Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-01 / 44. szám

A róka és a cinege Orosz népmese Beleesett a róka egy gödör­be. A gödör fölött egy cinege rakott fészket magának. Üldögél a róka a gödörben, nem tudja, mitévő legyen, vé­gül is megszólítja a cinegét.- Mit csinálsz a fa tetején?- Fészket rakok - válaszolt a cinege.- Minek neked a fészek? kíváncsiskodott tovább a róka.- Jó lesz a gyermekeimnek.- Hallod-e, cinege! - folytat­ta a beszélgetést a róka. - Hozzál nekem enni, mert ha nem, akkor megeszem a gye­rekeidet. Nagyon megijedt a cinege. Sajnálta a gyerekeit, dohát se­hogy sem tudta megetetni a ró­kát. Gondolkozott, gondolko­zott, aztán elrepült a faluba és egy csirkével tért vissza. Le­dobta a rókának.- Ízletes volt ez a csirke —mondta a róka. - Csakhogy most meg szomjazom. Ha nem hozol innivalót, megeszem a gyerekeidet - fenyegetőzött a róka. Sírt szegény cinege, szeret­te nagyon a gyerekeit, dehát semmi okosat nem tudott kita­lálni. Hosszú gondolkozás után eszébe jutott, hogy a közelben van egy kút. Gyorsan elrepült, majd egy kisebb dézsában vi­zet hozott a rókának. Jól érezte magát a róka a gödörben. Nem volU éhes, nem volt szomjas. Egy idő után azonban kezdett unalmassá válni a gödör egy­hangúsága. A cinege még mindig a fészkét rakta.- Hallod-e te cinege! - szó­lította meg újból a róka. - Ha nem húzol ki a gödörből, elbú­csúzhatsz a gyermekeidtől. A cinege száraz gallyakat dobált a gödörbe. Igaz, lassan telt a gödör, de végül annyi gally összegyűlt, hogy a róka könnyűszerrel kimászott a gö­dörből.- Na, jól van - mondta elé­gedetten a cinegének. - Meg­etettél, megitattál, kiszabadítot­tál a gödörből. De még mindig nincs jó kedvem. Igyekezz fel­vidítani, mert különben meg­eszem a gyerekeidet. Gondolkozott a cinege, va­jon minek örülne a róka.- Tudod mit, róka koma?! - jutott eszébe egy jó ötlet a cinegének. ­- Elvezetlek egy olyan hely­re, ahol rögtön jókedvre de­rülsz.-Jól van - egyezett bele a róka. Repült, repült a cinege, a ró­ka szegény alig bírt utána futni. Végül leült egy kerítés tetejére. Mikor odaért a róka, a cinege elkezdett kiabálni. Olyan han­gosan kiabált, hogy az udvar­ban a kutyák teljesen felbő­szültek. Nekirohantak a kerí­tésnek, hogy elkergessék a ci­negét. Csakhogy a kerítés olyan gyenge volt, hogy a ku­tyák súlyától összedőlt. A két dühös kutya ekkor észrevette a kerítésoszlop tövében ké­nyelmesen üldögélő rókát. Mérgükben nekiestek és jól elagyabugyálák. A cinege pe­dig elrepült a gyerekeiért és beköltöztette őket az új fészek­be. Kamoncza Márta fordítása AKI MINDENT MAGÁBÓL AD, UGYANAZ, MINT AKI MINDENT MAGÁBA FOGAD: ODAADÓ. MINDEN - CSAK A MINDENBŐL SZÜLETHET. Cvetajeva A hómezök „rabszolgái“ A tudomány az összes agancsos kérődzőket a szarvasfélék családjába sorolta. Érdekes csa­ládja ez az állatvilágnak. Tagjainak teste ará­nyos, nyakuk erőteljes, fejük megnyúlt, lábszá­raik hosszúak, izmosak, farkuk rövid. Agancsuk a homlokcsonton lévő rózsatón fejlődik. A kiala­kuló agancsot eleinte szőrös bőr - a háncs - borítja. A kifejlett agancsról a szarvas ledörgö­li. A fiatal szarvas agancsa el nem ágazó, egyszerű nyárs. De vannak olyan szarvasok is, amelyeknek az agancsa egész életükben két­ágú (villás). Egyes szarvasfajok agancsai lapát- szerűen szétterülnek. Az agancsot a szarvasok az év meghatározott időszakában levetik, és az ivarzás idejére újraképzik. A rénszarvas vagy más néven tarándszarvas (iramszarvas) az egyetlen szarvasfaj, amelyből nemcsak a bika, de a tehén is agancsot visel. A rénszarvas agancsára jellemző, hogy a fejdlsz alakja - a többi szarvasétól eltérően - elóregör- bül. Jellegzetességük még a rénszarvasoknak, hogy ujjaik meszire szétterpeszthetók, kiválóan alkalmasak a havon való járásra. E közepes termetű szarvasfaj Európa, Ázsia és Amerika északi erdőségeiben és tundráin honos. Az állatok hatalmas csoportokban ván­dorolnak a hómezőkön táplálék után kutatva. A szibériai tarándszarvasok a tél közeledtével elhagyják a tundrát, s a 700 kilométerrel délebb­re húzódó tajgaövezet lakói lesznek: csak itt jutnak annyi táplálékhoz, mellyel fedezhetik tes­tük energiaszükségletét. Az északi népek számára nélkülözhetetlen a megszelídített rénszarvas. Amellett, hogy szánjaik elé fogják az állatokat, húsuk táplálékul is szolgál, s jóformán minden porcikájukat hasz­nosítani tudják. (msz) MICHAL BABINKA Kacsalábon E KACSALÁBON nem vár kevélylik - csupán egy cslpcsup, lakályos villa. Egy jótét lélek - kisfiú rakta egy madárkának: őt várja-hívja. ÁLMOS MADÁRKA, hogy érzed magad üdülődben, kölesen, a körte ágán? Olajozd meg a torkod naponta! Hangverseny vár. Egy tavaszi akácfán... Koncsol László fordítása A sarló és a kalapács Vénusz-atlasz A Vénusz északi féltekéjé­ről készülő at­laszba bekerül­nek a Vénusz-Í 5 és a Vénusz-16 szovjet automata űrállomások fel­vételei alapján rajzolt térképek. A fényképek sűrű felhőrétege­ken keresztül áb­rázolják a bolygó északi részét a 30. szélességi körig. Egyébként a fotók hasonlóságot mutatnak a Földről - repülőgépről - készített fényképfel­vételekkel. Az atlasz egyfajta összegezése is a Vénusz­ról - s vele együtt a Naprendszerről, az egész világegyetemről - szerzett tudományos ismere­teknek. A nagy októberi szocialista forradalom eredmé­nyeinek meghiúsítása, az új szovjet kormány meg­döntése céljából tizennégy ország részvételével indított intervenció és a fehérgárdista támadások idején, valamikor 1918 körül felmerült a terv, hogy létre kellene hozni a szovjet állam címerét. Az első vázlat központja, a harci idők szellemének megfele­lően, egy kivont kard volt. Vlagyimir lljics Lenin azonban élesen ellenezte ezt a tervet.- Miért tegyünk a címerbe kardot? - kérdezte. - Senkit nem akarunk meghódítani. A hódító politi­ka idegen tőlünk, nem támadunk meg senkit, véde­kezünk belső és külső ellenségeink ellen. A mi címerünkbe nem való a kard. (gy lett és maradt a Szovjetunió címerének mag­va a sarló és a kalapács. Őslény - leletek A Jakut ASZSZK újabb meglepetéssel szolgált a tudó­soknak. Ezúttal Verbojanszk büszkélkedhet az­zal, hogy eddig Is­meretlen őslény maradványait - a koponya és több csont Is vi­szonylagos ép­ségben megma­radt — találták meg területén. "I 6á%>é>c Cetete a feonyfidÁ Segítőkész vegyületek Hogy a vegyi folyamatok ho­gyan és milyen gyorsan men­nek végbe, az sok dologtól függhet. Nem mindegy példá­ul, hogy a közeg savas vagy lúgos kémhatású, mert bizo­nyos kémiai reakciók csak sa­vak, mások viszont csak lúgok jelenlétében játszódnak le. Vannak olyan folyamatok, amelyek csak magasabb hő­mérsékleten mennek végbe, ezért a reagáló anyagokat he­víteni kell, máskor meg olyan heves a reakció, hogy hőener­gia szabadul fel s ezt valahogy el kell vezetni, mert esetleg robbanáshoz vezethet. Egyes reakciók csak víz jelenlétében játszódnak le, mások viszont csakis vízmentes közegben mennek végbe, s még a reak­cióba lépő vegyieteknek sem szabad vizet tartalmazniuk. Sok esetben fontos lehet a nyomás is: egyik-másik fo­lyamat el sem indul, ha a reak­ciótérben nincs egy meghatá­rozott nyomásérték. Akadá­lyozhatja a folyamat sikeres le­zajlását a levegő oxigénje is; ilyenkor az oxigént eltávolítják és olyan gázzal helyettesítik, amely nem kapcsolódik be a reakcióba. A vegyészek már régebben megfigyelték, hogy bizonyos vegyi folyamatok egyszer na­gyon nehezen és csak hosszú idő alatt mennek végbe, más­kor viszont nem kell sem heví­tés, sem nyomás, a folyamatok mégis könnyen, szinte.maguk­tól lejátszódnak. Amikor ennek a rejtélynek az okát kezdték kutatni, rájöttek, hogy léteznek olyan anyagok, amelyek a re­akció során változatlanok ma­radnak, vagyis látszólag nem történik velük semmi, ennek ellenére jelenlétük mégis fon­tos, mert meggyorsítják egy- egy folyamat lezajlását, eset­leg fölöslegessé teszik a heví­tést vagy a nyomás alkalmazá­sát. Ezeket a „segítőkész“ ve­gyieteket katalizátoroknak nevezték el. A katalizátorok különösen a vegyiparban ját­szanak fontos szerepet, hiszen a segítségükkel jóval olcsób­bá, egyszerűbbé és biztonsá­gosabbá tehető a termelés. A katalizátorok természetesen nem univerzálisak; egy adott katalizátor csakis egy megha­tározott típusú vegyi folyama­tot katalizál. A következő kísérletben a cigarettahamu katalitikus ha­tását vesszük szemügyre. Tartsunk egy darab kockacuk­rot csipesz segítségével a gáz­tűzhely lángja fölé. A kockacu­kor megpörkölódik ugyan, de nem gyullad meg. Szórjunk most egy kevés cigarettaha­mut a kockacukor szélére és tartsuk ismét a tűzbe: a kocka­cukor nemsokára lángra lob­ban és ég. Mi a magyarázata ennek a jelenségnek? A cukor égése során lejátszódó folya­matot az alábbi egyenlettel ír­hatjuk le: H- 1202 = 12C02 + 11H20 A reakció csak magasabb hő­mérsékleten és akkor is nehe­zen indul el. Bizonyos fémek oxidjainak jelenlétében azon­ban a folyamat felgyorsul és könnyen végbemegy. A ciga­rettahamuban megtalálhatók ezek a fém-oxidok. A kísérlet egyúttal azt is jól szemlélteti, hogy a katalizátor már kis mennyiségben is képes „be­segíteni“, ami különösen gaz­dasági szempontból nézve nem elhanyagolható körül­mény. Az élővilágban is nagyon fontos szerepet játszik a katalí­zis. A táplálék feldolgozását, a különböző anyagcserefolya­matokat stb. a biokatalizáto­roknak is nevezett enzimek szabályozzák. Az enzimek bo­nyolult összetételű, nagymole- kulasúlyú, fehérjeszerú vegyü­letek; minden sejtben megta­lálhatók, s ha hiányoznának, megállna az élet. LACZA TIHAMÉR GONDOLKODOM, TEHÁT... 7 Ha azt mondom... Melyik országra gondolok, ha azt mondom: Krím, Timur, TU-104, Dubna, Szahalin, Gorkij, Néva? Megfejtés Az október 18-i számunkban közölt feladatok megfejtése: csillag - 2, Hold - 7, Szaturnusz - 6; az 1-es és a 2-es kibomlik, a 3-as és a 4-es nem. Nyertesek: Havrila Csaba, Őrös (Strázne); Korec Brigitta, Szádalmás (Jablonov nad Turóou), Kneipp Róbert, Érsek­újvár (Nővé Zámky), Nemes Aranka, Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Horváth Anikó, Csilizradvány (Őilizská Rád vart). ÚJ SZÚ 18 1985. XI. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents