Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-15 / 46. szám

IJ szú E zekben a napokban volt tizenöt éve, hogy a CSKP KB Elnöksége határozatot fogadott el a káder- és sze­mélyzeti munkáról. A határozat hangsú­lyozza: Csehszlovákia Kommunista Párt­ja - mint vezető politikai erő - felelős a szocialista társadalom állandó fejlődé­séért. Meghatározza a politikai irányvo­nalat és a kádermunka alapelveit. A ká­derpolitika gyakorlati megvalósításával azt a célt követi, hogy a társadalmi tevé­kenység minden területén elmélyítse a párt vezető szerepét, emelje az egyes társadalmi folyamatok irányításának színvonalát, fejlessze az emberek sze­mélyiségét, lehetővé tegye, hogy az em­berek politikai fejlettségük, képességeik és a szocialista társadalom fejlődése to­vábbi szükségletei szerint érvényesül­hessenek. A CSKP megalakulása óta nagy figyel­met szentel a káderek kiválasztásának, nevelésének és elhelyezésének. Abból a lenini elvből indul ki, amely szerint a történelem során egy osztály sem ke­rült hatalomra anélkül, hogy soraiból ne emelte volna ki a politikai vezetőket, akik irányítani és szervezni tudják a mozgal­mat. Lenin arra tanított, hogy a kádereket az osztály-, politikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságok szerint kell kiválasztani. A párt - a burzsoázia fölött aratott győzelme óta - a munkásosztály több tízezer tagját bízta meg tisztségekkel, gondoskodott politikai és szakmai képzé­sükről. A munkásemberek menet közben tanulták meg irányítani és vezetni az új társa'dalmat, a gyakorlatban érvényesíte­ni a forradalom céljait. Csehszlovákia Kommunista Pártja csak akkor ért el sikereket, amikor érvényesítette a mar- xizmus-leninizmust, káderpolitikája a le­nini elvekből indult ki és ezeket az elveket következetesen érvényesítette a gyakor­latban. Ezt bizonyítják a szocialista építés forradalmi hagyományai is. Az alapelvek megsértése 1968-69-ben mély politikai és társadalmi válságba sodorta a pártot és a társadalmat. A káderpolitika elméleti megalapozott­ságának hiánya, szubjektivista megkö­zelítése és értelmezése következtében - különösen azután, hogy a CSKP KB 1967. novemberi ülésén és a CSKP KB 1968. januári ülésén élesen bírálták a ká­dermunkát - a jobboldali opportunisták visszaéltek a jogos bírálattal. Eltúlozták és arra használták ki, hogy támadásokat indítsanak a párt társadalmi vezető sze­repe, kádermunkája és káderpolitikája ellen. A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum azt mutatja, hogy a párt vezető szervei a ká­dermunkában nem érvényesítették a de­mokratikus centralizmus elvét. Túlnyo­mórészt a jobboldal döntött a káderkér­désekben, kampányt szervezett a tájé­koztató eszközökben, mindenkit, aki el­lent mert mondani a januári plénum ellen­ségének, konzervatívnak bélyegzett és a megfélemlítés légkörét szította. Azzal a jelmondattal, hogy az új politika csak új emberekkel valósítható meg, felmentet­ték tisztségük alól a becsületes és bevált elvtársakat, és helyükre a jobboldal kép­viselőit nevezték ki. Egyre gyakrabban csupán azért váltották le a funkcionáriu­sokat, mert védelmezték a pártot és a szocializmust. I. Sviták, a jobboldali opportunisták és a szocialistaellenes erők egyik képviselője azt követelte a saj­tóban, hogy 100 000 funkcionáriust vált­sanak le. A kiválasztás Az ellenforradalmi veszély elhárítása után a központi bizottság azt az alapvető tanulságot vonta le, hogy a párt káderpo­litikájában fel kell újítani a marxista-leni­nista alapelveket. A tapasztalatok, a kol­lektív ismeretek lehetővé tették, hogy a CSKP Központi Bizottságának Elnök­sége 1970. novemberében határozatot fogadjon el a káder- és személyzeti mun­káról. Ebből kiindulva néhány fontos alapelvet és irányelvet is jóváhagytak, elsősorban a káderek komplex értékelé­sére, a kádertartalékokra, a káderek kép­zésére, az államigazgatásban és a gaz­dasági irányításban a káder- és személy­zeti osztályok tevékenységére vonatkozó alapelveket. Ezeknek a határozatoknak és irányelveknek a helyes érvényesítése jelentősen hozzájárult a CSKP XIV. XV. és XVI. kongresszusa által kitűzött politi­kai irányvonal megvalósításához. A határo­zat megszabja a kádermunka tartalmát, a káderek kiválasztásának kritériumait, és első Ízben határozza meg a szakképzett­ség követelményét. A szakképzettséghez hozzátartozik a politikai fejlettség, az osz­tályöntudat, az elméleti ismeretek, az élet- és munkahelyi tapasztalatok, a szé­les látókör, az intelligencia, az Erkölcsi tulajdonságok és a személyes képessé­gek. Jelentős részét képezik a politikai nézetek, a szocializmus és a párt marxis­ta-leninista politikája, a szocialista állam iránti hűség, a Szovjetunióval való barát­ság. A határozat kiemeli a kádermunka távlatiságának és tervszerűségének fon­tosságát. A határozat fő célja és feladata az volt, hogy a pártszervekben és -szervezetek­ben, valamint a társadalmi élet többi területén is emeljük a kádermunka szín­vonalát. Fel kellett újítani a kádermunká­ban az osztály-, politikai és szakmai kritériumokat, beleértve azt is, hogy na­gyobb igényeket kell támasztani az em­ber erkölcsi tulajdonságaival és jellemé­vel szemben. Amint a határozat hangsú­lyozta, az apolitikus emberek nem tölthet­nek be vezető munkakört. Arra irányítja az egész párt figyelmét, hogy közvetlenül a termelésben keresse az öntudatos, tehetséges munkásokat az egyes tisztsé­gek betöltésére és erre céltudatosan ké­dett a párttagok műveltségi színvonala. A több mint egymillió ötvenezer kommu­nista óriási erőt képvisel, amely befolyá­solja a társadalmi élet valamennyi terüle­tét. A CSKP XVI. kongresszusa óta 241 245 tagjelöltet vett fel a párt, 59,6 százalékuk munkás és több mint 90 szá­zalékuk 35 évesnél fiatalabb. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy még jobban eleget tegyünk a lenini káderpoli­tika követelményeinek. A CSKP levonta a tanulságokat a vál­ságból, és folyamatosan ügyel szervei­nek helyes osztály- és korösszetételére. Törődik azzal, hogy a képviseleti szervek összetétele is megfeleljen a lakosság társadalmi és osztálystruktúrájának. Az 1981. évi választások óta a helyi szervek képviselőinek 42,3 százalékát munkások, 16,9 százalékát efsz-tagok, 23 százalé­kát értelmiségiek, 17,8 százalékát a többi társadalmi csoport tagjai képezik. Ez is azt bizonyítja, milyen nagy figyelmet szentel a párt a kádermunkának ezen a területen is. A jövőben attól függ eredményessé­günk a fejlett szocialista társadalom építé­A KÁDEREK DÖNTENEK MINDENRŐL szítse fel őket. A munkásosztály párthoz hű tagjait és a többi társadalmi réteg szocializmust támogató tagjait kell meg­bízni a párt-, állami és társadalmi tiszt­ségekkel. A figyelmet a fiatalabb, tehet­séges emberekre kell összpontosítani, szem előtt tartva politikánk folytonossá­gát. Ezek a követelmények nem évülnek el. , Tekintély és bizalom Ezek a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy céljaink és feladataink megvalósítá­sában jó eredményeket értünk el. Sok új elvtársat bízott meg a párt tisztségekkel, akik túlnyomórészt helyt is álltak. Javult a káderek politikai, szociális, osztály- és korösszetétele. Emelkedett a káderek politikai és szakmai színvonala. Komplexen viszonyulnak a pártszer­vek és -szervezetek a kádermunkához. Nemcsak a párt nyilvántartásában sze­replő káderekkel törődnek, hanem az egész párt minőségével, szerveinek, ap­parátusának összetételével és munkájá­val, a fiatalok nevelésével, a nők kivá­lasztásával a tisztségekre, a káderek egészséges stabilitásával és cseréjével, a kádertartalékokkal, a vezetők politikai és szakmai színvonalának növelésével a tudományos-technikai forradalom kö­vetelményeinek megfelelően. A CSKP KB 15. ülése ismételten hangsúlyozta: „megköveteljük a pártszervektől, -szer­vezetektől és a vezetőktől, hogy komple­xen értelmezzék a kádermunkát, fokozott figyelmet szenteljenek a munkahelyi kol­lektíváknak, a fiatal munkások, techniku­sok, konstruktőrök és más szakemberek nevelésének". Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a pártszerveknek és főleg a pártalapszervezeteknek arra, hogy a káderek kiválasztása és elhelyezése során érvényesítsék a demokratikus alapelveket és vegyék figyelembe a dol­gozók nézeteit. Ügyelniük kell arra is, hogy az egyes munkahelyek vezetésével megbízott elvtársaknak megfelelő tekin­télyük legyen és bizalmat élvezzenek. Nagy figyelmet szentel a párt az előt­tünk álló időszak káderszükségletei érde­kében a tagállomány javításának. Meg­erősödött a párt munkásmagva. Emelke­sében, hogy milyenek lesznek azok a kom­munisták, akiket most az évzáró taggyűlé­seken és konferenciákon választanak a pártszervekbe. Az évzáró taggyűlésekre és konferenciákra - mondotta Gustáv Husák a CSKP KB 15. ülésén - nagy felelősség hárul azért, hogy megválasz- szák az új bizottságokat s ezek összetétele megfeleljen a társadalmi fejlődés mai szakaszának. Bevált, tapasztalt tisztség- viselőket kell megválasztani, illetve java­solni a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség soraiból, el kell érni, hogy a bizottságokban több fiatal és nő dolgozzon. Olyan elvtársakat kell kiválasztani, akik megfelelő politikai és szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal, szervezőképességgel, természetes tekin­téllyel rendelkeznek, társaik bizalmát és támogatását élvezik, mivel következete­sen és elvszerűen valósítják meg a párt politikáját. A 15. ülés kiterjesztette figyelmét a képviselő-testületi választások káder- előkészítésére, a gazdasági és az állam- apparátus, valamint a politikai rendszer irányító szervei összetételének javításá­ra. A következő időszakban az a feladat áll előttünk, hogy kiválasszuk, felkészít­sük és elhelyezzük a kádereket, megtart­suk a kádermunka lenini alapelveit s ez­zel tovább javítsuk az irányítás, a szerve­ző, az ideológiai-politikai és tömegpoliti­kai munkát. Állandó feladat Szocialista társadalmunk további fejlő­désének döntő feltétele a gazdaság dina­mikájának meggyorsítása, intenzív fej­lesztése, a hatékonyság sokoldalú növe­lése. Ez természetesen nagy igényeket támaszt a kádermunkával szemben, megköveteli, hogy emeljük színvonalát. Enélkül nem tökéletesíthetjük a társadal­mi élet valamennyi területét, nem oldhat­juk meg az új feladatokat. Mindig érvé­nyes az, hogy mindenről az emberek, hozzáállásuk, képességeik, becsületes­ségük és áldozatkészségük dönt - mon­dotta Gustáv Husák a CSKP KB 15. ülésén. A párt gazdaságpolitikájának megvalósításában döntő tényező az em­ber, a párt és az állam vezető káderei, akiknek a párt nagy figyelmet szentel. Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy for­dulatot érjünk el a káderek gondolkodás- módjában, tanuljanak meg új módon gondolkodni és cselekedni, ami nem köny- nyú feladat. Sohasem egyszerű megvál­toztatni az emberek gondolkodását, szo­kásait, hozzáállásait, leküzdeni, a régi munkamódszereket és -formákat. A ta­pasztalatok azt mutatják, nem tesznek mindenütt eleget a CSKP XVI. kongresz- szusa által meghatározott követelmény­nek, annak, hogy a vezetőknek minden területen lépést kell tartaniuk az új fel­adatokkal, magukévá kell tenniük és kö­vetkezetesen meg kell valósítaniuk a párt politikáját. A kongresszus fegyelmezett­séget, elvhúséget, alkotó és kezdemé­nyező hozzáállást, a bürokrácia, a rutin­szerű munka, a fogyatékosságok elleni határozott fellépést követeli meg a veze­tőktől. Sajnos, amint azt az SZLKP Köz­ponti Bizottságának júliusi ülése megálla­pította, még mindig sok vezetőre jellemző a maradiság, a szellemi tunyaság, a ké­nyelmesség és a opportunizmus. A ren­deletek, az utasítások mögé rejtőzköd­nek, a felelősséget másokra hárítják. Nincs kedvük tanulni, nem tökéletesítik az adott munkahely irányítását, amelyért pedig ők felelősek. A vezetőnek fejleszte­nie kell akaratát, kitartását, bátorságát, magáévá kell tennie az új megközelítése­ket, amelyeket a tudomány vet fel. A for­radalmi gyakorlat megerősíti, hogy enél­kül elképzelhetetlen az eredményes irá­nyítás. Ezért a pártszerveknek és -szer­vezeteknek állandó feladata, hogy har­coljanak a megrögzöttség, a felelőtlen­ség, a fegyelmezetlenség, a szocialista erkölcs megsértése ellen. Olyan korban élünk, amely objektiven megköveteli, hogy a munkahelyi kollektí­vák, a pártszervek és az intézmények élére olyan vezetők kérüljenek, akik felis­merik s meg tudják határozni a helyes eljárásokat, bátran tudnak dönteni, alko- tóan keresik a problémák megoldásának optimális módjait, bánni tudnak az embe­rekkel, és következetesen meg tudják valósítani a pártpolitika céljait. Gyorsan és rugalmasan Tizenöt éve eredményesen valósítjuk meg a káder- és személyzeti munkáról nozott határozatot, elvszerűen érvénye­sítjük a káderpolitika és kádermunka leni­ni alapelveit és kritériumait. Ez azonban nem jelenti, hogy mindennel elégedettek lehetünk. A termelésben és az egész társadalomban olyan mélyreható válto­zások mennek végbe, amelyek megkö­vetelik, hogy a kádermunkában ne elé­gedjünk meg az elért eredményekkel. Egyre inkább olyan emberekre van szük­ségünk, akiket a magas szintű politikai öntudaton kívül kiváló erkölcsi tulajdon­ságok, magas szintű szakmai tudás jelle­mez, akik gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a tudományos-technikai forradalom által felvetett igényekhez és követelményekhez, a tudomány és tech­nika gyors gyakorlati alkalmazásához. Főleg olyan káderekre van szükségünk, akik hűek a párthoz, a szocializmushoz, szakavatottan tudják megoldani a gazda­ság és a kultúra fejlesztésével kapcsola­tos kérdéseket, akik támogatják az újat, a haladót, magukévá teszik, kutatják és érvényesítik az irányítás korszerű mód­szereit. Az egész eddigi forradalmi gya­korlat azt bizonyítja, hogy csakis a kép­zett káderek befolyásolhatják pozitívan és gyorsíthatják meg a tudomány és technika gyakorlati alkalmazását, hathat­nak a munkatermelékenység növelésére, a munka hatékonyságának és minőségé­nek javítására. Minden területen korszerűen kell meg­közelíteniük a kádereknek napjaink és a jövő társadalmi-gazdasági, tudomá­nyos-műszaki, ideológiai-politikai és ne­velési problémáit, meg kell követelniük a szervezettséget, rendet, felelősségtu­datot, fegyelmet, személyes példát kell mutatniuk a munkában és a magánéletben. A kommunistáknak példát kell mutatniuk. A CSKP XVI. kongresszusa is hangsú­lyozta: „Mi, kommunisták nem különböz­hetünk és nem is akarunk különbözni a többi dolgozótól másban, mint abban, hogy nagyobb a felelősségtudatunk, öntu­datunk, munkaszeretetünk és áldozatkész­ségünk. Életünk fő értelme a nép szolgá­lata, hiszen a párt a nép ügyéért folytatott harcban született és a népet szolgálja. Egyedüli kiváltságunk, hogy a szocializ­mus és a kommunizmus továbbfejleszté­séért folytatott harc első soraiban haladha­tunk“. Dr. JÁN MACHYNIAK docens, kandidátus .XI. 15 lllllllllillllllllll min iiiiinii! min

Next

/
Thumbnails
Contents