Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-25 / 43. szám
I I I I I I I I I I I I I I I I I Mikor volt az első maratoni futás? DANIEL HEVIER HOGYAN LAKTAM AZ ALMAFÁN? összevesztem a macskámmal. Azt mondtam neki:- Vagy te mégy el a háztól, vagy én. És mert a macska úgy tett, mintha nem értené az emberi beszédet, fogtam a vánkosom, a takaróm, meg a Robinsonról szóló könyvemet és elköltöztem. Kitűnő helyet találtam az almafák közt, a kertben. Az egyik fa koronájában helyezkedtem el, igen jó volt ott. Senki sem zavart, nem csengett a telefon, nem csöpögött a csapból a víz. Álmomba lopták illatukat az almafa levélkéi, és tengernyi sok időm volt figyelni, ahogy kikukucskálnak a jövendő almák kis csilla- gocskái. így telt el az illatos nyár, a dön- gicsélö méhek nyara, és beköszöntött az esős ősz. Egy nap lenézek, és látom, hogy a szomszédom, a körtefa reszket. Nyomban le is pottyantam a fűbe. A szomszéd bácsi törülgette a szemeit, majd nyakába vette lábait. Körülnéztem: mellettem ült a macskám, boldogan fintorgott:- Mégis együtt lakunk majd, nem hagyhatlak itt télre. A CSONTTÁ FAGYOTT HÁLÓING Zimankós éjszaka volt. A hold,' mint a tükörtojás. A szárítókötélen hálóing függött. Valaki kinn felejtette. Uraim, a szegény ing fázottI Remegett, a foga vacogott. Végre azt mondta:- Minek fagyoskodjak én itt, futok egyet, hogy felmelegedjek. Azzal leugrott ,a kötélről, és az udvaron ugrabugrált. Az ám, uraim, nevetséges volt. De az egyik bácsi, aki késő éjszaka jött haza, teljesen másnak vélte.- Segítség! Kísértet! Ijesztő, rém a hálóingben! - kiabálta. És már el is tűnt. A legközelebbi házba surrant be. Aztán már soha többé nem mutatkozott sötétedés után. A hálóingnek ez nagyon tetszett. Nem akart többé visszamenni az ágyba. A közeli vár romjai közé költözött, ö lett ott a kísértet. Zsemberi Etelka fordításai A maratoni futással a modern idők atlétái annak az athéni ifjúnak az emléke előtt tisztelegnek, aki, a hagyomány szerint, a marathóni csata után Athénba futott a győzelem hírével. Köztudott, hogy i. e. 490. augusztus 10-én az attikai Marathon síkságán tízezer attikai és ezer plataiai harcos, Miltia- dész vezérletével legyőzte a túlerőben levő perzsa hadsereget. Görög földön ekkor sikerült először diadalt aratnia a világhódító perzsákkal szemben. Ez megmozgatta az emberek fantáziáját. Arról beszéltek, hogy isteni lények harcoltak a görögök oldalán, s magukat az elesett hellén katonákat is különleges tiszteletadással őrizték meg emlékezetükben. Mégis, a sok érdekesség közül, amely a nagy csatához kapcsolódott, még napjainkban is a híres futásról esik a legtöbb szó. Az i. sz. I. és II. század fordulóján Plutarkhosz a következőket írta erről: „A marathóni csata hírét, mint a pontoszi Hérakleidész meséli, az ero- ieoszi Therszipposz vitte meg; de a legtöbb történetíró szerint Euklész volt az, aki teljes fegyverzetben rohant a kapukig, s az első polgárnak ezt mondta: ,,Üdvözöllek! Mi győztünk!“ - és kilehelte lelkét. Ugyanígy adja elő ezt a történetet az i. sz. II. századi Lu- kianosz is, csakhogy nála a hőst Pheidippiésznek hívják. Az állítólagos hírvivő nevének bizonytalansága már mindjárt ...HA MINDEN SZÉP VOLNA, SEMMI SE LENNE SZÉP. France A Föld leghosszabb folyója a Nílus-Kagem. Európa legnagyobb folyója a Volga. Alaszka legnagyobb folyója a Yukon. A Mississippi legnagyobb mellékfolyója az Óta. Földünk legbővizübb folyója az Amazonas. A Föld legmagasabb hegysége a Himalája. Európa legmagasabb hegységrendszere az Alpok. A Föld legmagasabb vulkánja a Guallatiri, az Andokban Bolívia területén. Európa legnagyobb tűzhányója az Etna. A Kaukázus legmagasabb csúcsa az Elbrusz. A Naprendszer legnagyobb bolygója a Jupiter. CSONTOS VILMOS A KERTBEN MOGYORÓBOKOR A kertben mogyoróbokor, Alatta egér kóborol, Talál egy szem mogyorót, Olyan érett, csuda jót, S nagyot cincog örömében. Cirmos ott jár közelében, Meghallja a cincogást, A mogyoró ropogást, Hipi-hopi, oda toppan, A mogyoró végsőt roppan. OKs Egy fontos kémiai elem: a kalcium Kísérleteink közben sok olyan kémiai elemről, vegyület- röl szó esett már, amely ipari, mezőgazdasági vagy élettani szempontból nagyon jelentős; ezúttal a kalciummal, illetve néhány kalcium-vegyülettel ismerkedünk meg. A kalcium szürkésfehér, lágy fém (valamivel keményebb, mint az ólom), igen könnyen reakcióba lép a vízzel, a levegő oxigénjével, a különböző savakkal stb. Ezzel magyarázható, hogy a kalcium elemi állapotban sehol nem fordul elő a természetben, annál nagyobb mennyiségben megtalálhatók viszont a vegyü- letei, mindenekelőtt a kalciumkarbonát (CaCo3), amely több közismert ásvány (mészkő, márvány, kréta, kalcit, aragonit stb.) alkotórésze. Kalcium-karbonátot tartalmaz a madarak tojásának héja és a csigaház is, de a gerincesek csontjaiban is fellelhető egy másik kalcium- vegyület, a kalcium-foszfát /Ca3(Po,,)2/ kisérőjeként. A Kalcium-karbonát alkotja a csodálatos szépségű cseppkövek anyagát, de ugyanez a vegyület a legfontosabb alkotórésze az iskolai krétának is. A kalcium-karbonát a vízben nem oldódik, de már gyenge savak is - mint például az ecetsav - elbontják, miközben szén-dioxid fél. (C02) szabadul Tegyünk egy tojáshéj-darabkát egy mustáros pohárba és öntsünk rá néhány csepp ecetet. A tojáshéjon buborékok képződnek, mert a sav hatására szén-dioxid szabadult fel. Ugyanezt a jelenséget az iskolai krétán is megfigyelhetjük. Erősebb sav — pl. sósav - hatására a reakció sokkal hevesebb lesz. Ha az éti csiga házára egy kevés sósavat cse- pentünk, hamarosan pezsegni kezd a felszabaduló szén-dio- xidtól, s ha tovább adagoljuk a savat, a csigaház teljesen feloldódik. Egy másik fontos kalcium- vegyület a kalcium-oxid (CaO), amelyet égetett mésznek is neveznek, mert a mészkő égetésekor keletkezik. A falusi gyerekek bizonyára látták már, hogyan „oltják“ a meszet. Ilyenkor az égetett mészhez nagyon óvatosan vizet adagolnak, s a végtermék egy pépes, súrű aludtejre emlékeztető anyag lesz, amelyet oltott mésznek neveznek. A mészol- tás az alábbi egyenlet szerint megy végbe: CaO + H20 = Ca(OH)2 Az oltott mész nagyon erős lúg, kémiailag kalcium-hidroxid /Ca(OH)2/, s elsősorban az építőiparban hasznosítják. Az oltott mész és a homok keveréke a habarcs, illetve a vakolat. Ezek az anyagok állás közben fokozatosan megszilárdulnak, ezáltal egymáshoz kötik a téglákat. A habarcs megkemé- nyedésekor a kalcium-hidroxid a levegőben található széndioxidot „magába szívja“ és kalcium-karbonáttá alakul át: Ca(OH)z + C02 = CaC03 + H20 Hogy a kalcium-hidroxid valóban könnyen elnyeli a széndioxidot, erről akár magunk is meggyőződhetünk. Egy kevés oltott meszet hígítsunk néhány ml vízzel (óvatosan dolgozzunk a mésszel!), majd hagyjuk leülepedni. Az üledék fölötti folyadékréteget („mészvi- zet“) öntsük át egy mustáros pohárba, majd egy műanyagból készült szívókán keresztül fújjunk bele levegőt. A mészvíz egy idő után megzavarosodik. Ugyanez bekövetkezik akkor is, ha a mészvizet hosszabb ideig állni hagyjuk a levegőn. A kalcium-hidroxid és a kalcium-oxid a cementnek is fontos alkotórésze. LACZA TIHAMÉR gyanút kelt, hiszen a marathóni csata több résztvevőjének neve hitelesen fennmaradt, s a Lukianoszal kortárs útleíró, Pauszaniasz még az ütközet 192 görög halottjának nevét is ismerhette, akiknek síremléke ekkor még épségben megvolt. De mindezek mellett az is figyelmet érdemel, hogy Plutarkhosz csak a pontoszi Hé- rakleidészt tudja név szerint említeni forrásai közül. Márpedig Hérakleidész az i. e. IV. században, több mint száz évvel Marathón után alkotott, s annak alapján, ami műveiből töredékesen fennmaradt, nem tarthatjuk megbízható történetírónak. Mindezek után kételkednünk kell abban, hogy a maratoni futásról szóló ókori híradások hitelesek. A forráselemzés mellett egyébként a józan megfontolás is erre int. Hiszen a hagyomány szerint a Marathón és Athén közötti 42 kilométeres távot teljes fegyverzetben, azaz körülbelül 40 kilogramm fém súlyát cipelve tette meg a futó. Felvetődik a kérdés, miért kellett teljes fegyverzetben futnia? Arról nem beszélve, hogy a hírt lovon is meg lehetett volna vinni. Meg aztán, állítólag, az Alkma- ionida nemzetség áruló tagjai Athénból pajzs segítségével fényjeleket adtak le a perzsáknak. Ha ez igaz, akkor a psatá- ban győztes görögök is alkalmazhatták volna a tájékoztatásnak ezt a módját. Meg aztán miért volt fontos az, hogy Athénban gyors hírt kapjanak a győzelemről? Nos, az athéni arisztokraták egy része perzsabarát volt. Az ütközet előtti haditanácson maga Miltiadész is azért javasolta, egyebek között, a támadást, nehogy a sereg távollétét kihasználva, arisztokrata államcsíny következzék be a városban. Érthető tehát, ha igyekeztek a győzelmi hírt Athén tudomására hozni. Fennált az a veszély is, hogy a Marathónnál legyőzött és hajóikon menekülő perzsák megkerülik a tengeren Attika déli részét, s Athén kikötőjénél, Phaléronnál partra szállva, megtámadják a várost. Ha a polgárok nem ismerik a marathóni csata kimenetelét, esetleg megnyithatják a kapukat. Ez a fajta megközelítés már figyelmet érdemel. Talán mégis van valami hiteles magva a futás történetének? Az utolsó kétséget a csata egyetlen hiteles leírása, a szemtanúk elbeszélései alapján dolgozó Hérodotosz müvének idevágó részlete oszlatja el. A perzsák a kudarc után valóban hajóra szálltak, hogy az attikai partokat megkerülve, Phaléron közelében partra lépjenek. A történész azonban meggyőz arról, hogy a görögök számoltak ezzel a lehetőséggel, s ezért“ ... a lehető leggyorsabb menetben siettek városuk védelmére, s hamarabb sikerült megérkezniük, mint a barbároknak." Hérodotosz tehát nem egv halálra szánt vitéz futásáról, hanem a győztes had erőltetett meneteléséről ír. És így már tiszta a kép. Athén népét valóban meg kellett győzni a diadalról, ám ezt saját, mindig harcra kész seregének gyors megérkezése tehette a leghatásosabban. Ezért nincs a kétségkívül hiteles Hérodotosznál maratoni futás, és ezért kell összefoglalásul megállapítanunk, hogy az első, valóban megtörtént maratoni futás alighanem az 1896-os athéni olimpián ment »égbe. KERTÉSZ ISTVÁN dóm, tehát... LOGIKAI KÉRDÉS Ha minden R egyben M is, és az egyetlen M sem D, akkor egyetlen D sem lehet R. Logikailag helyes-e ez a megállapítás?- igen- nem- egyik sem ÍSI Ha részt vennél egy Közlekedj okosan! vetélkedőn, akkor mit tippelnél: ennél a kereszteződésnél melyik jármű indulhat él elsőként a szaggatott vonallal jelzett úton? (Mellérendelt utak kereszteződéséről van szó.) ' © V —\ © ♦— i-1----1 1 / ! I i i i i i 1 1 A V i I i í n t © J MEGFEJTÉS Az október 11-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 3+2—4, 5:1x1, 9+0-2 (az egyik megoldási lehetőség); 120-an. Nyertesek: Tánczos Mónika, Felsőszeli (Horné Saliby); Halász Henriett, Somodi (Drienovec); Bugár Tibor, Nagymegyer (Calovo); Dienes Anikó, Rozsnyó (Roznava); Mészáros Gyula, Csata (Cata). I I I I ÚJ 18 1985.X.
