- ben rögzíti a nemzetközi kapcsolatok egyik alapelvét és új, fontos irányt nyit meg a szervezet tevékenységében gazdasági területen. A szovjet kormány, amely követke­zetes irányvonalát tartja szem előtt az Egyesült Nemzetek Szervezete Alap­okmányában foglalt célok megvalósí­tására, az ENSZ-nek a béke megszi­lárdításában játszott szerepének a fo­kozására, a nemzetközi biztonság ga­rantálására és az országok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésé­re, ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a következő körülményeknek kell elengedhetetlenül figyelmet szentelni. 1. Az utóbbi években a vezető kapi­talista országok irányvonalának hibájá­ból a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokban lényegesen megromlott a nem­zetközi gazdasági légkör, a világgaz­daságban tovább erősödtek a gazda­sági válságjelenségek, destabilizálód­tak az országok közötti gazdasági­kereskedelmi, deviza- és pénzügyi, va­lamint tudományos-műszaki kapcsola­tok és tovább romlott a fejlődő orszá­gok gazdasági helyzete. Ezzel leblok­kolták a nemzetközi gazdasági kap­csolatok megjavításának és igazságos, demokratikus alapokra történő átépíté­sének a folyamatát és veszélybe került az országok gazdasági biztonsága. A világgazdaság fejlődésének és a nemzetközi gazdasági együttműkö­dés normalizálásának legfőbb akadá­lya a feszültség fokozását és a nem­zetközi problémák katonai erővel törté­nő megoldását célzó irányvonal. A lá­zas fegyverkezés, mindenekelőtt az atomfegyverkezés, és a veszélyes űr­fegyverkezési tervek a társadalmi és gazdasági fejlesztéshez szükséges ha­talmas forrásokat vonnak el. Az embe­riség birtokában levő tudományos és műszaki ismereteknek katonai célokra történő kihasználása bonyolítja az or­szágok társadalmi-gazdasági fejlődé­sét, deformációkhoz vezet a nemzet­közi tudományos-műszaki kapcsola­tokban és negatív hatással van a nem­zetközi kapcsolatok egészére, beleért­ve a gazdasági kapcsolatokat is. A multinacionális monopóliumok és bankok az egyenjogú, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés aláásására, a nemzetközi-gadasági kapcsolatoknak nyomására és szuve­rén országok bel ügyei be való beavat­kozásra történő kihasználására, a fel­szabadult országok önálló gazdasági és szociális fejlődésének az akadályo­zására és kizsákmányolásuk fokozá­sára törekednek. Az országok közötti gazdasági kapcsolatokban nyíltan olyan módszerekhez folyamodnak, amelyek ellentétesek az ENSZ alapel­veivel, mint pl. a megkötött gazdasági szerződések teljesítésének az egyol­dalú elutasítása, kereskedelmi, hitel­és technológiai blokád szervezése, va­lamint diszkriminációs intézkedések a kereskedelemben és a tudoményos- műszaki kapcsolatokban. Az ehhez hasonló akciók a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokban fe­szültséget és bizalmatlanságot terem­tenek, dezorganizálják a világgazdasá­got és kereskedelmet, aláássák annak jogi alapjait és akadályozzák az új nemzetközi gazdasági rend igazságos és demokratikus alapokon történő lét­rehozását. 2. Az utóbbi években példátlanul ki­éleződött a fejlődő országok Nyugattal szembeni külföldi eladósodásának problémája. A kölcsönök utáni kama­tok törlesztése a fejlődő országokban a pénzügyi források egyre gyorsabb kimerüléséhez és a fiatal független országok gazdaságának a meggyen­güléséhez vezet. Ezek a források a monopóliumok meggazdagodását, valamint a költségvetési deficitek és a katonai programok finanszírozását szolgálják a nyugati országokban. A külföldi eladósodás problémája a fejlődő országok Nyugathoz fűződő kapcsolatainak része és tényleges megoldása lehetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, egyenjogú és demokratikus alapokra történő helyezése nélkül. A külföldi eladósodás kérdése megoldásának alapfeltétele a hitelek után fizetett ka­matok csökkentése, a valutaárfolya­mok stabilizálása, a kereskedelemben a protekcionizmusról való lemondás, a nemzetközi valuta- és pénzügyi rendszer átépítése valamennyi ország érdekeinek a szem előtt tartásával és az ennek keretében működő pénzügyi intézmények demokratizálása. Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a va- lutáris és pénzügyi nehézségeket egyes országok a politikai nyomás eszközeként és a szuverén országok belügyeibe való beavatkozás céljaira használják ki. 3. A nemzetközi gazdasági kapcso­latok megjavításának és a nemzetközi gazdasági biztonság szavatolásának a legsürgetőbb alapfeltétele az átfogó gazdasági valutáris és pénzügyi hely­zet stabilizálása, az ENSZ elfogadott határozatainak a megvalósítása, ame­lyek a nemzetközi-gazdasági kapcso­latok igazságos és demokratikus ala­pokon történő átépítését irányozzák elő, mindenekelőtt gazdasági, szociális és kulturális jogokra vonatkozó nem­zetközi szerződés megvalósítását és az új nemzetközi gazdasági rend létre­hozását. Ezek a programjellegű meg­oldások azonban bizonyos köröknek a nemzetközi ügyekben folytatott de­struktív irányvonala következtében a gyakorlatban mind ez idáig nem valósultak meg. Kísérletek történnek gyakorlati jelentőségük megkérdőjele­zésére és arra, hogy ezek feledésbe merüljenek. Az országok nemzetközi gazdasági biztonságának szavatolását garantáló feltételek létrehozására a fejlődő és az el nem kötelezett országok részéről történtek olyan kezdeményezések, mint az ENSZ keretében a legégetőbb világgazdasági problémákról való „globális tárgyalásokra“, továbbá a nemzetközi valutáris és pénzügyi konferencia összehívására, a multina­cionális társaságok magatartási kóde­xének a kidolgozását célzó tárgyalá­sokra és a technológiák átadására vo­natkozó javaslat. Mindezek a kezde­ményezések azonban zsákutcába ju­tottak. A ,.válság sokoldalúságára“ vonat­kozó valamiféle tézissel, az ENSZ-nek és szerveinek multilaterális tárgyalá­sok folytatására és szociális-gazdasági problémák széles körében konkrét eredmények elérésére való állítólagos képtelenségének hangoztatásával, va­lamint az arra való hivatkozással, hogy az országok politikailag különfé­lék, azt a szándékot leplezik, hogy blokkolják a nemzetközi gazdasági együttműködés megjavításával és fej­lesztésével összefüggő kérdések meg­oldását. Ez csakis olyan manőverként érté­kelhető, amelynek célja az időszerű problémák megoldása elől való kitérés és az ENSZ félreállítása napjaink alap­vető gazdasági és szociális feladatai­nak megoldása során. 4. A szovjet kormány az ENSZ-t az emberiség előtt álló sürgető problémák megoldása hatékony eszközének te­kinti, beleértve a gazdasági problémá­kat is, s mélységes aggodalmát fejezi ki azzal összefüggésben, hogy nem történt reális előrelépés az ENSZ-nek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megjavítását és átépítését célzó tevé­kenységében. A Szovjetunió felszólít minden országot, hogy nyilvánítsanak ki politikai jóakaratot a nemzetközi gazdasági biztonság szavatolásához szükséges elengedhetetlen feltételek létrehozása céljából. A nemzetközi gazdasági biztonság az általános nemzetközi biztonság ré­sze és magában foglalja mindenekelőtt az erő alkalmazásáról vagy a vele való fenyegetésről történő lemondást, az országok törvényes jogainak és érde­keinek védelmét és arra vonatkozó megbízható garanciák létrehozását, hogy ezeket nem szegik meg. Az ojezágok gazdasági biztonsága közvetlenül összefügg a béke biztosí­tásával, a lázas fegyverkezés leállítá­sával a földön és megakadályozásával a világűrben, az egész nemzetközi helyzet lényeges megjavításával és az enyhülési politikához való visszaté­réssel. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára 1986 január 15-i nyilatkozatában a Szovjetunió nevében konkrét progra­mot indítványozott az atomfegyverek 2000-ig történő teljes és általános fel­számolására, az emberiségnek az ön­pusztítás veszélyétől való megszaba­dítására, a mostani és a következő nemzedékek megbízható biztonságá­nak a garantálására. A nyilatkozatban foglalt új kezdeményezések komplexu­mának megvalósítása - ezek maguk­ban foglalják a legfontosabb irányokat és területeket a leszerelés, a bizalom helyreállítása, a békés jövő távlatának a biztosítása és a népek haladása céljából - az emberiség számára nem­csak nagyobb biztonságot eredmé­nyezne, hanem lehetővé tenné azt, hogy több eszközt fordítsanak az em­berek életkörülményeinek a javítására. A militarizmus által kikényszerített elv - a fejlődés helyett fegyverkezést, le­szerelést a fejlődés érdekében elvre kell hogy módosuljon. A lázas fegyverkezés leállítása, az atom- és vegyi fegyverek felszámolá­sa és az országok katonai kiadásainak a lényeges csökkentése a legreálisabb és leghatékonyabb forrásai azoknak az eszközöknek, amelyek elengedhetet­lenek a fejlődő országok gazdasági és szociális szükségletei szempontjából, az emberiség olyan átfogó problémái­nak a megoldására, mint a gazdasági elmaradottság, az éhség, a nyomor, az epidémia és az írástudatlanság kiter­jedt övezeteinek a felszámolása, az emberiség növekvő energetikai, nyers­anyag- és élelmiszerszükségleteinek a biztosítására, az életkörnyezet védel­mére, valamint a világóceánok és a vi­lágűr békés feltárására. A nemzetközi gazdasági biztonság szavatolása vé­gett alapvetően fontos a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a diszkriminációról való lemondás, az országok saját gazdasági rendszeré­nek a megválasztására való elidege­níthetetlen szuverén jogának a követ­kezetes megtartása. Az országok kö­zötti kapcsolatokban nem lehet helye az önkénynek és a törvénytelen em­bargóknak, bojkottoknak, kereskedel­mi, hitel- és technológiai blokádoknak és a gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való kihasználá­sának. A nemzetközi gazdasági biztonság garantálásának a szükségességét hangsúlyozta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megjavításának akció- programja, amelyet a KGST-országok 1984. júniusában Moszkvában megtar­tott legfelsőbb szintű gazdasági érte­kezletén fogadtak el. Ennek megvaló­sítása objektiven megfelel minden or­szág vágyainak és érdekeinek, s hoz­zájárul a fejlődő országok tényleges gazdasági függetlenségének az eléré­séhez. A Szovjetunió szükségesnek tartja olyan gyakorlati lépések megkezdését, amelyek célja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mentesítése a legkülönfé­lébb diszkriminációs korlátozáscktól és az országok gazdasági biztonságát ve­szélyeztető minden egyéb mestersé­ges akadálytól. Ehhez hozzá kellene járulnia az ENSZ-közgyűlés határoza­tai gyakorlati megvalósításának, ame­lyek elítélik a fejlődő országokra gya­korolt gazdasági kényszert, mint a poli­tikai nyomás eszközét, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a bizalom megszilárdítását sürgetik, valamint az ENSZ feladatát hangsúlyozzák a nem­zetközi, gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés koordinálásá­ban. Az országok gazdasági biztonsá­gának érdekei megkövetelik, hogy ha­tékonyan ellenőrizzék a multinacionális társaságok tevékenységét, amelyek folytatják a fiatal független országok neokolonialista kizsákmányolását, szétzilálják a világgazdaságot és az országok közötti tudományos-műszaki együttműködést. A legfontosabb emel­lett, hogy minden ország tartsa meg az együttműködésnek az ENSZ tagálla­mok többsége által elfogadott alapel­veit. A szovjet kormány határozottan el­ítéli a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokban a diszkrimináció és a diktátum bármilyen formáját, amely az országok gazdasági biztonságának az aláásásá- hoz vezet. Eljött az ideje annak, hogy az ENSZ- nek fel kell emelnie hangját e negatív jelenségek ellen és konkrét intézkedé­seket kell kidolgoznia ezek visszaszo­rítására. A Szovjetunió felszólít minden or­szágot, hogy tegyenek lépéseket a nemzetközi-gazdasági biztonság ga­rantálása céljából - ami a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megjavításá­nak és fejlesztésének alapvető feltéte­le -, valamennyi ország és nép társa­dalmi és gazdasági fejlesztése érdeké­ben, s hangsúlyozza, hogy kész konst­ruktívan együttműködni az ENSZ-ben és a világszervezeten kívül minden országgal, amelyek érdekeltek napja­ink e halaszthatatlan feladatának a megvalósításában. Adenben tovább normalizálódik a helyzet Thatcher beosztottjait hibáztatja a Westland-botrányért

Next

/
Thumbnails
Contents