Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-13 / 50. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA A du na menti alföldet járva gyakran látható, amint a fúrások százával tüntetnek el - vagy épp varázsolnak elő a föld mélyéből - több méter hosszú acélcsöveket. A helybeliek először idegenkednek az éjjel-nappal zavaró zúgástól és a fúrást körül­vevő sártengertől. Később megszokják, és az érdeklődő idegene­ket készséggel világosítják fel, hogy itt termálvizet keresnek, mert fürdőt akar a város, üvegházat, kertészetet a szövetkezét Égi sugárzás, földi vétel Évente mintegy 25 százalékkal növekszik a műholdas hírközlési (tehát távközlési és műsorsugár­zási) kapacitás a világban. Gon­doljunk csak bele: a távközlési műholdak alapvetően forradalma­sítják a helyi, a nemzeti, a nemzet­közi és regionális, illetve globális (tehát az egész világra kiterjedő) hírközlést. Segítségükkel nagy ka­pacitású telefonrendszerek, forró drótok, adat-, szöveg-, ábra- és képtovábbítás valósíthatók meg. Lehetővé válik a távgyógyítás, -oktatás, -konferenciák megszer­vezése. És csak ezután, mintegy „melléktermékként“: a közvetett, illetve közvetlen rádió- és tévémű­sorszórás, sztereóban, színesben, egyszerre több nyelven is. Műholdak százai köröznek már­is Földünk forgási sebességével megegyezően, hogy kiszolgálják a különféle országok és ország­csoportok hírközlési igényeit. Né­hány ismertebb „múhóldtársu- lást“ említünk csupán: Intelsat, Arabsat, Eutelsat, valamint a szo­cialista Interszputnyik. Ez utóbbi például két stacionárius műholdról képes besugározni (műsortováb­bítás, hírközlés céljából) majdnem az egész Földet: Észak-Amerika keleti partvidékét a karibi térséget, Dél-Amerikát, Afrikát, Nyugat- és Kelet-Európát, Ázsiát. A szocialis­ta országok műholdas távközlési hálózata éppen úgy, miként a töb­bi államé és országcsoportosulá­sé, korszerűsödik és bővül. Az Interkozmosz-programban részt vevő európai szocialista or­szágok - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia - szovjet mű­szaki-tudományos segítséggel (hisz’ műhold feljuttatására a föl­sorolt hat ország közül egyik sem képes), kihasználva a számukra nemzetközileg kijelölt „égi parko­lóhelyet“, azonos műholdpozíciót, közös műsorszóró szputnyik léte­sítésén fáradoznak. Hazánk - olvasható a Plánové Hospodárství folyóiratban - jó ütemben készül a közvetlen mű­holdas televíziózásra és rádiózás­ra. ..... A szomszédos nyugati orsz ágokban a tévéműsorok mű­holdak segítségével megvalósított közvetítési rendszere lényeges változásokhoz vezet a hazai és külföldi műsorok hatása szem­pontjából. Ebből a szocialista or­szágoknak is le kell vonniuk követ­keztetéseiket. Ez a helyzet az ide­ológiai harcban nem elhanyagol­ható veszélyforrás, amelyet hiba lenne lebecsülni.“ Szakembereink kimutatták, hogy hagyományos módon sugár­zott újabb tévéműsor vételére Csehszlovákia területének mind­össze 30-40 százalékán van le­hetőség. Éppen ezért sürget az űrtechnika fölhasználása a tévé­műsorok, rádióadások közvetíté­sére. Ez az új technika azonban elképzelhetetlen szoros nemzet­közi együttműködés nélkül. A prá­gai folyóirat aláhúzza: „A szocia­lista országoknak tehát már ma össze kell fogniuk ezen a területen is.“ Hazánkban a műholdas táv­közlési rendszer kiépítése több szakaszban valósul meg. Az első a földi szakasz, amelyről a P 02-128-402 állami műszaki fejlesztési terv intézkedik. A kí­sérlethez szimulátor műholdat al­kalmaznak, melynek jeleit két kö­zösségi vevőberendezés fogadja és továbbítja a kábelhálózatra kapcsolt előfizetőkhöz. A kísér­let 1983-ban kezdődött és jövőre fejeződik be. A kísérleti műholdas műsorszórásra 1987-89 kö­zött kerül sor Csehszlovákiáiban; a programot közösségi berende­zéssel veszik majd, és mindenek­előtt a kábeles tévéhálózatra kap­csolt készülékek tulajdonosai él­vezhetik. A végleges üzemeltetés 1990-ben kezdődik, amikor Cseh­szlovákiában teljesen kiépítik a széles sávú átvitelre alkalmas kábelhálózatot. Segítségével egy­szerre négy tévé-, és az összes urh-rádióműsor vehető majd kitű­nő minőségben. A Plánové Hos­podárství cikke szerint a végső cél az, hogy a közösségi vételi lehető­ségeken túl (kábeltévé, nagy telje­sítményű központi antennarend­szerek stb.) a közvetlen műsor­szóró műholdak adásainak egyéni vétele is megvalósuljon. A KGST-országok fejlesztik a műholdas televíziózást. A szo­cialista országok erre irányuló tö­rekvései egyaránt számolnak a közösségi és az egyéni vétellel. Az utóbbinak a fejlesztését Cseh­szlovákia koordinálja és irányítja. A munkálatokban azonban részt vesznek az NDK és Magyarország szakemberei is. (A nagyközösségi vevőberendezések fejlesztését a Német Demokratikus Köztársa­ságra bízták a KGST-ben.) A Csehszlovák Tesla VUST híra­dástechnikai kutatóintézet a prá­gai távközlési kutatóintézettel kö­zösen előreláthatólag 1988-ra el­készíti a sorozatgyártásra alkal­mas nagyközösségi vevőberende­zést. Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, és Románia - messzemenő szov­jet tudományos és műszaki segít­séggel - dolgozik közös közvet­len műsorszóró műholdjának a megalkotásán. Az Interkozmosz együttműködési program alapján olyan közös műholdat bocsátaná- nak föl, amelyben minden résztve­vő ország egy-egy tévécsatornát kapna. KULCSÁR LÁSZLÓ Egy korszerű műholdvevő-egység, amely a músortovábbító szatel- lita jeleit fölerósítve, átalakítva továbbítja a központi antennarend­szerre (kábeltévé-hálózatra) kapcsolt tévé- és rádiókészülékekre Az elmúlt két évtizedben megélénkült a fúrás Szlovákia e nagy déli síkságán. Ezzel egyidöben gombamódra kezdtek szaporodni a meleg vízzel fűtött, hatalmas kertészetek és a turisták tízezreit vonzó termálfürdők. Ezért érdemes egy kis figyelmet szentelni annak, hol tározódik, és hogy jött létre az a hévízkészlet, amely elindította ezt a nagy változást. A mai Kárpát-medence területén 19 millió évvel ezelőtt tenger hullámzott. A Kárpátok kialakulásával kapcsolatos tektonikai mozgások hatására a tengerfenéken mély medencék alakultak ki. Területünk, a duna menti alföld az ún. Kisalföldi medencéhez tartozik. Ez a medence 15 millió évvel ezelőtt, a badeni korszak­ban keletkezett, amikor a tengerfenék süllyedni kezdett. Ez a süllyedés kezdetben lassú volt, 3 millió év alatt mindössze 500 m vastag üledék rakódott le. 12 millió évvel ezelőtt a süllye­dés felgyorsult, és a Kárpátok időközben egyre jobban kiemelkedő hegyláncairól lepusztuló kőzettörmelékből 5000 m vastag, kavicsból, homokból és agyagból álló törmelékes üledé­kes kőzetösszlet halmozódott fel, 2 millió évvel ezelőtt a tengerfe­nék süllyedése újra lelassult, és a Kárpátokból továbbra is bőségesen lepusztuló törmelék gyorsan feltöltötte a medencét. A duna menti alföld termálvizeiről Ezután itt már csak folyóvízi üledékképzódés folyt. Ennek leg­szebb példája a Csallóköz, az a hatalmas törmelékkúp, mely helyenként a 300 m vastagságot is eléri. E rövid földtörténeti összefoglalásra azért volt szükség, mert ennek a 19 millió év alatt felhalmozódott mintegy 6000 m vastag törmelékesüledék-sorozatnak vízföldtani szempontból nagyon értékes tulajdonságai vannak. Az ilyen üledékek ugyanis kavics, homok, homokliszt és agyag - alkotja. A szemcsék közötti teret - a pórusokat - víz (különleges körülmények közt kőolaj és földgáz) tölfi ki. A különböző szemcsenagyság-eloszlású rétegek vízföldtani szempontból különbözőképpen viselkednek. Aki már ásott kutat vagy gödröt, tapasztalhatta, hogy bár a kavics és a homok jó víztározó ill. vízvezetö, bizonyos agyagtartalmat elérve azonban a réteg vízzáróvá válik. A földkéregben lefelé haladva a hőmérséklet egyenletesen nő. Ez az érték a Kárpát-medence területén viszonylag nagy 34 Celsius-fok kilométerenként. Ha elegendő vastagságú víztároló- összlet áll rendelkezésünkre, kiszámítható, hogy milyen mélyen kell keresnünk a számunkra szükséges hőmérsékletű vizet. A meleg, illetve forró víz pedig oldja a könnyen oldódó vegyülete- ket, és így olyan gyógyhatású ionok halmozódnak fel benne, mint például a Na+, K\ Ca2+, F_, CT, T. Hogyan megy végbe a valóságban egy termálvízkút kialakí­tása? Á megrendelő megadja a fúróvállalatnak a számára szük­séges vízhőmérsékletet és vízhozamot. A fúróvállalat megtervezi a fúrás menetét, felállítja a kiszámított mélység eléréséhez szükséges nagyságú fúróberendezést. Ilyen laza kőzetben azu­tán gyorsan halad a fúrás. A fúratot folyamatosan csövezik, vagyis acélcsövet építenek be, amely megakadályozza egyrészt a laza falú fúrat beomlását, másrészt a felsőbb rétegek alacso­nyabb hőmérsékletű vizének beáramlását. A megfelelő hőmér­sékletű víz elérésekor a kútfejre nagy teljesítményű szivattyút kapcsolva szívási próbával győződnek meg arról, hogy a réteg képes-e a szükséges vízhozamot produkálni. Ha ez is sikeres, a kútfejet megfelelően kiképezve átadják a megrendelőknek, aki aztán fürdőt, kertészetet vagy akár palackozóüzemet épít rá. Ilyen tehát vázlatosan az a folyamat, amely annak ellenére, hogy a legegyszerűbb földtani kutatási és fúrási tevékenységek közé tartozik - a Deákin (Diakovce), Dunaszerdahelyen (Dunaj- ská Streda), Nagymegyeren (Öalovo), Paton (Patince) és másutt élők tanúsíthatják - az eredmény a termálvíz rövid idő alatt képes megváltoztatni a környezetet. Néhány év alatt nemcsak hazánk üdülési lehetőségeit gazdagította, hanem a helybeliek is örömmel fogadták, s évről évre nagyobb mértékben kiaknázzák a növekvő idegenforgalomban rejlő lehetőségeket. TUBA LAJOS ÚJ sxú 17 tf-ADAít Az első négylábú állat Devonkori kőzetrótegekben a Szovjetunióban megtalálták egy négylábú gerinces állat megkövült csontvázának ré­szeit. Az ilyen korú kövületek eddig egyetlen példánya került elő Grönlandon - Ichthyoste- ga-nak nevezték el. Ez a gerin­ces faj a devon kor végén, körülbelül 370 millió évvel eze­lőtt fejlődött ki halelődjeiből és már kifejezetten szárazföldi ál­lat volt. A 405 millió évvel ez- előttig tartó devon a szárazföld betelepülésének úttörő szaka­sza volt növényekkel és álla­tokkal. Az első négylábú gerin­ces állatok már sokféle táplá­lékra találtak rovarok, pókok és egyéb állatok formájában. A Szovjetunióban talált kövü­letnek az a különlegessége, hogy hat ujja volt. Az őskor kutatóinak véleménye szerint a szárazföldek első lakói az egyenlítő közelében éltek. Itt, az egyenlítő sávban helyezke­dett el annak idején az orosz tábla, Ázsia, továbbá Ausztrá­lia részei. A déli pólus akkori­ban Dél-Afrikában volt. Számítógép ellenőrzi a csírátlanítást Számítógép ellenőrzi a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban a műszerek és más orvosi anyagok sterilizálását. Mind a forró levegős, mind a gőzsterilizálásban számító­gép váltja fel az embert a folya­mat fárasztó ellenőrzésében. Sokkal kíméletesebben kezel­hetik az infúziós oldatokat és a sebészkéseket, amelyekben a túlságosan nagy hőmérsék­let kárt okozhat. A hozzá csa­tolt hőérzékélőkkel nemcsak a hőmérsékletet jelzi a számí­tógép közvetlenül a sterilizált termékeken, hanem meghatá­rozza az elért csíramentessé­get is a hőmérséklet és az idő függvényében. Hosszútávú infrajelek Az angliai Harlowban műkö­dő Standard távközlési labora­tóriumban elkészültek az infra­vörös fényt továbbító első üvegszálak. Az optikai szálak a 2-12 mikron közötti hullám- hosszúságú fényt vezetik. Az infravörös fény esetében elmé­letileg sokkal kisebb a jelvesz­teség. Az infravörös jelek to­vábbítására kifejlesztett üveg­szálban csak egészen kicsiny lehet a teljesítményveszteség, ami üzemi szempontból annyit jelent, hogy ezer kilométeres távolságig nincs szükség erő­sítőre. A mocsári ember vallomása A múlt év nyarán az angliai Cheshire egyik tőzegmocsará­ban talált tetemről egyre több részletet derít fel a tudomá­nyos vizsgálat. A C14-es vizs­gálat eredménye szerint a te­tem az időszámításunk kezde­te előtt 550 körül került a mo­csárba. Belső szerveit számí­tógépes tomográfiái és nukleá­ris mágneses rezonancia pásztázóval vizsgálták. Kide­rült, hogy csak a gyomra és benne az utolsó étkezés érin­tetlen, a többi belső szerve eltűnt. Már korábban megálla­pították, hogy a fiatal férfit megfojtották. Most kiderült, hogy állati int hurkoltak a nya­kára, majd egy botot dugtak a hurokba és a botot forgatni kezdték. Emiatt eltörött a nya­ka a harmadik és a negyedik csigolya között. Végül átvágták a torkát és arccal lefelé egy sekély vizű tavacskába dobták, ahol azután a tőzeg a levegőtől elzárva meghökkentően jó ál­lapotban megőrizte a tetemet. A gyomrában levő maradvá­nyokat vizsgálva az a véle­mény alakult ki, hogy korpás lisztből sütött kenyeret evett utolsó étkezésként - ez volt a történelem előtti utolsó reg­gelije. Kábítószervadászó vaddisznók Az NSZK-beli Hildesheim rendőrségén vetélytársat kap­tak a kábítószerkeresö rendőr­kutyák: vaddisznót tanítanak be a különböző kábítószerek, hasis, kokain és heroin felkuta­tására. A tudományos kísérle­tek már bebizonyították, hogy a mintegy 90 kilogramm súlyú és Luise névre elkeresztelt vaddisznónak kitűnő a szaglá­sa. Minthogy táplálékát általá­ban a földből túrja ki, felfedez­heti az elásott kábítószert, sőt, az elásott hullákat is. Ez az első alkalom, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bűn­üldöző szervei vaddisznót állí­tanak hivatalos „szolgálatba“. Ősember-nyomok Kínában Az elmúlt 35 évben nyolc helyen találták meg a Kínai Népköztársaságban az ősem­ber nyomait. A közelmúltban nagyszabású tudományos ta­nácskozást és kiállítást ren­deztek Pekingben a pekingi ősember felfedezésének 55. évfordulója alkalmából. A kiál­lításon egyebek között bemu­tatták a 400-500 ezer évvel ezelőtt élt pekingi ősember megkövült állkapocs- és bor­da-csontjait, a nyolcmillió éves Ramapithecus (majomfaj) ma­radványait, továbbá a Lantian- ösembert, amely 750 ezer év­vel ezelőtt kihalt. A pekingi ősember első csontmaradvá­nyait 1929. december 2-án fe­dezték fel Pekingtöl délnyugat­ra egy 12 méter mély barlang­ban. A lelet jelentősen kibőví­tette az emberré válásunk tör­ténetéről szerzett ismerete­inket. 985. XII. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents