Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-28 / 52. szám

K orlátozott látási viszonyok esetén, ha utolérünk egy lassabban haladó jármüvet, a közúti közlekedési szabályzat 24. §-ának 2. bekezdéséhez kell tartanunk magunkat: ,,A járművezető köteles idejé­ben tompítani a távolsági fényszórót szembejövő járművel való találko­zás előtt, és akkor is, ha az előtte haladó gépjármű vezetőjét... elvakítaná." Vagyis a távolsági fényt átkapcsoljuk tompított fényre - és lassítunk. A tompított fényszóró fénytávolsága ugyanis lényegesen kisebb, s a gépkocsink sebességét ennek arányában csökkentenünk kell. Máskülönben nem közlekednénk látótávolságon belül, illetőleg olyan sebességgel, hogy a megálláshoz szükséges fékutunk „belefér­jen" abba a távolságba, amelyet megvilágít előttünk a tompított fény­szóró. Bizonyos mértékben kihasználhatjuk az előttünk haladó gépkocsi távolsági fényét, rendszerint azonban ez nem elegendő az előzéséhez. Sőt, előzési szándékunkat bonyolítja a közlekedési szabályzat 13. §- ának 1. bekezdése, amely kimondja: ,,A járművezető az előtte haladó jármű mögött köteles olyan követési távolságot tartani, hogy haladási sebességét idejében csökkenthesse, esetleg idejében megállíthassa járművét, ha az előtte haladó jármű vezetője hirtelen csökkenti sebessé­gét, vagy hirtelen megáll." Ha ilyen (rossz) látási viszonyok ellenére mégis előzésre szánjuk magunkat, növelnünk kell haladási sebességünket. A távolsági fény­szóró bekapcsolását szabály tiltja (lásd a már idézett 24. § 2. bekezdé­sét), a tompított fény viszont nagyobb sebességet nem tesz lehetővé. Kellemetlen meglepetés Nagyobb sebesség nélkül azonban nem tudunk előzni. Döntenünk kell, s döntésünk balesethez, sőt a vádlottak padjára vezethet; sajnos gyakran vezet is. Igen kevesen tudatosítjuk, milyen veszéllyel járhat a vakon vezetés, amikor is a kritikus útszakaszon pl. kivilágítatlan kerékpáros haladhat velünk szemben, mint az alábbi esetben: A személygépkocsi vezetője utolérte az óránként mintegy 60 kilomé­teres sebességgel haladó autóbuszt. Mivel nem látott szembejövő gépjármüvet, megkezdte az autóbusz előzését. Hogy erre felhívja az autóbusz vezetőjének a figyelmét, az úttest bal felére húzódva néhány­szor felvillantotta a távolsági fényt. Mintegy 90 kilométeres sebességre gyorsított tompított fénnyel. Amikor előzés közben az autóbusz elejével egyvonalba került, szemben alig 30 méterre világítás nélkül kerékpáros bukkant elő. Az ütközést már nem lehetett elkerülni, annak ellenére, hogy a gépkocsivezető erősen fékezett, s a kormányt balra rántotta. Csupán a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a baleset „csak“ agyrázkódással és lábtöréssel végződött. A sérült kerékpáros gyógyu­lása így is több hétig tartott. A gépkocsivezető bírósági tárgyalása ismételten igazolta, milyen veszéllyel járhat az előzés tompított fényszóróval. Sajnos, ezt is kevesen és ritkán tudatosítjuk. Holott figyelmeztető lehetne a következő összeha­sonlítás: ha például 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladunk - mint a szóban forgó esetben is - a belátható (megvilágított) távolság­nak legalább 90-100 méternek kell lennie, hogy szükség esetén meg tudjunk állni az akadály előtt. A tompított fényszóró azonban nem világit be ilyen távolságot. Ez volt tulajdonképpen az oka annak is, hogy a gépkocsivezető későn, (csupán mintegy 30 méter távolságból) észlelte a szembejövő, kivilágítatlan kerékpárost. Ezért a bíróság felrótta neki: az óránkénti 90 kilométeres sebességnek csupán a távolsági fény felel meg. Ezt azonban a vádlott - a már említett 24. § 2. bekezdésének értelmében - nem használta, ügyelvén az előtte haladó gépkocsi biztonságára, nehogy annak vezetőjét elvakítsa. Mivel azonban a tompí­tott fényszóróval haladó gépkocsivezetőnek nagyobb sebesség esetén nincs meg a megfelelő látótávolsága - lassabban kell haladnia, sót le kell mondania az előzésről. Ennek ellenére igen gyakran szemtanúi lehetünk annak, hogy tompított fénnyel és nagy sebességgel haladó gépkocsit előznek és kockáztatnak. A tényen mit sem változtat a károsult esetleges bűnrészessége - a szóban forgó esetben, hogy kivilágítatlan kerékpáron közlekedett, s az sem, hogy vérében 0,48 ezrelék alkoholt mutattak ki, ami szintén összefüggésben volt a balesettel. Mivel azonban csak a kerékpáros sérült meg, a bíróság csupán a gépkocsivezető búnrészességét vizsgálta, vagyis, hogy a magatartásával milyen mérték­ben részesült a balesetben, a kerékpáros sérüléseiben. Végül is megszületett a döntés: «• Az a tény, hogy a kerékpáros korlátozott látási viszonyok között kivilágítatlan kerékpárral közlekedett, és ezzel durván megsértette a közúti közlekedési szabályzat 24. §-ának 6. bekezdését: (,,A mozgó kerékpárt... korlátozott látási viszonyok között az előírt lámpákkal kell' kivilágítani"), nem zárja ki a gépkocsivezető bűnösségét, aki nem tartotta meg a 12. § 1. bekezdését: (,,A járművezető a haladási sebességei főként képességeinek, a jármű és a rakomány tulajdonságainak, az időjárási viszonyoknak és egyéb előrelátható körülményeknek megfelelően köteles megválasztani; csak olyan sebességgel szabad haladnia, hogy járművével a belátható távolságon belül meg tudjon állni. “), vagyis a gépkocsi sebességét nem választotta meg látótávolságának megfelelően, ennek következtében nem vette észre a kivilágítatlan kerékpárost, így részese a közúti balesetnek. Az esetből levonhatjuk a tanulságot: korlátozott látási viszonyok közt csak olyan sebességgel haladjunk, amely látótávolságunknak megfelel, váratlan akadály feltűnése esetén is biztonságosan meg tudjunk állni anélkül, hogy balesetre kerülne sor. Gondoljunk erre főleg a még előttünk levő téli napokban. A rossz, látási viszonyok kellemetlen meglepetéseket tartogatnak... (k-sm) Ha a szakemberek, versenyzők között a motorsportról esik szó, nem felejtik el megemlíteni Brnót, amely azonkívül, hogy világhírű vásárváros lett, a századforduló óta részt vállal a motorsport fej­lesztésében. Az első motorkerék­pár-versenyt a Brno-Znojmo út­szakaszon 1903-ban rendezték. Az ezt követő versenyek rendezé­sében is mindig jelentős szerepet töltött be, amelyet az 1924-ben Bmo-Sobééice között lebonyolított nemzetközi autó- és motorkerék­pár-versennyel is fémjelzett, öt évvel később a versenyt már a csaknem 30 kilométeres körver­senypályán bonyolították le. Az el­ső csehszlovák nagydíjért kiírt versenyt 1930-ban rendezték. Majd hat éven keresztül minden évben ide vonzotta a legjobb spor­tolókat. A felszabadulás után aránylag rövid időn belül átépítették (rövi- debb lett) a pályát, s már 1949- ben itt került sor az akkori Formu­la 1 autóverseny csehszlovák nagydíjáért rendezvényre. A mo­torkerékpárosok nemzetközi ver­senye 1950-ben zajlott le, ezt 1965-1982 között beszámították a világversenybe is. Az évek mú­lásával azonban a pálya nem felelt meg a biztonságos verseny felté­teleinek, ezért a nemzetközi szö­vetség úgy döntött, hogy Brnóban csupán európai szintű versenye­ket lehet rendezni; ez a döntés nem végleges. Brnóban az 1986. augusztusában megrendezendő európai motorkerékpáros gyorsa­sági verseny lebonyolításával új fejezet kezdődik a csehszlovák motorsportban. Brnóban 1984. augusztusában a Honvédelmi Szövetség védnök­ségével és anyagi támogatásával új versenypálya építésébe kezd­tek. Olyan ütemben épül, hogy 1987-ben már az összes rendez­ÁTLÁTSZÓ MŰSZERFAL Az idei genfi autószalon egyik érdekessége volt az NSZK-beli VDO átlátszó műszerfala: a ma­gasba emelt, átlátszó számlapú műszer-elrendezésen egyetlen pillantással szemmel lehet tartani az utat és a műszereket. A vezető teljes egészében a közlekedés eseményeire összpontosíthatja a figyelmét - növekszik a közleke­dés biztonsága. Ellentétben a ha­gyományos műszerekkel, a jármű­vezető szemmozgásainak irányá­ban helyezkednek el a műszerek, nem akadályozzák a kilátást, és nem is kell lenézni rájuk. Az új versenypálya rajza vényt itt bonyolítják le. Az új pálya 5349 méter hosszú és 15 méter széles lesz, aszfaltszőnyeggel be­vonva. A 14 kanyar közül 6 bal és 8 jobb ívű lesz. A legrövidebb egyenes szakasz 35, a leghosz- szabb 652,36 méter lesz a cél­egyenesben. A 73,63 méter terep­szintkülönbségen az emelkedők 7,25 fokosak lesznek. Az új pályán megosztott rajttal, 55 motorkerék­pár és 36 autó fér el egyszerre. A szakemberek számításai szerint az elérhető átlagsebesség meg­haladja majd a 150 kilométert. Amire a város Honvédelmi Szö­vetségének tagjai ugyancsak büszkék, hogy az, autópályával együtt honvédelmi stadion épül, amely jobb feltételeket teremt a modellezőknek, a rádiósoknak, a lövészsportnak, a kinológiai klub tagjainak; itt kap majd helyet a sorkötelesek kiképző központja is. A létesítmény befogadóképes­sége egy-egy rendezvényen 200 ezer fő lesz. A közelmúltban a mo­torsport nemzetközi szervezetei­nek képviselői a helyszínen jártak, és elismeréssel szóltak a gyors munkáról, a versenypálya színvo­naláról. Úgy vélekedtek, hogy az új brnói körpálya némi továbbfej­lesztéssel alkalmassá válik na­gyobb nemzetközi versenyek le­bonyolítására is, és Európa egyik legszebb pályája lesz. A szövetség motoros szaktaná­csa 1986. februárjáig előterjeszti azt a javaslatot, hogy az 1987-es nemzetközi versenyek naptárjába iktassák be a brnói motorkerékpá­ros gyorsasági világversenyt és a standard autók Európa-bajnok- ságát. Ha minden az elképzelések szerint sikerül, 1988-ban a Formu­la 1 -es verseny megrendezésére is jogot kaphatnak, mivel az új pálya biztonságos és megfelel a legszigorúbb nemzetközi ver­senyfeltételeknek. A brnóiak, a csehszlovák mo­torsport képviselői tehát megtették az első lépést az irányban, hogy hazánkban tovább gyarapodjon a színvonalas nemzetközi verse­nyek száma. -né­Diszkó A szórakozás hozzátartozik a fia­talok életéhez. Minden kornak meg­volt a maga szórakozási módja. A diszkó a divat, a túl hangos zene, a villogó fényhatások, a mai tánc­ritmus. Azt is jól tudjuk, hogy az emelke­dett életszínvonal lehetővé tette, hogy sok fiatalnak Is van saját gép­kocsija, motorkerékpárja, vagy az édesapja autóját használja. Termé­szetesen sokan a diszkóba is ezen mennek. Elsősorban ókét szeret­ném figyelmeztetni a diszkó utáni vezetés veszélyeire. Először is ne fogyasszanak alko­holt, még akkor se, ha arra gondol­nak, hogy csak jó néhány óra múlva hagyják el a diszkót, s addigra úgyis „kipárolog“ a fejükből az alkohol. Ez nem igy van. Elég sok idő szüksé­ges ahhoz, hogy a vérben ne legyen kimutatható az alkohol. Itt azonban ne csak arra gondoljunk, hogy egy esetleges ellenőrzéskor megbüntet­hetnek bennünket, hanem elsősor­ban arra, hogy az ittas állapotban elkövetett balesettel a saját és a má­sok életét is veszélyeztethetjük. Figyelmeztetnünk kell arra is, hogy azok is veszélyben lehetnek, akik nem fogyasztanak alkoholt, csupán egyéb üdftót. Ugyanis a diszkóban uralkodó hang- és fény- effektusok mind a hallásunkat, mind a látásunkat megterhelik. A helyi­ségből kilépve még mindig zúg a fe­jünk a túl hangos zenétől, szemünk előtt minden vibrál a benti fényhatá­soktól. Ezért azt ajánljuk, bizonyos ideig várjanak, s csak azután üljenek a volánhoz. után... A közelmúltban az osztrák Auto­mobil Club vizsgálatai arról számol­tak be, hogy a diszkóban játszott nagy hangerejű, a négereknél haj­dan az őserdőben kultikus szertartá­sok tam-tamjához hasonló ritmusú zene és a különböző, igen erős, villogó fényhatások - még alkohol fogyasztás nélkül is - néhány órára csökkentik vagy rontják a gépkocsi­vezetők teljesítőképességét. Egy­két órás diszkóban való tartózkodás után az ott uralkodó ingerözön fiatal és egyébként teljesen egészséges kísérleti személyek érzékszervi tel­jesítőképességét - látását és hallá­sát - egyaránt csökkentette. Csök­kent a koncentrálóképességük is, reakcióidejük pedig jelentősen meg­nyúlt, ami azzal járt, hogy a diszkó­zás után egy-két óráig még ha nem is fogyasztottak alkoholt, fokozott baleseti veszéllyel kellett számol­niuk. A statisztikák szerint nagyon sok esetben fordul elő ilyen baleset, és nagyon sokan nyomják a kórházi ágyat meggondolatlanságuk mi­att. - p. p. _ — Nézd, apa! Ezek alatt csak egy ló volt, mégis viseltek bukósisakot ÚJ SZÚ 1985. XII. 28. Szigorú kitiltás: dohányzó — nemdohányzó szakasz Szöveg nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents