Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-28 / 52. szám
ÚJ szú 1985. XII. 28. A Coriolis-erő és az ásványlelőhelyek A Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán mélyén elég nagy mennyiségben előforduló „vasgolyók“ kialakulásának és tömörülésének okait vizsgálva a szovjet kutatók már számos tényezőt felderítettek. Ugyanakkor a vizsgálatok és kutatások során mindeddig nem vették figyelembe az úgynevezett Coriolis-erő hatását. A Coriolis-erő és -gyorsulás a Föld saját tengelye körüli forgása következtében keletkezik. A Coriolis-gyorsulás okozza például azt, hogy a folyók vize az északi féltekén a jobb partot, a déli féltekén pedig a bal partott mossa ki jobban. A tengeri és óceáni áramlatok szintén sajátos „folyók az óceánban“. Az északi féltekén az áramlatok jobb oldalán figyelhető meg a víz „felverése“, a bal oldalon pedig a „lefutása" A déli féltekén ugyanez a jelenség fordítva tapasztalható. A felszíni áramlatok maguk után vonják a mélytengeri vizek függőleges irányú elmozdulását is. Ahol a víz „lefutó“ oldalon van, ott újabb vízmennyiségek emelkednek fel a mélyből, a víz „felverésének“ helyén pedig éppen fordítva, jelentős mennyiségű víz merül le a mélybe. A víztömegek ilyen jellegű cirkulációja térben és időben is nagyon különböző méretű és tartalmú lehet. Az óceáni örvények mérete például néhány métertől több tucat kilométerig terjed, élettartamuk lehet néhány perc, de léteznek gyakorlatilag állandó, úgynevezett kvázistacionárius örvényáramok. Leningrádban, a tengeri geológiai kutatásokkal foglalkozó Északi Ipari Egyesülés tudományos munkatársai által végzett kutatások azt bizonyítják, hgy a tengervíz mozgása - a rájuk ható Coriolis-erőt is figyelembe véve - befolyásolja az érctömörü- letek térbeli elosztását az óceán fenekén. Az északi féltekén egy 40x40 kilométeres területet vizsgáltak a tengerfenéken. A víz mélysége 4850 és 5050 méter közötti. A tengerfenék itt enyhén lejtős, 200 méter magasságú dombokból áll. A dombok láncolatai a délkörök vonalában húzódnak, és sajátos csatornákat vagy inkább völgyeket képeznek a tengerfenéken, melyekben a víz dél-északi irányban áramlik. Az azonos mélységű „csatornák“ mindegyikéből mintát vettek, s ezek alapján határozták meg az érctömörületek előfordulásának gyakoriságát. Kiderült, hogy a tengerfenék „völgyeiben“ a „csatornák“ baloldala gazdagabb vas-mangán-tömörületekben, mint a jobb. A tömörületek maximális sűrűsége - 25 kilogramm négyzetméterenként. Ez az aszimetria valószínűleg a Coriolis-erők következménye, amelyek a mozgásban levő tengervízre hatnak. A tengerfenék környezetében megfigyelhető függőleges irányú áramlatok, a tengervíz jobb oldali „felverödése“ és bal oldali „lefutása“ a tengerfenék völgyeiben okozza azt, hogy a bal oldal gazdagabb biológiai eredetű üledékanyagokban. Ez közvetve vagy közvetlenül is érzékelhető az érctömörületek térbeli eloszlásánál. A bal oldalon a tömörületek sűrűbben fordulnak elő, mint a jobb oldalon. Ennek a szovjet kutatók által felfedezett törvényszerűségnek - mely szerint a Coriolis-erő hatással van a vas-mangán- tömörületek térbeli elosztására a tengerfenéken - fontos gyakorlati jelentősége is van. Ha ismerik a világóceán áramlatainak pontos térképét, előre meg tudják határozni az érctömörületek felkutatása szempontjából legperspektivikusabb térségeket a tengerfenéken. A rigai VEF üzemben (Lett SZSZK) telefonközpontok műszereit és rádiókészülékeket gyártanak. Az 1980-as évhez viszonyítva a munka termelékenysége az üzemben teljes 63 százalékkal növekedett. E sikert mindenekelőtt annak köszönhetőén érték el, hogy a termelésbe bevezették az elektronikát és a robotizálást, s kiépítették a rugalmas termelési rendszereket. A termelés minőségének általános javításában nagy része van a VEF kutatási alapja és újítói tevékenységének is. Képünkön az a csarnok látható, ahol a „Kvant“ elektronikus központokat szerelik. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, APN, PANORAMA, INTERPRESS TRÓPUSI MEZŐGAZDASÁGI STÚDIUMOK Huszonöt éves fennállása alatt 58 ország 258 diákja szerzett diplomát a lipcsei Kari Marx Egyetem Trópusi Mezőgazdasági Intézetében. A felsőoktatási intézmény munkatársai kettős feladatnak tesznek eleget: intenzív kutatómunkát folytatnak, s emellett sokoldalú szakképzésben részesítik a trópusi gazdaságok dolgozóit, jövendő agrármérnökeit. A hallgatók többsége ötéves stúdiumot folytat. Az alapokat, az elemi tudományos mezőgazdasági ismereteket, a trópusi körülmények között érvényesíthető gazdálkodási módszereket az első három évben sajátítják el a növendékek. Olyan általános tárgyak mellett, mint a filozófia, a matematika és a fizika, biológiát, növény- és állattant, valamint agrárföldrajzot tanulnak. A másfél év elteltével - megfelelő tanulmányok után - mezőgazdasági gépkezelői bizonyítványt és mezőgazdasági gépvezetöi jogosítványt is kapnak. Tanulmányi idejüknek ezt a szakaszát gyakorlati munkával fejezik be az NDK valamelyik e célra kijelölt mintagazdaságában. Az oktatás második szakaszában négy féléven át speciális szakismeretek elsajátítása a cél. A -hallgatóság megismerkedik az állattartás és az állattenyésztés tudnivalóival, szert tesz nélkülözhetetlen állatgyógyászati ismeretekre, tanul genetikát és növénynemesítést, s közben jártassá válik a szántóföldi növénytermesztés és a gépesítés kérdéseiben. A két év elmúltával a diákok szakmai tanulmányi kiránduláson vesznek részt. A többhetes tapasztalatszerző körutazást egy ugyancsak többhetes szakmai gyakorlat zárja le. A tanulmányi idő utolsó másfél éves ciklusa a szakosodást szolgálja. A diákok részben önállósulnak, „testre szabott“, önálló' tudományos feladatokat oldanak meg, előkészítik, majd megírják és megvédik diplomamunkájukat. Magasabb képesítéssel rendelkező, illetve agrárfőiskolai végzettségű mezőgazdasági szakemberek részére indítja kétéves részképző tanfolyamait a lipcsei iskola. Az intézetben eddig 123 aspiráns nyerte el a mezőgazdasági tanulmányok doktora címet. A Mezőgazdasági Trópusi Intézet 28 munkatársa több éven át dolgozott 17 trópusi ország gazdaságaiban. További 40 a kormány felkért mezőgazdasági szaktanácsadójaként működött 45 országban. A trópusi országokban is előadóként foglalkoztatott lipcsei oktatók pedig 24 tankönyvet, 60 jegyzetet és több száz tudományos közleményt alkottak. A csendes Waisenstrasse egyik történelmi házában - nem messze a forgalmas Alexander tértől - Berlin látogatói, a jó sör kedvelői betérhetnek egy kellemes, stílusos étterembe a „Utolsó instanciába“ (Zur letzten Instanz), amely a legrégibb a maga nemében az NDK fővárosában. Története egészen a 17. századba nyúlik vissza és szokatlan nevét a 19. és 20. század fordulóján kapta, amikor közeli szomszédságában felépült a bírósági palota. Képünkön az Utolsó instancia bejárata látható. Atomerőművek építési tervei Lengyelországban most épül az első atomerőmű. Az atomerőmüvek mellett nemcsak a fűtőanyaghiány, az atomerömúvi villamos energia olcsósága és az energiatakarékosság szól, hanem fontos ökológiai szempontok is. Az atomerőművek nemcsak hogy nem szennyezik a levegőt, de környékükön hulladékgyűjtő-, hamulerakóhelyekre sincs szükség. A tervek szerint az évszázad végéig három atomerőmű létesül az országban. A most épülő zarnowieci erőmű összteljesítménye 1860 megawatt lesz. Első blokját a nyolcvanas évek végén állítják üzembe. Rövidesen megkezdik a második két erőmű építését is. Ezeket egyenként 4000 megawattosra tervezik. A becslések szerint így az ezredfordulón már 9860 megawatt teljesítményt nyújtanak a lengyel atomerőművek. Ezenkívül a század végéig megkezdik három további atomerőmű építését, de ezeket már a 21. században helyezik üzembe. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben József Attila: Karácsony című verséből idézünk; az idézet második sora (zárt betűk: Z, T. G, Á, A). 14. Félreérti. 15. Növény. 16. Angol író. 17. Az idézet első sorának első része (zárt betű: C). 19. S. D. E. 20. Lantán. 21. Harckocsi. 22. Súlyarány. 24. Állat. 26. Hátvéd. 27. Ilyen vonal is van. 29. Testrész. 32. Rag. 33. Hentesáru. 34. Malomipari alkatrész. 36. Roskatag. 37. Tangens. 38. Köteléket bont. 39. I. G. T. 41. Tetőrész! 42. Lerakatban van! 43. Személyes névmás. 44. Szidalmazó szó, névelővel. 45. Török elbeszélő. 47. Részeg. 48. Házőrző, 50. Magyar festő. 51. Kialudt vulkán az örmény-fennsíkon. 53. Három hangszerre írt zenemű. 54. Képző. 55. Rag. 56. A rénium és a klór jele. 58. Létezik. 59. Mutató névmás. 64. Nemzetközi sakkszövetség. 66. Igeképző. 67. Hangközi rövid mássalhangzót megnyújtva ejt. FÜGGŐLEGES: 1 Kötőszó. 2. Görög betű. 3. Z. É. ö. 4. Megszólítás + paripa. 5. J. T. ö. 6. Holland csillagász. 7. Pihenünk. 8. Timur..., mongol származású hódító. 9. Hiányos rönk. 11. A tallium jele. 12. Hiúz - szlovákul. 13. Kerget. 18. Ilyen vállalat is van. 20. Az idézet harmadik sora (zárt betók: Á, R, Á, O, K). 23. Vízimadár. 25. Fegyver. 27. Angol hosszmérték. 28. Elek, András. 30. Egyetem az USA-ban. 31. Kicsinyítő képző. 33. Ácsszerszám. 35. Az idézet első sorának a befejező része (zárt betű: É). 37. Ter- cett. 40. Tömítőanyag. 42. Nőstény disznó. 44. Svájci folyó. 46. Az aktínium jele. 47. E napon. 49. Tőszámnév (ék. h.). 52. Kocsiszín. 53. ... nikus, a földkéreg szerkezeti mozgásaival kapcsolatos. 56. Madridi sportklub. 57. Mag. 58. ... érő, nagyon magas. 60. Állami illeték. 61. Némán intem! 62. Sakkban van! 63. É. R. ö. 65. Indulatszó. 68. Téma fele. A december 13-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Bandukol a nap az égen, talán lustább lett a télen. Szemét húnyja, pislákol, álmodik a szép nyárról. Könyvjutalomban részesülnek: Pathó Ilona, Stúrovo, Rózsa Gusztáv, Nyárasd (Toporníky), Viola Alica, Komárom (Komárno), Pente Zsuzsanna, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Bera István, Nagysalló (Tekovské Luzany). A szocialista országok ÉLETÉBŐL
