Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-22 / 47. szám

Kicsi állat nagy veszéllyel MILOS JANOUŐEK A Kék zongorista Fekete zongora állt a rét közepén. Mellette ott ült a zongorista, frakkban. A frakk ugyan kék volt, mégis különböző színekben játszott. Egyszer kéken fénylett, mint a nyári égbolt, máskor meg mint a pisztrángokkal teli halastó. A frakk gazdája egyik kezét a levegőben lengette, a másikkal a billentyűket ütögette. Annyira magába mélyedt, hogy Albin megkö­zelíteni sem merte. A zongorista csak később vette öt észre. Felmordult:- Nem tudom, miért - mondta -, de engem valaki mindig megza­var. Tegnap este a hold, éjszaka a sötétség. Reggel a nap jött, most meg te... Hogyan alkothat így nyugodtan az ember?- Nem akarom önt zavarni - mentegetőzött Albin -, de szeretnék valamit kérdezni.- Rendben - egyezett bele a zongorista -, kérdezz. De röviden.- Szeretném tudni — mondta Albin -, kicsoda ön.- Én vagyok a Kék zongorista - mondta, aki a zongora mellett ült.- Megkerestem magamnak ezt a rétet, hogy senki ne zavarjon, hogy nyugodtan alkothassak. Azt akarom játszani, amit érzek.- És mit érez most - kérdezte Albin. •- Most? Most nem érzek semmit - mondta a Kék zongorista. - De ha valamit érezni fogok, meglátod, mit tudok. Az én módszerem éppen azért csodálatos, mert egyszerű. A hét minden napján egy- egy hangot játszom. Hétfőn játszom a cé-t, kedden a dé-t, szerdán az é-t... Amikor végigmentem az összes fehér billentyűn, elölről kezdem az egészet.- És mikor játszik a fekete billentyűkön? - kérdezte Albin. *- A fekete billentyűket - mondta a zongorista fontoskodva - külön­leges alkalmakra tartogatom.- És volt már ilyen - kérdezte Albin.- Nem - mondta a zongorista. - De mit csinálnék, ha lenne?- És nem untatja önt, hogy mindig csak egy hangot játszik?- érdeklődött Albin.-A művészet soha nem untat - mondta fölényesen a Kék zongorista. - Én például 137-féleképpen tudom eljátszani a cé-t. Kényelmesen elhelyezkedett a széken, és leütötte az egyik fehér billentyűt.- Cé - mondta, és Albinra nézett. - Ma ugyanis hétfő van. Aztán még egyszer ráütött a billentyűre.- Hallottad a különbséget?- Nem - válaszolta Albin, az igazat mondva.-Jaj de jó, jaj de jó, ez kitűnő - ismételte boldogan a Kék zongorista.- Mi ezen a kitűnő? - csodálkozott el Albin.- Ismét bebizonyosodott - mondta a boldog zongorista -, hogy csak én értek a zenéhez. örült, és változtatta a színeit, hogy káprázott bele a szem. Aztán egyszer csak elcsendesedett, és szinte súgva mondta:-Azt hiszem, ma itt az alkalom, hogy a fekete billentyűkön játsszam. Lágyan lenyomott egy fekete billentyűt, és elmerengve élvezte a különleges hangot. Bodnár Gyula fordítása A láthatatlan ember Az állatok királyának immár időtlen idők óta az oroszláno­kat tartják, még a mesékben is. Kétségtelenül nagy erejű, ra­gadozó állatok - de talán még­sem ók az állatvilág koronázat­lan urai. A mérges kígyók ugyanis - amelyek legfeljebb 1,5-2,5 méteres testhosszt és karvástagságot érnek el - va­lójában lényegesen nagyobb „hatalmat" vallhatnak magu­kénak. íme, néhány bizonyíték. Az Indiában élő királykobrák termelik a legtöbb mérget- egy-egy állat marásonként akár 420 milligramm mennyi­séget is lead. Ez a méreg­mennyiség öt-hat felnőtt em­bert is elpusztíthat, ha nem érkezik időben orvosi segítség- a kígyószérum beadása. Az Észak-Ausztráliában és Új- Guineában őshonos tajpán kí­gyók méregtermelése ugyan lényegesen kisebb - egy-egy A mérges kígyó feje: 1. Méregfog a méregvezetóvel. 2. Méregfogat mozgató izomzat. 3. Méregveze- tó. 4. Méregmirigy. állat legfeljebb 120 milligramm mennyiséget ad le maráson­ként -, hatása azonban min­den más kígyóét felülmúlja: a 120 milligramm méreg 60-80 ember életének kioltásához elegendő. A nálunk is honos keresztes viperák messze elmaradnak az előbb említettektől. Egy-egy állat marása, illetve mérge leg­feljebb 18-20 kilós gyerek tra­gikus végét okozhatja, de csak abban az esetben, ha a méreg közvetlenül a vérbe kerül. Az időben orvoshoz vitt sérült ká­rosodás nélkül meggyógyít­ható. A kígyóméregből - világ­szerte - nemcsak életet mentő „kígyószérumot“, hanem reu­ma és más betegségek elleni hatásos gyógyszert is készíte­nek. A kígyóméreg drága por­téka - egy-egy grammnyi mennyiség több ezer koroná­nak megfelelő összegbe kerül. P. B. I «II Az ember régi vágya: láthatatlanná válni, észrevétlenül besurranni olyan he­lyekre, ahol nem akarjuk, hogy lássanak bennünket, úgy látni és hallani mindent, hogy a jelenlévők ne tudják, hogy mi is ott vagyunk. Számtalan mese, történet, re­gény szól a láthatatlanságról. Gondoljunk csak a mesékben szereplő kalapra, fö- vegre, sapkára, melyek láthatatlanná tudnak varázsolni embert, tárgyat, vagy H. G. Wells világhírű regényére. Eltekint­ve attól a kérdéstől, hogy lehetséges-e valakit üvegszerüen átlátszóvá változtat­ni (mint tudjuk, egyedül a síküveglap tetszik bizonyos körülmények között tel­jesen átlátszónak, az üvegtárgyak fény- törö tulajdonságaik miatt mindig jól látha­tóak), érdemes elgondolkozni azon, hogy a láthatatlanná vált ember vajon mit láthat. Általánosan tudott, hogy az állatok és az emberek fényérzékelő szerve a szem. Felépítése rendkívül érdekes, ugyanis ez a néhány centiméter átmérőjű szerv sok­kal érzékenyebb és tökéletesebb, mint a százszor-kétszázszor nagyobb és ne­hezebb televíziós kamerák, amelyeket - ezt talán mondani sem kell - a szem mintájára terveztek. Ennek a golyó alakú szervnek az elül­ső részén helyezkedik el a szaruhártya, ez alatt van a szemlencse és a szivár­ványhártya, közepén a pupillával. A sza­ruhártyán a szembe belépő fénysugár, a lencsén áthaladva, megtörik, hogy az iaeghártyán (retina) kialakítsa a látott tárgy képét. Azonban 2 beeső fény kü­lönböző erősségű lehet, ugyanígy a tárgy távolsága: az orrunktól akár többszáz méterig terjedhet, ami azt jelenti, hogy a szemnek széles tartományban kell al­kalmazkodnia a külső körülményekhez. A pupilla, ez a csodálatos „rekesznyílás“ biztosítja, hogy mindig megfelelő meny- nyiségű fény kerüljön a retinára: ha kicsi a fényerő, kitágul, ha nagy, összeszűkül. A szemlencséhez csatlakozó, sugáriz­mokból álló sugártest feladata, hogy a tárgy távolságának megfelelően a len­cse fókusztávolságát változtassa. Érde­kes módon, ezt a módszert a fényképe­zésben, filmezésben gumioptikának hív­ják, ami azt sugallja, hogy egy, átlátszó gumiból készült lencse van a kamerában, ennek megfeszítésével vagy elernyesz- tésével lehet az objektív fókusztávolságát változtatni. Erről szó sincs, eddig még nem sikerült kikísérletezni megfelelően tiszta, nagy törésmutatójú gumilencsét. A valóságban két, üvegből készült len­cserendszerről van szó, tologatásukkal érik el a gumilencse-hatást. Ezt a szem egyszerűbben végzi: a sugárizmok segít­ségével nyújta meg, illetve ernyeszti el a szemlencsét. A látás tehát úgy jön létre, hogy a sza­ruhártyán belépő fény a lencsén megtör­ve végül is a szem belső falán, az ideg­hártyán kialakítja a tárgy valódi, fordított, kicsinyített képét. Itt aztán a látóidegek alakítják át a fényt idegimpulzusokká, amelyek az idegszálakon keresztül kerül­nek az agy látóközpontjába, itt alakul ki a látási képzet, ezért látjuk a tárgyakat. Tehát ahhoz, hogy egy tárgy láthatóvá váljék, az ideghártyán ki kell alakulnia a kicsinyített valódi képnek. Ez pedig azt jelenti, hogy ha el is hisszük a láthatatlan­ná varázsoló süveg történetét, a látásér­zet kialakulásához külső megfigyelő szá­mára szükségszerűen láthatónak kell lennie a láthatatlan ember ideghártyáján kialakult kicsinyített képnek. Tehát a lát­hatatlan ember jelenlétét ha más nem is, ez a kép elárulná, minden jelenlévő sze­mély látná a „levegőben“. Ha pedig ragaszkodunk ahhoz az állításhoz, hogy emberünk teljesen láthatatlan, vagyis hogy ideghártyáján nem alakul ki mások számára érzékelhető kép, amely a jelen­létét felfedné, akkor a láthatatlan föveg szükségszerűen vakká is varázsol, tehát a láthatatlan ember semmit sem látna. OZOGÁNY ERNŐ MEGFEJTÉS A november 8-i számunkban kö­zölt feladatok megfejtése: a B; Melin­da. Nyertesek: Vozák Andrea, Sellye (Sala); Nagy Barnabás, Ekecs (Okoő); Takács Anett, Csata (Cata); Leszaj Renáta, Losonc (Luőenec); Hornyák Márta, Marcelháza (Marce- lová). KORÁN REGGEL A cím összefügg a rejtvénnyel, de ez csak akkor derül ki, ha a felső sor betűit a vonalak mentén sorban le­csúsztatod a nyíllal jelzett négyzetek­be. Nos, mi a szó és mi az össze­függés? G. Ladonscsikov A kesergő kisveréb- Kisveréb, kisveréb, Szürke tollzekédben Miért ülsz oly borzasán? Tán nem örülsz a télnek?- Kedves kis barátom, Egy a bajom nékem: Szomszédaim mindahányan Délre szálltak régen. Szunnyad már a folyó, Elpihent a határ, Akármerre szálldogálok, Minden faág kopár. Erőtlen a napfény, Nem melegít télen. Repülni és örvendezni Semmi kedvem nékem! Tudom, hóvihar jön, Elsodor és végem, Mégsincs szívem útrakelni, Itthagyni a fészkem! G. Glusnyov A merész egér Polc alatt az egér kenyérhéjat rágcsál. Lábujjhegyen a macska utána somfordái.- Adj egy morzsát nekem is! - kérleli őt szépen. Ám az egér így felel:- Hagyj engem békében! Hogyha enni kívánsz,- ó, te lomha állat - fogj magadnak egeret, vagy kopjon fel az állad! Czibula Ildikó fordításai ' ■MIMI ■ fHj 8 lí m i t\iji * 'j; . 5 1 I® j( jp j í . '- 'J MM <1) >. C '<D > 'ÖT v­o <D m I I 5 i ÚJ! Egy-egy fiúnév a megfejtés. Lega­lább az egyik nevet kérjük. m mmm j 18 1985. XI. Török találósdik Van egy fenyóóriás, Van egy szolga ­ezer annak az ága, míg munkáját elvégzi, ezer rajtuk a tojás, magamagát megeszi, de csak egy a sárgája. (eÁpaÁo) (pioq ‘HOßBMSO) Hajó, bár vizet se látott, elsimítja a hullámot. (óiesBA)

Next

/
Thumbnails
Contents