Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-29 / 48. szám

A tudományos-műszaki kapcsolatok egyik leghatéko­nyabb formája világszerte a licencek vásárlása és eladása. Az együttműködés eme lehetősége jelentős elő­nyöket nyújt, mind felkínálójának, mind annak, aki érdeklő­dik iránta. A licenc eladója a.pénzbevételen túl áttekintést kap az új partnerrel kiépíthető hosszú távú együttműködés lehetőségeiről, megvásárlója pedig olyan élvonalbeli ter­meléshez jut hozzá, amelyből kiváló minőségű és a világ­piacokon versenyképes termékek kerülhetnek ki. Ez vége­redményben megmutatkozik az ország gazdaságában, amelyben az intenzifikációs folyamat erős impulzust ad a szerkezeti változások és az innovációs aktivitás megva­lósításához. A CSKP KB és a CSSZSZK kormányának ide vonatko­zó határozatai, amelyek a népgazdaság tervszerű irányí­tási rendszerének tökéletesítését szolgáló komplex intéz­kedésekben is megnyilvánultak, hangsúlyozzák a tudomá­nyos és komplex tervezés további javításának szükséges­ségét. Ennek köszönhetően 1981-tól nálunk is változások történtek a licencpolitika tervezésében és kiértékelésében. A megvásárolandó licenc előnyösségének megítélésében elsősorban az számít, hogy a termelésbe való bevezetése milyen innovációs, ésszerűsítési és devizahaszonnal jár. Nagyobb a behozatal, mint a kivitel Világszerte a licencpolitika értékelésekor mindenekelőtt a passzív (megvásárolt) és aktív (eladott) licencek arányát veszik számításba. Ismert, hogy Csehszlovákia több licen- cet vásárol, mint amennyit elad, ami azt jelenti, hogy passzív a mérlegünk. Ez különben nem ritkaság, hiszen az USA és Svájc kivételével valamennyi iparilag fejlett országnak ilyen a licencmérlege. Ha viszont a hazai licencműveleteket hasonlítjuk össze a tőkés országokéval, akkor kiderül, hogy azokban az államokban háromszor- -hatszor több licencszerződést kötnek, mint Csehszlováki­ában. Éppen a saját kutatásunkhoz és fejlesztésünkhöz szük­séges hosszabb időszak áthidalása, termelésünk műszaki és technológiai színvonalának javítása, valamint a külföldi és hazai szabadalom-védelem összhangba hozása dik­tálja, hogy minél szélesebb körben kapcsolódjunk be a világ licencmúveleteibe. Csehszlovákia gazdaságának a külgazdasági kapcsolatokhoz való fokozatos alkalmaz­kodásában nemcsak az árukivitelnek a behozatallal szem­beni előnye jelent elsődlegességet, hanem a progresszív licencek gyorsabb ütemű vásárlása is. Elsősorban a szo­cialista országokból. És ezen az alapon kell folytatni a tudományos-műszaki fejlesztést, az innovációs folyama­tokat és a szerkezeti változások felgyorsítását a CSKP XVI. kongresszusának, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB 8. és 10. ülésének határozatával összhangban. Jelenleg Csehszlovákia licenckereskedelme kiterjed­tebb a fejlett tőkés országokra, mint a KGST-tagállamaira. Ennek az az oka, hogy a KGST-n belül sokáig térítésmen­tes volt a technológiai dokumentáció és a licencek cseréje. Hazánk az első licencet még 1905-ben vásárolta, még­pedig egy brnói gépgyár részére. A licenckapcsolatok kiépítése kezdetén a passzív licenceket elsősorban terme­lésünk fejlesztésére használtuk fel, jelenleg azonban java­részt a kulcsfontosságú és exportra termelő ágazatok korszerűsítését szolgálják. A vásárláson kívül sikeres a licenceladásunk is. Legin­kább a gépipar területén. Legértékesebb eredménynek az orsó nélküli fonógép licenceladását tartjuk, két japán cég, majd később húsz tőkés ország cégjei vásárolták meg. Legnagyobb licencvásárlónk tőkés viszonylatban az USA, Nyugat-Európában Olaszország, Franciaország és az NSZK. Klasszikus licenceken kívül Csehszlovákia elad és vá­sárol még szabadalmakat, szabadalmazott licenceket és know-how-okat is. Ezeknek az az előnyük, hogy vámmen­tes késztermék-kivitelt és -behozatalt biztosítanak, és így megakadályozzák az árukkal szembeni, egyébként létező piacvédelmi jogok érvényesítését. Példának megemlíthet­jük azt a szabadalmazott licencvásárlást, amely lehetővé tette számunkra a traktorexportot a világ azon részeibe is, ahova ezekkel a gépekkel másképpen nem tudtunk volna eljutni. mnuuii LICENCPOLITIKÁT Tőkés országokból a Polytechna által vásárolt legjelen­tősebb licencek Franciaországból, Angliából, Dániából, Hollandiából és Olaszországból származnak. A leghatéko­nyabbak a következők: az NSZK-ból a düsseldorfi TST új acéltermelési módszere az ostravai Klement Gottwald Új Kohó és a rossenheimi KVKG tévéantenna és televíziós kábel előállítási módja a prágai Tesla részére. Franciaor­szágból, a párizsi Benot-Pic cégtől vásároltunk polietilén­gyártási licencet a bratislavai Slovchémia trösztbe. Ugyan­csak bevált az angol Boder Ltd Serbioten reflektor-előállí­tási technológiája, amely úgyszintén a prágai Teslában nyert alkalmazást. Külső és belső akadályok A felsorolt példákból is az derül ki, hogy a licenckeres- kedelem leginkább azokban a népgazdasági ágazatokban eredményes, amelyek fejlődését a tudomány és technika jelenlegi áilása döntően befolyásolja. Ilyenek a gépgyártás és a mikroelektronika. Miközben némi előrelépés tapasz­talható e téren, a licenckereskedelemben fennálló nehéz­ségek megmaradtak. A tőkés cégek és kormányok által létrehozott korlátokon túl saját fogyatékosságainkról van szó. Elsősorban arról, hogy termelőink felkészületlenek, ha licencet vásárolunk számukra, kevés az erre szükséges devizaeszköz, alábe­csülik a licenctermelés igényességét, a külkereskedelmi vállalatok dolgozói rugalmatlanok a licencszerződések megvalósításakor és sorolhatnánk tovább. Eléggé bonyo­lult a licencpolitikáért vállalt felelősségrendszer, végiggon­dolatlanok a szerződések sikeres megvalósításáért járó jutalmazás kérdései, a termelők és a külkereskedelmi vállalatok együttműködése stb. Szlovákiában a legkedvezőbb eredményeket Preáov­ban a Lee Cooper licenc hasznosításával, valamint a humennéi Chemlonban és a bratislavai Slovnaftban, alkalmazott licencekkel érték el. Miközben az SZSZK gazdasága a megvásárolt licencek, szabadalmak és know-howok számának arányából Csehszlovákiában 25 százalékkal részesedik. Műszaki szempontból a licencvásárlás főként az építő­iparban hozott kedvező eredményeket, különféle haladó módszerek és egyedülálló megoldások alkalmazásával. Gazdasági haszna még nyilvánvalóbb és sokrétűbb. Az SZSZK kormánya által irányított tárcák közül a legeredmé­nyesebb e téren a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, amely licencszerződéseket kötött a Liko, a SLovosivo, a Cukrovinky és know-howot vásárolt a Semex termelési-gazdasági egységek számára. Ugyan­csak a sikeres licenc- és know-how vásárlás révén érnek el jó eredményeket a Martini és Dubnica nad Váhom-i Nehézgépgyárban. A 7. ötéves tervidőszak során Szlovákiában 50-60 licencszerződést kötöttek, ami annyit jelent, hogy ennek az országrésznek - csakúgy, mint egész Csehszlovákiának - a licenccseréje alacsony szinten mozog. Ennek fő oka a világpolitikai és gazdasági helyzet romlásában kere­sendő. A szubjektív tényezők pedig azt okozzák, hogy a licencek, szabadalmak és know-howok vásárlásához szükséges devizaeszközök nagyságrendje kisebb, mint a tőkés és szocialista államokban, s az is a beruházásigé­nyes termelésre összpontosul. Mert: nem készítik elő időben a beruházásokat és az új kapacitásokat megkésve helyezik üzembe, nem biztosítanak piacot az előállított termékeknek, a licencpolitikában hiányzik a nagyobb rugalmasság, a komplex megközelítés és a felelősség. Például a megvásárolt licencet csak ritkán módosítják és tökéletesítik. Jövőbeni tennivalók Az említett okok miatt a következő ötéves tervidősza­kokban feltétlenül szükséges: a licenctermelés volumené­nek növelése olyan licencek előnyben részesítésével, amelyeknek a legnagyobb feltétele van a legjobb minő­ségű áruk hatékonyságának növelésére; következeteseb­ben valósítsuk meg a 8. ötéves tervidőszak éveiben a licencvásárlási programot; tartsuk meg azon építkezések befejezésének határidejét, amelyek a 7. ötéves tervidő­szakban vásárolt dokumentáció alapján készülnek; növel­jük a termelő és külkereskedelmi vállalatok devizaérdekelt­ségét a tiszta devizajövedelem létrehozásában; egységes licenc-, szabadalom- és know-how-ellenörzési és -értéke­lési rendszert vezessünk be; a KGST-n belül a jelenlegi tudományos-műszaki együttműködést a tudományos- műszaki integráció rangjára emeljük. A jelenlegi licenckihasználásról megállapítható: haté­konyságában döntő szerepet kell játszania a kiemelt ágazatok szelektív politikájának, amelynek eredménye­ként kiváló és versenyképes termékekhez jutunk. A rugal­mas licencpolitika lehetővé teszi, hogy hozzájussunk a leg­újabb tudományos-műszaki ismeretekhez, alkalmazásával jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg, növelhet­jük a termelés hatékonyságát és felgyorsíthatjuk a tudo­mányos-műszaki haladást népgazdaságunk általános intenzifikálásának megkezdett útján. JAN BLlSÁK kandidátus A kanadai Vancouverban 1986. má­jus 2-a és október 13-a között közlekedési és távközlési világkiállítást rendeznek. Küldetése az, hogy társadal­mi, gazdasági és műszaki vonatkozás­ban egyaránt bemutassa a személy- és áruszállítás jelentőségét, a távközlési technika fontosságát. Jövőre lesz száz esztendeje, hogy Ka­nada nyugati partvidékén megjelent az első vonatszerelvény. A vancouveri vi­lágkiállítás így ehhez az eseményhez is kapcsolódik. Az előkészületek már hét éve tartanak. A rendezők feltételezik, hogy az 52,6 hektár alapterületen elhe­lyezett világkiállítást legalább tizenhá­rommillió ember tekinti meg. Eddig har­mincnégy ország jelentette be részvéte­lét, közöttük a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Japán, Ausztrá­lia, s természetesen Csehszlovákia is. A csehszlovák közlekedés és távköz­lés múltját és jelenét a látogatók 1250 m2 alapterületű fedett, illetve 500 m2 szabad­téri kiállítóterületen láthatják majd. A csehszlovák kiállítás abból indul ki, hogy lakosságának számát tekintve ha­zánk a legsűrűbb vasúti hálózattal, s gaz­dag közlekedési hagyományokkal ren­delkező ország. Hiszen az első, európai jelentőségű távolsági vasútvonal Cseh- és Morvaországon át vezetett s 180 évvel ezelőtt cseh földön építették meg az első mozdonyt. A repülés őstörténetébe írta be nevét 1911 -ben távolsági repülésével Jan Kaépar cseh mérnök. Josef Ressel viszont a hajózást forradalmasította a ha­jócsavar feltalálásával. Csehszlovákia több nemzetközi közlekedési és szállít­mányozó társaság alapító tagja, s cselek­vő módon részt vállal a világűr meghódí­tásában. A CSSZSZK világviszonylatban is jelentős közlekedésieszköz-exportör. Nagy hagyományokra tekinthet vissza a csehszlovák 'közlekedés és távközlés oktatási rendszere is. Lesz tehát mit bemutatni a vancouveri világkiállításon. A tervezők hét önálló részre osztották a csehszlovák kiáliítás anyagát. Az első A szocialista Csehszlovákia gazdag kul­turális és ipari hagyományait, történelmét és jelenét mutatja be. Dr. Radúz Cinöera, a világszerte ismert Laterna Magika meg­alkotójának tervei alapján készült a Csehszlovákiába repülünk nevű rész. Az Actroscope audovizuális eljárással a látogató a filmvásznon „találja magát“, s olyan illúziója támad, mintha valóban Csehszlovákiába repülne: érintve Mont­reált, át az Atlanti óceánon, s Grönland, és Nyugat-Európa fölött érkezne Prá­gába. Az ember és a vasút címet viseli majd az a rész, amely azt mutatja be, hogy vasúti hálózatával és a villamosított vas­úti vonalak tekintetében Csehszlovákia a világ vezető országai közé tartozik. Itt nemcsak modelleket, de eredeti korszerű csehszlovák közlekedési eszközöket is láthatnak az érdeklődők. A negyedik rész, a Csehszlovákia Európa közúti és művelődési útkereszteződésén címmel a történelmi városok közlekedését, az autópálya- és közúti forgalmat, a vízi utakat és a hajózást szemlélteti. A Vidám kocsikázás körbe-körbe nevet viselheti az a rész, amelyben a néző a levetített képsorokat saját szemszögéhez, a néző­téren elfoglalt helyéhez igazítva láthatja. Valóságban a nagy méretű filmfelvétel és a kis tévékép szellemes, de műszakilag nagyon igényes kollázsáról van szó. A csehszlovákiai érdekvédelmi szerveze­tek tevékenységébe nyújt szórakoztató módon bepillantást a Hobbi és kuriózum nevű rész. Az ember és a világa címet kapta a kiállítás zárószakasza. Mondani­valója az emberiség egyik, sajnos idő­szerű aggodalmát fejezi ki, azaz, hogy milyen következményei is lennének, ha háborús célokat követve visszaélnénk a mai tudomány és technika vívmánya­ival. A látogató a csehszlovák pavilonokban számos kultúrtörténeti ritkaságot közelről is megtekinthet. Kiállítják itt például Tyho de Brahe 1560-ban szerkesztett szextán- sát, Kepler égboltglóbuszát, a Tabulae Rudophi-t. A vasút kezdeteit szemlélteti majd a kladnói gépgyárban 1884-ben készített keskeny nyomtávú mozdony. Az autótörténet iránt érdeklődők számára csemege lesz az 1897-ben készült Presi­dent automobil. A jelenkort érzékelteti a csehszlovák kiállításon az Interkoz- mosz-program keretében földkörüli pá­lyájára bocsátott MAGION geofizikai mű­bolygó, továbbá a plzehi Skoda Művek legújabb típusú mozdonyának modellje. A világkiállításon tervezett repülönapon bemutatjuk a Z-50 típusú sportrepülőgé­pet; ezzel nyert Petr Jirmus a műrepülés­ben világ- és Európa bajnokságot. Vancouverben a csehszlovák kiállítás szervezői önálló sajtónappal, nemzeti nappal, gazdasági napokkal is bővítik Csehszlovákia népszerűsítésének for­máit. A csehszlovák gazdasági napokon előadások hangzanak el a Nyugat-Kana- da és hazánk közti kereskedelem helyze­téről, új lehetőségeiről. A Skodaexport trolibuszokat, a Pragoinvest villamosokat mutat be. A csehszlovákiai turizmus nép­szerűsítését a rendezők árusítással egy­bekötött üvegkiállítással kapcsolják egy­be. A nemzeti napon Vancouverben ne­ves cseh és szlovák előadóművészek és együttesek lépnek pódiumra. Az egyik csehszlovák pavilonban a cseh és a szlo­vák konyha ételkülönlegességeit kóstol­hatja meg a kedves vendég. Világkiállítás Vancouverben Mivel mutatkozik be Csehszlovákia? (SOMOGYI) (Gyökeres György felvétele) Vasúti közlekedés - itthon

Next

/
Thumbnails
Contents