Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-11 / 41. szám
A nikóéknak vendégük érkezett, Blanka, akivel Anikó a nyáron Messzipapáéknál játszott. Egy kicsit félszegen ült a széken és csendben nézelődött. Négerbabát, Kamutit és Tökmag kutyát már ismerte, illedelmesen üdvözölte őket.- Szia - köszönt vissza bizalmasam Négerbaba. Kamuti is dörmögött valamit az orra alatt, de azt nemigen lehetett érteni. Szegény Blanka arra gondolt, rettenetesen unatkozik majd ebben az idegen városban. Nagyon Csicsay Alajos Vendég a lakótelepen félt, hogy eltéved az egyforma panelházak között. Mamája is azzal bocsátotta útra, el ne szakadjon Anikótól, mert akkor nem fogják megtalálni ót sohasem. Este elpanaszkodta aggályait, s ez a játékgyerekeknek fölöttébb tetszett.- Dehogy lehet itt eltévedni - vigasztalta öt Négerbaba.- Alaposan meg kell figyelni mindent - tanácsolta Kamuti.- Válasszál ki egy-egy tájékozódási pontot és ahhoz igazodj. Mint az erdőben. Minden emeleten van valami apróság, ami megkülönbözteti egyik otthont a másiktól.- Ha pedig mégis eltévednél, én kiszimatolom a nyomodat- húzta ki magát Tökmag. övé volt a legnyomósabb érv, s ez Blankát megnyugtatta. Este még sokáig beszélgettek.- Nem csak te félsz itt a lakótelepen - mondta Anikó. - Holvagy Jutka anyukája ötpercenként kidugja fejét az ablakon és lekiált a tizedik emeletről: Hol vagy Jutka? Alattuk a kilencediken lakik egy fiú, ö pedig a Gyerebe Gabi.- És van egy Nemigazi Rózsi is- mondta a Négerbaba.- Erzsi a neve, de mindenki Rózsinak hívja.- Mert egyszer elveszett, és a rendőrök a jegyzőkönyvbe Erzsi helyett Rózsit írtak - nevetett Tökmag.- Miféle jegyzőkönyvbe? - kérdezte Blanka.- Melyet a bűntényekről Írnak- magyarázta a kutyus.- Erzsit talán elrabolták? rémüldözött a vendég.- Senkit sem raboltak el és senkiről sem írtak jegyzőkönyvet - állította le a beszélgetést Anikó.- Csupa kitalálmány az egész. Erzsi maga nevezte el magát Rózsinak, mert jobban tetszik neki, ha igy hívják, de mindig hozzáteszi, hogy ő nem igazi Rózsi.- Milyen furcsa itt minden!- csodálkozott Blanka.- Nincs itt semmi furcsaság kislányom - szólt közbe Anikó mamája. - Szerintem éppen olyan jó itt élni, mint bárhol a világon, csak meg kell szokni. Holnap majd lementek a játszótérre. Ott lesz ám sok gyerek!- Játszótér - dörmögte Kamuti.- Akkora, mint a tenyerem.- Te folyton elégedetlenkedel- mondta rosszallóan Négerbaba.- Igaz, hogy jóval kisebb, mint Messzipapáék udvara, de azért játszani lehet rajta.- A lányoknak - feleselt a mackó. - Mi, fiúk szívesebben fönn maradnánk a lakásban. Ugye, Tökmag?- Mert lusták vagytok és csak bóbiskolnátok az erkélyen napestig.- Csak lányokkal ne kezdjen ki az ember sohasem - dohogta Kamuti és kisomfordált Tökmaggal az erkélyre, hogy megbeszéljék a másnapi teendőket. Edison nem tartozott a meg nem értett feltalálók közé. Neki nem volt rá szüksége, hogy afféle „nehéz ember“ legyen, akinek foggal és körömmel kell átverekednie magát a meg nem értés, a hivatali gáncsos- kodás és az irigység bozótján. Sikeres volt és híres. Házában jöttek-mentek a látogatók, ha- zájabeliek és külföldiek egyaránt. Egy látogatás alkalmával a barátja így szól Edisonhoz:-Te öregem! Akárhogy töröm is a fejem, egyet képtelen vagyok megérteni. Neked igazán különleges szerkezet van a fejedben, mégis vonatkozna rád a közönséges emberekre méretezett mondás?- Melyikre gondolsz?- Arra, hogy a suszter rongyos cipőben jár.- Ezt hogy érted?- Neked, akinek világraszóló találmányaid vannak és a házad is olyan, mint valami elvarázsolt kastély, hogy lehet olyan pocsékul működő kapud, amelyet kínszenvedés kinyitni és becsukni? Nem gondolod, hogy ideje lenne végre megjavítanod?- Csak elrontani lehet - mosolygott Edison. - Az a kapu úgy jó, ahogy rossz.- Egy szót sem értek az egészből! - csóválta fejét a barát. - Megmagyaráznád?- Ha megígéred, hogy köztünk marad, elárulom neked, miért jár olyan nehezen a kapu.- Megígérem - emelte esküre a kezét a másik félig tréfásan, félig komplyan.- A sok vendég rengeteg drága időmet veszi el. Gondoltam, legyen valami hasznom is belőlük. A kertet öntöztetem velük. Barátja értetlenül bámult a feltalálóra, majd elnevette magát.- Ez az igazi, hamisítatlan edisoni ötlet. Szivattyú, mi?- Persze. Kinyitod a kaput: félvödörnyi víz. Becsukod a kaput, újabb félvdödörnyi víz. Nem jöttél hiába. Teknős Péter Közelít az éji vándor Az első szovjet felvételeket sikerült elkészítenie a földünkhöz közeledő Halley-üstökösről Nyikolaj Csernihnek, a Szovjet Tudományos Akadémia krimi asztrofizikai obszervatóriuma munkatársának. A neves szovjet csillagász felvételeit az égi vándor bemért pontos koordinátáival együtt a szovjet tudósok eljuttatták a Halley tanulmányozására létrehozott nemzetközi központnak, amely a kaliforniai műszaki egyetem keretében működik. A Halley-üstökös másodpercenként 22 kilométeres sebességgel közeledik a Naphoz. A világ szakembereinek rendkívüli érdeklődését váltotta ki, hogy ezenközben, viszonylag közel kerül a Földhöz. A tudósoknak ritkán van alkalmuk megfigyelni egy ilyen érdekes kozmikus objektumot, amely a jövő év tavaszán „mindössze“ száz millió kilométernyire halad el a Föld mellett. Az emberek időszámításunk előtt 246 óta figyelik ezt a rendszeresen visszatérő üstököst. (MH) ...A MAGUKBAN NEM BÍZÓ EMBEREK A MÁSSAL SZEMBEN VALÓ BIZALMATLANSÁGRA IS HAJLAMOSAK. Adler- Szólj már neki, hogy sehol nem találjuk a lelőtt kacsáját. Milyen hideg a jég? A víz az egyetlen olyan ve- gyület, amely mindhárom halmazállapotában nagy mennyiségben megtalálható a Földön. A felhő, a tenger, a hó és a jég ugyanannak az anyagnak különböző megjelenési formája. A nap melegének hatására a folyékony viz párologni kezd és vízgőz vagy vizpára formájában felemelkedik a magasba, ahol felhő lesz belőle. Ha a felhő hirtelen lehűl, csapadék- eső, dara, hó, jégeső stb.- alakjában visszajuthat a föld felületére. A lehullott csapadékot aztán a folyók összegyűjtik és a tengerbe viszik, ahol ismét elölről kezdődik a körforgás. Az anyagok halmazállapotváltozása egy meghatározott hőmérsékleten következik be. A viz 100 C°-on kezd forrni és gázhalmazállapotúvá válik. Természetesen vízgőz már alacsonyabb hőmérsékleten is képződik, de csak addig, amíg be nem áll a folyadék-gőz egyensúly. Ha folyamatosan eltávolítjuk a keletkező gőzt (pl. levegőt áramoltatunk oda ventillátor segítségével), akkor a forráspontnál jóval alacsonyabb hőmérsékleten is elpárologtathatjuk a vizet. Amikor kiakasztjuk a kimosott ruhát IH M száradni, vagy hajszárítóval levegőt fúvatunk vizes hajunkra, akkor lényegében a vizet alacsony hőmérsékleten gázhalmazállapotúvá változtatjuk. Ha a víz hőmérsékletét a fagypontra csökkentjük (ez 0 C°), akkor a folyadék fokozatosan szilárd halmazállapotúvá válik, más szóval: megfagy. A jég és a hó a víz kristályos formája. Amig a hőmérséklet nem emelkedik a fagypont fölé, addig a vizv megmarad szilárd halmazállapotában, jóllehet ilyenkor is megfigyelhető a viz (jég) párolgása. Mindez természetesen a tiszta vízre érvényes. Ha sót oldunk }e\ a vizben és ennek az oldatnak mérjük a forráspontját, akkor a hőmérő 100 C°-nál magasabb értéket fog mutatni. Ha viszont a sós vizet lehűtjük, akkor nem 0 C°-on, hanem annál alacsonyabb hőmérsékleten fog megdermedni. Minél több sót tartalmaz az a oldat, annál magasabb lesz a forráspontja, illetve annál alacsonyabb a fagyáspontja. Nyilván ti is tudjátok, hogy a jeges utakat, járdákat sózzák, ennek eredményeképpen a jég megolvad, megszűnik a síkosság. De vajon mi történik valóI ■ jában a jéggel? A következő megfigyelés segítségével ennek járunk utána. A hűtőszekrény fagyasztójában készítsünk jeget. Egy pohárba dobjunk jégkockákat és egy hőmérőt is helyezzünk bele. A hőmérő ekkor 0 C°-ot mutat, s addig nem is emelkedik a hőmérséklete, amíg az összes jég el nem olVad. Az egyik halmazállapotból a másikba való átalakulásig az anyag hőmérséklete változatlan marad, mert a jég megolvadásához energiára van szükség, csak miután a jég teljesen eltűnt, akkor emelkedhet a folyadék hőmérséklete. Szórjunk most néhány kanál konyhasót a jégre és mérjük a hőmérsékletet. A jég olvadni kezd, de a hőmérő higanyszála néhány fokkal 0 C° alá süllyed! A sóoldat fagyáspontja alacsonyabb a tiszta viz fagyáspontjánál, ezért a jég-só elegy hőmérséklete erre a pontra süllyed, eközben a környezetből elvont hőenergia megolvasztja a jeget. Ha növeljük a só' mennyiségét, akkor egyre alacsonyabb hőmérsékleteket sikerül előállítanunk. Konyhasóval -20 C° körüli hőmérséklet is elérhető, de kalcium-kloriddal (CaCI2) vagy káliumnitráttal (KN03) még ennél alacsonyabb hőmérsékletet is elő tudunk állítani. Nemcsak a sók, hanem bizonyos folyadékok is képesek fagyáspontcsökkenést előidézni, ha a jégre öntjük őket. Koncentrált kénsawal pl. -20 C°, koncentrált salétromsavval pedig akár -50 C° is elérhető. LACZA TIHAMÉR Michal Babinka VERS A KÉZRŐL Ha olyan öklöm volna, mint apámé, nem hevernék - palánkunk deszkáiba folyton szögeket vernék. Ha olyan kezem volna, fejszekéz, mint apámé - fát irtanék az erdőn, nem nézve, rönk vagy ág-é! Ha olyan markom volna, oly meleg, mint a csillag, belőle kapna szárnyra a pinty, a rózsaillat. Jóságos kéz apámé... Arany kéz, éltet, ápol. De furcsa is tud lenni: ha engem - hm - el-elpáhol. DERMEDT KARNEVAL Ó, a tegnapi éj, olyat talán még senki se látott: állt a csillag-menyasszony karnevál, s a hold- ö muzsikált ott. Forgott a nép, és állt a bál, új polkát is táncoltak ott meg itt; s hogy a muzsika teljes legyen, megjelent a fagy s - a kuvik! Egész reggelig állt a vigalom, vigadtak a csillagok és kacagtak: a kavarodás, ó irgalom, tökéletes volt! Kár, hogy aludni hagytak... Koncsol László fordításai Gondolkodom, tehát + n m X I X □ □ • • 1 X FUü +_ □ x^ □ +~i >6 fe =2 ■ Számoljunk! A vendégek egyhar- mad része 180 cm, vagy annál magasabb. A vendégek fele magasabb 170 cm-nél, de nem éri el a 180 cm-es magasságot. A többi húsz vendég 170 cm magas vagy annál alacsonyabb. Hányán vesznek részt a vendégségben?-12-en- 24-en- 48-an- 96-an-120-an. Írd be az üres négyzetekbe a megfelelő számokat úgy, hogy a műveleteket egymás után következő sorrendben elvégezve a jobb szélen és az alul látható eredmények alakuljanak ki!------------------- MEGFEJTÉS ------------------A szeptember 27-i számunkban közölt feladatok megfejtése: János Vitéz, Küklopszoknak, A Fehér ló mondakörben ők a főhős roppant erejű társai, A másodikon; a 2-es. Nyertesek: Horváth János, Fülek (Firakovo); Vida Elvira, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Pócsik Márta, Nyitracsehi (Nitrany); ifj. Vida Aurél, Kolozs- néma (Klizská Nemá); ifj. Gajdosik Ferenc, Csallóközkürt (Ohrady). ■ ■ ■ ■ ■ ■ 1 ■ ■ ■ ■ ■ a i ÚJ ■ a 18 »■■■■■■ 1985. X. 1
