Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-28 / 52. szám
K orlátozott látási viszonyok esetén, ha utolérünk egy lassabban haladó jármüvet, a közúti közlekedési szabályzat 24. §-ának 2. bekezdéséhez kell tartanunk magunkat: ,,A járművezető köteles idejében tompítani a távolsági fényszórót szembejövő járművel való találkozás előtt, és akkor is, ha az előtte haladó gépjármű vezetőjét... elvakítaná." Vagyis a távolsági fényt átkapcsoljuk tompított fényre - és lassítunk. A tompított fényszóró fénytávolsága ugyanis lényegesen kisebb, s a gépkocsink sebességét ennek arányában csökkentenünk kell. Máskülönben nem közlekednénk látótávolságon belül, illetőleg olyan sebességgel, hogy a megálláshoz szükséges fékutunk „beleférjen" abba a távolságba, amelyet megvilágít előttünk a tompított fényszóró. Bizonyos mértékben kihasználhatjuk az előttünk haladó gépkocsi távolsági fényét, rendszerint azonban ez nem elegendő az előzéséhez. Sőt, előzési szándékunkat bonyolítja a közlekedési szabályzat 13. §- ának 1. bekezdése, amely kimondja: ,,A járművezető az előtte haladó jármű mögött köteles olyan követési távolságot tartani, hogy haladási sebességét idejében csökkenthesse, esetleg idejében megállíthassa járművét, ha az előtte haladó jármű vezetője hirtelen csökkenti sebességét, vagy hirtelen megáll." Ha ilyen (rossz) látási viszonyok ellenére mégis előzésre szánjuk magunkat, növelnünk kell haladási sebességünket. A távolsági fényszóró bekapcsolását szabály tiltja (lásd a már idézett 24. § 2. bekezdését), a tompított fény viszont nagyobb sebességet nem tesz lehetővé. Kellemetlen meglepetés Nagyobb sebesség nélkül azonban nem tudunk előzni. Döntenünk kell, s döntésünk balesethez, sőt a vádlottak padjára vezethet; sajnos gyakran vezet is. Igen kevesen tudatosítjuk, milyen veszéllyel járhat a vakon vezetés, amikor is a kritikus útszakaszon pl. kivilágítatlan kerékpáros haladhat velünk szemben, mint az alábbi esetben: A személygépkocsi vezetője utolérte az óránként mintegy 60 kilométeres sebességgel haladó autóbuszt. Mivel nem látott szembejövő gépjármüvet, megkezdte az autóbusz előzését. Hogy erre felhívja az autóbusz vezetőjének a figyelmét, az úttest bal felére húzódva néhányszor felvillantotta a távolsági fényt. Mintegy 90 kilométeres sebességre gyorsított tompított fénnyel. Amikor előzés közben az autóbusz elejével egyvonalba került, szemben alig 30 méterre világítás nélkül kerékpáros bukkant elő. Az ütközést már nem lehetett elkerülni, annak ellenére, hogy a gépkocsivezető erősen fékezett, s a kormányt balra rántotta. Csupán a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a baleset „csak“ agyrázkódással és lábtöréssel végződött. A sérült kerékpáros gyógyulása így is több hétig tartott. A gépkocsivezető bírósági tárgyalása ismételten igazolta, milyen veszéllyel járhat az előzés tompított fényszóróval. Sajnos, ezt is kevesen és ritkán tudatosítjuk. Holott figyelmeztető lehetne a következő összehasonlítás: ha például 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladunk - mint a szóban forgó esetben is - a belátható (megvilágított) távolságnak legalább 90-100 méternek kell lennie, hogy szükség esetén meg tudjunk állni az akadály előtt. A tompított fényszóró azonban nem világit be ilyen távolságot. Ez volt tulajdonképpen az oka annak is, hogy a gépkocsivezető későn, (csupán mintegy 30 méter távolságból) észlelte a szembejövő, kivilágítatlan kerékpárost. Ezért a bíróság felrótta neki: az óránkénti 90 kilométeres sebességnek csupán a távolsági fény felel meg. Ezt azonban a vádlott - a már említett 24. § 2. bekezdésének értelmében - nem használta, ügyelvén az előtte haladó gépkocsi biztonságára, nehogy annak vezetőjét elvakítsa. Mivel azonban a tompított fényszóróval haladó gépkocsivezetőnek nagyobb sebesség esetén nincs meg a megfelelő látótávolsága - lassabban kell haladnia, sót le kell mondania az előzésről. Ennek ellenére igen gyakran szemtanúi lehetünk annak, hogy tompított fénnyel és nagy sebességgel haladó gépkocsit előznek és kockáztatnak. A tényen mit sem változtat a károsult esetleges bűnrészessége - a szóban forgó esetben, hogy kivilágítatlan kerékpáron közlekedett, s az sem, hogy vérében 0,48 ezrelék alkoholt mutattak ki, ami szintén összefüggésben volt a balesettel. Mivel azonban csak a kerékpáros sérült meg, a bíróság csupán a gépkocsivezető búnrészességét vizsgálta, vagyis, hogy a magatartásával milyen mértékben részesült a balesetben, a kerékpáros sérüléseiben. Végül is megszületett a döntés: «• Az a tény, hogy a kerékpáros korlátozott látási viszonyok között kivilágítatlan kerékpárral közlekedett, és ezzel durván megsértette a közúti közlekedési szabályzat 24. §-ának 6. bekezdését: (,,A mozgó kerékpárt... korlátozott látási viszonyok között az előírt lámpákkal kell' kivilágítani"), nem zárja ki a gépkocsivezető bűnösségét, aki nem tartotta meg a 12. § 1. bekezdését: (,,A járművezető a haladási sebességei főként képességeinek, a jármű és a rakomány tulajdonságainak, az időjárási viszonyoknak és egyéb előrelátható körülményeknek megfelelően köteles megválasztani; csak olyan sebességgel szabad haladnia, hogy járművével a belátható távolságon belül meg tudjon állni. “), vagyis a gépkocsi sebességét nem választotta meg látótávolságának megfelelően, ennek következtében nem vette észre a kivilágítatlan kerékpárost, így részese a közúti balesetnek. Az esetből levonhatjuk a tanulságot: korlátozott látási viszonyok közt csak olyan sebességgel haladjunk, amely látótávolságunknak megfelel, váratlan akadály feltűnése esetén is biztonságosan meg tudjunk állni anélkül, hogy balesetre kerülne sor. Gondoljunk erre főleg a még előttünk levő téli napokban. A rossz, látási viszonyok kellemetlen meglepetéseket tartogatnak... (k-sm) Ha a szakemberek, versenyzők között a motorsportról esik szó, nem felejtik el megemlíteni Brnót, amely azonkívül, hogy világhírű vásárváros lett, a századforduló óta részt vállal a motorsport fejlesztésében. Az első motorkerékpár-versenyt a Brno-Znojmo útszakaszon 1903-ban rendezték. Az ezt követő versenyek rendezésében is mindig jelentős szerepet töltött be, amelyet az 1924-ben Bmo-Sobééice között lebonyolított nemzetközi autó- és motorkerékpár-versennyel is fémjelzett, öt évvel később a versenyt már a csaknem 30 kilométeres körversenypályán bonyolították le. Az első csehszlovák nagydíjért kiírt versenyt 1930-ban rendezték. Majd hat éven keresztül minden évben ide vonzotta a legjobb sportolókat. A felszabadulás után aránylag rövid időn belül átépítették (rövi- debb lett) a pályát, s már 1949- ben itt került sor az akkori Formula 1 autóverseny csehszlovák nagydíjáért rendezvényre. A motorkerékpárosok nemzetközi versenye 1950-ben zajlott le, ezt 1965-1982 között beszámították a világversenybe is. Az évek múlásával azonban a pálya nem felelt meg a biztonságos verseny feltételeinek, ezért a nemzetközi szövetség úgy döntött, hogy Brnóban csupán európai szintű versenyeket lehet rendezni; ez a döntés nem végleges. Brnóban az 1986. augusztusában megrendezendő európai motorkerékpáros gyorsasági verseny lebonyolításával új fejezet kezdődik a csehszlovák motorsportban. Brnóban 1984. augusztusában a Honvédelmi Szövetség védnökségével és anyagi támogatásával új versenypálya építésébe kezdtek. Olyan ütemben épül, hogy 1987-ben már az összes rendezÁTLÁTSZÓ MŰSZERFAL Az idei genfi autószalon egyik érdekessége volt az NSZK-beli VDO átlátszó műszerfala: a magasba emelt, átlátszó számlapú műszer-elrendezésen egyetlen pillantással szemmel lehet tartani az utat és a műszereket. A vezető teljes egészében a közlekedés eseményeire összpontosíthatja a figyelmét - növekszik a közlekedés biztonsága. Ellentétben a hagyományos műszerekkel, a járművezető szemmozgásainak irányában helyezkednek el a műszerek, nem akadályozzák a kilátást, és nem is kell lenézni rájuk. Az új versenypálya rajza vényt itt bonyolítják le. Az új pálya 5349 méter hosszú és 15 méter széles lesz, aszfaltszőnyeggel bevonva. A 14 kanyar közül 6 bal és 8 jobb ívű lesz. A legrövidebb egyenes szakasz 35, a leghosz- szabb 652,36 méter lesz a célegyenesben. A 73,63 méter terepszintkülönbségen az emelkedők 7,25 fokosak lesznek. Az új pályán megosztott rajttal, 55 motorkerékpár és 36 autó fér el egyszerre. A szakemberek számításai szerint az elérhető átlagsebesség meghaladja majd a 150 kilométert. Amire a város Honvédelmi Szövetségének tagjai ugyancsak büszkék, hogy az, autópályával együtt honvédelmi stadion épül, amely jobb feltételeket teremt a modellezőknek, a rádiósoknak, a lövészsportnak, a kinológiai klub tagjainak; itt kap majd helyet a sorkötelesek kiképző központja is. A létesítmény befogadóképessége egy-egy rendezvényen 200 ezer fő lesz. A közelmúltban a motorsport nemzetközi szervezeteinek képviselői a helyszínen jártak, és elismeréssel szóltak a gyors munkáról, a versenypálya színvonaláról. Úgy vélekedtek, hogy az új brnói körpálya némi továbbfejlesztéssel alkalmassá válik nagyobb nemzetközi versenyek lebonyolítására is, és Európa egyik legszebb pályája lesz. A szövetség motoros szaktanácsa 1986. februárjáig előterjeszti azt a javaslatot, hogy az 1987-es nemzetközi versenyek naptárjába iktassák be a brnói motorkerékpáros gyorsasági világversenyt és a standard autók Európa-bajnok- ságát. Ha minden az elképzelések szerint sikerül, 1988-ban a Formula 1 -es verseny megrendezésére is jogot kaphatnak, mivel az új pálya biztonságos és megfelel a legszigorúbb nemzetközi versenyfeltételeknek. A brnóiak, a csehszlovák motorsport képviselői tehát megtették az első lépést az irányban, hogy hazánkban tovább gyarapodjon a színvonalas nemzetközi versenyek száma. -néDiszkó A szórakozás hozzátartozik a fiatalok életéhez. Minden kornak megvolt a maga szórakozási módja. A diszkó a divat, a túl hangos zene, a villogó fényhatások, a mai táncritmus. Azt is jól tudjuk, hogy az emelkedett életszínvonal lehetővé tette, hogy sok fiatalnak Is van saját gépkocsija, motorkerékpárja, vagy az édesapja autóját használja. Természetesen sokan a diszkóba is ezen mennek. Elsősorban ókét szeretném figyelmeztetni a diszkó utáni vezetés veszélyeire. Először is ne fogyasszanak alkoholt, még akkor se, ha arra gondolnak, hogy csak jó néhány óra múlva hagyják el a diszkót, s addigra úgyis „kipárolog“ a fejükből az alkohol. Ez nem igy van. Elég sok idő szükséges ahhoz, hogy a vérben ne legyen kimutatható az alkohol. Itt azonban ne csak arra gondoljunk, hogy egy esetleges ellenőrzéskor megbüntethetnek bennünket, hanem elsősorban arra, hogy az ittas állapotban elkövetett balesettel a saját és a mások életét is veszélyeztethetjük. Figyelmeztetnünk kell arra is, hogy azok is veszélyben lehetnek, akik nem fogyasztanak alkoholt, csupán egyéb üdftót. Ugyanis a diszkóban uralkodó hang- és fény- effektusok mind a hallásunkat, mind a látásunkat megterhelik. A helyiségből kilépve még mindig zúg a fejünk a túl hangos zenétől, szemünk előtt minden vibrál a benti fényhatásoktól. Ezért azt ajánljuk, bizonyos ideig várjanak, s csak azután üljenek a volánhoz. után... A közelmúltban az osztrák Automobil Club vizsgálatai arról számoltak be, hogy a diszkóban játszott nagy hangerejű, a négereknél hajdan az őserdőben kultikus szertartások tam-tamjához hasonló ritmusú zene és a különböző, igen erős, villogó fényhatások - még alkohol fogyasztás nélkül is - néhány órára csökkentik vagy rontják a gépkocsivezetők teljesítőképességét. Egykét órás diszkóban való tartózkodás után az ott uralkodó ingerözön fiatal és egyébként teljesen egészséges kísérleti személyek érzékszervi teljesítőképességét - látását és hallását - egyaránt csökkentette. Csökkent a koncentrálóképességük is, reakcióidejük pedig jelentősen megnyúlt, ami azzal járt, hogy a diszkózás után egy-két óráig még ha nem is fogyasztottak alkoholt, fokozott baleseti veszéllyel kellett számolniuk. A statisztikák szerint nagyon sok esetben fordul elő ilyen baleset, és nagyon sokan nyomják a kórházi ágyat meggondolatlanságuk miatt. - p. p. _ — Nézd, apa! Ezek alatt csak egy ló volt, mégis viseltek bukósisakot ÚJ SZÚ 1985. XII. 28. Szigorú kitiltás: dohányzó — nemdohányzó szakasz Szöveg nélkül
