Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-13 / 50. szám
V alamikor Móricz Zsigmond, a nagy magyar (ró állította, hogy az emberiségnek három ellensége van: a betegség, az éhség és a tudatlanság. Azóta a Duna völgyéből többé-kevésbé valamennyit sikerült száműzni, azonban egy újfajta „éhség“ jelentkezik manapság, mégpedig az energiaéhség. Teljes felszámolása lehetetlen, hisz az embernek új és új eszközökre van szüksége, amelyek megkönnyítik munkáját, sőt egész életét, de mindegyikhez energia kell. Szükségszerű az is, hogy az energiaéhség növekedését gazdaságos, takarékos fogyasztással csillapítsuk. Annak ellenére, hogy az utóbbi esztendőben számos intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy a takarékos és gazdaságos energiafelhasználás legyen a jellemző, népgazdaságunkban sokhelyütt ezek a fogalmak mindmáig, mindössze hangzatos szólamok, mert gyakran megsértik a rendelkezéseket, s arra hivatkoznak, hogy az kényszerhelyzetben történt... Bemard Sestrienka, az Állami Energetikai Felügyelőség szlovákiai igazgatója, akitől az energiafogyasztásban tapasztalható fegyelemről kértünk közelebbi felviláqosí- tást.- Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a Szlovákiai Állami Energetikai Felügyelőség elsősorban a villamos energia, és a földgáz felhasználását kíséri figyelemmel - vezet a témába. - Azt is ki kell jelenteni elöljáróban, hogy még-nem kielégítő a fogyasztói fegyelem. Ezidén a harmadik negyedévben összesen 144 ellenőrzést végeztünk, és 70 esetben állapítottunk meg fegyelmezetlenséget, ez pedig 48,6 százalékos fogyasztói fegyelemnek felel meg. Egyébként az utóbbi esztendők átlagát tekintve ez a szám körülbelül 40-57 százalék között mozog. • Ha figyelembe vesszük az egyes iparágakat, milyen a fegyelmezetlenséget elkövetők ,, portréja“?- A villamos energia felhasználása terén harminckét ellenőrzést hajtottunk végre, s ebből tizennégy esetben állapítottunk meg fogyasztói kihágásokat. Mindenekelőtt az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának reszortja kívánkozik az élre ebben a negatív mérlegben, hiszen náluk hét ízben hajtottunk végre ellenőrzést és valamennyi esetben hiányosságokat tapasztaltunk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó fogyasztóknál hat ízben jártak ellenőrző szerveink, és négy vétséget tapasztaltak az energiafogyasztással kapcsolatban. Tehát ez is elég nagy arányszám. Az azonban mindenképpen dicséretes, hogy olyan nagyfogyasztók esetében, mint például a Szövetségi Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok, nem tapasztaltunk szabálysértéseket az energiafogyasztásban. Hat ízben jártunk az SZSZK Ipari Minisztériumának vállalatainál, és egyetlen alkalommal sem kellett jegyzőkönyvet felvennünk a fegyelem megsértéséről. Ha összehasonlítjuk az elmúlt évet az idei esztendővel, megállapíthatjuk, hogy javult az ellenőrző tevékenység hatékonysága, hiszen a kisebb számú ellenőrzések ellenére 20,9 százalékkal több esetet lepleztünk le. • Melyek a leggyakrabban előforduló vétségek?- Számos ilyen akad, a leggyakrabban az fordul elő, hogy a korábban szerződésben megállapított energiamennyiséget túllépik a fogyasztók. Megemlítenék néhány olyan vállalatot, intézményt, ahol megsértették a fogyasztói fegyelmet. Ilyen például - nagy meglepetésre - a bratislavai Művelődési Intézet, a Banská Bystrica-i Zelenina vállalat, a iilinai Otex... • Az energiafogyasztás másik érzékeny területe a földgázfelhasználás. Igaz, a lakosság esetében itt eléggé érzékenyen hat az a „szabályozó“ hogy a földgáz nem éppen olcsó.- Ez a szabályozó egyébként - úgy tűnik - eléggé befolyásolja a nagyfogyasztói szokásokat is, és kedvezően hat az általunk megkövetelt fegyelem betartására. Például az elvégzett tizennyolc kiemelt ellenőrzés során mindössze két esetben tapasztaltunk fegyelmezetlenséget. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hatáskörébe tartozó fogyasztóknál öt ízben jártunk és nem tapasztaltunk szabálysértést. Ugyanez volt a helyzet az Ipari Minisztérium vállalatainál: három ellenőrzésből egyetlen esetben sem kellett jegyzőkönyvet felvennünk. Az SZSZK Építőipari Minisztériumának reszortjában elvégzett négy ellenőrzésünk során sem tapasztaltunk egyetlen energiagazdálkodási hibát sem. Ellenben egyetlen ellenőrzést hajtottunk végre a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek és intézmények esetében, s az is pozitív eredménynyel járt! A szabálysértők a Középszlovákiai kerületből kerültek ki, mégpedig a áilinai és a zvoleni gáz- szolgáltató vállalat volt a „tettes“. • Az eddigi adatok azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a fogyasztóknál azt ellenőrizték, vajon túllépik-e vagy betartják a fogyasztói fegyelmet. Ez azonban még nem árulkodik arról, mennyire gazdaságos az energiafogyasztás. Ugyanis számos felmérés mutatja, hogy éppen ezen a területen vannak a legnagyobb tartalékok.- Ezen a területen jóval nagyobb számú ellenőrzést végeztünk, számszerint 94-et. El kell mondanunk, hogy ebből csak negyven esetben nem kellett jegyzőkönyvet felvennünk, vagyis 54 szabálysértést tapasztaltunk. Ugyancsak az élre kívánkozik az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának reszortja, amelyben az elvégzett 20 ellenőrzés során 20 szabálysértő nevét kellett jegyzőkönyvbe vennünk. Itt már az SZSZK Építőipari Minisztériuma sem tartozik az energiával legjobban gazdálkodók közé, mert a 19 ellenőrzésből nyolc esetben állapítottunk meg szabálysértést, míg az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hatáskörébe tartozó vállalatoknál elvégzett 17 ellenőrzés 12 szabálysértő kilétét tárta fel. A leggyakoribb okai az energia gazdaságtalan felhasználásának a kazánokban történő szén égetésének alacsony hatásfoka, aztán nagyon sok energia vész el a hóvezetékekben. Említettük azt is, hogy fölöslegesen használnak akkumulációs energiafogyasztókat sok helyen. Másutt pedig még nem végezték el a gazdaságos energiafelhasználás egyik alapfeltételét, annak felmérését, hogy hol milyen az optimális energiaszükséglet. Ezen a területen már tarkább a fegyelmezetlenek összetétele. Építőipari vállalattól kezdve a Zelenina felvásárló vállalatig, de megemlíthetnénk a házkezelóségeket, sót sok energia vész el fölöslegesen a dohányiparban is... • Hogyan lehetne alaposabb változást elérni az energiafelhasználás gazdaságosabbá tételében?- Nem az egyedüli megoldás, de kénytelenek leszünk ahhoz folyamodni, hogy növeljük a kötbéreket. A megállapított összegek maximumát, de mindenképpen a kiszabható kötbérek középértéke feletti összegeket fogjuk kiróni. Ráadásul ezeket az összegeket névre szólóan „írjuk majd elő“. Ha huzamosabb ideig tapasztalunk ugyanazon a helyen szabálysértést, jelentjük azt az illetékes járási vagy városkerületi pártbizottságnak. Ha olyan veszteségekről van szó, amelyek elkerülhetőek lettek volna, a következő évi felhasználási megállapodásban annyival kevesebb energiamennyiséget engedélyezünk. Mindenekelőtt azonban el kell mondanunk, hogy az elhárítható veszteségek területén a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeit kell igénybe vennünk, és a jelenlegi energiahordozókból a lehető legtöbbet megta- Karítani olyan módon is, hogy új energiaforrások után nézzünk. Jobban fel kell használnunk a napenergiát, a szél energiáját, a geotermikus energiát. Igaz, amíg számottevő eredményeket tudunk elérni, addig még sok anyagi eszközünkbe fog e szándék megvalósítása kerülni. Akkor is - de most még inkább - érvényes az energiafogyasztásban, hogy fegyelem nélkül nem megy! MÉSZÁROS JÁNOS ENERGIA EGÉSZ ÉVBEN Új feladatok - új lehetőségek Intézkedések a hatékonyabb készletgazdálkodás érdekében A K i gondolná, hogy a bank pádból, a pénzváltók padjából terebélyesedett olyan intézménnyé, mint amilyennek napjainkban ismerjük. Pedig így van. A bankok előfutárai az ókori pénzváltók voltak, akik értékek megőrzésével, pénzváltással és fizetések közvetítésével foglalkoztak. A későbbi bankok ezeket a funkciókat - némi változtatással - megőrizték és újakkal bővítették. Napjainkban a bankok jelentős helyet foglalnak el a szocialista országok intézményrendszerében is. összegyűjtik a népgazdaság pénzeszközeit, hiteleket bocsátanak a gazdasági szervezetek rendelkezésére s lebonyolítják azok fizetési forgalmát. Azonkívül aktív részesei a tervezési folyamatnak, valamint a tervteljesítés gazdasági ellenőrzésének. Mindezek az általános feladatok és funkciók teljes mértékben érvényesek a Csehszlovák Állami Bank esetében is. Most, amikor két ötéves terv váltja egymást, az említett feladatok közül különösen arról időszerű szólni, hogy ez az intézmény hogyan veszi ki részét a tervezésből, milyen eszközökkel segítheti elő a tervek teljesítését és a vállalatok hatékonyabb pénzügyi gazdálkodását.- Vállalati szemszögből vizsgálva a kérdést a bank a tervezés időszakáiban elsősorban azt igyekszik elérni, hogy a vállalat progresszív tervet állítson össze, emellett ellenőrző szerepet is betölt - magyarázza Ivan Zelinka mérnök, a Csehszlovák Állami Bank bratislavai főigazgatóságának dolgozója. - Mindenekelőtt figyelemmel kíséri, hogy a gazdasági szervezetek a népgazdasági és pénzügyi tervből, valamint az állami költségvetésből rájuk háruló feladatokat beiktatták-e a vállalati tervbe. Amennyiben a vállalat a tervfeladatokat maradéktalanul lebontotta, előnyösebb feltételek mellett kaphat hitelt. Ellenkező esetben azonban a hitelnyújtást szigorú feltételekhez kötjük és egyúttal differenciált kamatokat állapítunk meg. Csak így tudjuk elérni a vállalati, a népgazdasági, s pénzügyi terv és az állami költségvetés közti összhangot.- Tehát a vállalati terv kisebb-nagyobb sikerrel - elkészült. Most már „csak“ a feladatok teljesítése van hátra. Mit tehet ekkor a bank?- Ugyanazt, mint az előző esetben - az eredményektől függően módosítjuk a hitelnyújtás feltételeit. Például a szervezet forgóeszközhiteleinek egy részét ki is zárhatjuk a hitelezésből. A vállalat döntését differenciált kamatláb alkalmazásával is lényegesen befolyásolhatjuk, mert ez közvetlenül érinti a vállalat béralapját. Egyébként az eddig elmondottak abban az esetben is érvényesek, ha devizavisszatérítésú hitel a hitel- nyújtás tárgya.- Jóllehet, a tervek összeállításakor nemcsak népgazdasági, hanem vállalati szinten is nagy súlyt helyeznek a készletek tervezésére, ennek ellenére ezen a területen már néhány éve meglehetősen kedvezőtlenül alakul a helyzet. A bank ebben az esetben nem segíthet?- A készletgazdálkodással kapcsolatban hasonlóan jár el a bank, mint a tervezéskor, illetve a feladatok teljesítésének elbírálásakor. A hitelnyújtás feltételeinek vállalati szempontból kedvező, vagy kedvezőtlen alakulása elsősorban a készletek forgási idejétől, s más mutatóktól függ. De figyelembe vesszük a raktározás módját is. Ha tehát a vállalatnál a szükségesnél több készletet találunk, vagy azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő raktározás miatt egy részük felhasználhatatlanná vált, a szervezet készleteit kizárjuk a hitelezésből, vagy csak magas kamat, ill. szigorított feltételek mellett nyújtunk hitelt.- Mindez - úgy érzem - csak „eső után köpönyeg“. Inkább arra kellene megtalálni a módot, hogy megakadályozzuk a készletek kedvezőtlen alakulását.- Valóban. Először azonban azt kell eldönteni, hogy mik is azok a szükséges, kihasználatlan vagy felesleges készletek. Erre a kérdésre minden vállalatnak önmagának kell válaszolnia, hiszen valamennyi különböző körülmények között dolgozik. S csak ezen körülmények alapos ismeretében szabadna a fogyasztási normákat megállapítani. Csakhogy vállalatainknál a normázás nincs a kellő színvonalon, ezért szinte lehetetlen meghatározni a készletek optimális mennyiségét és megfelelő szerkezeti összetételét. Meg sok esetben erre nem is kíváncsi a gazdasági szervezet, mert hogy elkerülje az esetleges anyaghiányt, inkább többet vásárol. Mi viszont a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán azt szeretnénk elkerülni, hogy a vállalatok a szükségesnél több készletet tartsanak a raktárakban, ezért hitellel támogatjuk azokat, akik azonnali eladásra hoznak létre készleteket. Ez egyúttal a szállítási határidő megrövidülését is jelentené, ami enyhítené a vállalatok anyagbeszerzési gondjait.- Ezek szerint a következő ötéves tervidőszakban a bank az eddiginél nagyobb mértékben lesz érdekelt a készletgazdálkodásban. Ez az egyetlen terület, ahol ilyen kedvező irányú változásra kerül sor?- Ezenkívül a műszaki fejlesztésből is fokozottabb mértékben vesszük ki részünket - mondja befejezésül Ivan Zelinka. - A jövőben hitelpolitikánkkal nemcsak a megvalósítókat, hanem a műszaki fejlesztés feladataival foglalkozókat is támogatjuk. Olyan hitelekről van szó, amelyek a vállalatok innovációs alapjának létrehozásával összhangban az egyik oldalon a tudományos-műszaki fejlesztés finanszírozására szolgálnak, míg a másik oldalon lehetővé teszik a vele kapcsolatos beruházások megvalósítását. A devizavisszatérítésú hitelek esetében is várható változás. Ez elsősorban azt célozza, hogy a hitelek mielőbb visszatérüljenek, miközben jelentősen növekedjen a kivitel, vagy csökkenjen a behozatal. * * * Míg a jövőben a bankra új feladatok várnak, ezzel egyidejűleg a vállalatok számára új lehetőségek nyílnak. Hogy az előbbi igyekezete eredményes lesz-e, az most már csak attól függ, a vállalatok ki tudják-e használni a lehetőségeket. KOVÁCS EDIT ÚJi 1985. XI
