Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-12 / 28. szám
TAKARMÁNYUK Aratás előtti helyzetkép a Lévai (Levice) járásban __________________________________________________________________________' • Oberfranc József föagronómus és Ladislav Packa mérnök elégedettek a széna minőségével A gyorsan közeledő aratásig még sok feladat vár a mezőgazdasági dolgozókra, főleg a szálas takarmányok betakarításában és a növényápolásban. Az efsz- ek és az állami gazdaságok dolgozói az elmúlt napokban is nagy igyekezetét fejtettek ki annak érdekében, hogy az esős időjárás ellenére jobb minőségű szénát és szenázst készítsenek. De milyen állapotban várják az aratást a gabonafélék a Lévai (Levice) járásban? Ezt a kérdést Emil Krajéi mérnöknek, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusának tettük fel.- Járásunkban 39 525 hektáron termesztünk sűrűn vetett gabonaféléket. A növényzet állapota jó, ez egyaránt vonatkozik az ősziekre és a tavasziakra. A vetésterület 80 százalékát bepermeteztük lisztharmat ellen. A viharos esők azonban jégverést is hoztak járásunkba, ez körülbelül 400 hektárnyi vetést tett tönkre, amit ki kellett szántani. Ezt a területet silókukoricával vetették be. A terv szerint átlagosan 5,04 tonnás hektárhozamot kellene elérni a járásban, s az eddigi helyzet alapján ezt elérhetőnek tartjuk.- Hasonlóan lehet értékelni a cukorrépa és a kukorica állapotát?- A cukorrépa vetésterülete 5325 hektár a járásunkban. Főleg egycsírás magvú fajtákat vetettünk, így az Arimona és az Inoma mellett az újabb Polyna és Slovhila fajták is a termelésbe kerültek, de a Dobrovicei koptatott magjával bevetett terület is jelentős hányadot képez. Igyekeztünk az egész területen pontosan vető gépeket alkalmazni, ami alapvető mértékben megkönnyítette az egyelési munkákat. (gy ezt a munkát a kapálással együtt sikeresen befejeztük. Elvégeztük a kártevők elleni permetezést is, s őrjárataink most is állandóan figyelemmel kísérik a kártevők esetleges előfordulását, hogy azonnal védekezhessünk. Az öntözést is az egyik legjelentősebb intenzifikációs tényezőnek tartjuk, erről az elmúlt évben is meggyőződhettünk. Tavaly 639 hektár cukorrépát öntöztünk a járásban, az öntözött területről hektáronként 39,44 tonna, a nem öntözöttről 35,19 tonna répát takarítottunk be. Ezért az idén 800 hektárra növeljük az öntözött répa területét. Járásunk a kukoricatermesztési körzetbe tartozik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általunk irányított mezőgazdasági vállalatok szántóterületük mintegy 11 százalékán kukoricát termelnek. Szemes kukoricát összesen 9471 hektáron termesztünk, főleg a járás déli körzeteiben. A Sárói (Sárovce) Efsz-ben például 1000 hektár a kukorica vetésterülete, s az elmúlt évben itt 6,01 tonnás átlagos hektárhozamot értek el az Ekecsi (Okoő) Efsz által szervezett termelési rendszerben. Joggal remélhetjük, hogy az idei évre tervezett 5,5 tonnás átlagos hektárhozamot szintén sikerül elérnünk.- Milyen eredménnyel járt a szálas takamányok első kaszálása?- Mezőgazdasági üzemeinkben minden évben nagy gondot fordítanak a szántóföldi szálas takarmányok és a réti fű jó minőségű betakarítására. Lucernát, vörösherét és más szántóföldi évelő takarmánynövényeket 12 594 hektáron termesztünk a járásban. Emellett 3900 hektár rétünk is van, melynek termése szintén sokat számit a takarmányalap biztosításában. Ami a takarmánynövények idei betakarítását illeti, erről Ladislav Packa mérnök, a Lévai Agrokémiai Vállalat takarmányozási előadója tudna részletesebb tájékoztatást nyújtani, akivel ezen a területen közvetlenül együttműködünk.- Járásunkban a szántóföldi takarmánynövények és a réti fű betakarítása gyakorlatilag azonos időben kezdődött - mondja Packa mérnök, majd így folytatja: - Kár, hogy a kaszálás első napjaiban rendszeresen esett az eső, ami akadályozta a szénakészités előirányzott feladatainak teljesítését. Később némileg javult az időjárás, kedvezőbbé váltak a feltételek a hagyományos szénakészitéshez. A mezőgazdasági üzemek ezt ki is használták, a kora reggeli órákban végezték ezt a munkát, amikor még harmatos a széna, s a levélpergés okozta minőségi veszteségek minimálisak. Különösen jó példát mutattak a takarmányfélék betakarításában és a széna szárításában a Zselizi (2eliezovce) Állami Gazdaság, a Sárói Efsz, az Ipolysági (Sahy) Efsz, a Fegyverneki (Zbrojníky) Efsz, valamint az Ipolyszakállasi (Ipelsky Sokolec) Efsz dolgozói. Erről közvetlenül is meggyőződhettünk az öt község határában több mint 4000 hektáron, ebből 2929 hektár szántóterületen gazdálkodó Ipolyszakállasi Egységes Földműves-szövetkezetben. Az ilyen nagy kiterjedésű gazdasáaban rendkívül igényes feladat a jó munkaszervezés. Oberfranc István főagronómussal akkor találkoztunk, amikor a takarmánybetakaritási munkák ellenőrzése során éppen az ipolyszakállasi határban tartózkodott. Itt egy 93 hektáros intenzíven művelt rétről folyt a széna betakarítása. A napszáritotta rendeket Tóth Sándor traktoros forgatta és terelte.- Elég gyors ütemű a száradás, s ha továbbra is ilyen kedvező marad az időjárás, maholnap boglyázhatunk és el is szállíthatjuk - mondja a tapasztalt agronómus, elégedetten vizsgálgatva az illatos, száradó szénát. Innen az egyik korszerű tehénfarmra indultunk vele, hogy bemutassa áz itt létesített korszerű legeltetési rendszert. Útközben elmondta, hogy az idén 571 hektáron végezték el a lucerna, a vöröshere és a réti széna kaszálását. A rétek többsége az Ipoly mentén terül el, amely minden évben gondoskodik az elárasztásukról. Ez az idén sem maradt el. Amikor az áradás lefolyik, s a rétek felszáradnak, egy részt lekaszálnak, ahol pedig lehet, ott juhokat és növendékmarhát legeltetnek, összesen 226 hektár legelőjük van, ennek egy részét először szintén lekaszálják, összesen 1200 tonna szénát készítenek be, ami 6000 tonna zöldanyagnak felel meg. A takarmánynövények betakarítását május elején kezdték el. Eleinte jól haladtak, bár a munkák gépesítésében vannak még hiányosságok. Ezért szorosan együttműködnek az egyik közeli magyarországi mezőgazdasági vállalattal, s ez a kapcsolat a járvaszecskázók hiányának égető problémáját is megoldotta. Amint arról személyesen is meggyőződhettünk, az első kaszálásból betakarított széna minősége jó, s mennyisége is tekintélyes. Ez annak is köszönhető, hogy a szövetkezethez tartozó községek lakossága, főleg a Nemzeti Front szervezeteinek tagjai jelentős segítséget nyújtottak a begyűjtési munkákban, főleg a boglyázásban. JOZEF SLUKA • A jó legelő kedvezően hat a tehénállomány egészségi állapotára és termelékenységére. Ezt az ipolysza- kállasi határban legelő tehenek is bizonyítják. A szerző felvételei Emelték a munka színvonalát A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN ELÉGEDETTEK A VRÁBLEI GÉPJAVÍTÓK MUNKÁJÁVAL Olyan üzembe látogattam, ahol harcot indítottak a szocialista munkaversenyben mutatkozó formalizmus ellen. Korszerűsítésekkel kedvező feltételeket teremtettek a munkatermelékenység fokozásához. A szaratovi önellenőrző módszer segítségével minden dolgozó nagyon ügyel a minőségre, arra, hogy minél kevesebb legyen a reklamáció. Ilyen előzetes értesülések után kíváncsian léptem át a vráblei mezőgazdasági gépjavító üzem kapuját. Járművek érkeztek és távoztak a kapun, javításra szoruló, és kész motorokat szállítottak. Tájékozódás közben megragadta figyelmemet az üzemre nagyon ráillő jelszó: A termelés magas fokú hatékonyságáért, a munka minőségének javításáért. Ez a mottója az évente megrendezésre kerülő Minőségi napoknak is. A minőség kérdéséről beszéltem Rudolf Valaskyval, az üzem műszaki-termelési igazgatóhelyettesével, a pártalapszervezet elnökével, aki őszintén szólt a nehézségekről, és az eredményeket is felsorolta. A mennyiségi és minőségi mutatók alakulásáról pontos nyilvántartást vezetnek. Erre azért van szükség, hogy a tapasztalatok alapján jó alapot teremthessenek a tervek készítéséhez. Javaslatokat kérnek a szocialista munkabrigádoktól és más munkacsoportoktól is a teljesítmények növelésére. Tárgyilagos vita után hagyták jóvá a tervet, amelyet minden dolgozó magáénak vall és minden lehetőséget kihasznál teljesítésére. A múlt évben is siker koronázta munkájukat, túlteljesítették a bruttó termelési tervet. A nyereség is jobban alakult, mint ahogy az év elején gondolták. A munkatermelékenység szintén nagyobb volt a tervezettnél. A motorok nagyjavításánál a tervezett 1,35 százalékos reklamációt 1,14 százalékra sikerült csökkenteniük. A mezőgazdasági vállalatok általában elégedettek munkájukkal. Tavaly 5830 UR l-es és UR ll-es Zetor traktormotort hoztak renbe. Néhány mutató említése után az igazgatóhelyettes a feltételek megteremtésének a jelentőségét emelte ki. Kilencmillió korona beruházással, saját erővel egy nagy csarnokot építettek, amelybe nyolcmillió korona értékű korszerű berendezést szereltek be. Az áttekinthető raktárból a munka végzéséhez pár perc alatt beszerezhetik a szükséges alkatrészeket. A munkát úgy szervezték, hogy minden 25-30 percben egy kijavított motor kerül le a futószalagról. A dolgozók véleménye szerint ebben a csarnokban igazán jó körülmények között lehet dolgozni, és minden feltétel megvan a jó minőségű munkához. Ezt állította Kolecsányi Vilmos körköszörűs, a pártalapszervezet tagja, A CSKP XVI. kongresszusa nevű szocialista munkabrigád vezetője is. Az új feltételek lehetővé tették, hogy a régi munkahelyhez viszonyítva 19-25 százalékkal fokozzák a munka termelékenységét. Elsősorban a kommunisták, a szocialista munkabrigád tagjai mutatnak példát. Agi- tációs munkát is végeznek. A brigádvezető nyilvános pártgyűlésen is beszélt a gépjavítás színvonalának emeléséről. Az üzem vezetősége az anyagi ösztönzőket is úgy használja fel, hogy azok elősegítsék a minőség kedvező alakulását. A munkabér 20 százalékát a minőségi, 15 százalékát pedig a mennyiségi mutatók alapján kapják prémiumként a dolgozók. Ez az ösztönző díjazás megfelel az üzemi és egyéni érdekeknek is. Szabó Sándornak, a felújító részleg Kolecsányi Vilmos, a szocialista rnun- kabrigád vezetője munka közben (Ján Korytár felvétele) mesterének is hasonló a véleménye. Főleg azt emelte ki, hogy a helyes premizálás következtében csökkent a selejt. Dicsérte a szaratovi mozgalmat, amely fe- lelősebb munkára ösztönzi a dolgozókat. Évről évre jobb lehetőségeket teremtenek a mennyiségi mutatók teljesítéséhez is. Az 1984-es évben 7 millió 600 ezer korona értékű alkatrészt újítottak fel, az idei évben már 8 millió korona értékűt állíthatnak elő. Nagy fejlődés ez, ha figyelembe vesszük, hogy az 1981-es évben csak 5 millió 735 ezer korona értékű alkatrészt újítottak fel. Az üzem minden munkahelyén következetesen figyelembe veszik a gazdaságossági szempontokat. Pár évvel ezelőtt még a megrepedt motorblokkokat a mezőgazdasági vállalatok a másodlagos nyersanyagokat gyűjtő központokba szállították. Alig kaptak érte néhány koronát. Az üzem speciális javítóműhelyében új módszerrel tökéletesen meg tudják javítani ezeket a blokkokat. Az igazgató- helyettes véleménye szerint használhatóbbak, mint új korukban voltak. Eddig már több mint 5 ezer blokkot javítottak meg kedvezményes áron. A mezőgazda- sági-vállalatok 30—40 százalékkal kevesebbet fizetnek az üzemképessé tett blokkokért, mintha újat vásárolnának. A megtakarítás tehát jelentős. A jövőben a megkezdett úton haladnak tovább a javítóüzem dolgozói. Tanfolyamokon állandóan bővítik tudásukat, hogy az egyre nagyobb igényeket kielégíthessék. Hirnevet szereztek, ezért a traktormotorokat szívesen szállítják ide a mező- gazdasági vállalatok, hogy a garantált javítás után biztonságosan és nagy teljesítménnyel üzemeltethessék gépeiket. BÁLLÁ JÓZSEF
