Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-20 / 51. szám

Ha Magyarországon egy fiatal nőtől megkérdeznénk egyenjogúnak tartja-e magát férfitársaival, tapasztalt-e jogi, politikai megkülönböztetést, érik-e hátrányok csupán azért, mert nőnek született, nem érte­né a kérdést. Nem értené, mert azoknak, akik a szocialista tár­sadalomban születtek és nevel­kedtek, nem nemek kérdése a politikai, jogi egyenlőség, ha­nem az élet minden területén jelentkező lehetőség, mellyel ki-ki képességei szerint élhet - ez a találó összegezés a Ma­gyar Nők Országos Tanácsán fogalmazódott meg, s egyben beszélgetésünk kiinduló pont­jául szolgált. A nőtanács politi­kai előadóival együtt próbál­tunk képet nyerni arról, hogyan is élnek szomszédainknál a lá­nyok, asszonyok, milyen örö­mök, gondok teszik színesebbé mindennapjaikat. A TERMELÉSBEN NÉLKÜLÖZHETETLENEK- Nem véletlen, hogy nálunk a nókér- dés össztársadalmi üggyé vált, hisz a la­kosság 52 százalékát, az aktív keresők­nek pedig 47,8 százalékát alkotják a nők - mondotta Újvári Attilámé, foglalkozta­tás-politikai előadó. - A munkaképes ko­rú nők 81 százaléka kereső tevékenysé­get folytat. Napjainkban ezen a téren már elértük a demográfiailag lehetséges ma­ximumot: a 15-55 éves nők - a tanulókon és a tartósan betegeken kívül - vala­mennyien dolgoznak. Ez viszont nem­csak a társadalmi-politikai egyenjogúsá­got jelenti. A nők ilyen arányú foglalkoz­tatottsága nagymértékben hozzájárul a gazdasági növekedéshez, az életszín­vonalunk javításához. Nélkülük ez nem valósulhatna meg. Érdemes még néhány adatot felsora­koztatni annak érzékeltetésére, milyen a nők műveltségi szintje. Az utóbbi évek­ben az általános iskolát végzett lányok növekvő arányban tanulnak tovább, a kö­zépiskolások 58 százalékát teszik ki. Többségük gimnáziumban tanul, de igen magas az arányuk a kereskedelmi és a közgazdasági, valamint az egészség- ügyi és az óvónői szakközépiskolákban. A szakmunkástanulók mintegy 33 száza­léka lány, s az utóbbi évtizedek gyökeres változásait tükrözi az is, hogy a 20-29 évesek között a diplomás nők aránya meghaladja a férfiakét. A felsőoktatásban a nappali tagozaton tanulók fele nő. HIVATÁS ÉS ANYASÁG-A foglalkoztatottságról sem szólha­tunk elkülönítve, hisz ez annyi mindennel összefügg, főképp a nők esetében - foly­tatta az előadó. - Az már rég eldöntött kérdés, hogy a hivatás és az anyaság igenis, összeegyeztethető. Persze, eh­hez a társadalmi és a családi feltételek­nek is igazodniuk kell. Elsősorban a szol­gáltatások színvonalának emelése szük­séges ahhoz, hogy a feszültségek felol­dódjanak, hogy a nyugodt körülmények és a szabad idő ésszerű, hasznos ki­használása összhangban legyen és hoz­zájáruljon a kedvező, alkotó légkör meg­teremtéséhez. Az viszont, hogy a családokban mind­két szülő dolgozik, kikényszeríti a szű- kebb körben megnyilvánuló egyenjogú­ságot. Az utóbbi időszakban azonban még inkább bonyolult a helyzet: az or­szág gazdasági nehézségei és a csalá­dok anyagi helyzete miatt sok családapa arra kényszerül, hogy második állást is vállaljon. Az időzavar így fokozódik és sajnos, a gyermekek szempontjából ez nem egy kedvező folyamat.- Felismertük már ezeket a gondokat és az első lépéseket is megtettük, hogy alkalmazkodjunk az új helyzethez, éssze­rű változtatásokat hozzunk, hogy a csalá­dok és a jövő nemzedék érdekei ismét a korábbihoz hasonlóan előtérbe kerülje­nek - kapcsolódott a beszélgetésbe Ko­vácsáé Decsi Margit, a nótanács politikai fómunkatársa. - Az egyik út a megszo­kott munkaidóbeosztás megváltoztatása. Arról van szó, hogy sok munkahelyen nem életbevágóan fontos, hogy mindenki ugyanabban az időbeosztásban dolgoz­zon. Meg lehet határozni egy törzsidőt, amikor kötelező a benttartózkodás, a pe­A debreceni kö­töttárugyár 1200 alkalma­zottjának több­sége nő. Az üzem termékei­nek nagy részét exportálja, a legtöbb kötött­áru a Szovjet­unióba kerül (Telefoto ÖSTK) rém idővel pedig a dolgozó, felettesei beleegyezésével, legjobb belátása sze­rint rendelkezik. A kollektív szerződés szerint egy hónapon, negyedéven vagy akár egy féléven belül kell a meghatáro­zott munkaidőt ledolgozni. MIKOR (ÉS HOGYAN) DOLGOZNI? A nőtanács javaslatára már kormány- határozat is született a rugalmas munkai­dőről, s az első tapasztalatok igen kedve­zőek. Például a Chinoin gyógyszergyár­ban, ahol nők vannak túlsúlyban, egyes munkarészlegeken egy hétre előre meg­egyeznek ki mikor dolgozik. Igaz, ez több adminisztrációt igényel és pontos szerve­zést is megkövetel, de a gyermekes anyák érdeke mindenképp megéri a többletmunkát.- Más lehetőségek is vannak a nők megfelelő foglalkoztatására - egészítette ki az elmondottakat Gazdagné Patai Ilo­na, családpolitikai előadó. - A másfél évesnél idősebb gyermekéről gondosko­dó anya a gyermekgondozási szabadság ideje alatt négyórás munkát vállalhat. így akár a szalagmunkát igénylő, gyárakban is alkalmazhatnak egy munkaerőként két anyukát. A több gyermekes családokban pedig igen előnyös a bedolgozásos mun­kavállalás. S hogy mindehhez a vállala­tok hogyan viszonyulnak? Ahol munka­erőhiánnyal küzdenek, ott mindent meg­tesznek a gondjuk enyhítéséért. Persze sok függ az irányítástól, attól, hogy ho­gyan használják ki a munkaerőt, hogy az a lényeg, a meghatározott munkaidő a gyárban, a hivatalban töltse a dolgozó, vagy pedig az általa létrehozott érték, a teljesítmény a döntő. A bérpolitikánkat is újra át kell gondolnunk, hogy ne az időarányos, hanem a teljesítmény szerin­ti bérezés legyen a meghatározó. oda - a gyermeknevelés terhének na­gyobb hányadát a vállukon viselik. A nyolcvanas években Magyarországon a népesség számának csökkenése a jel­lemző. Hogy a további csökkenést meg­akadályozzák és fokozatos emelkedést érhessenek el, számtalan olyan intézke­dés született, melyek a gyermekes csalá­dok támogatását szolgálják.- Ez év szeptemberétől például 4000 forintot kap az anya a szülés után a legel­ső kiadások pótlásához - magyarázta Patai Ilona. - A szülési szabadságot 20- ról 24 hétre emelték, s ez alatt az idő alatt a nő teljes fizetést kap. Az 1967 óta bevezetett gyermekgondozási segélyt szinte valamennyi anya igénybe veszi, hisz így az apróság hároméves koráig otthon maradhat gyermekével. 1985-től fokozatosan a segélyt a gyermekgondo­zási díj váltja fel, mely a korábbinál ma­gasabb lesz, ugyanis az anya átlagkere­setének 75 százalékát teszi ki. Ha a gyermek beteg, ugyanúgy a fize­tése 75 százalékát kapja az anya (ese­tenként az apa), a gyermek egyéves koráig korlátlan időre, tízéves koráig pe­dig évente 250 napot vehetnek igénybe. Említésre méltó az anyáknak nyújtott szabadságkedvezmény. Tizennégy éven aluli gyermekek esetében pótszabadság jár: egy gyermek esetében két nap, kettő után öt nap, három és ennél több gyer­mekes anya esetében a gyermekek ti­zennyolc éves koráig gyermekenként két-két nap pótszabadságot vehet ki évente az anya. A KÖZÉLETBEN IS EGYENJOGÚAN A nők nagy része Magyarországon is bekapcsolódik a közéleti tevékenységbe. Jelen vannak a választott testületekben, országgyűlési képviselők, a helyi taná­csok tagjai. Igaz ugyan, hogy a dolgozó és a vezető beosztásban lévő nők aránya nem kedvező, de némi fejlődés már ezen a téren is tapasztalható. A lassú változás okait szakemberek keresik, de az élet igazolja: az azonos képzettség esetében a nők ugyanúgy helytállnak, mint a férfi­ak. Egy országos vizsgálat szerint női vezetőt alig kellett alkalmatlanság miatt leváltani. Tény, hogy helyzetük nehe­zebb, a velük szemben megnyilvánuló bizalmatlanság miatt kétszeresen kell bi­zonyítaniuk. A Magyar Nők Országos Tanácsa nagy feladatot vállal magára a nőkkel kapcsolatos gondok megoldásában. Mi­vel a nők tömegszervezete megszűnt, a munkahelyeken a nőbizottságok vették át szerepüket, országos szinten pedig az ötévenként választott 235 fős tanács kép­viseli Magyarország nótársadalmát.- Alapvető feladataink közé tartozik, hogy a nőkérdéssel az egyéb társadalmi vonatkozásokkal összhangban foglalkoz­zunk, elemezve a társadalmi fejlődés hatását és összefüggéseit. Javaslatokat, ajánlásokat teszünk a párt és az állami szerveknek a legégetőbb problémák megoldására és nem utolsósorban azon munkálkodunk, hogy széles körű társa­dalmi összefogással tovább mélyüljön hazánkban az egyenjogúság - össze­gezte az elmondottakat Újvári Attiláné. DEÁK TERÉZ A GYERMEKES CSALÁDOKÉRT Bár a családpolitikai intézkedések nem csupán a nőket érintik, mégis ók azok, akik - egyenjogúság ide, egyenjogúság A tavasz - friss mo- solyú pasztellzöld, ég­színkék. A nyár - tarka, neve­tő piros, narancs, cit­romsárga. Az ősz - puhán aranyló barna, okker­sárga, mohazöld. A tél ecsetje - fehér. Vidáman végigszalad a kipirult háztetőkön, csillámló fehér sző­nyeggel borítja a rétet, bodros sapkát húz a di­dergő kéményre, töré­keny virággal díszíti az ablakot, kacérkodik a hegyekkel, gyengé­Milyen színű a tél? fák den cirógatja lombját. A festő kedvenc ecsetje a fehér. Ó a leg­szebb, a legfontosabb. Szín, alapszín, melyre érzések, gondolatok, könnyek, kacagások, örömök, bánatok, sze­relmek, csalódások, órák, másodpercek épülnek, s változtatják azt csodálatos, megis- merhetetlen képpé, szí­nek meghitt együtte­sévé. A tél palettájának fe­hére az ünnep színe is. A békesség, nyugalom, megértés ecsete, hogy mindenkinek juthasson belőle, decemberi szi­várvánnyá simogatja. A béke, a szeretet szivárványává - a Sze­retet, a Béke hófehérbe burkolt ünnepén. TARICS ADRIENN ÚJ« 1985.X

Next

/
Thumbnails
Contents