Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-26 / 30. szám

jC v Az ötletek hasznosításával Kelet-Szlovákia mezőgazdaságá­ban a feltaláló- és újítómozgalom eredményes fejlődését többek között az is bizonyítja, hogy amíg tíz évvel ezelőtt száz mezőgazdasági dolgozó­ra 0,12 benyújtott újíási javaslat esett, tavaly már 1,28. A fokozott igyekezet­ről tanúskodik a növénytermesztési, állattenyésztési termékkezelő és anyagmozgatási gépek műszakilag tökéletesített változatainak növekvő száma, s erre utalnak a gyakori gép­bemutatók és a gépesítési szakem­berek szervezett tapasztalatcseréi is. A legutóbbi kerületi gépkiállításra a kerületi mezőgazdasági igazgató­ság, a Závadkai Efsz és a Sady pri Kosiciach-i Efsz szervezésében a Kassa (Kosice) melletti Rozhanov- cében került sor. A Sady pri Kosi­ciach-i Efsz itteni gazdaságában két napig igazi vásári hangulat uralkodott. A legkeletibb országrész mezőgazda- sági és ipari üzemeiből, valamint a mezőgazdasági iskolákból össze- sereglett érdeklődők több szakelő­adást hallgathattak meg, megismer­kedhettek a mezőgazdasági tanulóif­júság szakköri tevékenységével is, s megtekinthették a kerület legered­ményesebb újítói által javasolt és kivi­telezett műszaki megoldásokat. Bőven akadt nézni való, hiszen százhuszonkét újdonságból állt a kiál­lítás. így a látogatóknak is alkalmuk volt megismerkedni a számukra külö­nösen érdekes találmányokkal, kor­szerűsített munkaeszközökkel. A He­gyi (Kopcany) Efsz főgépesítöje, Csörgő Jstván mérnök például a Csi- cserei (Őicarovce) Efsz újítóinak, Kiss Jánosnak és Brutovszky Miklós mér­nöknek a vegyszeradagolóval ellátott talajművelő gépénél időzött a legtöb­bet, s közben nemcsak szemlélődött, hanem az újítókkal is elbeszélgetett. A csicseriek felajánlották a segítségü­ket a hegyieknél a kiállításon első díjban részesített műszaki megoldás ottani kivitelezéséhez. A Nagykaposi (Veiké Kapusany) Efsz-ből érkezett Tóbiás Zoltánnak a házigazdák sorozatban gyártott ta- lajsímítója tetszett a leginkább. Ren­delt is belőle. Sokan megálltak a Tre- bisovi Gép- és Traktorállomáson ter­• A Presovi járásban gazdálkodó Luboveci Efsz szélenergiával hajtott szivattyút mutatott be a kiállításon vezett, s a Nagykaposi Efsz-ben so­rozatban gyártott, kerekeken gördülő szarvasmarha-itatónál is. Iván Lászó mérnök, a Bodollói (Budulov) Efsz műszaki ágazatának vezetője a Sedli- cei Efsz „találmányát“, a mozgó étte­remmé átalakított autóbuszt, valamint a Bardejovi Gép- és Traktorállomá­son gyártott állatszállító kocsit találta a legérdekesebbnek. A Bodrogszer- dahelyi (Streda nad Bodrogom) Álla­mi Gazdaság gépesítési szakembere, Benkö László mérnök az egyik kukori- caszár-zúzót fürkészte árgus sze­mekkel, mert mint mondotta, nekik is jól jönne egy ilyen gép. Elégedetten szemlélte a műszaki újdonságokat Spisák József is az Újbódvai (Nová Bodva) Efsz-ből. A kiállítás egyébként nemcsak a mezőgazdasági termelésben dolgo­zó szakemberek számára volt hasz­nos, hiszen a mezőgazdasági gép­gyárak képviselői is átfogó képet nyerhettek a mezőgazdasági gépek iránti kereslet alakulásáról, s „elles­hettek“ néhány hasznos újítást, figye­lemre méltó kivitelezési megoldást a gépeket alkalmazó, s azokat cél­szerűen tökéletesítő gyakorlati szak­emberektől. G. J. • A kiállítás zsűrije a Trebisovi Gép- és Traktorállomás répabetakaritó gépét a legpraktikusabb termékek közé sorolta (A szerző felvételei) A vetőmagtermelés színvonalas munkát igényel ÚJ szú 985. VII. 19. A növénytermesztés színvonala alapvető mértékben függ az éghajlati viszonyoknak, a talaj minőségének, s a termelés egyéb feltételeinek meg­felelő fajták kiválasztásától. Az agro- nómusok ezért igyekeznek olyan faj­tákat kiválasztani, amelyekkel a leg­nagyobb és a legjobb minőségű ter­mést érhetik el, amelyek a legjobban ellenállnak az időjárás viszontagsá­gainak, a betegségeknek és a kárte­vőknek. Az új fajták előállítása a me­zőgazdasági kutatóintézetek és a nö­vénynemesítő állomások feladata, az összehasonlító és szaporító munká­ban azonban már közvetlenül együtt­működnek a vetőmagtermelő állami gazdaságokkal. Ilyen jellegű terme­lést folytat már évtizedek óta a Nagyidai (Vel'ká Ida) Vetőmagter­melő Állami Gazdaság is, melynek igazgatóságát a közigazgatásilag Kassához (Kosice) tartozó Őadcára helyezték át. Ezáltal az igazgatóság a gazdaság központjába került, innen könnyebben elérhetők az egymástól elég nagy távolságra eső részlegek, rugalmasabbá és szervezettebbé vált az irányító és az ellenőrző munka. A gazdaság növénytermesztését hosszú éveken át Bodnár Ferenc mérnök irányította, aki jelenleg a do­bogói (Dobogov) részleg vezetője. Tőle kaptunk tájékoztatást a gazda­ság növénytermesztésében előirány­zott feladatokról, az állattenyésztés helyzetéről, a termelés feltételeiről és eredményeiről.- Hétezer hektár különböző össze­tételű és fekvésű talajon gazdálko­dunk, ebből 5900 hektár a szántó, a többi rét és legelő. Fő feladatunk a magasabb osztályú vetőmagvak termelése, azokból a fajtákból, ame­lyek termesztése minden szempont­ból a legelőnyösebb a mezőgazdasá­gi vállalatok számára. Főleg búzát, árpát, magrépát és borsót termesz­tünk, ezekből évente 5600 tonna ve­tőmagot állítunk elő. Ebből a mennyi­ségből 4300 tonnát magunk tisztítunk, csávázunk és szállítunk a mezőgaz­dasági üzemeknek. Búzából tizennyolc, árpából tizen­két, cukorrépából hat, borsóból pedig négy hektárnyi kísérleti parcellánk is van, ahol a könnyebb összehasonlí­tás céljából egymás mellett termeszt­jük a hagyományos és az új fajtákat, valamint a fajtajelölteket, amelyeket a növénynemesítő állomások bocsáj- tanak a rendelkezésünkre, s közösen végezzük az összehasonlító és kiér­tékelő munkákat is. Ez a tevékenység nagy pontosságot, kiváló minőségű talajművelést, gondos növényvédel­met és nagy szakértelmet követel meg a dolgozóktól. A gazdasághoz összesen négy üzemegység tartozik, ezek egyike az 1500 hektáron termelő dobogói rész­leg. Mivel a növénytermesztés magas színvonala az állattenyésztés fejlesz­tését is megköveteli, erről elsősorban a dobogói részlegen gondoskodnak. Itt összpontosul az egész gazdaság legjelentősebb törzsállománya, a töb­bi részlegen főleg az innen kapott állatok hizlalásával foglalkoznak.- Az állattenyésztés szakaszán el­sősorban a szarvasmarha-tenyész­tésre helyeztük a súlyt - folytatja Bodnár mérnök. - összesen 1230 szarvasmarhánk van, ebből 750 a te­hén. Nagy gondot fordítunk a takar­mánynövények termesztésére, a szá­las takarmányok jó minőségű betaka­rítására, tárolására, így a tejtermelés­ben elért eredményeink is jónak mondhatók. A tehenek átlagos évi tejhozama jelenleg 3300 liter. A bika­borjúkat más részlegeinknek adjuk át hizlalásra, az üszőket pedig felnevel­jük saját tehenészetünk felújítására. Meg kell azonban mondani, hogy az állattenyésztés munkaerő-ellátásá­ban komoly gondjaink vannak. Az állattgondozók munkája nem könnyű, s közismert, hogy itt csak a lelkiisme­retes, az állatokhoz értő és hivatását szerető dolgozó érhet el jó eredmé­nyeket. Az állatok ellátásáról munka­szüneti napokon is gondoskodni kell, s kora reggeltől késő estig kell az állatok körül tevékenykedni. A dolgozók jelentős része bejáró, nem tudunk számukra lakást biztosí­tani, mert a Kelet-szlovákiai Vasmű közelsége miatt nem kapunk építke­zési engedélyt. Dolgozóinkat saját autóbuszainkkal szállítjuk lakhelyük­ről a munkahelyükre és vissza. Min­dent elkövetünk, hogy minél keve­sebb Jdőt veszítsenek, de még így is elég sok a probléma. Egyedüli megol­dás a két műszak bevezetése lenne, de ennek több akadálya is van. Egy­részt nincs lehetőség az állattenyész­tési dolgozók létszámának növelésé­re, de maguk az állatgondozók sem .akarják a két műszak bevezetését, mert mindenki önállóan akar a rábí­zott állatokkal foglalkozni, minél jobb eredményekre törekedve, hiszen a kereset is ettől függ. Olyan lelkiis­meretes dogozóink is vannak, akik még az évi szabadságukat sem ve­szik ki, nehogy ez alatt az idő alatt leromoljon az állomány termelékeny­sége. Ezek a problémák még megoldásra várnak, bár a gazdaság vezetősége mindent megtesz, hogy javítsa a munkafeltételeket, s a dolgozókról való szociális gondoskodás színvona­lát. Az eredmények azt bizonyítják, hogy lelkiismeretes, munkájukat sze­rető és értő emberek dolgoznak a gazdaságban. Ez nemcsak a nö­vénytermesztésben és a szarvasmar­ha-tenyésztésben mutatkozik meg, hanem a juhtenyésztés és a baromfi­nevelés terén is szép eredményeket érnek el. Jelenleg 180 ezer csirkét hizlalnak, s ebből is jelentős jövedel­me származik a gazdaságnak. FECSÓ PÁL A Hrnciars*ke Zaluzany-i Csehszlovák-Magyar Barátság Efsz állatállománya létszámban is tekintélyes, s hasznossága is meghaladja az átlagos szintet. Ezerkétszáz hízójuk súlygyarapodásá­val az év minden szakában elégedettek lehetnek, s a tejtermelés szakaszán is évek óta az élvonalban vannak. Ugyancsak jó eredményeik vannak a ma­lacnevelésben és a sertéshizlalásban.- Ennek a szép és nagy állománynak azonban túlságosan is jó az étvágya - mondja tréfálkozva Vladimír Dalog elvtárs, a szövetkezet pártalapszer- vezetének az elnöke. - így minden évben elég nagy gondot okoz a takarmányalap biztosítása, most pedig különösen, hiszen június folyamán alig volt olyan nap, amikor a szálas takarmányok betakarítá­sát nyugodtan végezhettük volna. Szántóföldi ta­karmánynövényeket 580 hektáron termesztünk, ami szárított állapotban több mint 21 ezer tonna takarmánynak felel meg. Ezek első kaszálását a csapadékos időjárás ellenére aránylag sikeresen elvégeztük, de sokkal rosszabbul alakult a helyzet a réti széna betakarításánál, ahol sokkal lassabban haladt a munka, mint ahogy eredetileg terveztük.- Pedig alaposan felkészültünk a tömegtakarmá­nyok betakarítására - kapcsolódik a beszélgetésbe Július Morhác elvtárs, a szövetkezet egyik legta­pasztaltabb gépjavítója, az üzemi pártszervezet vezetőségének tagja, - hiszen a gépeket már március végére kijavítottuk, s az első kaszavágástól kezdve huszonkét embernek csak ez volt a dolga. Az ágazat vezetői megbeszélték velünk a tennivaló­kat, s olyan ösztönző javadalmazási rendszert ve­zettek be, amire csak az lehetett a válasz, hogy érdemes lesz meghosszabbított műszakokban, s ha szükséges, akár éjjel is dolgozni. Mi a műhely­ben két szerelőcsoportot hoztunk létre, amelyek a napközben meghibásodott gépek kijavítása mel­lett felváltva tartanak esti, illetve éjszakai szolgála tot is.- Esténként is akadt tennivalójuk?- Sajnos igen, mert a betakarítás feltételei rend­kívül kedvezőtlenek. A vizes fűben gyorsabban romlanak a gépek, s a kövek miatt a kaszatörések is AMIT MA MEGTEHETSZ... elég gyakoriak. Szerencsére az alkatrészellátásra nem lehet panasz, így a kilenc nagy teljesítményű kaszálógép, a nyolc forgató és a két komplett betakarító gépsor csak a legritkább esetekben állt műszaki hiba miatt. Az időjárás azonban még most is nagy kieséseket okoz, mert nálunk gyakran esik az eső.- Minden kedvező percet kihasználunk - folytatja az elnök, - s valóban csak az időjárás zavarhatja meg a munkák menetét. A betakarítást végző dolgozók ellátásáról minden szempontból gondos­kodunk, hiszen gyakran a késő esti órákig tartóz­kodnak a mezőn. A szocialista munkaverseny ala­kulását hetente értékeljük, s részt veszünk a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsá­ga által meghirdetett munkaversenyben is. A nagyüzemi takarmánytermelés mellett a félre­eső, gépekkel csak nehezen megközelíthető helyek hasznosításáról sam feledkezünk meg. Az utak, árkok menti területekről betakarított, petrencékbe rakott szénát a szövetkezet megvásárolja, majd elszállítja. Ellátogattunk a kilenc évvel ezelőtt létesített for­rólevegős gyorsszárítóba is, amely rekonstrukció előtt áll. Az idény befejezése után ugyanis olajfűtés­ről gázfűtésre állnak át. Amint azt Jaroslav Segec, a szárító vezetője elmondta, a gázvezetékre való bekötést már elvégezték a szakemberek, így őszre csak a belső szerelés munkálatai maradnak. Az új fűtőanyagra való áttérés nemcsak gazdaságosab­bá, hanem folyamatosabbá is teszi majd az üzemel­tetést.- Az elmúlt években nemcsak saját részünkre készítettünk takarmánylisztet és granulátumot, ha­nem kooperációs partnereink, sőt a felvásárló válla­lat számára is. Az idei tervünk azonban csak 276 tonna szárítmányra szól, amit július végéig teljesíte­ni szeretnénk - mondja Segec elvtárs.- A szárítóüzemben most kisebb karbantartási munkákat végzünk - veszi át a szót Ján Markotán, aki hét év óta gépmester. - Nincs ugyan különö­sebb probléma, de ma még nem szállítottak zöldta­karmányt a tegnapi eső miatt, ezért kihasználjuk az alkalmat a tisztításra és a zsírzásra. A mostani idényről sajnos nem sok jót mondhatok, mert csak ritkán kapunk igazán jó minőségű nyersanyagot, így aztán teljesítményünk és keresetünk is elmarad a tavalyitól. Azelőtt a lóherét két-három centiméte­res hosszúságúra szecskázva kaptuk, s akkor a na­pi 20-22 tonnás tejesítmény nem volt ritkaság. Most viszont húsz centiméteresek a szálak, s a teljesít­mény csak a fele a korábbinak. Szóvá tettük már az ügyet néhány vezetőnek, de nem történt változás, így aztán csak mérgelődünk, bosszankodunk eleget... A granulátumot készítő részleg szintén csökken­tett teljesítménnyel üzemel. Ján Ádám gépkezelő szerint a szalma, a fű, a melasz és a dara közül hol az egyik, hol a másik hiányzik, így aztán jó, ha naponta legalább 11 tonna granulátum készül. Mint elmondották, jobban ki kellett volna használni eze­ket a napokat, mert az aratás megkezdésével már kevesebb gép, szállítóeszköz és munkáskéz jut a takarmánynövények betakarítására és hatékony feldolgozására, tárolására. HACSI ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents