Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám, hétfő

Pártunk szilárd, eszmeileg és szervezetileg egységes (Folytatás az 1. oldalról) Országunk nemzetközi tekintélye is tükrözi utunk helyességét.- Joggal mondhatjuk, hogy az elmúlt 15 év politikai mérlege egyértelműen kedvező - állapítot­ta meg Husák elvtárs. - Az eköz­ben szerzett tapasztalatok igazol­ják, hogy társadalmunknak ez a kedvező fejlődése nem véletlen jelenség, s állampolgáraink a jö­vőben is kedvező perspektívára számíthatnak. A továbbiakban Husák elvtárs az elmúlt 15 év szociális és gaz­dasági eredményeit elemezte. Ki­emelte, hogy a fejlődést leginkább a számadatok bizonyítják. A Csehszlovákia szociális és gaz­dasági fejlesztése 1986-1990. évi és távlatilag a 2000-ig terjedő idő­szakra kitűzött fő irányait rögzítő tervezet konkrétan rámutat, mi­lyen jelentős haladást ért el társa­dalmunk a népgazdaság fejleszté­sében, szociális téren, az embe­rek szükségleteinek kielégítésé­ben, milyen nagy méretű volt a fej­lődés a lakásépítés, a városfej­lesztés, a személyi és a társadal­mi fogyasztás növelése, az egész­ségügy, a családvédelem, a meg­érdemelt nyugalomban levő em­berekről való gondoskodás, az ok­tatás és a kultúra területén, vala­mint más területeken. A Szövetsé­gi Statisztikai Hivatal jelentésében közzétett múlt évi eredmények is bizonyítják, hogy ez a kedvező irányzat tovább folytatódik. Közben nem szabad megfeled­kezni arról, hogy a külgözdasági kapcsolatok nagy szerepe miatt nagy nehézségeket ró gazdasá­gunkra a tőkés világ válsága. Szembe kellett szállnunk olyan tö­rekvésekkel, amelyek különféle embargók szervezésére irányultak ellenünk, diszkriminációs lépések­re velünk szemben. Szembe kel­lett néznünk a gazdasági fejlődés külső és belső feltételeinek mély­reható változásaival. Mindezen akadályok ellenére sikerült gon­doskodnunk a stabil szociális és gazdasági fejlődésről, megőrizni a dolgozók szociális biztonságát. Egyes emberek ezt magától ér­tetődőnek tekintik. Pedig olvashat­ják és hallhatják, mi történik a nagyvilágban, milyen a munka- nélküliek, fiatalok és idősebbek re­ménytelen, perspektíva nélküli élete. Főleg a tőkés országokkal összehasonlítva emelkedik ki szemléltetően mindaz, amit né­pünk számára társadalmunk politi­kai, gazdasági és szociális stabili­tása jelent. Az emberek döntő többsége látja, hogy a szocializ­mus a dolgozó ember számára sokkal jobb, igazságosabb, társa­dalmi rendszerként bevált, s egyetlen másikhoz sem hason­lítható. Husák elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kommunis­táknak nemcsak az érem szebbik oldalát kell látniuk: az elért ered­ményeket józanul kell megítélniük, látniuk kell a gyengéket, fogyaté­kosságokat, hibákat és különféle tévedéseket is. Igen, jó eredményeket értünk el. De fel kell tenni a kérdést: lehettek volna-e az adott erőforrá­sok és lehetőségek alapján még jobbak? A válasz egyértelműen igen, többet is elérhettünk volna. Ezzel kapcsolatban rámutatott né­hány tartalékra, amelyek nem igé­nyelnek befektetést és anyagokat. Egyes esetekben látszólag kicsi­ségekről van szó, de ezek együtt­véve milliárdokat tesznek ki, ame­lyeket felhasználhatnánk az em­berek életének javítására, például szociális téren. Népük csak hogyan használ­ják kr a gépeket! - mutatott rá Husák elvtárs. A fejlett nyugati országok arra törekednek, hogy a csúcsszínvonalú gépek három műszakban üzemeljenek. Ez az­tán lehetővé teszi gyors kicserélé­süket. De milyen a műszakszám nálunk, méghozzá gyakran a na­gyon korszerű üzemekben is? Át­lagban, alig több mint 1,3, tehát gyakorlatilag csak egy teljes mű- , szak. Az álló kihasználatlan drága gép pénzt húz ki a társadalom zsebéből. Ezért olyan fontos, főleg a fejlett, korszerű technika jobb kihasználásának útjait keresni. Nem lehetünk elégedettek a munkaidőnek a hivatalokban a gyárakban és más munkahelye­ken való kihasználásával sem. Különféle becslésekben öt, tíz, sót esetenként húsz vagy még annál több százalékos veszteségről is szó van. Mindenki megértheti, hogy ha nem dolgoznak, nem te­remtenek új értékeket. És mi kell a helyzet javításához? Nagyobb fegyelem és felelősségtudat. E té­ren jó tapasztalatokat eredményez a brigádrendszerú munkaszerve­zés, amikor a kollektíva maga ügyel a rendre, hogy minden tagja lelkiismeretesen teljesítse köteles­ségeit, hogy ne dolgozzon rá egyik a másikra. Ezért teljes mértékben támogatni és széles körűen alkal­mazni kell a brigádrendszerű munkaszervezést és a javadalma­zást. Bár sok a jó példa, nem kevés az olyan eset sem, amikor terme­lési üzemzavarok és veszteségek keletkeznek, mert nem gondos­kodnak a folyamatos anyagszállí­tásról, gyakran csak kicsiségek hi­ányoznak, s így a kiesést roham­munkával kell pótolni. Sok terüle­ten nem szervezték meg jól a szál­lítói-megrendelői kapcsolatokat, hiányzik a kellő fegyelem a válla­lati és az ágazati szállítások terü­letén. Mindez csökkenti a termelés hatékonyságát, és megnehezíti az emberek munkáját. Ezért olyan fontos, hogy törekedjenek a hely­zet javítására. Mindent nem lehet központilag megoldani. Ehhez minden munkahelyen a feladatok fegyelmezett és minőségi teljesí­tésével kell hozzájárulni - mon­dotta Husák elvtárs. Az emberek döntő többsége megérti azt az elvet, hogy a be­csületes pénzért becsületesen meg kell dolgozni. Ha ezt minden munkahelyen következetesen ér­vényesítjük, óriási tartalékok ki­használása előtt nyitjuk meg az utat. Következetesen törekedni kell arra, hogy a kereset megfelel­jen a végzett munkának: ha valaki jól, hatékonyan dolgozik, hasznos munkát végez, ennek megfelelő bért kell kapnia. Nem helyes vi­szont az, hogy a jól és a rosszul dolgozó egyforma bért kapjon. Ez a munka- és az emberi etika alap­vető kérdése, amelynek megoldá­sáért a kommunistáknak követke­zetesen harcolniuk kell. ,,A becsü­letes emberek döntő többsége egyetért velünk abban, hogy szük­ség esetén nem szabad félnünk eltökélten harcolni ezért az elvért“ - mondotta. Husák elvtárs a továbbiakban kiemelte, a termelés minőségének javításáról való gondoskodás fon­tosságát. Mindenütt határozottan törekedni kell a technológiai fe­gyelem megszilárdítására, arra, hogy a rendelkezésünkre álló nyers- és alapanyagokból jobb iparcikkeket és élelmiszereket ál­lítsunk eló. Az emberekben fej­leszteni kell azt a tudatot, hogy valamennyien termelők is, fo­gyasztók is, s a rossz munkára valamennyien ráfizetünk. A minő­ségi munka követelményének mindenütt feltétlen törvénnyé kell válnia. Egyik fontos feladatunk az, hogy minden területen növeljük .a fegyelmet, javítsuk az ellenőr­zést és a minőséget, szembeszáll­junk a rutinszerúséggel, s eltökél­ten küzdjünk minden visszásság megszüntetéséért. A kommunis­táknak, a pártszervezeteknek nem szabad arra várniuk, hogy valaki más javítson a helyzeten, megbé­kélniük a meglévő fogyatékossá­gokkal, élniük kell a pártellenőrzés jogával, ezért az illetékes szervek­től meg kell követelniük, hogy megoldják a problémákat. Korparancs, hogy határozot­tabb küzdelmet folytassunk min­den negatív jelenség ellen, a ki­sebb visszásságoktól és a munka­kerüléstől kezdve egészen az olyanokig, mint a beosztással és a tisztséggel való visszaélés, a munka nélküli jövedelemre való törekvés. Nincs ok arra, hogy az emberek hallgassanak a környe­zetükben, a munkahelyükön elő­forduló ilyen negatív jelenségek­ről. Széleskörűen alkalmazni kell a bírálat és az önbírálat bevált módszerét. Ennek célja nem vala­kinek a tönkretétele, hanem a ja­vulás. Néha azt mondják, hogy a gyűlések unalmasak, de ez gyakran azért van így, mert nem beszélnek konkrétan és névre szólóan arról, ki mit tesz jól vagy rosszul. A bírálat és az önbírálat módszerét a fogyatékosság elleni harc eszközeként társadalmunk egész életében alkalmazni kell. Husák elvtárs a továbbiakban a Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztése 1986-1990. évi és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra kitűzött fő irányait rögzí­tő tervezetben foglalt feladatokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az idei tervről, amelyet már jóvá­hagytak és amely már törvénnyé vált, nem lehet vitatkozni, hanem arra kell összpontosítani az erő­ket, hogy kezdettől fogva minden területen teljesítsék őket. A követ­kező ötéves tervidőszak és a hosszabb távú fejlesztés kérdé­seit a párt és az egész közvéle­mény elé vitára bocsátották. Azért indulunk ki a 15 éves távlatból, mert társadalmunk kulcsfontossá­gú kérdéseit nem lehet megoldani öt év vagy még rövidebb idő alatt. A dokumentumnak a kongresz- szuson történő véglegesítése és megvitatása során figyelembe vesszük a dolgozók észrevételeit és ötleteit. Ennek során tekintetbe kell venni a reális lehetőségeket. Nem lehet minden feladatot ma vagy holnap megoldani, hanem meg kell'határozni a prioritásokat és az időbeni sorrendet. A politikai, gazdasági és szociá­lis célok kitűzése során igénye­sen, de reálisan és józanul járunk el. Nem akarjuk rózsaszínűre fes­teni a dolgokat vagy illúziókat kel­teni. Lerakjuk a tényeket az asz­talra, hogy az emberek elbírálhas­sák, milyen következtetésekre ju­tottunk, és milyenek a távlataink. Időnként egyesek azt mondják, hogy némely vállalat feladatai túl nagyok. Tapasztalataink és elem­zéseink azonban azt mutatják, hogy a szociális és a gazdasági fejlődés dinamikájának meggyor­sítása érdekében kitűzött alap­vető céljaink - amelyeket az a fel­adat fejez ki, hogy évi átlagban 3,5 százalékkal kell növekednie a nemzeti jövedelmnek - reálisak és szükségesek ahhoz, hogy gya­rapodjék a népgazdaság és emel­kedjék a nép életszínvonala. Aján­dékokat senkitől sem kapunk, és eladósodni sem akarunk. Csak munkaeredményeink biztosítják céljaink elérését. Az elmúlt évtizedekben a ki­sebb, könnyebben teljesíthető fel­adatokra való törekvés helytelen gyakorlata alakult ki. De a kis feladatok végső soron a társada­lom és az életszínvonal lassú fej­lődését jelentené. A vezetőkre, el­sősorban a kommunistákra nagy felelősség hárul: törődnünk kell mindazzal, amire a társadalom­nak szüksége van. Marx nagy gondolatot mondott ki. a tömegekre ható eszme hatal­mas anyagi erővé válik. Ma is az a cél, hogy az emberek megértsék a következő évekre kitűzött fela­datokat, magukévá tegyék őket, és teljes mértékben törekedjenek megvalósításukra. Husák elvtárs behatóan foglal­kozott a tudományos-műszaki fej­lesztés kérdéseivel. Szólt az e té­ren tevékenykedő élenjáró dolgo­zókkal pénteken Brnóban folyta­tott beszélgetés tapasztalatairól, arról, mit kell tenni, hogy gyorsab­ban leküzdjük az akadályokat, s jobb eredményeket érjünk el. Rámutatott arra, hogy a XIV. párt- kongresszus óta eltelt időszakban bizonyos haladást értünk el, de az eredmények nem felelnek meg szükségleteinknek és lehetősége­inknek. A helyzet javításának egyik alapvető követelménye tu­dományos kutatási alapunk jelen­tősebb aktivizálása. E téren meg­közelítőleg 190 ezer ember dolgo­zik, s az alap fejlesztésére évente csaknem 20 milliárd koronát fordí­tunk. Számos jó, és néha több csúcseredmény is születik, de te­vékenységének eredményessé­gével nem lehetünk elégedettek. A sok alkotó és rátermett ember mellett olyan dolgozókat is foglal­koztat, akik semmi hasznosat sem tesznek. Egyidejűleg energikusabban kell megszüntetni a legkülönfélébb adminisztratív és más akadályo­kat, amelyek fékezik a tudomá­nyos kutatómunkát, sokkal szoro­sabb kapcsolatot kell teremteni a kutatás és a termelés között, gyorsabban kell felhasználni a ku­tatási eredményeket a gyakorlat­ban. A tudományos-műszaki fej­lesztésnek egyúttal terveink, egész irányítómunkánk valódi ten­gelyévé kell válnia. A gazdasági mechanizmus működésének töké­letesítésére tett erőfeszítéseink során éppen erre a szempontra kell kiemelt figyelmet fordítani. Népgazdaságunkban különféle szakmákban mintegy 750 ezer műszaki szakember dolgozik, kö­zülük több mint 550 ezer okleveles vagy szakközépiskolai végzettsé­gű Nem kis sereg ez. Adottságaik és lehetőségeik teljes mértékű ér­vényesítésével jelentősen hozzá­járulhatnának a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsításához. De mindenütt szót kell tudni érteni a műszaki értelmiséggel, meg kell nyerni ezeknek a céloknak. A ki­sebb országok közül kevésnek van akkora szellemi potenciálja, mint Csehszlovákiának, ezért ezt a potenciált jobban kell tudnunk felhasználni. A gyorsabb előrehaladás hatal­mas esélyét biztosítja az a tény, hogy a nemzetközi szocialista in­tegráció folyamata a KGST-tagor­szágok 2000-ig szóló komplex tu­dományos-műszaki fejlesztési programjának aláírásával új, ma­gasabb stádiumba jutott. Ez eddig nem látott lehetőségeket nyit meg, biztosítja, hogy a tagállamok ere­jének összefogásával kibontakoz­tassuk az együttműködést a tudo­mányos-műszaki fejlesztés kulcs- fontosságú területein. Ezért ezt a programot, amely a vállalatközi együttműködés rugalmasabb for­máinak alkalmazását is előirá­nyozza, őszinte örömmel fogad­juk, s aktívan hozzá fogunk járulni megvalósításához. Ugyancsak nagy jelentőségűek számunkra a Szovjetunióval és más szocialis­ta országokkal a 2000-ig terjedő időszakra kötött kétoldalú együtt­működési egyezmények. A legfontosabb most az, hogy mindennapos konkrét tettekre váltsuk az igényes célok elfogadá­sát. Nem elegendő jó határozato­kat hozni, hanem mindenekelőtt az a cél, hogy végrehajtsuk őket - mondotta Husák elvtárs. Köny- nyebb erről beszélni, a gyakorlat­ban mindez bonyolultabb. A kom­munistáknak e harcos, öntudatos csapatnak az a küldetésük, hogy a többi dolgozóval összefogva ér­vényesítsék a gyakorlatban eze­ket a szükséges elveket. A böl­csességet, a becsületes munkára való készséget egybe kell kap­csolni kommunista felelősségtu­dattal: ez biztosítja sikeres előre­haladásunkat. A statisztikai adatokból megtud­hatjuk, hogy nálunk a lakosok több mint 60 százaléka már 1945 után született. Milyen célt tűzünk ki a felnövekvő nemzedékek elé? Azt hiszem, éppen a tudományos- múszaki forradalom, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyor­sítására való törekvés emelheti fel e téren országunkat, kapcsolhatja egybe a tudomány és a technika vívmányait a szocializmus elő­nyeivel. Mindez a lakosság nagy többségére vonatkozik, amely 2000-ben dolgozni fog, és igaz­gatni fogja ezt az államot. Ezért olyan fontos, elegendő teret és felelősséget engedjünk át a fiata­loknak. Ezért is fordítunk oly nagy gondot arra, hogy folyamatos le­gyen a kádercsere, a társadalmi szervek megújulása, a nemzedék- váltás, hogy a fiatalok felkészülje­nek felelős munkájukra. Beszédének befejező részében Gustáv Husák elvtárs a nemzetkö­zi helyzet néhány időszerű kérdé­sével foglalkozott. Mindenekelőtt kiemelte a Mihail Gorbacsov elv­társ, az SZKP KB főtitkára által- nemrég előterjesztett új szovjet békejavaslatok jelentőségét. Rá­mutatott arra, hogy ez a program hatalmas nemzetközi visszhang­ra, a világ minden haladó módon, demokratikusan és józanul gon­dolkodó emberének legszélesebb támogatására talált. Reálisan ér­tékeljük a nemzetközi erőviszo­nyokat, a nemzetközi imperialista rendszer szerepét, a nagy multi­nacionális fegyvergyártó monopó­liumok érdekeit, amelyek számára a fegyverkezési hajsza új fordulója hatalmas nyereségeket jelent, s amelyek céljaikat követve befo­lyásolják az imperialista államok politikáját, tömegtájékoztató esz­közeit és közvéleményét. Ezért a Szovjetunió békejavaslatainak megvalósításáért folytatott küzde­lem rendkívüli erőfeszítéseket és egységes, egybehangolt eljárást követel meg a szocialista orszá­goktól, szükségessé teszi minden békeszeretó erő együttműködé­sét. Husák elvtárs teljes támoga­tásáról biztosította a szovjet béke­kezdeményezéseket, amelyek tel­jes összhangban állnak Csehszlo­vákia népének létérdekeivel. Csehszlovákia továbbra is aktívan hozzájárul a békéért és a haladá­sért, az atomháború veszélyének felszámolásáért és a leszerelésért vívott harchoz. Végezetül Gustáv Husák elv­társ új sikereket kívánt a brnói kommunistáknak és Brno minden dolgozójának a szocialista társa­dalom továbbfejlesztéséért folyta­tott küzdelemhez. (Telefoto: ČSTK) ÚJ SZÚ 2 1986. I. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents