Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
A róka és a cinege Orosz népmese Beleesett a róka egy gödörbe. A gödör fölött egy cinege rakott fészket magának. Üldögél a róka a gödörben, nem tudja, mitévő legyen, végül is megszólítja a cinegét.- Mit csinálsz a fa tetején?- Fészket rakok - válaszolt a cinege.- Minek neked a fészek? kíváncsiskodott tovább a róka.- Jó lesz a gyermekeimnek.- Hallod-e, cinege! - folytatta a beszélgetést a róka. - Hozzál nekem enni, mert ha nem, akkor megeszem a gyerekeidet. Nagyon megijedt a cinege. Sajnálta a gyerekeit, dohát sehogy sem tudta megetetni a rókát. Gondolkozott, gondolkozott, aztán elrepült a faluba és egy csirkével tért vissza. Ledobta a rókának.- Ízletes volt ez a csirke —mondta a róka. - Csakhogy most meg szomjazom. Ha nem hozol innivalót, megeszem a gyerekeidet - fenyegetőzött a róka. Sírt szegény cinege, szerette nagyon a gyerekeit, dehát semmi okosat nem tudott kitalálni. Hosszú gondolkozás után eszébe jutott, hogy a közelben van egy kút. Gyorsan elrepült, majd egy kisebb dézsában vizet hozott a rókának. Jól érezte magát a róka a gödörben. Nem volU éhes, nem volt szomjas. Egy idő után azonban kezdett unalmassá válni a gödör egyhangúsága. A cinege még mindig a fészkét rakta.- Hallod-e te cinege! - szólította meg újból a róka. - Ha nem húzol ki a gödörből, elbúcsúzhatsz a gyermekeidtől. A cinege száraz gallyakat dobált a gödörbe. Igaz, lassan telt a gödör, de végül annyi gally összegyűlt, hogy a róka könnyűszerrel kimászott a gödörből.- Na, jól van - mondta elégedetten a cinegének. - Megetettél, megitattál, kiszabadítottál a gödörből. De még mindig nincs jó kedvem. Igyekezz felvidítani, mert különben megeszem a gyerekeidet. Gondolkozott a cinege, vajon minek örülne a róka.- Tudod mit, róka koma?! - jutott eszébe egy jó ötlet a cinegének. - Elvezetlek egy olyan helyre, ahol rögtön jókedvre derülsz.-Jól van - egyezett bele a róka. Repült, repült a cinege, a róka szegény alig bírt utána futni. Végül leült egy kerítés tetejére. Mikor odaért a róka, a cinege elkezdett kiabálni. Olyan hangosan kiabált, hogy az udvarban a kutyák teljesen felbőszültek. Nekirohantak a kerítésnek, hogy elkergessék a cinegét. Csakhogy a kerítés olyan gyenge volt, hogy a kutyák súlyától összedőlt. A két dühös kutya ekkor észrevette a kerítésoszlop tövében kényelmesen üldögélő rókát. Mérgükben nekiestek és jól elagyabugyálák. A cinege pedig elrepült a gyerekeiért és beköltöztette őket az új fészekbe. Kamoncza Márta fordítása AKI MINDENT MAGÁBÓL AD, UGYANAZ, MINT AKI MINDENT MAGÁBA FOGAD: ODAADÓ. MINDEN - CSAK A MINDENBŐL SZÜLETHET. Cvetajeva A hómezök „rabszolgái“ A tudomány az összes agancsos kérődzőket a szarvasfélék családjába sorolta. Érdekes családja ez az állatvilágnak. Tagjainak teste arányos, nyakuk erőteljes, fejük megnyúlt, lábszáraik hosszúak, izmosak, farkuk rövid. Agancsuk a homlokcsonton lévő rózsatón fejlődik. A kialakuló agancsot eleinte szőrös bőr - a háncs - borítja. A kifejlett agancsról a szarvas ledörgöli. A fiatal szarvas agancsa el nem ágazó, egyszerű nyárs. De vannak olyan szarvasok is, amelyeknek az agancsa egész életükben kétágú (villás). Egyes szarvasfajok agancsai lapát- szerűen szétterülnek. Az agancsot a szarvasok az év meghatározott időszakában levetik, és az ivarzás idejére újraképzik. A rénszarvas vagy más néven tarándszarvas (iramszarvas) az egyetlen szarvasfaj, amelyből nemcsak a bika, de a tehén is agancsot visel. A rénszarvas agancsára jellemző, hogy a fejdlsz alakja - a többi szarvasétól eltérően - elóregör- bül. Jellegzetességük még a rénszarvasoknak, hogy ujjaik meszire szétterpeszthetók, kiválóan alkalmasak a havon való járásra. E közepes termetű szarvasfaj Európa, Ázsia és Amerika északi erdőségeiben és tundráin honos. Az állatok hatalmas csoportokban vándorolnak a hómezőkön táplálék után kutatva. A szibériai tarándszarvasok a tél közeledtével elhagyják a tundrát, s a 700 kilométerrel délebbre húzódó tajgaövezet lakói lesznek: csak itt jutnak annyi táplálékhoz, mellyel fedezhetik testük energiaszükségletét. Az északi népek számára nélkülözhetetlen a megszelídített rénszarvas. Amellett, hogy szánjaik elé fogják az állatokat, húsuk táplálékul is szolgál, s jóformán minden porcikájukat hasznosítani tudják. (msz) MICHAL BABINKA Kacsalábon E KACSALÁBON nem vár kevélylik - csupán egy cslpcsup, lakályos villa. Egy jótét lélek - kisfiú rakta egy madárkának: őt várja-hívja. ÁLMOS MADÁRKA, hogy érzed magad üdülődben, kölesen, a körte ágán? Olajozd meg a torkod naponta! Hangverseny vár. Egy tavaszi akácfán... Koncsol László fordítása A sarló és a kalapács Vénusz-atlasz A Vénusz északi féltekéjéről készülő atlaszba bekerülnek a Vénusz-Í 5 és a Vénusz-16 szovjet automata űrállomások felvételei alapján rajzolt térképek. A fényképek sűrű felhőrétegeken keresztül ábrázolják a bolygó északi részét a 30. szélességi körig. Egyébként a fotók hasonlóságot mutatnak a Földről - repülőgépről - készített fényképfelvételekkel. Az atlasz egyfajta összegezése is a Vénuszról - s vele együtt a Naprendszerről, az egész világegyetemről - szerzett tudományos ismereteknek. A nagy októberi szocialista forradalom eredményeinek meghiúsítása, az új szovjet kormány megdöntése céljából tizennégy ország részvételével indított intervenció és a fehérgárdista támadások idején, valamikor 1918 körül felmerült a terv, hogy létre kellene hozni a szovjet állam címerét. Az első vázlat központja, a harci idők szellemének megfelelően, egy kivont kard volt. Vlagyimir lljics Lenin azonban élesen ellenezte ezt a tervet.- Miért tegyünk a címerbe kardot? - kérdezte. - Senkit nem akarunk meghódítani. A hódító politika idegen tőlünk, nem támadunk meg senkit, védekezünk belső és külső ellenségeink ellen. A mi címerünkbe nem való a kard. (gy lett és maradt a Szovjetunió címerének magva a sarló és a kalapács. Őslény - leletek A Jakut ASZSZK újabb meglepetéssel szolgált a tudósoknak. Ezúttal Verbojanszk büszkélkedhet azzal, hogy eddig Ismeretlen őslény maradványait - a koponya és több csont Is viszonylagos épségben megmaradt — találták meg területén. "I 6á%>é>c Cetete a feonyfidÁ Segítőkész vegyületek Hogy a vegyi folyamatok hogyan és milyen gyorsan mennek végbe, az sok dologtól függhet. Nem mindegy például, hogy a közeg savas vagy lúgos kémhatású, mert bizonyos kémiai reakciók csak savak, mások viszont csak lúgok jelenlétében játszódnak le. Vannak olyan folyamatok, amelyek csak magasabb hőmérsékleten mennek végbe, ezért a reagáló anyagokat hevíteni kell, máskor meg olyan heves a reakció, hogy hőenergia szabadul fel s ezt valahogy el kell vezetni, mert esetleg robbanáshoz vezethet. Egyes reakciók csak víz jelenlétében játszódnak le, mások viszont csakis vízmentes közegben mennek végbe, s még a reakcióba lépő vegyieteknek sem szabad vizet tartalmazniuk. Sok esetben fontos lehet a nyomás is: egyik-másik folyamat el sem indul, ha a reakciótérben nincs egy meghatározott nyomásérték. Akadályozhatja a folyamat sikeres lezajlását a levegő oxigénje is; ilyenkor az oxigént eltávolítják és olyan gázzal helyettesítik, amely nem kapcsolódik be a reakcióba. A vegyészek már régebben megfigyelték, hogy bizonyos vegyi folyamatok egyszer nagyon nehezen és csak hosszú idő alatt mennek végbe, máskor viszont nem kell sem hevítés, sem nyomás, a folyamatok mégis könnyen, szinte.maguktól lejátszódnak. Amikor ennek a rejtélynek az okát kezdték kutatni, rájöttek, hogy léteznek olyan anyagok, amelyek a reakció során változatlanok maradnak, vagyis látszólag nem történik velük semmi, ennek ellenére jelenlétük mégis fontos, mert meggyorsítják egy- egy folyamat lezajlását, esetleg fölöslegessé teszik a hevítést vagy a nyomás alkalmazását. Ezeket a „segítőkész“ vegyieteket katalizátoroknak nevezték el. A katalizátorok különösen a vegyiparban játszanak fontos szerepet, hiszen a segítségükkel jóval olcsóbbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá tehető a termelés. A katalizátorok természetesen nem univerzálisak; egy adott katalizátor csakis egy meghatározott típusú vegyi folyamatot katalizál. A következő kísérletben a cigarettahamu katalitikus hatását vesszük szemügyre. Tartsunk egy darab kockacukrot csipesz segítségével a gáztűzhely lángja fölé. A kockacukor megpörkölódik ugyan, de nem gyullad meg. Szórjunk most egy kevés cigarettahamut a kockacukor szélére és tartsuk ismét a tűzbe: a kockacukor nemsokára lángra lobban és ég. Mi a magyarázata ennek a jelenségnek? A cukor égése során lejátszódó folyamatot az alábbi egyenlettel írhatjuk le: H- 1202 = 12C02 + 11H20 A reakció csak magasabb hőmérsékleten és akkor is nehezen indul el. Bizonyos fémek oxidjainak jelenlétében azonban a folyamat felgyorsul és könnyen végbemegy. A cigarettahamuban megtalálhatók ezek a fém-oxidok. A kísérlet egyúttal azt is jól szemlélteti, hogy a katalizátor már kis mennyiségben is képes „besegíteni“, ami különösen gazdasági szempontból nézve nem elhanyagolható körülmény. Az élővilágban is nagyon fontos szerepet játszik a katalízis. A táplálék feldolgozását, a különböző anyagcserefolyamatokat stb. a biokatalizátoroknak is nevezett enzimek szabályozzák. Az enzimek bonyolult összetételű, nagymole- kulasúlyú, fehérjeszerú vegyületek; minden sejtben megtalálhatók, s ha hiányoznának, megállna az élet. LACZA TIHAMÉR GONDOLKODOM, TEHÁT... 7 Ha azt mondom... Melyik országra gondolok, ha azt mondom: Krím, Timur, TU-104, Dubna, Szahalin, Gorkij, Néva? Megfejtés Az október 18-i számunkban közölt feladatok megfejtése: csillag - 2, Hold - 7, Szaturnusz - 6; az 1-es és a 2-es kibomlik, a 3-as és a 4-es nem. Nyertesek: Havrila Csaba, Őrös (Strázne); Korec Brigitta, Szádalmás (Jablonov nad Turóou), Kneipp Róbert, Érsekújvár (Nővé Zámky), Nemes Aranka, Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Horváth Anikó, Csilizradvány (Őilizská Rád vart). ÚJ SZÚ 18 1985. XI. 1.
