Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-06 / 49. szám

VÁLLALTÁK - TELJESÍTIK Változatos műsor A Szepsi (Moldava nad Bod- vou) Mezőgazdasági Szakközép- iskolában a Csehszlovák-Szov­jet Baráti Szövetség szervezete egyike a legaktívabb tömegszer­vezetnek. A szervezet vezetősége időben és gondosan előkészítette a nagy októberi szocialista forra­dalom 68. évfordulójának ünnep­ségeit és a barátsági hónap alatti tevékenység tervét, mely tizen­négy fő pontot tartalmaz. Ezek közül említést érdemel a faliújság készítési verseny - ennek kereté­ben a tanulók tizenkét faliújságot készítenek A szovjet tudomány és technika a békéért és a jólétért címmel. Továbbá a Puskin-emlék- verseny iskolai fordulója, a sport- versenyek, a szamovár melletti beszélgetések és a barátsági hó­nap befejezésére rendezendő ve­télkedő.' Köteles Gábor A hurbanovói Februári Győze­lem Efsz dolgozói igyekeznek mi­nőségi munkát végezni, fokozzák munkájuk termelékenységét és ta­karékoskodnak a felhasznált anyagokkal, valamint az energi­ával. Csindely Ernő mérnök, a sze­mélyzeti osztály vezetője elmond­ta: a CSKP XVII. kongresszusa előtti időszakban még fokozottabb aktivitás, munkakezdeményezés jellemzi a szövetkezet dolgozóit, a szocialista munkabrigádok tag­jait. Szocialista felajánlásaik meg­fogalmazása során az eddig még ki nem aknázott tartalékok hasz­nosítását tűzték célul. Az eredeti­leg vállalt hótszáznyolcvanezer- hétszáz korona értékű üzemi vál­lalásaikat túlteljesítik. A legered­ményesebb munkabrigád egyike a dohánytermelő csoport. Nyári Anna irányítja a huszonöt tagú brigád munkáját. Terven felül idén több mint két tonna dohányt adtak el és háromszáz óra társadalmi munka ledolgozásával köszöntik pártunk XVII. kongresszusát. Hat­száz szál szegfű értékesítésével lépte túl tervét az a brigád, mely­nek vezetője Kádek Miklós. A Ko­vács János, irányításával tevé­kenykedő munkabrigád terven fe­lül több mint 3 tonnával termelt több zöldpaprikát és kétszáz órát dolgoztak le városszépítésnél. A növénytermesztésben dolgozó brigád is eleget tett kötelezettsé­gének. Túlteljesítették a gabona­félék termelési tervét és terven felül 38 tonna borsót juttattak piac­ra. Negyven hektárt müveitek a majorannatermesztők, termékük kiváló minőségű. Az öntözést vég­ző tizenkét tagú munkabrigád - vezetője Zaharec Imre - száz­húsz órát dolgozott környezetszé­pítés során és nyolcezer korona értékű áramot takarítottak meg. Az állattenyésztésben dolgozó szo­cialista munkabrigád a legszebb eredményeket éri el a járásban. Egy anyakocától év végéig - átla­gosan - 19,3 malacot választanak el, és a hízóknál napi 0,56 kilo­grammos súlygyarapodást érnek el. Krascsenics Géza A prágai metró B 1 szakaszának építésével egyidejűleg felújítot­ták a prágai városi múzeumot, amely az új metrószakasz Sokolovi állomása mellett pompázik. Miroslav Vodéra felvétele Elmélyítik a barátságot A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Dolná Strehová-i alap­szervezete a barátsági hónapot rendezvénysorozattal ünnepelte. Az alapiskola tanulói, a SZISZ­tagok és a CSSZBSZ helyi szer­vezetének tagjai színes műsort adtak. Megrendezték a már ha­gyományos szamovár melletti be­szélgetést. A szovjet ajándék- és emléktárgyakból összeállított kiál­lításra nemcsak az alapiskola ta­nulói, hanem a felnőttek is elhoz­ták emléktárgyaikat, amelyeket a Szovjetunióból kaptak. Bemutat­ták azokat az ajándékokat is, amelyeket a község két díszpol­gára, Jefim Jakubovics Moszkvá­ból, illetve Jevgenyij Godnyev Puskin városból ajándékozott a községnek, amikor legutóbb a nyáron itt jártak. Böjtös János Javul az egészségügyi ellátás Az elmúlt tíz-tizenöt évben lé­nyegesen javult az egészségügyi ellátás a Losonci (Luöenec) járás­ban. Az egészségügyi program megvalósításával rendeződtek a káderfeltételek, növekedett a já­rás egészségügyének anyagi-mű­szaki alapja és hatékonyabbá vált annak kihasználása. Ebben az időszakban több fon­tos egészségügyi létesítményt ad­tak át, például a gácsi (Halié), a kalinovói, a dnobafiai körzeti egészségügyi központokat, a bel­gyógyászati és a sebészeti pavilo­nok intenzív osztályait. Megvaló­sult a tbc-központ röntgen-részle­gének és a mosodának a rekonst­rukciója, a jnb volt épületének egészségügyi központtá való áta­lakítása és a füleki (Firakovo) ren­delőintézet nagyjavítása stb. Bár a sok megkezdett építkezés miatt a beruházások a korábbinál lassab­ban valósultak meg, a járásban már tavaly megkezdődött Loson­con az infúziós oldatok előállításá­ra alkalmas létesítmény építése. Felújítják - ötmillió-négyszázhet- venhétezer korona ráfordítással - a műszereket, a központi röntgen berendezését, a sebészeti pavilon műtőit stb. Befejeződött a járási higiéniai állomás rekonstrukciójá­nak első szakasza, s ezáltal az intézmény új helyiségekkel bővült. A munkálatok közel tizenötmillió koronába kerültek, míg a nem be- ruházásos építkezések értéke a járásban meghaladta az évi százmillió koronát. Gyógyszerekre - a közel másfél évtizeddel ezelőtti kilencmillió-ti- zennyolcezer koronával szemben - a múlt évben huszonhárommil- lió-hétszázhatvankilencezer koro­nát költöttek. Ez azt jelenti, hogy míg 1971-ben egy lakosra 71,08 korona értékű gyógyszer jutott, ta­valy már 198,5 korona értékű. A megnövekedett gyógyszerfo­gyasztás következtében a gyógy­szerellátás és a speciális egész­ségügyi anyagokkal való ellátott­ság nem volt a legkedvezőbb. Az orvosok ezt különböző gyógymó­dok előtérbe helyezésével, alkal­mazásával igyekeztek pótolni. Ezután a helyzet jelentősen javult. A nyolcadik és a kilencedik öté­ves tervidőszakban a losonci kór­ház sebészeti pavilonjának és az infúziós oldatokat készítő részleg­nek a befejezésén kívül megkez­dik az új belgyógyászati pavilon építését is. Rendelőintézet készül,' továbbá gyógyintézetet építenek a hosszú betegségben szenvedők részére, valamint elfekvőt. Műsze­rek korszerűsítésére és újabbak vásárlására évente mintegy két­millió-ötszázezer koronára lesz szükség a járásban. Az egészségügyi intézmények eddig is jelentős segítséget kaptak a járás nagyobb üzemeitől, példá­ul a poltári üveggyártól, a füleki Kovosmalttól, a Poranától, a Ker- kótól, stb., s messzemenően él­vezték a járás párt, állami és gaz­dasági szerveinek a támogatá­sát. Kanizsa István Fiatalok nevelése Az ifjúság erkölcsi nevelésének megszilárdítását, a szocialista er­kölcsi normák betartását tartotta szem előtt a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Középfokú Épí­tészeti Szakmunkásképző Iskola igazgatósága és a SZISZ járási bizottságának ifjúságnevelési szakbizottsága is, amikor az iskola kétszázhúsz tanulójának lehetővé tették, hogy részt vegyenek a járá­si ügyészség nyilvános tárgyalá­sán, melyen három fiatalkorú ügyében hoztak döntést. Ez is egyik láncszeme annak a célnak, hogy a szakmunkásképző iskola tanulói közül minél kevesebben kerüljenek összeütközésbe a tör­vénnyel, és az iskolából kikerülve törvénytisztelő, a szocialista együttélés szabályait betartó egyénekké váljanak. Hancz Piroska CÍMERPAJZS A SZÍNHÁZ FALÁN Moravská Trebovában a Tyl Színház egyik bejárata nagyon díszes. A városka szülötte Josef Kajetán Tyl, aki színész, rendező és közönség­szervező volt egy személyben, 1833-ban, vándortársulatával itt mutatta be a Cincogó, avagy semmi harag című bohózatát. A darabban szerepelt egy vak hegedűs, aki édes-bús dalt énekelt a szülőföldről. Az álmatagon induló, majd hirtelen mozgósító dallamú, Kde domov múj? kezdetű dalt Frantiáek Skroup komponálta. Ez a dal annyira megtetszett a közönségnek, hogy előadás közben többször megismételtették a szí­nésszel. A következő év december 21-én Prágában is bemutatták a bohózatot. A dal ott is osztatlan sikert aratott és cseh nemzeti himnusz lett belőle, s 1918 óta hazánk állami himnuszának első fele. A színház zárt balkonján látható (a felvételen), kőből fa­ragott címerpajzs az Albrecht-családé volt. A morva Alb­recht 1464-ben ön­ként csatlakozott Korvin Mátyás ma­gyar királyhoz, és a család később is jó kapcsolatot tartott a magyarokkal. Egyik tagja, Ladislav z Boskovic, 1497- ben László, magyar király kíséretének Budán lakó tagja volt. Később, 1513- ban, mint a király megbízottja szere­pelt Olomouc város tanácsának ülésén. Az Albrecht-család érdeme is, hogy Má­tyás király tanácsára Itáliából építészeket hívtak, akik rene­szánsz stílusban átépítették a várkas­télyt, számos góti­kus és reneszánsz stílusú házat készí­tettek a gazdag pol­gároknak Moravská Trebovában is. Ezek az építmények szin­te sértetlenül meg­maradtak, ezért az egész várost műem­lékké nyilvánították. Kép és szöveg: Hajdú András A szülőföld bűvöletében A Szlovák Erchegység nyugati és keleti határvonala mentén fek­szik Tisovec kisváros, ahol Stefan Pékár grafikus és festőművész született, s továbbra is ott él és alkot. Kisiparos családból származik, apja révén már gyermekkorában megismerkedett a képzőművé­szettel, hiszen apja szabad idejé­ben szívesen festegetett, fényké­pezett, s ezenkívül amatőr szín­játszással is foglalkozott. Stefan Pékár villanyszerelő szakmát tanult, sót több más mes­terséget is űzött a gazdasági vál­ság idején, de a képzőművészet iránti érdeklődése és szeretete nem lankadt, hanem egyre inkább fokozódott, önművelésképpen ol­vasgatott különféle művészettör­téneti tematikájú könyveket, s köz­ben sokat rajzolt, festett. A sors hozta össze Frantiáek Studeny festővel, aki felfedezte a fiatal munkás tehetségét, s biz­tatta öt a további alkotásra. Az ö kezdeményezésére jelentkezett- bár kissé megkésve - a bratisla- vai iparművészeti iskolába. Ekkor már 38 éves volt. Tanulmányai befejeztével ked­vező ajánlatokat kapott, de ő visz- szatért családjához Tisovecbe, folytatta eredeti szakmáját, s sza­bad idejében foglalkozott a képző­művészettel. Tisovec szűk utcáit, faházait, kertjeit, a környező réte­ket, dombokat, erdőket, s az itt élő embereket, kihalóban lévő mes­terséget űző iparosokat örökít meg. Grafikákat, olajfestménye­ket, akvarelleket, szénrajzokat ké­szít. Sokféle technikával, sokrétű tematikát vet vászonra. Az életből ellesett motívumok mellett szíve­sen merít irodalmi alkotásokból is. Kiállításai iránt mindig nagy az érdeklődés. Szűkebb pátriárkáján kívül Prágában, Bratislavában, Brnóban és Partizánskéban is ki­állították már munkáit. Legutóbb, 70. születésnapja alkalmából a ri­maszombati (Rimavská Sobota) Gömöri Múzeum mutatta be alko­tásait. A felvételen Stefan Pékár alko­tásai: Utcarészlet, és az öregem­ber. Milan Kosec 1985. XII. C ÚJ Rádióamatőrök és számítógépek A komáromi (Komárno) járási pionírház rádió­klubjának a tag­jai Szlovákiában az elsők között alkalmaztak szá­mítógépet tevé­kenységükhöz. A három évvel ezelőtt beszer­zett számítógép sok tekintetben megkönnyítette, egyszerűbbé tette munkájukat, kü­lönösen a rádió- telexes gyakorla­tot. Úttörő tevé­kenységük elis­meréseként a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságától tavaly egy újabb számítógépet kaptak. Azóta egyre többen ismerkedtek meg a klubban a számítógépek sokoldalú gyakorlati alkalmazásával. Molnár Béla a rádióklub vezetője elmondta, hogy már három számítógé­pük van, s hamarosan még további hármat kapnak. így lehetővé válik, hogy újabb személyeket is beavathassanak a számítógép alkalmazásá­nak alapvető ismereteibe. A pionírházban úgy tervezik, hogy három csoportot létesítenek. Egyet az alapiskolásoknak, egyet a középiskolások részére, míg a harmadik csoportban a haladókat foglalkoztatják. A felvé­telen a klub két tagja munka közben. Kép és szöveg: K. Németh István

Next

/
Thumbnails
Contents