Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám, péntek
ATOMFEGYVEREK NÉLKÜL A HARMADIK ÉVEZREDBE (Folytatás a 3. oldalról) használását célzó átfogó javaslatokkal, kihasználva az emberiség minden erejét. Javasoljuk, hogy a gyakorlatban is kezdjünk foglalkozni e tervek fejlesztésével és megvalósításával. Ez a legfontosabb utak egyike arra, hogy hogyan biztosítsuk a haladást egész bolygónkon, s hogy mindenki számára létrehozzuk a biztonság megbízható rendszerét. Nem szabad megengedni, hogy a lázas fegyverkezés kiterjedjen a világűrre, ami azt jelenti, hogy az atomfegyverek lényeges csökkentésének útjából eltávolítjuk az akadályt. A genfi tárgyalóasztalon fekszik a szovjet javaslat az atomfegyverek felére történő csökkentéséről, ami a nukleáris eszközök teljes felszámolása irányában nagyon fontos lépés lenne. A világűrrel kapcsolatos probléma megoldása előtt eltorlaszolni az utat egyet jelent azzal, hogy nem kívánják a Földön a lázas fegyverkezés megállítását. Ezt egyenesen és hangosan ki kell mondani. Nem véletlen, hogy a lázas nukleáris fegyverkezés hívei egyben a „csillagháborús“ program szenvedélyes hívei is. Ez ugyanannak a politikának a két oldala, amely ellentétes az emberek érdekeivel. S most, a nukleáris probléma európai vonatkozásairól. Nagy nyugtalanságot vált ki az a helyzet hogy a józan ész, az európai országok érdekei ellenére folytatódik Nyugat-Európa egyes országaiban az elsócsapásméró amerikai rakéták telepítése. E témakörről már hosszú évek óta folyik a tárgyalás. Emellett Európában egyre rosz- szabbak a biztonság feltételei. Itt az ideje véget vetni az események ilyen irányú alakulásának, el kell vágni e gordiuszi csomót. A Szovjetunió régóta javasolja, hogy Európában számolják fel mind a közepes hatótávolságú, mind pedig a taktikai fegyvereket. Ez a javaslat továbbra is érvényes. Az ebben az irányban tett első, radikális lépésként most azt ajánljuk - mint már mondottam hogy az általunk javasolt program első szakaszában számoljuk fel a Szovjetunió és az USA összes ballisztikus rakétáját és közepes hatótávolságú robotrepülógépét az európai kontinensen. Ha a genfi tárgyalásokon konkrét, kézzelfogható eredmények születnének, ez azt jelentené, hogy komoly anyagi tartalommal telítődne meg az általunk javasolt, az atomfegyverek teljes felszámolását célzó, 2000-ig szóló program. 4. A Szovjetunió teljesen reális feladatnak tartja, hogy még ebben az évszázadban felszámoljuk az olyan barbár tömegpusztító fegyvereket is, mint a vegyi eszközök. A genfi leszerelési konferencia keretében a vegyi fegyverekről folyó tárgyalásokon az utóbbi időben tapasztalható volt bizonyos haladás. A tárgyalások azonban megengedhetetlenül elhúzódtak. Síkra szállunk azért, hogy meggyorsuljon a párbeszéd a vegyi fegyverek betiltásáról és a meglévő készletek felszámolásáról szóló nemzetközi konvencióról, amely ellenőrizhető lenne, úgy, ahogyan erről Ronald Reagan elnökkel Genfben megállapodtunk. Ami a vegyi fegyverek betiltását és a további leszerelési kérdéseket illeti, a tárgyalások minden résztvevőjének újszerűen kell tekinteni a dolgokra. Világosan szeretném hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió e fegyverek és a gyártásukhoz szükséges ipari bázis mielőbbi és teljes felszámolása mellett van. Készen állunk időben bejelenteni, hol fekszenek a vegyi fegyvereket gyártó vállalatok, továbbá biztosítani a gyártás leállítását, megkezdeni a termelőalapok felszámolását célzó eljárások kidolgozását, s röviddel ezt követően, amint a megállapodás érvénybe lép, hajlandók vagyunk a vegyifegyver-készletek felszámolására. Emellett mindez szigorú ellenőrzés - beleértve a helyszínen történő nemzetközi ellenőrzést - mellett valósulna meg. A probléma radikális megoldásához hozzájárulna néhány ideiglenes lépés is. Lehetséges lenne például sokoldalú alapon megállapodni arról, hogy nem adják át a vegyi fegyvereket más államoknak és nem helyeznek el ilyeneket más államok területén. Ami a Szovjetuniót illeti, gyakorlati politikájában mindig szigorúan tartotta magát ezekhez az alapelvekhez. Felszólítjuk a többi országot, kövesse ezt a példát s tanúsítson hasonló tartózkodást. 5. A Szovjetunió javasolja: azzal egyidóben, hogy az államok arzenáljaiból kivonják a tömegpusztító fegyvereket, a szerződésben lefektetett korlátozások tárgyát képezzék a hagyományos fegyverek és a fegyveres erők is. Az ebben az irányban való elmozdulás megkezdését jelezhetné a megállapodás a bécsi tárgyalásokon. Most minthogyha körvonalazódnának a szovjet és az amerikai csapatok létszámának csökkentésére, illetve a Közép- Európában egymással szemben álló csoportosulások fegyveres erői szintjének ezt követő befagyasztására vonatkozó lehetséges megállapodások. A Szovjetunió varsói szerződésbeli szövetségeseivel együtt óhajtja az ilyen eredményt a bécsi tárgyalásokon. Ha valóban erre törekszik a másik fél is, akkor 1986 határkő lehet a Bécsben folyó tárgyalások számára is. Abból indulunk ki, hogy a fegyveres erők csökkentésére vonatkozó lehetséges megállapodás, érthetően, ésszerű ellenőrzést követel meg. Erre készen állunk. Ami a csapatok létszámának befagyasztására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítését illeti, a nemzeti műszaki eszközök kiegészítéseképp olyan állandó központokat is létre lehetne hozni, amelyek azt ellenőriznék, hogy a csökkentés térségébe ne küldjenek semmilyen katonai kontigen- seket. Néhány szót most az olyan fontos fórumról, mint amilyen az európai bizalom- és biztonságerósítő intézkedésekről és a leszerelésről szóló slfcckholmi konferencia. A konferencia célja az, hogy akadályokat emeljen az erő alkalmazásának és a háborúra - legyen az földi, tengeri vagy a levegőben folytatott háború - való leplezett előkészületek útjába. Ennek lehetőségeiről már szóltunk. Véleményünk szerint főleg a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen azon csapatoknak a létszám- csökkentése, amelyek részt vesznek azokon a kiterjedt hadgyakorlatokon, amelyekről a helsinki Záróokmánnyal összhangban tájékoztatást kell adni. Elérkezett az idő arra, hogy az olyan problémákról is hatékony tárgyalások kezdődjenek, amelyek megoldása még nem szerepelt a konferencia napirendjén. A leggyengébb pont e tekintetben - mint ismeretes - a szárazföldi csapatok, a haditengerészet és a légierő kiterjedt hadgyakorlatairól való tájékoztatás kérdése. Ezek természetesen fontos problémák, s alaposan, az európai bizalom növelését szem előtt tartva kell őket megoldani. Ha azonban eddig nem sikerült ezeket a problémákat átfogóan megoldani, miért ne kísérelhetnénk meg megoldásukat részenként? Most például megállapodhatnánk a szárazföldi csapatok és a légierő nagy hadgyakorlatairól szóló kölcsönös tájékoztatásban, míg a haditengerészet tevékenységének kérdését a konferencia következő szakaszában tűznénk napirendre. Egyáltalán nem véletlen, hogy az új szovjet kezdeményező javaslatok jelentős része közvetlenül Európát érinti. A békepolitika irányába tett alapvető fordulat megvalósítása során a földrésznek különleges küldetése lehetne. Ez a küldetés az enyhülés helyre- állítása lenne. Európának e tekintetben megvannak a gyakran egyedülálló történelmi tapasztalatai. Eíég emlékeztetni rá, hogy az európaiak, valamint az USA és Kanada egyesített erőfeszítéseivel lett kidolgozva a helsinki Záróokmány. Ha a béke, az együttműködés és a nemzetközi bizalom problémáihoz való hozzáállás tekintetében az új gondolkodás és politikai lélektan konkrét és kézzelfogható példáját kell felemlíteni, akkor ez a példa számos tekintetben épp ez a történelmi dokumentum lehet. 6. A Szovjetunió, mint az egyik legnagyobb ázsiai hatalom számára Ázsia biztonságának garantálása létfontosságú. A nukleáris és vegyi fegyverek felszámolásának az évszázad végéig szóló szovjet programja összhangban van az ázsiai földrész népeinek akaratával, mivel a béke és a biztonság problémái számukra ugyanolyan sürgetóek, mint az európai nemzetek számára. Nem lehet nem megemlíteni, hogy Japán, két városa, Hirosima és Nagaszaki atombomba-táma- dás áldozatává és Vietnam a vegyi fegyverek bevetésének színhelyévé vált! Nagyra becsüljük azokat a konstruktív kezdeményező javaslatokat, amelyeket az ázsiai szocialista országok, továbbá India és más el nem kötelezett államok terjesztenek elő. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az ázsiai kontinensen fekvő mindkét nukleáris hatalom - a Szovjetunió és Kína - kötelezettséget vállalt arra, elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Programunk megvalósítása alapvetően megváltoztatná á helyzetet Ázsiában, a világnak ebben a részében élő népeket te megszabadítaná a nukleáris és a vegyi fenyegetés miatti félelemtől, a biztonságot ebben a térségben is minőségileg új szintre emelné. Úgy ítéljük meg, hogy programunk - valamennyi ázsiai ország erőfeszítéseivel együtt - hozzájárul Ázsia biztonságos és tartós békéje átfogó rendszerének a létrehozásához. 7. Új javaslataink az egész világnak szólnak. Az aktív lépések megtétele a lázas fegyverkezés megszüntetése és a fegyverzet korlátozása területén nélkülözhetetlen előfeltétel a szüntelenül súlyosbodó globális problémák megoldása szempontjából is. Ezek közé elsősorban a környezet pusztulását, az új energiaforrások keresésének szükségességét, a gazdasági elmaradottsággal, az éhezéssel, a nyomorral és a betegségekkel való küzdelmet sorolhatjuk. A militarizmus által kikény- szerített „fegyverkezés a fejlődés helyett“ elvet ennek ellenkezőjével - leszerelést a fejlődésért - kell felváltani. A billiós adósságok hurokja, amely jelenleg államok tucatjait és egész földrészeket fojtogat, a lázas fegyverkezés közvetlen következménye. A fejlődő országokból évente kifacsart több mint 250 milliárd dollár gyakorlatilag megegyezik az Egyesült Államok hatalmas katonai költség- vetésével. S lényegét tekintve ez a hasonlóság távolról sem véletlen. A Szovjetunió azon van, hogy a fegyverzet korlátozását és csökkentését érintő minden intézkedés, a nukleáris fegyverekről való megszabadulás útján tett minden egyes lépés ne csak nagyobb biztonságot eredményezzen a népeknek, hanem lehetővé tegye azt is, hogy több eszközt fordíthassanak az emberek életkörülményeinek javítására. Nem véletlen, a nemzetek arra törekszenek, hogy megszabaduljanak az elmaradottságtól és elérjék a magasan fejlett ipari országok szintjét, s a gazdaságukat kimerítő, az imperializmussal szembeni eladósodásuktól való megszabadulás távlatait a fegyverzet korlátozásával és felszámolásával, a katonai kiadások csökkentésével és az erőforrásoknak a társadalmi és gazdasági fejlesztésre való fordításával kapcsolják össze. Ez a téma bizonyára jelentős helyet kap azon a nemzetközi konferencián, amely idén nyáron Párizsban a leszerelésről és a fejlődésről fog tárgyalni. A Szovjetunió ellenzi, hogy a leszerelés területén hozott intézkedések megvalósítását az ún. regionális konfliktusoktól tegyék függővé. E mögött a leszerelésre való áttérés készségének a hiánya húzódik meg, s az a törekvés, hogy szuverén nemzetekre idegen akaratot és olyan rendszert kényszerítsenek, amely lehetővé tenné, hogy egyes országok más országok számlájára javítsák létfeltételeiket, egyes államok vagy agresz- szív csoportok egoista, nagyhatalmi céljaikra használják ki mások természeti, emberi és kulturális erőforrásait. A Szovjetunió ez ellen emelte fel szavát és a jövőben is küzdeni fog ellene. A nemzetek szabadságának, a békének, a biztonságnak, a nemzetközi jogrend megszilárdításának a következetes híve volt és az is marad. Célja nem a regionális konfliktusok kiélezése, hanem igazságos alapokon, kollektív erőfeszítésekkel való mielőbbi felszámolásuk. Ma nincs hiány a béke ügye iránti odaadást hangoztató nyilatkozatokban. A béke pilléreinek erősítését célzó konkrét tettekben azonban hiány érezhető. A békeszerető szavak mögött túl gyakran a háborús előkészület, az erő politikája húzódik meg. Emellett magas rangú politikusok szájából olyan nyilatkozatok is hallhatók, amelyek lényegében arra irányulnak, hogy semmivé váljon mindaz az új, ami ma kedvezően hat a nemzetközi kapcsolatokra, vagyis „Genf szelleme“. Ez nem korlátozódik csupán a nyilatkozatokra. Előre megtervezett akciókat hajtanak végre az ellenségeskedés és a bizalmatlanság szítására, az enyhülés ellenpólusának - a konfrontációnak a felélesztésére. Az ilyen akciókat és az ilyen gondolkodást elutasítjuk. Azt akarjuk, hogy 1986 ne csupán a béke évévé váljon, hanem tegye lehetővé, hogy a XX. századot a béke és a nukleáris leszerelés jegyében fejezzük be. Az általunk előter(Folytatás az 1. oldalról) A tudósító erre megjegyezte, hogy a külügyminiszter válasza kétértelműnek tűnik. Shultz kijelentette, nem ez volt a szándéka, s megismételte, hogy az USA az atomfegyverek felszámolására törekszik. Az amerikai tévé- és rádióállomások a szerda esti, illetve éjszakai híreikben kiemelten foglalkoztak Mihail Gorbacsov nyilatkozatával. Figyelemre méltónak tartották azt a körülményt, hogy a Szovjetunió a genfi tárgyalások negyedik fordulójának előestéjén hozta nyilvánosságra új indítványait. A javaslatok közül a híradások kiemelték, hogy a Szovjetunió meghosszabbítja az atomrobbantásokra elrendelt egyoldalú moratóriumot és ezen kívül javasolja, hogy a XX. század végéig három szakaszban számolják fel az összes nukleáris fegyvert. Az állomások emlékeztettek rá, az új szovjet javaslat azzal számol, hogy mindkét ország lemond az űrfegyverek kifejlesztéséről. Az amerikai hírközlő eszközök ugyan egyelőre nem kommentálták a szovjet leszerelési javaslatokat, ám több interjút közöltek kiemelkedő amerikai politikusokkal. Néhányan közülük egészében véve kedvezően reagáltak az új indítványokra, többen azonban fenntartásaikat hangoztatták és igyekeztek csökkenteni a szovjet kezdeményezés jelentőségét. Az utóbbi idők állítólagos amerikai leszerelési kezdeményezéseire emlékeztettek, egyebek között az 1983-ban született ún. nullaváltozat irreális és elfogadhatatlan koncepciójára. A másik oldalon pl. a CBS tévéállomás lehetővé tette, hogy nézői meghallgassák Vlagyimir Susztov szovjet ENSZ- nagykövetnek a kommentárját. jesztett új külpolitikai javaslatok komplexumának célja az, hogy az emberiség békés égbolt és világűr alatt köszöntse a 2000. évet, hogy ne ismerje a nukleáris, a vegyi vagy más pusztulás fenyegetésétől való félelmet, s biztos legyen abban, hogy az emberi faj fennmarad. A béke megóvása és az átfogó nemzetközi helyzet javítása érdekében javasolt új, határozott lépések kifejezik bel- és külpolitikánk lényegét és szellemét, szerves összekapcsolódását. Annak az alapvető történelmi törvényszerűségnek a kifejezői, amelyet Vlagyimir lljics Lenin hangsúlyozott. Az egész világ látja, hogy országunk még magasabbra emeli a béke, a szabadság, a humanizmus zászlaját, amelyet bolygónkon a nagy október vont fel. Amikor a béke megőrzéséről, s arról van szó, hogy az emberiség megszabaduljon az atomháború fenyegetésétől, senki sem állhat félre, senki sem lehet közömbös megfigyelő. Ez mindenki ügye. Minden állam hozzájárulásának - legyen szó nagy vagy kis államról, szocialista vagy tőkés államról - megvan a maga jelentősége. Valamennyi felelős politikai párt, minden társadalmi szervezet, minden ember hozzájárulása jelentős. Nincs sürgetőbb, nemesebb és humánusabb feladat, mint hogy e nemes cél elérése érdekében minden erőfeszítést egyesítsünk. Ezt a feladatot a jelenlegi nemzedéknek kell teljesítenie, nem szabad átruházni az utódokra. Ez a kor követelménye, ha úgy tetszik, a döntéseinkért és tetteinkért vállalt történelmi felelősség súlya abban az időszakban, amely a második évezredből még hátra van. A béke és a leszerelés irányvonala az SZKP és a szovjet állam politikájának gerince volt és az lesz a jövőben is. A Szovjetunió, amely ezt a politikát aktívan valósítja meg, kész a széles körű együttműködésre mindazokkal, akik a józan ész, a jószándék és az emberiség háborúk és fegyverek nélküli jövőjéért viselt felelősség tudatosításának pozícióin állnak. PÁRIZS - A France-lnter rádió- állomás és az Antenne-2 tévéprogram Mihail Gorbacsov javaslatait olyan tervként jellemezte, amely azt vázolja fel, hogyan lehetne megszabadítani a világot az atomfegyverektől. Jean Bothorel, a fent említett tévéállomás kommentátora egyebek között kijelentette: „A szovjet javaslatok persze csak azzal a feltétellel érvényesek, ha az Egyesült Államok lemond úrfegyverkezési programjáról. Ronald Reagan amerikai elnök ugyanis azt állítja, hogy az űrpajzs megépítésével az atomfegyverektől való félelmet akarja megszüntetni. Mihail Gorbacsov azt válaszolja neki, hogy egy ilyen pajzs teljesen felesleges, elég, ha megállapodunk az atomfegyerek felszámolásáról, ez egyszerűbb és olcsóbb lesz. Most az amerikai elnökön múlik, hogyan válaszol ezekre a javaslatokra“. Az AFP hírügynökség Mihail Gorbacsov kezdeményezéseit a nukleáris leszerelés átfogó terveként jellemzi. Ezzel összefüggésben rámutat, hogy a szovjet programmal szemben ott áll Ronald Reagan amerikai elnök ún. hadászati védelmi kezdeményezése, amelyről Washington nem hajlandó lemondani. LONDON - Annak ellenére, hogy a brit lapokat elsősorban a Westland-botrány foglalkoztatja, az újságok nagy terjedelmet szenteltek a szovjet békekezdeményezéseknek. A The Guardian például azt írta, hogy a Szovjetunió „tökéletesen időzített javaslatával ismét magához ragadta a propagandakezdeményezést, amikor az USA, Nagy-Britannia és Franciaország elé terjesztette az atomfegyverek lépésenkénti felszámolásának 15 évre szóló programját“. A Mihail Gorbacsov által ismertetett új szovjet javaslatok nemzetközi visszhangja ÚJ SZÚ 4 1986. I. 17.
