Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-22 / 47. szám
Kicsi állat nagy veszéllyel MILOS JANOUŐEK A Kék zongorista Fekete zongora állt a rét közepén. Mellette ott ült a zongorista, frakkban. A frakk ugyan kék volt, mégis különböző színekben játszott. Egyszer kéken fénylett, mint a nyári égbolt, máskor meg mint a pisztrángokkal teli halastó. A frakk gazdája egyik kezét a levegőben lengette, a másikkal a billentyűket ütögette. Annyira magába mélyedt, hogy Albin megközelíteni sem merte. A zongorista csak később vette öt észre. Felmordult:- Nem tudom, miért - mondta -, de engem valaki mindig megzavar. Tegnap este a hold, éjszaka a sötétség. Reggel a nap jött, most meg te... Hogyan alkothat így nyugodtan az ember?- Nem akarom önt zavarni - mentegetőzött Albin -, de szeretnék valamit kérdezni.- Rendben - egyezett bele a zongorista -, kérdezz. De röviden.- Szeretném tudni — mondta Albin -, kicsoda ön.- Én vagyok a Kék zongorista - mondta, aki a zongora mellett ült.- Megkerestem magamnak ezt a rétet, hogy senki ne zavarjon, hogy nyugodtan alkothassak. Azt akarom játszani, amit érzek.- És mit érez most - kérdezte Albin. •- Most? Most nem érzek semmit - mondta a Kék zongorista. - De ha valamit érezni fogok, meglátod, mit tudok. Az én módszerem éppen azért csodálatos, mert egyszerű. A hét minden napján egy- egy hangot játszom. Hétfőn játszom a cé-t, kedden a dé-t, szerdán az é-t... Amikor végigmentem az összes fehér billentyűn, elölről kezdem az egészet.- És mikor játszik a fekete billentyűkön? - kérdezte Albin. *- A fekete billentyűket - mondta a zongorista fontoskodva - különleges alkalmakra tartogatom.- És volt már ilyen - kérdezte Albin.- Nem - mondta a zongorista. - De mit csinálnék, ha lenne?- És nem untatja önt, hogy mindig csak egy hangot játszik?- érdeklődött Albin.-A művészet soha nem untat - mondta fölényesen a Kék zongorista. - Én például 137-féleképpen tudom eljátszani a cé-t. Kényelmesen elhelyezkedett a széken, és leütötte az egyik fehér billentyűt.- Cé - mondta, és Albinra nézett. - Ma ugyanis hétfő van. Aztán még egyszer ráütött a billentyűre.- Hallottad a különbséget?- Nem - válaszolta Albin, az igazat mondva.-Jaj de jó, jaj de jó, ez kitűnő - ismételte boldogan a Kék zongorista.- Mi ezen a kitűnő? - csodálkozott el Albin.- Ismét bebizonyosodott - mondta a boldog zongorista -, hogy csak én értek a zenéhez. örült, és változtatta a színeit, hogy káprázott bele a szem. Aztán egyszer csak elcsendesedett, és szinte súgva mondta:-Azt hiszem, ma itt az alkalom, hogy a fekete billentyűkön játsszam. Lágyan lenyomott egy fekete billentyűt, és elmerengve élvezte a különleges hangot. Bodnár Gyula fordítása A láthatatlan ember Az állatok királyának immár időtlen idők óta az oroszlánokat tartják, még a mesékben is. Kétségtelenül nagy erejű, ragadozó állatok - de talán mégsem ók az állatvilág koronázatlan urai. A mérges kígyók ugyanis - amelyek legfeljebb 1,5-2,5 méteres testhosszt és karvástagságot érnek el - valójában lényegesen nagyobb „hatalmat" vallhatnak magukénak. íme, néhány bizonyíték. Az Indiában élő királykobrák termelik a legtöbb mérget- egy-egy állat marásonként akár 420 milligramm mennyiséget is lead. Ez a méregmennyiség öt-hat felnőtt embert is elpusztíthat, ha nem érkezik időben orvosi segítség- a kígyószérum beadása. Az Észak-Ausztráliában és Új- Guineában őshonos tajpán kígyók méregtermelése ugyan lényegesen kisebb - egy-egy A mérges kígyó feje: 1. Méregfog a méregvezetóvel. 2. Méregfogat mozgató izomzat. 3. Méregveze- tó. 4. Méregmirigy. állat legfeljebb 120 milligramm mennyiséget ad le marásonként -, hatása azonban minden más kígyóét felülmúlja: a 120 milligramm méreg 60-80 ember életének kioltásához elegendő. A nálunk is honos keresztes viperák messze elmaradnak az előbb említettektől. Egy-egy állat marása, illetve mérge legfeljebb 18-20 kilós gyerek tragikus végét okozhatja, de csak abban az esetben, ha a méreg közvetlenül a vérbe kerül. Az időben orvoshoz vitt sérült károsodás nélkül meggyógyítható. A kígyóméregből - világszerte - nemcsak életet mentő „kígyószérumot“, hanem reuma és más betegségek elleni hatásos gyógyszert is készítenek. A kígyóméreg drága portéka - egy-egy grammnyi mennyiség több ezer koronának megfelelő összegbe kerül. P. B. I «II Az ember régi vágya: láthatatlanná válni, észrevétlenül besurranni olyan helyekre, ahol nem akarjuk, hogy lássanak bennünket, úgy látni és hallani mindent, hogy a jelenlévők ne tudják, hogy mi is ott vagyunk. Számtalan mese, történet, regény szól a láthatatlanságról. Gondoljunk csak a mesékben szereplő kalapra, fö- vegre, sapkára, melyek láthatatlanná tudnak varázsolni embert, tárgyat, vagy H. G. Wells világhírű regényére. Eltekintve attól a kérdéstől, hogy lehetséges-e valakit üvegszerüen átlátszóvá változtatni (mint tudjuk, egyedül a síküveglap tetszik bizonyos körülmények között teljesen átlátszónak, az üvegtárgyak fény- törö tulajdonságaik miatt mindig jól láthatóak), érdemes elgondolkozni azon, hogy a láthatatlanná vált ember vajon mit láthat. Általánosan tudott, hogy az állatok és az emberek fényérzékelő szerve a szem. Felépítése rendkívül érdekes, ugyanis ez a néhány centiméter átmérőjű szerv sokkal érzékenyebb és tökéletesebb, mint a százszor-kétszázszor nagyobb és nehezebb televíziós kamerák, amelyeket - ezt talán mondani sem kell - a szem mintájára terveztek. Ennek a golyó alakú szervnek az elülső részén helyezkedik el a szaruhártya, ez alatt van a szemlencse és a szivárványhártya, közepén a pupillával. A szaruhártyán a szembe belépő fénysugár, a lencsén áthaladva, megtörik, hogy az iaeghártyán (retina) kialakítsa a látott tárgy képét. Azonban 2 beeső fény különböző erősségű lehet, ugyanígy a tárgy távolsága: az orrunktól akár többszáz méterig terjedhet, ami azt jelenti, hogy a szemnek széles tartományban kell alkalmazkodnia a külső körülményekhez. A pupilla, ez a csodálatos „rekesznyílás“ biztosítja, hogy mindig megfelelő meny- nyiségű fény kerüljön a retinára: ha kicsi a fényerő, kitágul, ha nagy, összeszűkül. A szemlencséhez csatlakozó, sugárizmokból álló sugártest feladata, hogy a tárgy távolságának megfelelően a lencse fókusztávolságát változtassa. Érdekes módon, ezt a módszert a fényképezésben, filmezésben gumioptikának hívják, ami azt sugallja, hogy egy, átlátszó gumiból készült lencse van a kamerában, ennek megfeszítésével vagy elernyesz- tésével lehet az objektív fókusztávolságát változtatni. Erről szó sincs, eddig még nem sikerült kikísérletezni megfelelően tiszta, nagy törésmutatójú gumilencsét. A valóságban két, üvegből készült lencserendszerről van szó, tologatásukkal érik el a gumilencse-hatást. Ezt a szem egyszerűbben végzi: a sugárizmok segítségével nyújta meg, illetve ernyeszti el a szemlencsét. A látás tehát úgy jön létre, hogy a szaruhártyán belépő fény a lencsén megtörve végül is a szem belső falán, az ideghártyán kialakítja a tárgy valódi, fordított, kicsinyített képét. Itt aztán a látóidegek alakítják át a fényt idegimpulzusokká, amelyek az idegszálakon keresztül kerülnek az agy látóközpontjába, itt alakul ki a látási képzet, ezért látjuk a tárgyakat. Tehát ahhoz, hogy egy tárgy láthatóvá váljék, az ideghártyán ki kell alakulnia a kicsinyített valódi képnek. Ez pedig azt jelenti, hogy ha el is hisszük a láthatatlanná varázsoló süveg történetét, a látásérzet kialakulásához külső megfigyelő számára szükségszerűen láthatónak kell lennie a láthatatlan ember ideghártyáján kialakult kicsinyített képnek. Tehát a láthatatlan ember jelenlétét ha más nem is, ez a kép elárulná, minden jelenlévő személy látná a „levegőben“. Ha pedig ragaszkodunk ahhoz az állításhoz, hogy emberünk teljesen láthatatlan, vagyis hogy ideghártyáján nem alakul ki mások számára érzékelhető kép, amely a jelenlétét felfedné, akkor a láthatatlan föveg szükségszerűen vakká is varázsol, tehát a láthatatlan ember semmit sem látna. OZOGÁNY ERNŐ MEGFEJTÉS A november 8-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a B; Melinda. Nyertesek: Vozák Andrea, Sellye (Sala); Nagy Barnabás, Ekecs (Okoő); Takács Anett, Csata (Cata); Leszaj Renáta, Losonc (Luőenec); Hornyák Márta, Marcelháza (Marce- lová). KORÁN REGGEL A cím összefügg a rejtvénnyel, de ez csak akkor derül ki, ha a felső sor betűit a vonalak mentén sorban lecsúsztatod a nyíllal jelzett négyzetekbe. Nos, mi a szó és mi az összefüggés? G. Ladonscsikov A kesergő kisveréb- Kisveréb, kisveréb, Szürke tollzekédben Miért ülsz oly borzasán? Tán nem örülsz a télnek?- Kedves kis barátom, Egy a bajom nékem: Szomszédaim mindahányan Délre szálltak régen. Szunnyad már a folyó, Elpihent a határ, Akármerre szálldogálok, Minden faág kopár. Erőtlen a napfény, Nem melegít télen. Repülni és örvendezni Semmi kedvem nékem! Tudom, hóvihar jön, Elsodor és végem, Mégsincs szívem útrakelni, Itthagyni a fészkem! G. Glusnyov A merész egér Polc alatt az egér kenyérhéjat rágcsál. Lábujjhegyen a macska utána somfordái.- Adj egy morzsát nekem is! - kérleli őt szépen. Ám az egér így felel:- Hagyj engem békében! Hogyha enni kívánsz,- ó, te lomha állat - fogj magadnak egeret, vagy kopjon fel az állad! Czibula Ildikó fordításai ' ■MIMI ■ fHj 8 lí m i t\iji * 'j; . 5 1 I® j( jp j í . '- 'J MM <1) >. C '<D > 'ÖT vo <D m I I 5 i ÚJ! Egy-egy fiúnév a megfejtés. Legalább az egyik nevet kérjük. m mmm j 18 1985. XI. Török találósdik Van egy fenyóóriás, Van egy szolga ezer annak az ága, míg munkáját elvégzi, ezer rajtuk a tojás, magamagát megeszi, de csak egy a sárgája. (eÁpaÁo) (pioq ‘HOßBMSO) Hajó, bár vizet se látott, elsimítja a hullámot. (óiesBA)
