Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-15 / 46. szám
KLIMENT ONDREJKA A feledékeny vadász A kezdelek kezdetén történt, mindenek előtt, az idő és az időtlenség előtt, akkor, midőn a kukoricának csévéje sem volt, és, ha volt is, hát szemet nem hajtott, és ha hajtott, hát keveset. Szóval: ebben az időben történt az, s ami ma van, abban bizony már nincs. Akadt akkorában egy bizonyos vadász, és az a bizonyos vadász egy bizonytalan vadászatra ment. Ment a vadász és a három kutyája. A kutyák idomítottak voltak. Az első mindent látott, a vadászt mindenre figyelmeztette, ezért így hívta őt: Látomezt. A második minden állatot legyőzött: ezt Eszemeztnek nevezte. A harmadik mindent tudott: felderítette a vadat, a gazdája lába elé hozta, vagy a gazdit a meglőtt vaddisznóhoz vezette. Ennek Tudomezt volt a neve. Ment vadászunk az ösvényen, míg Látomezt észre nem vette a nyulat. Megrezzent JANA BODNÁROVÁ A kíváncsi A réten sürgő-forgó hangyák munkában voltak, így nem vették észre, hogy a hangyabolyból megszökött egy kishangya. A rét felett boldogan táncolt a napocska, vidáman fütyörészett a szellócske. A hangyácska pedig büszkén lépkedett.- Ez nagyon egyszerű - elmélkedett magában. - A világ csak egy hangyaboly, és ez az utacska. Hirtelen az útjába akadt egy kék cipó, amelyet a többi rovar óvatosan kikerült. A kis hangya azonban felmászott a kék cipőre, majd a barna zoknira, végül pedig a cipőben és zokniban lévő lábra is.- Jaj, hangya! Megcsíp! - hallotta a kiáltást a hangyácska, és nagyon megrémült. A kis Danika is nagyon megijedi a kishangyától, amely közben már a vadász, levette válláról a puskát, célzott, a ravasz megrándult, a tapsifüles után maréknyi sörét repült. Ám a nyuszi nem törődött a lövéssel, az erdőbe iramodott.- Eszemezt, utána. Ti is, Látomezt, Tudomezt. A vadász kutyái eltűntek a látóhatárról, és a hallótávolságból. Mikor már jó ideje nem jelentkeztek, a gazdát félelemérzet kerítette hatalmába. Hívta magához őket:- Ide ni, ide ni, ide ni! Látomezt, Eszemeszt... Ám a harmadik kedvenc kutyának a neve kihullott az emlékezetéből, mint lyukas zsákból a babszem.- Hogyan is...- Tudomezt! - jelentkezik valaki a hallgatóságból.- Nos, ha tudod, fejezd be a mesét! - nevetett a kópé meseíró. ' s Zsemberi Etelka fordítása kishangya a gyermek ingjéig jutott. Danika azonnal futásnak eredt.- Hiszen nincs is az ingeden semmi - nyugtatta a fiúcskát az anyukája. - Már lemászott rólad. Danika mérgesen kiáltott:- Nagy fekete hangya volt. Olyan nagy, mint az ujjam. Ilyen, ni! - fogta a ceruzát, s hozzálátott egy óriási hangya rajzolásához. Akkora óriáshangyát rajzolt, hogy a Danika hajában megbúvó kishangya megijedt, ügyesen az ablakhoz került, majd kiosont. Azóta tudja a kishangya, hogy óriási a világ, s számos meglepetést rejteget magában. Éppen ezért már csak a barátaival sétálgat. Hiszen mi történne, ha találkoznának egy akkora hangyával, mint amekkorát Danika rajzolt. Susla Béla fordítása GAZDAG ERZSI Hova megy a Göncölszekér? > Hova megy a Göncölszekér, tudod-e?- Hova menne? A víg hajnal elibe. Felülteti az éjszakát a bakra csillag-kocsis, s rácserdü a lovakra. Jó lépésben elindulnak az égen, így vándorol az éj Göncöl- szekéren. Addig mennek, míg a hajnalt elérik, s udvarában megpihennek estéiig. ...A SZÜLŐFÖLD NEMCSAK KENYÉRREL ÉS BORRAL TÁPLÁL MINKET, HANEM ESZMÉKKEL, ÉRZELMEKKEL ÉS HITTEL IS. France A szabályos kristályrácscsal rendelkező anyagok hő hatására meglehetősen egyszerűen viselkednek: minél magasabb hőfokra hevítik őket, annál inkább kitágulnak, míg egy meghatározott hőmérsékleten, az olvadásponton, folyékony halmazállapotúvá válnak. Ez a folyamat abból következik, hogy az anyag zet édesnek nevezik, ezzel is megkülönböztetve azt a tengerek, óceánok sós vizétől, amely csupán a tengeri élőlények számára éltető elem. Érdekes módon, a sótartalom egyáltalán nem befolyásolja a víz alapvető fizikai tulajdonságát, hogy a hőmérséklet- csökkenéssel nincs összhangban a térfogat csökkenése. A rakoncátlan víz atomjai a kristályrácsban rezegnek. A hőmérséklet emelkedésével nő az atomok kilengése - ennek következtében megnő az anyag térfogata (kitágul), az olvadásponton pedig már olyan mértékű a kilengés, hogy a kristályrács szétesik, a szilárd anyag folyékonnyá válik. A hömérsékiet további emelkedése természetesen további térfogatnövekedést von maga után. Minden „jóravaló“ anyag így viselkedik, hiszen a fizikai törvények így „írják elő“ neki. Van azonban egy „rakoncátlan“ vegyület, amely szilárd állapotban szabályos kristályráccsal rendelkezik, mégsem hajlandó a többi anyaghoz hasonlóan viselkedni. Ez pedig nem más mint a közönséges víz. A tiszta (desztillált) víz tulajdonképpen két hidrogén és egy oxigén atomból álló vegyület. A valóságban persze különféle ásványi sókat is tartalmaz, ezért beszélhetünk lágy (kevés sót tartalmazó) és kemény (több sót tartalmazó) vízről. Az emberi fogyasztásra alkalmas folyó-, tó- és forrásvim ao Ha a vizet hűteni kezdjük, egész plusz 4 °C-ig „rendesen“ viselkedik, vagyis összehúzódik. Ha tovább hűtjük, furcsa dolgot művel: térfogata növekedni kezd. Fagyponton aztán jéggé alakul át, ekkor szabályos kristályrácsot vesz fel, ennek ellenére a térfogata nagyobb (vagyis fajsúlya kisebb) mint a plusz 4 °C-os vízé. Mivel évszázadokon keresztül nem tudták a fizikusok megmagyarázni ezt a jelenséget, egyszerűen azt mondták, hogy a víznek eltérő a tulajdonsága, nem „normális“, ezért a víz anomáliájáról beszéltek. A víz eltérő jellegének rendkívül fontos szerepe van az élővilágban: ennek köszönhető, hogy télen a tavaknak, folyóknak csupán a felszínük fagy be, és hogy még az Északi-sark jégpáncélja alatt is van élet. Ugyanis a plusz 4 °C-os víz a legnagyobb sűrűségű, ebnek megfelelően mindig az száll le a mélybe. A víz e tulajdonsága nélkül bizony sok folyó élővilága teljesen kipusztulna, hiszen akár egy jó fagyasztóban, a halak belefagynának a fené■■■■■■ kig tiszta-jég folyókba, tavakba. A század elején zajlott le a fizika nagy forradalma, amely végül is az új természettudományos világkép kialakulását hozta magával. De még az új elméletek nagyjai sem találtak megfelelő magyarázatot a víz különös viselkedésére. Végül, bő ötven évvel ezelőtt, J. D. Bernal és R. H. Fowler angol fizikusok 1933-ban megjelentették a Fizikai kémia (Chemical Physics) című folyóiratban azt a tanulmányukat, amely a víz szerkezetének magyarázatát adja. A két fizikus bebizonyította, hogy a víz rendhagyó •viselkedése abból adódik, hogy a kristályszerkezetének kialakulása is rendhagyó: nem a fagyásponton, tehát O °C-on alakul ki a jég kristályszerkezete, hanem már jóval korábban. Az említett plusz 4 °C-on a víz valójában „folyékony jég“, ilyenkor már kristályos „szigetecskékből“ áll, amelyek állandóan kialakulnak, majd újra felbomlanak. Ennek tulajdonítható a víz különleges viselkedése. A víz anomáliájának érdekes voltáról egyszerű konyhai kísérlettel is meggyőződhetünk: ha egy pohárba maroknyi jégkockát szórunk, majd a poharat színültig töltjük vízzel, akkor a jég nemcsak hogy úszni fog a vízben, a tizedrésze ki is áll belőle. A logikus az lenne, hogy - miután a pohár színültig van vízzel - a jég elolvadásakor a víz kicsordulna a pohárból. Ez nem következik be, a teljes elolvadás után is színültig lesz a pohár, szép példájaként a víz rendhagyó viselkedésének. OZOGÁNY ERNŐ A múlt század első felében Széchenyi István gróf egyik al- dunai hajóútjáról visszatérőben horgonyt vetett a Dunán, Baja városának előterében. Érkezésének híre futótűzként terjedt el a városban. Lett is nagy készülődés a helybeli fuvarosok között, mert tudták, aki elsőnek érkezik, a szerencse fia. Könnyű hintók, apró szekerek versengtek hát a várostól a Vajas-tér torkolatáig terjedő csapáson, de a Sugovica-ág melletti zsombékos, ingoványos talajon, ahol tengelyig dagasztották a sarat, elakadtak. Az akkor még szabályozatlan folyam őserdei állapotban kanyargó«, hömpölygő«, szétterült elfajult medrében. Több kanyar átvágási terve készült már el, de rendezésre várt a Cserta-, Rezét- és a Grébeci hajlat. Élt a városban egy fuvaros gazda, akit erőszakos, tolakodó modorának híre hét határra megelőzött, s most maga vette kézbe SZARVAS JÁNOS Széchenyi és a fuvaros a gyeplőt. Kényelmesen készülődött, mert tudta, amíg a többiek a marasztaló sár kényszerű vendégeként csak lassan haladnak, addig az ó négylovas fogata messze megelőzi valamennyit. így is lett. Elsőként érkezett a Duna-partra. Széchenyí,megörült ugyan a málhás szekérnek, de a városba érve keserűen tapasztalta, hogy az óvatlan utas bizony kénytelen mélyen a zsebébe nyúlni, ha ki akarja elégíteni fuvarosa pénzéhségét. Megfizette hát a kemény sarcot, s ahogyan a Kenderes-árok feletti dombról visszanézett, igencsak elszomorodott. Látva ezt a fuvaros, megszólalt;- Rossz út ez, nagyuram. De azért, amint látta, rajtam ugyan ki nem fog. Szekeres legyen a talpán, ki velem versenyre kel. Szegény népség az efféle, hogy is adhatna méltó kocsit nemze- tes uram alá. Meg aztán nincs ezeknek érzékük az üzlethez, jómagam messziről megérzem azt. Széchenyi nem kételkedett, saját zsebén érezte a gazda kapzsiságát. Amíg a nehéz, vasalt ládákkal foglalatoskodtak, visszaértek a partról a hoppon maradt szekerészek is, kiket Széchenyi a nagy igyekezetükért, hogy őt a városba hozzák, megjutalmazott. S amikor a gazda is újra a markát tartotta, már nem állhatta meg szó nélkül.- Mindent a maga idején, gazd’uram, ha legközelebb találkozunk, az ön jutalma sem maradhat el. Széchenyi hamarosan ismét a városba látogatott, hogy megtekintse az újonnan épült töltést, amelyen döngölt földút vezetett a folyópartra. Könnyedén, vidáman futottak rajta a szekerek, rendre megelőzve a gazdag nehéz, lassú társzekereit, aki ezért gyakran kesergett.- Tönkretesz engem ez az út. Végre a hatalmamnak, elestem a nagy jövedelemtől. Hol van már a busás haszon, a mihaszna szekerészek csillaga van most emelkedőben. Csak az ön nemes ajándéka menthet meg a csődtől, nemzetes uram - hajtott térdet, fejet, mire Széchenyi így felelt:- Az út az én ajándékom, gazd’uram. Használja egészséggel, és járjon szerencsével, mert olyan út ez, amelyen tisztességes versenyre kelhet minden becsületes ember, a nemzet felvirágoztatására és egyéni boldogulására. GONDOLKODOM, TEHÁT... KÉTABLAKOS KICSI SZOBA Szigeti Elemér, a fiatal mérnök nyolchetes külföldi útjáról hazatérve szemrehányóan szól rá a lakását takarító bejárónőre:- Megkértem, hogy mindennap mindkét ablakot nyissa ki, s úgy szellőztesse a szobát. Maga pedig sokallta az íróasztalról a vázákat naponta leszedegetni, s mindig csak a másik ablakot nyitotta ki. A bejárónő szó nélkül, lehor- gasztott fejjel álldogált és megfogadta magában, hogy soha többet nem lesz hanyag. Miből következtette Szigeti, hogy a bejárónő mindig csak az egyik ablakot nyitotta ki? NEM PALÁSTOLJUK! Miért is palástolnánk, hogy a hat kocka közül kettő olyan is van. amelynek a palástja kiterítve is látható. Melyik lehet ez a kettő? abc MEGFEJTÉS A november 1-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a Szovjetunióra; a 3-as. Nyertesek: Szűri Katalin, Köbölkút (Gbelce), Czakó Krisztina, Ghymes (Jelenec): Márk Andrea, Nagyabony (Veiké Blahovo); Homoly Andrea, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Németh Mónika, Stúrovo. !■■■■! ÚJ szú 18 1985. XI . 15.
