Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám, kedd
Levelezőink írják % W ••> , E' V,-. “ <■* *~A‘ **«&*•* jwaw^ioooo'ofiDujipfi^ % . :* -m xxzh;vsüvm~-;~*; ä *>> k-«» - **.♦ • !■ z. j ■ A Vágsellyei (Šaľa) Duslo azon vállalatok közé tartozik, amelyek nagy gondot fordítanak az ökológiai kérdésekre. A levegő-szennyeződés csökkentésében szép sikereket érnek el. Most a környező vizek, főleg a Vág tisztításával foglalkoznak. A vállalat vezetőségének kezdeményezésére létesítenék a szennyvíztisztítót. A kivitelező a varsói Prochem építőipari vállalat volt. Három év alatt építették fel a víztisztítót, melynek a makettjét elküldik Leningrádba egy kiállításra. A képen lengyel szakemberek befejezik a makett készítését. Milan Aľakša felvétele Dicséretes kezdeményezés A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnak a Közép-szlovákiai kerületben található közlekedési üzemei közül az utóbbi években szép sikereket ért el a nagykürtösi (Veľký Krtíš) üzem. A dolgozók tavaly 349 egyéni és tíz kollektív szocialista vállalást tettek. Felajánlásaik főleg az üzemanyaggal és a gumiabronccsal való takarékosságra, a be- és kirakodási idő lerövidítésére és a bevétel növelésére irányultak. A társadalmi munkáról sem feledkeztek meg. Munkahelyük szépítése és a mezőgazdasági betakarítási munkák során 3900 óra ledolgozását vállalták, de 5716 órát dolgoztak és 147 százalékra teljesítették ez irányú vállalásukat. A Baleset nélkül vezetek elnevezésű versenybe Mézfeldolgozók sikerei Szlovákia egyetlen mézfeldo- gozó üzeme a galántai (Galanta) Medos, amely már három évtizede dolgozza fel a mézet és a többi terméket. Az üzem a tervfeladatok teljesítésének évről évre nagy figyelmet szentel. A tavalyi tervüket már december közepére teljesítették. A piacra- 2415 tonna mézet adtak, ezenkívül üzemrészlegeik- ból 174 tonna porciózott csipketeát, 1,2 tonna szárított gombát, 20 tonna virágpor-drazsét és 60 tonna mézcukortésztát szállítottak a közellátásra. A termékek eladási tervét 105 százalékra teljesítették, az előirányzottnál tízmillió korona értékben adtak több árut a piacra. A kitűnő gazdasági eredmények elérésében nagy segítséget nyújtott a dolgozók fokozódó munkakezdeményezése. A tervfeladatok idő előtt teljesítése érdekében több nyújtott műszakot dolgoztak le, az üzem műszaki gazdasági dolgozói pedig 1821 órát dolgoztak a termelésben. Oláh Gyula Hetvennégyen adtak vért Évzáró taggyűlést tartott a Vöröskereszt muzslai (Mužla) alapszervezete. Az alapiskola pionírjainak Juhász Gyula verseiből összeállított műsora után Petrik Matild a szervezet elnöke számolt be az 1985-ös év eredményeiről. Nagy gondot fordítottak a véradásra. Két alkalommal hetvennégyen adtak vért az érsekújvári (Nové, Zámky) transzfúziós állomáson. Bekapcsolódtak a faluszépítési akcióba is, 240 órát dolgoztak társadalmi munkában. Részt vettek a járási egészségügyi továbbképzésen. Rendszeresen látogatták, ápolták az idős, egyedülálló embereket. Az évzáró taggyűlésen virággal és oklevéllel ajándékozták meg Szlabák József, Szórád Magdolna, Zsitva Márton, Pathó Márton és Kiánek Márton önkéntes véradókat, akik tíznél többször adtak vért. Külön köszönetét mondtak dr. Bathó Ferenc fogorvosnak, aki harmincháromszor és Bathó Ferencnének, aki hetven háromszor adott vért. Sukeľ Rozália száznyolcvanhárom gépkocsivezető kapcsolódott be. Egymillió kilométert baleset nélkül tizennyolc gépkocsivezető, egymillió-két- százötvenezer kilométert négy autóbuszvezető, és egymillió-ötszázezer kilométert Ján Hudec személyében egy autóbuszvezető tett meg. Bodzsár Gyula Fáklyavivők A Csemadok nagymagyari (Rastice) szervezete értékelte az elmúlt évi tevékenységét. Az elvégzett munkáról Merva Tamás, a szervezet elnöke adott átfogó képet. A korábbi évektől eltérően valamivel szerényebb eredményekről adhattak számot, mégis a község kulturális életének meghatározói maradtak. Sokrétű tevékenységükből az öntevékeny csoport munkáját kell kiemelni, akik a már hagyományos Aranykalász kulturális napokon ismét felejthetetlen élményt nyújtó műsorral lepték meg a közönséget. Jó az együttműködésük a többi tömegszervezettel, több önkéntes véradójuk van, aktívan bekapcsolódnak a községfejlesztési munkákba és eredményes a munkájuk a helyi művelődési központtal és a könyvtárral. Tagjaikat megtaláljuk a polgári ügyek testületének soraiban. Több sikeres klubest ismeretterjesztő előadásainak társrendezőiként is szerepeltek. Kivették részüket a körzeti spartakiád megszervezéséből. Gondot fordítottak az önművelésre, gyakran látogatták a Csenkén (Cenkovce) fellépő MATESZ előadásait. A felsorolt akciók ellenére is némi passzivitás tapasztalható a tagság részéről, ez kapott hangot a vitában felszólalók érvelésében is, akik igénylik a fáklyavivő szerep, a kulturális élet megújulását. Méri István Néprajzkutatók Gömörben A Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia közös megegyezése alapján az elmúlt év végén tizenkét tagú néprajzkutató csoport érkezett Debrecenből Licére (Licin- ce). Egyhetes ott-tartózkodásuk célja a kilenc éve elkezdett gömöri hagyományok feljegyzésének folytatása volt Licén és a környező falvakban. A dr. Újváry Zoltán professzor irányította kutatócsoport tagjai - tanárok, főiskolások - fáradságot nem ismerve keresték fel a községek legidősebb lakosait. A legtöbb és legértékesebb feljegyzéseket Mellétén (Meliata) gyűjtötték, de Licín, Gicén (Hucín), Mikolcsányban (Mikolčany) és Gömörnánán (Nováčany) is nagyon sok értékes adatot jegyeztek fel. Munkájuk több részből tevődött össze, csoportokra osztva a néprajzkutatás más-más ágával foglalkoztak. Feljegyezték a községenként változó táplálkozási szokásokat, ünnepségek hagyományait, gyermekjátékokat, régi, immár feledésbe merült dalokat, tánclépéseket és népi hiedelmeket. A sok összegyűjötött adat hamarosan rendszerezve könyvalakban jelenik meg, s tiszteletpéldányt elsőként Lice fog kapni. Bányász Ida Eszperantó kulturális napok Poprád a szlovákiai eszperantó mozgalom kulturális központja. A várost jól ismerik a külföldi esz- perantisták is és szívesen jönnek ide. Itt rendezte meg az eszperan- tisták szlovákiai szervezete a hagyományos téli kulturális napokat, melyeken szavalatok és prózák hangzottak el a világirodalom eszperantó nyelvű fordításaiból és eredeti eszperentó művekből. Az irodalmi alkotásokon kívül a képzőművészet és a zene is képviselve volt. A legtöbb díjazott a kassai (Košice) eszperantóklub tagjai közül került ki, de szép számmal nyertek a bratislavai, nyitrai (Nitra) és prešovi résztvevők is. Az ünnepségek fénypontja az eszperentó mozgalom új székházának átadása volt. Benický Éva Az éneklőcsoport A Csemadok vágfüzesi (Vrbová nad Váhom) helyi szervezetének Rozmaring éneklőcsoportja 1974- ben alakult vegyeskórusként. A jelenleg héttagú női éneklőcsoport (a felvételen) minden lehetőséget megragad, hogy továbbképezze magát. Rendszeresen beneveznek a Tavaszi szél... országos népdalversenybe és a különböző folklórfesztiválokra. Többször felléptek a kolozsnémai (Kližská Nemá) népdalünnepségen. Tavaly decemberben sikerrel szerepeltek a Bátorkeszin (Vojnice) megrendezett folklórvesztiválon. A lelkes kis csoport a vidék népdalaiból összeállított műsorával legtöbbször otthon szerepel, a tömegszervezetek gyűléseit, a nyugdíjasnapokat teszi színesebbé. Az éneklőcsoport - melyet Nagy Mihály, a szervezet elnöke alakított és azóta is sok türelemmel, és odaadással vezet - sok elismerő oklevelet, emlékplakettet, kitüntetést kapott... Ruhás Teréz Ki a felelős? K. M: Az utóbbi húsz évben sokat betegeskedtem, s az orvos tanácsára munkahelyet is kellett változtatnom. A szövetkezetből egy konyhára mentem dolgozni, de ezt is ott kellett hagynom, mivel a munka nem felelt meg az egészségi állapotomnak. Két évvel ezután eljött utánam a helyi óvoda igazgatónője és a helyi nemzeti bizottság titkárnője, hogy menjek el az óvodába szakácsnőnek. Megpróbáltam, s a munkámmal elégedettek voltak. Hét évig dolgoztam, főztem az óvodában, amikor megtörtént az, amiért önökhöz fordulok. Tudniillik van egy lányom, aki már 5 éve van férjnél, de a férjének viszonya van egy óvónővel. Ez az óvónő nemrég áthelyeztette magát a mi óvodánkba. Erről nekem nem szóltak, csak néhány nappal a belépése előtt. Aznap, amikor az új óvónő belépett, már nem mentem munkába, mert én nem akarok beszélni vele, s nem is tudnék vele együtt dolgozni. Azt szeretném tudni, mennyi idővel a belépésük előtt kellett volna értesíteniük engem, hogy hozzánk jön dolgozni, miért nem vizsgálták ki azt, hogy miért kéri az áthelyezését, s kit lehet ilyenkor felelősségre vonni? Most ugyanis munka nélkül maradtam. Emberileg talán érthető az ön magatartása, ti. hogy nem akar annak az embernek a közelében dolgozni, akit a lánya házassága megrontójának vél, s hogy „felelőst“ keres azért, mert munka nélkül maradt. A jogszabályok azonban nem önnek adnak igazat, sőt nézetünk szerint még jól járt, hogy nem vonták felelősségre (éppen önt) a munkafegyelem súlyos megsértése miatt. A munkajogi szabályok szerint a munkáltatóknak egyáltalán nem kötelességük megvitatni a dolgozóikkal, esetleg a hozzájárulásukat kérni egy új munkaerő felvételéhez, s ezzel kapcsolatban nincs semmiféle bejelentési kötelezettségük sem. Általában senkinek sincs lehetősége arra, hogy megválogassa akár a közvetlen munkatársait is. Az ön munkáltatója tehát nem sértette meg jogi kötelezettségeit, s nem is vonható felelősségre az ön „kilépéséért“ vagy „munkanélküliségéért“. Tény viszont az, hogy jogellenesnek tekinthette volna az ön egyik napról a másikra történő kilépését, hiszen, mint a leveléből kiderült, ön nem kérte sem a munkaviszonya megegyezéssel történő felbontását, sem felmondást nem adott be. Vagyonjogi rendezés és tartásdíj K. L.: A szüleim 1971-ben vásároltak a számomra egy telket, amelyen egy évvel később ugyancsak az ó segítségükkel családi házat építettem. Három éve megnősültem, de jelenleg családi okok miatt válófélben vagyunk. Arra lennék kíváncsi, hogy a válás után a feleségemnek joga van-e a házhoz? Azt is szeretném tudni, hogy a válás után kell-e majd tartásdíjat fizetnem? Van ugyanis egy hároméves fiunk, de a feleségem egy napot sem dolgozott eddig, pedig egészséges. A házastársak a válás után csak azt kötelesek megosztani egymás között, ami az osztatlan közös tulajdonukba tartozott - vagyis lényegében azt, amit a házasság fennállása alatt szereztek. A leveléből egyértelműen kiderült, hogy a telek és a családi ház még a házasság megkötése előtt került az ön tulajdonába. Ezek a dolgok a házasságkötést követően is az ön kizárólagos tulajdonában maradtak, annak ellenére, hogy a feleségével közösen használták. A feleségének nem keletkezett sem tulajdonjoga, sem önálló lakáshasználati joga. A csáládi házat csak azon a jogcímen használhatja (egyelőre), hogy az ön - vagyis a családi ház tulajdonosának - felesége. Ezt a jogát így a házasság megszűnésével el I is veszti, s jogcím nélküli lakáshasználóvá válik. A bontóítélet jogerőre emelkedése után az illetékes járásbíróságon indítványozhatja, hogy kötelezzék őt a családi házból való kiköltözködésre. Ami a tartásdíjat illeti, a bíróság a bontóperes ítéletében köteles dönteni a gyermek elhelyezéséről, s arról, ki milyen mértékben köteles hozzájárulni az eltartásához - vagyis a tartásdíj összegéről. A felesége a gyermek tartásdíján kívül egy külön bírósági eljárásban saját maga számára is kérhet tartásdíjat, illetve indítványozhatja, hogy a bíróság ítélje meg számára az ún. elvált házastárs megélhetéséhez való hozzájárulást, ha nem képes eltartani magát. Az elvált házastárs (feleség) a bírósági gyakorlat szerint rendszerint akkor nem képes eltartani magát, ha három évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, esetleg idősebb, de tartósan beteg vagy egyedi gondozást igénylő, illetve a gyermekintézményekben el nem helyezhető gyermekről törődik. Az elvált házastárs az említett eseteken kívül akkor sem képes gondoskodni saját eltartásáról, ha orvosi szakvélemény szerint, tekintettel a korára vagy egészségi állapotára, képtelen kereső tevékenységet folytatni, esetleg az adott helyzetben nincs lehetősége és alkalma megfelelő munkát vállalni. A bíróság az említett hozzájárulásról (tartásdíjról) való döntése meghozatala során természetesen figyelembe venné az ön indokolt szükségleteit, valamint kereseti lehetőségeit és képességeit is. Anyasági segély N. T.: Középiskolás lányom van. Az utolsó évfolyamba jár. Férjhez ment, s januárban szülni készül. Szeretném, ha a lányom befejezné az iskolát a tanulmányai megszakítása nélkül. Csak a szülés előtti és utáni időre maradna idehaza. Az újszülöttről való gondoskodást én szeretném vállalni. Munkaviszonyban vagyok, s azt szeretném tudni, hogy járjak el, mihez van jogom, s kihez forduljak a kérelmemmel. Az anyasági segély bizonyos kivételes esetekben folyósítható másnak is, nemcsak az anyának. A 88/1968. sz. törvény két ilyen esetet említ a 11. §-ának 1. bekezdésében. Az első az, ha a dolgozó az illetékes szervek döntésével a későbbi örökbefogadás céljából a gondozására bízott gyermekről kezd állandó jelleggel törődni, vagy ha olyan gyermeket vesz a gondozásába valaki, akinek az anyja meghalt. Mivel ön az unokáját valószínűleg nem akarja örökbe fogadni (valószínűleg a lánya sem mondana le a gyermekről), s a gyermek anyja is életben van, nézetünk szerint önnek anyasági segély - fizetett anyasági szabadság - nem jár. Ajánljuk, fogadja el a munkáltatója által felkínált lehetőséget, a fizetetlen szabadságot. A házastárs a törvény szerint örököl V. J.: 1976-ban kezdtem építkezni, s 1979-ben fejeztem be. Ebben az időben nőtlen voltam, tehát a telek és a családi ház teljes egészében az én nevemen van. Mikor megnősültem, azonnal beköltözködtünk a házba. Az eltelt idó alatt született két gyermekünk. A jelenlegi tulajdoni viszonyokon változtatni nem akarunk. A kérdésem a következő lenne: ha én hamarább haláloznék .el, mint a feleségem, biztosítja-e a törvény számára az öröklést? Szükséges - e hogy az öröklési jogát végrendelettel biztosítsam? Nem szeretném ugyanis, ha halálom után kellemetlenségei származnának abból, hogy a ház és a telek jelenleg csak az én nevemen szerepel. A telek és a családi ház az ön halála esetében természetesen az örököseire száll át - vagyis a feleségére és a gyermekeire. A gyermekek és a túlélő házastárs egyenlő arányban örökölnek a hagyatékból (amelyet a különvagyona, pl. a telek és a családi ház, valamint a házastársi osztatlan közös tulajdon önre eső része képez). A végrendelet ebben az esetben tehát szükségtelen, (m.n.) ÚJ SZÓ 6 1986. I. 21.
