Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-22 / 47. szám
KGST A SZOCIALIZMUS liifflBumnTM A szocializmus és a kapitalizmus között már évtizedek óta heves és egyre élesedő ideológiai vita folyik az emberi jogokról. A Szovjetunió sohasem tért ki az elöl, hogy komolyan tárgyaljon erről a témáról, s ennek során állandóan hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia a polgári demokráciától eltérően, a társadalmi igazságosságon, azon alapul, hogy az emberek megszabadultak a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi - gazdasági, politikai, nemzeti, faji stb. - formájától. Nem fölösleges megjegyezni, hogy a Szovjetunió nemegyszer javasolta a Nyugatnak, hogy kezdjenek konstruktív párbeszédet az emberi jogok területén folytatandó együttműködés alapjairól. A szovjet javaslatokat azonban állandóan ellenségesen fogadják, elsősorban a hivatalos Washington részéről, amely - mellesleg szólva - gyakorlatilag az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezeteknek az emberi jogokra vonatkozó egyetlen okmányát sem írta alá. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak már a szóban forgó körülmény következtében sincsenek úgyszólván érintkezési pontjai az emberi jogok sok kérdésében, s a két ország emiatt sem kezdhette meg eddig az együttműködést ezen a területen. Nézetem szerint az Egyesült Államok egyszerűen fél az ilyen együttműködéstől, mivel a konfrontációt részesíti előnyben. Az Egyesült Államok és szövetségesei az emberi jogok problémáit mindenekelőtt arra használják fel, hogy ellenségeskedést és gyűlöletet szítsanak a népek között, fokozzák a feszültséget, tápot adjanak a sötét, primitív anti- kommunizmusnak, a szocialista országok és sok fejlődő ország belügyeibe való bevatkozásnak. A kapitalizmus védelmezői makacsul nem hajlandók elismerni, hogy maga a történelem vette már el réges-régen a Nyugattól a jogok és szabadságjogok zászlaját, és indokoltan adta át a másfajta társadalomnak. A történelem nem szokta ítéleteit felülvizsgálni, s ennek következtében a társadalmi revánsra irányuló valamennyi terv irreálisnak bizonyult. A szocializmus, amely a Nyugathoz képest kisebb anyagi erőforrásokkal rendelkezik, jóval többet tett az emberért, mint a kapitalizmus. A Szovjetunióban becsülik a nyugati országok népeinek demokratikus vívmányait. Ugyanakkor azonban a szovjet emberek korlátozottnak és gyakran formálisnak tekintik azokat a jogokat és szabadságjogokat, amelyeket a polgári demokrácia hirdetett. Szép szavakat és jószándékokat beiktatni az alkotmányba - nem nehéz. A szocialista demokrácia, amely gondosan vigyáz a múlt humanista örökségére, ezért továbbmegy, főként az ember politikai, személyi és társadalmi-gazdasági jogainak szerves egységét hangsúlyozza. Néhány példát idézek. A munkához való jog. A Szovjetunóban 55 év óta nincs munkanélküliség, ez már három nemzedék számára ismeretlen fogalom, és ezzel tulajdonképpen mindent megmondtam. A tanuláshoz vajó jog. Ennek minden fajtája ingyenes. A középfokú oktatás a Szovjetunióban nemcsak általános, hanem kötelező is. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma terén a Szovjetunió világviszonylatban az egyik első helyet foglalja el. A lakásra való jog. A Szovjetunióban azt tervezik, hogy a városokban lényegesen kibővítik a szövetkezeti lakásépítést. A tulajdonosok a lakás árának 30-40 százalékát fizetik be, az összeg többi részét állami bankhitelből fedezik, amelynek időtartama 20 évig terjed, és kamatlába évi 0,5 százalék. A telket - falun és városban egyaránt - ingyen boncsátják az építkezők rendelkezésére. A Szovjetunióban úgyszólván város környéki nyaralóépítési láz tört ki: a szükséges telket - 600 négyzetméter - ingyen bocsátják rendelkezésre - évente több mint egymillió család számára. Ezek a házak - két-háromszobás kis épületek - szintén állami hitel segítségével épülnek. A Szovjetunióban a lakosság ma már javarészt el van látva televíziós és rádiókészülékkel, hűtőszekrénnyel és más háztartási cikkekkel. A feladat most az, hogy lényegesen javítsák ezeknek az áruknak a minőségét. A mai követeleményekhez képest nálunk még nem eléggé fejlett a gépkocsiszerviz, valamint a szolgáltatások területének számos más ágazata. A Komplex Program különleges figyelmet fordít e fontos terület helyzetének megjavítására. Végezetül pedig: a Szovjetunióban az áruk és a szolgáltatások termelésének gyorsított ütemű növelése a stabil árak viszonyai között történik. Húsz év alatt (1966-1985) az áruk és szolgáltatások árindexe csupán 10 százalékkal emelkedett (a szeszesital-árak nemrég történt emelésének tekintetbe vétele nélkül). Az ilyen nyugodt árszint természetesen nagyon is megfelel a szovjet fogyasztónak. GÉN NAGYÍJ PISZAREVSZKIJ ÍJ SZÚ 5 Társak a kábítószer-üzletben Az Egyesült Államokban az illegális kábítószer-kereskedelem évi forgalma eléri a 70-80 milliárd dollárt. Csupán tiszta heroinból évente mintegy négy tonnát hoznak be az országba. E mennyiség 60-80 százaléka - S. Johnson ügyész megállapítása szerint - Pakisztánból származik. Pontosabban Pe- savar vidékéről, ahol azoknak az afgán ellenforradalmi szervezeteknek a támaszpontjai vannak, melyek hadüzenet nélküli háborút viselnek az Afgán Demokratikus Köztársaság ellen. Maguk a banditák sem titkolják különösebben, hogy olyan növények termesztésével foglalkoznak, amelyekből kábítószereket nyernek. Sőt, az egyik banda vezérei meg is mutatták ültetvényeiket Robert Shultze amerikai újságírónak. Közölték, hogy a kábítószerek eladásából származó bevételből fegyvereket vásárolnak. Az afgán banditák vezérei, a pakisztáni katonai hatóságok elnéző magatartását kihasználva, szilárd kapcsolatokat létesítettek a nemzetközi bűnöző szindikátusokkal, többek között az olasz maffiával. Amint az olasz hatóságoknak a szervezett bűnözés ellen nemrég indított akciói bebizonyították, írja a Time, „Paler- móban évente mintegy két tonna tiszta heroin - amelynek a feketepiaci árát több milliárd dollárra becsülik - készül abból az ópiumból, amelyet becsempésznek Olaszországba az »Arany Félhold« vidékéről (Irán, Afganisztán és Pakisztán határa érintkezési pontjának körzetéből). A New York-i Times Square-en gyakran olyan heroint lehet vásárolni, amelyet csupán 48 órával azelőtt exportáltak illegáisan Szicíliából." Az ellenforradalmárokat és a maffiózókat régi kapcsolat fűzi az amerikai CIA-hoz. A történelem jó néhány példát ismer arról, hogy a maffia a CIA különböző feladataittelje- sítette. Ami az afgán ellenforradalmárokat illeti, mint a Middle East című londoni folyóirat írja, „a CIA már bejelentette, hogy a banaitaxnaK évente 285 millió dollár segélyt nyújt, ez a CIA legnagyobb pénzügyi művelete a vietnami háború óta". A kábítószer-kereskedelemből származó pénz jelentős része pedig a CIA „fekete pénztárába" kerül. És bár ez j hatóság kénytelen megosztozni ,,üzlettársaival", a szakemberek állítása szerint óriási összegek maradnak nála, amelyek a CIA évi költségvetésének 7-8 százalékára rúgnak. Hongkongban, Szingapúrban és a világ más valutaközpontjaiban a CIA-nak saját ,,pénzügyi szakemberei vannak, akik azzal foglalkoznak, hogy,, tisztára mossák“ ezeket a pénzösszegeket. Az agyonreklámozott propagandakampány, amely szerint Washigton harcot indított a nemzetközi kábítószer-kereskedelem ellen, nem egyéb, mint blöff, amely arra hivatott, hogy - a CIA szándéka szerint - eltitkolja az igazságot az afgán ellenforradalmárok és más reakciós szervezetek bűnös tevékenységéről. A kábítószer: fegyver című könyvében H. Krüger dán újságíró írja: „Hatalmas fegyver a kábítószer az amerikai kormányzat kezében, s ezt arra használja fel, hogy bomlasztó tevékenységet folytasson Latin-Amerikában, Ázsiában, sőt Európában ,S SZ. TATARINOV TAKARÉKOSSÁG ÉS GAZDASÁG A KGST-országok a szocialista gazdasági integrációt elmélyítve, közösen igyekeznek megoldani az erőforrásokkal való takarékoskodást, ezek hatékony felhasználásának problémáját. Az e területen folytatott együttműködés a KGST tevékenységének egyik elsődleges irányzatává válik. Ennek a problémának az „értékéről“ már csak annak alapján is véleményt lehet alkotni, hogy az anyagi ráfordítások terén történő 1 százalékos takarékosság az egész közösség viszonylatában évente több mint 11 milliárd rubelt tesz ki. Az energiaforrásokra fordított költségeknek ugyancsak 1 százalékos csökkentése* évente 25 millió tonna egyezményes fűtőanyag-mennyiséget takarít meg a testvérországok számára. A takarékoskodással kapcsolatos költségek többszörösen kisebbek, mint azok, amelyek az energia- és anyagi erőforrások egyenértékű mennyiségének kitermelésével és előállításával függnek össze. A KGST idén júliusban tartott 40. ülésszaka jóváhagyta az anyagi erőforrásokkal való takarékosságra és ezek ésszerű felhasználására irányuló, a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó együttműködés programját, amelyet a felső szintű gazdasági tanácskozás határozata alapján dolgoztak ki. E program legfontosabb része: az erőforrásokkal takarékoskodó technológiák és technika kidolgozása terén folytatott együttműködés, és ezeknek meghonosítása a termelésben. A program új gépek, berendezések és műszerek szerkesztését és gyártását tűzi ki, valamint az új technológiai folyamatok és új anyagok meghonosítását - ezek széles körű alkalmazása fokozza majd az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, csökkenti a termelés és a felhasználás során keletkezett hulladékokat. Nagy méreteket ölt az a munka, amely arra irányul, hogy a folyékony tüzelőanyagot gázneművel váltsák fel. Mint ismeretes, az integrációs folyamatok fejlesztésének egyik legkomolyabb tényezője a szovjet energiahordozók óriási volumenekben történő, stabil és garantált szállítása a KGST-országok számára. A folyékony és szilárd tüzelőanyag - a kőolaj és szénfélék - feltárt és kiaknázás alatt álló lelőhelyei a Szovjetunió nyugati határától egyre távolabbra esnek, kevéssé feltárt vidékeken vannak. Ezért a KGST-országokba történő, szükséges volumenű export biztosítása megköveteli azt, hogy együttműködést folytassanak a Szovjetunió és más KGST-országok területén (a kontinentális talapzatot is beleértve) levő energiaforrások kutatása és felhasználása terén. Rendkívül időszerű az, hogy a különösen értékes ásványokat olyanokkal váltsák fel, amelyek köny- nyebben hozzáférhetőek. A Szovjetuniónak és a szocialista közösség más államainak tudományos-műszaki eredményei módot nyújtanak arra, hogy olyan ásványi erőforrás-lelőhelyek kitermelésére térjenek át, amelyeket azelőtt lehetetlen volt hatékonyan kiaknázni. Mindegyik KGST-ország egyre nagyobb mértékben használja majd ki saját erőforrásait, a kisebb hőfejlesztő képességű, szilárd tüzelőanyagot, a kis hasznosanyag-tartalmú és kedvezőtlen keverékanyagokkal vegyes ércásványokat is. Az ígéretes olajlelőhelyeknek a Szovjetunióban folyó kutatása során jelenleg mind nagyobb figyelmet fordítanak a Kaspi-tenger menti mélyedésre. Hogy itt egyidejűleg olajat, kondenzátumot, földgázt, ként termeljenek ki és emellett ne szennyezzék a környezetet - ehhez a legújabb tudományos és technológiai eredményeket kell felhasználni, amelyek szavatolják ezeknek gondos kiaknázását, a KGST-országok erőfeszítéseinek egyesítését az új területek feltárásában. Ugrásszerűen megnövekszik a földgáz jelentősége. A szovjet szállítások következtében ennek felhasználása a KGST-országok népgazdaságában 1980 és 1983 között 22,3 százalékkal növekedett. A tudományos-műszaki haladás lehetővé tette a Szovjetunió számára, hogy új technológiai eljárásokat hozzon létre és honosítson meg, amelyek segítségével az örökké fagyott talajú övezetekben földgázt termelhetnek ki, és ezt nagy átmérőjű csöveken, erős nyomás mellett, a Szovjetunióban - több KGST-ország együttműködésével - létrehozott, nagy teljesítményű kompresszortechnika alkalmazásával jelentős távolságra lehet szállítani. Bár az export céljára folyó földgáztermelés központjai északra, olyan vidékekre helyeződnek át, ahol a természeti viszonyok szélsőségesek, a Szovjetunió a KGST-országok számára történő földgázszállítások növelését tervezi. A lelőhelyek feltárásában és a csővezetékek építésében a testvérállamok szakemberei is részt vesznek. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy - a KGST- tagországok felsó szintű gazdasági tanácskozásán hozott határozatoknak megfelelően 22 milliárd köbméter kapacitású, gázfó- vezetéket építenek a Jamal-félszigettöl délre eső Jamburgtól a Szovjetunió nyugati határáig. Hangsúlyozzuk: a közös építés feltételeinek egyeztetése során különösen fontos az, hogy olyan nem hagyományos, nem kereskedelmi jellegű megoldásokat találjanak, amelyek valamennyi partner érdekeit tekintetbe veszik. A földgáz hatékony, ökológiai szempontból tiszta motorüzemanyag. Számos KGST-ország együttműködik azon a téren, hogy a földgázt sűrített és cseppfolyósított alakban felhasználják a városi közlekedési eszközök, dízelmozdonyok, autóbuszok „táplálására“. A Szovjetunióban például néhány nagyváros, s az ország déli és középső részén levő egész körzetek gépkocsiközlekedését ilyen üzemanyagra állítják át. Románia jelentékeny sikereket ért el ebben s más KGST-országokban is megkezdődött a hasonló intézkedések megvalósítása. Ezen a területen fontos gyakorlati lépés volt az, hogy a KGST 40. ülésszaka során általános egyezményt írtak alá a földgáz motorüzemanyagként való felhasználásával kapcsolatos, sokoldalú együttműködésről. Az egyezményben részt vevő országok meghatározták a közlekedés földgázra történő széles körű átállításához szükséges legfontosabb gép- és berendezésfajták, motorok kifejlesztése és gyártása terén folytatandó együttműködés leghatékonyabb irányait. A megállapodásokat a KGST-országok már az 1986-1990-re szóló népgazdasági tervek koordinálása során megvalósítják. 15. XI. 22. VILEM KARPICS, a közgazdaságtudományok kandidátusa
