Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-08 / 45. szám

Ján Étiavnicky Vendégségben Az unokák a nagymamánál jöttek össze. Miután körülülték az asztalt, beszélgetni kezdtek:- Ha én szakácsnő lennék - szólt Veronika a vendégeknek finom süteményeket kínálnék. Diósakat, mandulásakat, epreseket.- Én pedig - vágott közbe Igor - egészen másképpen képzelem el a vendéglátást. Az asztalon egymás mellé állítanám a tortákat, s mindenki kedve szerint választhatna.- Az igazi vendégségek nem eképpen zajlanak le - folytatta a sort Ági. - A tálakba narancsot, mandarint, banánt, szólót, esetleg almát és körtét is kell rakni.- A valódi vendégfogadás legméltóbb módja - jutott szóhoz Péter -, ha a látogató elé egy nagy pohárba finom pudingot tesznek. El tudtok képzelni ennél csodálatosabbat?- Persze - felelt hirtelen Zsuzsi. - A poharakba nem puding kell, hanem valamiféle málnaszörp.- Dehogy! Én más módon fogadnám a vendégeket-mondta Benő. - A tálakat sonkával, salátával, kolbásszal és különböző zöldségfé­lékkel raknám meg. Ekkor a nagymama már hozta is a tálat, amelyben gózölgött a sült burgonya. Miután az asztalra helyezte, azonnal fordult a vajért és a juhtúróért. A sót is a gyerekek elé tette.- Egyetek, drága gyermekeim, egyetek - kínálta szívesen az unokáit. Valamennyi gyereknek nagyon Ízlett a ropogósra sült burgonya, hiszen otthon ilyet egyikük sem evett. Miután jóllaktak, szinte egyszerre mondták:- Hiába, a legjobb vendéglátó a mi aranyos nagymamánk. Susla Béla fordítása Ezek a furcsa növények rovaro­kat, pókokat, százlábúakat „falnak fel“. Hogy miként jutnak zsák­mányhoz? Persze nem úgy, hogy üldözőbe veszik az állatokat. Ha­nem csapdát alkotnak. Átalakult leveleik veremmé, csapóvassá, légyfogóvá módosultak. Áldozatuk tetemét azután „emésztőnedveik" révén oldják, szjvják fel. A rovarevó, húsevő növényeket erdőkben, lápokban, homoktala­jon egyaránt megtaláljuk. Élőhe­lyük tehát sokféle, azonban min­denütt kevés a növényi élet egyik nélkülözhetetlen tápanyaga: a nit­rogén. Ezt ezek a növények zsák­mányuk nitrogéntartalmú nedvei­ből fedezik. Az „ártalmatlan“ növények nyilván fokozatosan váltak „raga­dozókká". Kezdetben csak a leve­lükre tapadt, levélszőrök között fennakadt és elpusztult rovarok felbomlott anyagait szívták fel. Azután, az évmilliók során fokoza­tosan, sajátos módosulásokon mentek át, leveleik mind tökélete­sebb rovarfogó csapdává ala­kultak. A levélen keresztüli felszívás ké­pessége meglehetősen általános dolog a növényvilágban. Hiszen manapság már a kertészek széles körben alkalmazzák a „levéltrá­gyázást“. Nitrogéntartalmú, nyom­elemekkel kevert oldatot perme­teznek a paradicsom, a paprika vagy a saláta leveleire, így juttat­ják a tápanyagokat a növény szervezetébe. Kancsókafélék Ha lennének értelmes rovarok, akkor azok így neveznék ezt a nö­vényt: „a halál kútja“. Mert a han­gyák, pókok, rovarok számára végzetet rejt ez a virág. Illetve nem is virágból alakult a „kancsó“, ha­nem tömlöszerúen összenőtt le­véllemez, s e csapdát még egy fedő is takarja. A kancsó pereme sajátosan duzzadt, a peremgyúrú gyakran élénk vörösbarna színű, felülete sima, rovátkolt. A rovátkák között nektárt termelő mirigysorok vannak, ezek illatos, édes nedve csalogatja a végzetes útra a rova­rokat. A kancsó peremének színe a virágok színére hasonlít. Az ide tévedt rovarok azonban a síkos peremen' lecsúsznak a kancsó belsejébe. A kancsó belsejében levő sejtek viaszszerű anyagot vá­lasztanak ki, ezen a csúszós zó­nán már nincs visszaút. A kancsóka tekintélyes méretű; hossza elérheti a 70 centimétert is. Fedője - amely kupakszerűen bo­rítja a kancsót - csak akkor nyílik ki, ha a kancsó kétharmadáig fo­lyadékkal telt. Ezt a folyadékot akár „emésztőnedvnek“ is nevez­hetnénk, mert fehérjebontó enzi­meket találtak benne, amelyek akár az aminosavakig is elbontják a fehérjéket. A nitrogéntartalmú vegyületeket azután a növény fel­használja. Érdekes módon akadnak rova­rok és pókok, amelyek a „halál kútjában“ élnek. Ott úszkálnak a fehérjét bontó folyadékban, többségük táplálékát a növény ál­dozatai nyújtják; kisebb pókfajok például kiszívják a kancsóba ke­rült rovarok testnedveit. A kancsókák trópusi növények. Nyolcvan fajuk többsége Indoné­ziában és a Maláj-félszigeten él. Nedves termőhelyek lakói, az er­dőkben gyakran más növényekre kapaszkodnak. (Nepenthaceae.) Harmatfűfélék E növénylevélen mintha har- matcseppek ragyognának. A csil­logó nedvesség látványa - no1 meg a növényi nedv sajátos illata - odavonzza a rovarokat. Ha az­után hozzáért a légy a nedvesség­hez, sorsa máris megpecsételő­dött. Mert a harmatcsepp - ragad. S ahogy mozdul a rovar, az inger hatására a mellette levő, hosszú nyelű mirigyek is megmozdulnak, ráhajplnak a rovar testére. Mind több, nyélen ülő ragadós csepp érinti a rovart, s a növény lassan végez zsákmányával. Működésbe lépnek a fehérjebontó enzimeket kiválasztó mirigyek is, s a foglyul ejtett rovart megemésztik, lebont­ják, anyagait pedig a növény fel­szívja. A harmatfűfélék három faja: a kerek levelű harmatfú, a hosszú levelű harmatfú és a köztes har­matfű (Drosera intermedia) Euró­pában és Ázsiában elterjedtek, a lápok sajátos növényei. Szinte minden kontinensen élnek fajaik. (Droseraceae.) Dr. FARKAS HENRIK L enin huszonhat éves ko­rában már jól ismert for­radalmár volt, és a cári kor­mány úgy félt tőle, mint a fűztől. A cár börtönbe csukatta. Vlagyimir lljics tizennégy hónapot ült börtönben. Utána pedig Szibériába szám­űzték a csendőrök. Lenin teljes három évet töltött ott, Szibériá­ban egy faluban. Isten háta mögötti falucska volt. A tajgában terült el. Ott aztán nem volt semmi jó. De Vlagyimir lljics nem ke­sergett, hogy ilyen eldugott helyre száműzték. Sokat dol­gozott, forradalmi könyveket írt, el-elbeszélgetett a parasz­tokkal, és segített rajtuk taná­csaival. Szabad idejében pedig va­dászni járt a Zsenykával, va­dászkutyájával, fürdött, sakko­zott. A figurákat saját maga faragta fakéregből. Nagyon jól, sőt kitűnően faragott. (gy hát észrevétlenül telt az idő. Elmúlt csaknem három esztendő. Közeledett a számű­zetés vége. Vlagyimir lljics már azt kezdte latolgatni, hová menjen, hogy folytassa a forradalmi munkát. De röviddel a száműzetés lejárta előtt cári zsandárok állí­tottak be abba a faházba, ahol Lenin lakott. Azt mondták:- Nos hát mi most házkuta­tást tartunk - mondták. - És ha találunk valamit, amit a cári kormány tilt, akkor vigyázzon magára! Akkor nem bocsátjuk szabadon, hanem legalább még három évig itt tartjuk eb­ben az isten háta megetti fa­luban. Leninnek pedig voltak tiltott könyvei és különféle forradalmi iratai! Ezek a könyvek és iratok mind a könyvszekrény legalsó polcán hevertek. Az egyik csendőr - kövér, bajuszos - megállt az ajtónál, hogy senki se jöjjön be, és ne menjen ki. A másik csendőr meg - alacsony, de szintén bajuszos és mérges - fel s alá járkált a szobában, és minde­nüvé bedugta az orrát. Átkutatta a komódot, az asz­talt, benézett a kemencébe, sőt arra sem volt rest, hogy bemásszon az ágy alá: lássa, mi van ott. Aztán odament a könyv- szekrényhez és azt mondta:- Hát ebben a szekrényben meg mi van?- A könyveim vannak benne - válaszolta Lenin. Mihail Zoscsenko Lenin • és a zsandárok- No, mindjárt megnézem én a könyveit, és majd meglá­tom, mik is ezek - szólt a zsandár. Ott állt hát a szekrény előtt, és azon gondolkodott, mivel kezdje a kutatást: a felső polc­cal vagy az alsóval. Nagyezsda Konsztantyinov- na Krupszkaja, Lenin felesége a csendőrre nézett és azt gon­dolta: „Bárcsak a felső polccal kezdené a kutatást. Ha a felső polccal kezdi, akkor jó: akkor a keresgélés vége felé elfárad, és az utolsó polcot nem fogja figyelmesen szemügyre venni. De ha az alsó polccal kezdi a kutatást, akkor baj lesz: ép­pen azon a polcon vannak a til­tott könyvek is a többi közt.“ Lenin is ránézett a csendőr­re, és ugyanezt gondolta. Ezen a gondolatán egy ki­csit- elmosolyodva fogott egy széket, és odatette a szekrény elé.- Miért nyújtózkodna, ha már ilyen alacsony? - mondta a zsandárnak. - Álljon fel erre a székre, és kezdje el a köny­veim átnézését. Az alacsony bajuszos csend­őr látva, milyen kedves hozzá a forradalmár, köszönetét mondott, és felállt a székre. De mivel felállt a székre, természetesen a felső polccal kezdte a kutatást. Vagyis azt tette, amit Lenin akart. Vlagyimir lljics a csendőrre tekintve elmosolyodott. Krupszkaja is mosolygott, mikor látta, hogy Lenin arra késztette a csendőrt, hogy úgy cselekedjen, ahogy neki kell. Hát a csendőr ott kotorá­szott a felső polcokon, olvasta a címeket, és minden egyes könyvet kirázott. Az idő pedig telt. Sok könyv volt. Három óra alatt alig négy polcot sikerült átvizsgálnia a csendőrnek. Az ötödik polcot már nem olyan figyelmesen kezdte vizs- gálgatni. Annál kevésbé, mert az ajtónál álló kövér zsandár kezdett sóhajtozni - elunta magát. Oda is szólt a cimborá­jának:-Jaj de sokáig tart ez a ház­kutatás! Én már elfáradtam és éhes vagyok.- Mindjárt megyünk ebédel­ni - válaszolta az alacsony csendőr. - Már csak az utolsó polc maradt hátra. De bizonyá­ra ezen a polcon sincs semmi, ha egyszer az egész szekrény­ben nem találtam semmit.- Világos, hogy nincs náluk semmi - mondta a kövér. - Menjünk enni. Az alacsony zsandár jófor­mán meg se nézte az alsó polcot.- Eszerint semmiféle tiltott könyvet nem találtunk maguk­nál. Volt szerencsém! Ezekkel a szavakkal elment a két csendőr. Amikor becsukódott mögöh- tűk az ajtó, Vlagyimir lljics és Krupszkaja vidáman nevetni kezdett azon, hogy sikerült lóvá tenni a zsandárokat. Makai Imre fordítása I I I I I ■ | I W GONDOLKODOM,TEHÁT... ? £ . O i -v , ° ’ HASONLÓ KÉRDÉS 1. Az alant felsoroltak kö­zül melyik szó hasonlít leg­kevésbé a többire? A — kutya B - hal C - szarvas D - nyúl E - macska MEGFEJTÉS Az október 25-i számunk­ban közölt feladatok megfejté­se: igen; a 3-as. Nyertesek: Finster Zsuzsanna, Szalka (Salka); Dúrbák László, Bod- rogszerdahely (Streda nad Bodrogom); Zsidek Mónika, Bratislava; Nagy Sándor, Ér­sekújvár (Nővé Zámky); Bart a József, Naszvad (Nesvady). LOGI SZTORI Egy háromemeletes házban négy kisleány lakik, akik ráadá­sul osztálytársnők is. Az egyik szombat délutánt azonban különböző helyeken töltötték el. A következő öt mondat alapján állapítsátok meg, hogy ki volt az Állatkertben: 1. Helga magasabban lakik, mint Krisztina, de alacsonyab­ban, mint Piroska. 2. A harmadik emeleti kisleány a szüleivel volt a Vidám Parkban. 3. Melinda, aki nem lakik az első emeleten, egyedül töltötte a délutánt. 4. Az első emeleti kisleány a nagyapjával volt a cirkuszban. 5. Az egyik kisleány az unokatestvérével volt moziban és nem lakik a földszinten. I I I I I NÉV EMELET HOL VOLT? KI VÉL VOLT? 3 * 2 1 FSZT. HÁT EZ MEG Ml? Szerinted mit ábrázol a mellékelt rajz?- 1. Ez itt Mátyás király fekete serege a török hadak üldözése közben. Figyelemre méltó a kornak megfele­lő korszerű fegyverzet teljes hiánya, valamint az önfe­ledt vigyor a marcona hadfiak képén. 2. Ez itt a krampuszképző szakközépiskola növen­dékeinek kocogónapja. Mikulás tanár úr azért nem látható a képen, mert a „Látogatás a Virgács Művek­ben" című szakdolgozat javításával bíbelődik. 3. Alapozó krém reklámjának részlete. Vakációzó tanulók egy csoportja rituális tánccal köszönti a felkelő Napot. Az alapszínük már megvan, de nagyon szeret­nének végre tisztességesen lebarnulni. A megfejtők között egy szemüveget sorsolunk ki, mert aki hosszasan nézi a képet, annak úgyis vibrálni kezd a szeme... (Ezt természetesen nem kell komo­lyan venni.) i tm \ ÚJ SZÚ 18 1985. XI. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents