Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-19 / 29. szám
/■ F ét tizenkettőt mutat csak az órám, amikor az autótérképről pontosan megállapítom, hogy már mindössze csak két mérföldnyire vagyok a louisianai Denham Springstől, ahol egy vendéglőben (sajnos, nem a saját „főhadiszállásán“) Bili Wilkinson délre találkát adott, és interjút ígért. Késni nem akarok, de korábban érkezni sem. Lehúzódom hát az út szélére, kikapcsolom a motort, és igyekszem felidézni mindazt, amit az utóbbi időben a Ku Klux Klan-ról olvastam és hallottam. A washingtoni tüntetés nagy kudarcuk volt. összesen csak harmincöt embert tudtak mozgósítani, s minden egyes Klan- tagra mintegy száz rájuk vigyázó rendőr jutott! Mégsem szabad lebecsülni őket. Nemcsak azért, mert éppen az utóbbi időben kezdtek Északon is terjeszkedni, hanem főként azért, mert Délen továbbra is jelentős a befolyásuk. A Szövetségi Nyomozóiroda becslese szerint összlétszámúk 1975 és 1979 között csaknem megkétszereződött, és 10 000 fölött van. Az aktív szimpatizánsok számát a The New York Times legalább 50 000-re becsüli. 1979. november 3-án az észak-karolinai Greensboróban egy baloldali csoport tüntetést szervezett a Ku Klux Klan ellen. Terroristák tüzet nyitottak a tüntetőkre, és öt személyt - négy fehér férfit és egy fekete nőt - megöltek. A hat vádlott közül négy a Ku Klux Klan tagja volt, kettő az amerikai náci párté. A kizárólag fehérekből álló esküdtszék (s itt érződik a szimpatizánsok vagy a megfélemlítés súlya) valameny- nyiüket vétlennek mondta és felmentette. Közismert adat, hogy 1933 és 1964 között a Klan és barátai több mint ezer személyt - köztük számos második világ- háborús fekete veteránt és a négerek választójogának érvényesítéséért küzdő fe- hért - gyilkoltak meg. De ezek mégiscsak régebbi esetek. A greensborói vérengzés már akkor történt, amikor én az Egyesült Államokban tartózkodtam... Egy-két helyen meghagytam, hogy hova mentem, hol keressenek, ha... de akkor már úgyis késő. Na mindegy. Négy perc múlva tizenkettő. Indulok. Az autórádió akkor sípolja az ötödiket, amikor a kisváros főterén valamivel túl, a megadott vendéglő parkolójában kihúzom a zárból a slusszkulcsot. Abban a pilllyennek örökítette meg a szerző fényképezőgépe Bili Wilkinsont... lanatban, amikor az ajtózárból is kihúzom a kulcsot, a közvetlen mellettem parkoló gépkocsiból kiszállt egy piros-fehér kockás flanellinget viselő, a közepesnél alacsonyabb termetű, izmos, de kissé már hízásnak indult, barnahajú férfi, és barátságosan odaszól;- Isten hozta, Mr. Kulcsár! Szeretem a pontos embereket. Szorosan mögöttem lép be a találkozó helyéül megbeszélt vendéglő ajtaján, odabiccent az ivóban tébláboló tulajdonosnak, aki meghajlással fogadja. Most már a fla- nellinges indul előre. Egy különterembe kalauzol, ahol félhomály uralkodik. Wilkinson - mert természetesen ö az - üdítőitalt kér. Engedélyt kapok, hogy bekapcsolhassam a magnetofont és arra is, hogy fényképezzek. Én persze jobban szeretném főhadiszállásán, a Klan zászlai alatt, egyenruhában megörökíteni, de in- terjúalanyom kijelenti: csak itt állhat rendelkezésemre. Ót sokan üldözik, a címét nem árulhatja el. Átnyújtja névjegyét (Bill Wilkinson, a Ku Klux Klan Lovagjai Láthatatlan Birodalmának birodalmi varázslója), de azon is csak egy postafiók száma van megadva címként. Wilkinson nyájasan mosolyog. Őszintén szólva, ha nem tudnám, kicsoda, azt mondanám rá; jó kiállású, rokonszenves fickó. Nagyon igyekszik kedvező benyomást kelteni, nem terroristának, hanem politikusnak és ideológusnak Játszani. Bekapcsolom a magnetofont. Az alábbiakban - szigorúan zárójelben - közlök néhány részletet az általa később rendelkezésemre bocsátott anyagokból, valamint más amerikai forrásokból. Magának az interjúnak a szövegét változtatás nélkül terjesztem az olvasó elé, úgy, ahogyan a mágneses szalag megőrizte. Kérdés: Birodalmi Varázsló úr! Hogyan értsem azt, hogy az önök szervezete Láthatatlan Birodalom? Válasz: Nemzet vagyunk a nemzeten belül. Tagjaink a faji elkülönülés és a fajtisztaság eszméit vallják. Azért bizonyos fokig- körül kell bástyáznunk magunkat a saját országunkon belül is. Kérdés: Ebből következően ön például nem mondhatja meg nekem, hány tagjuk van? Válasz: így van. Kérdés: Jó, akkor másként teszem fel a kérdést. Elárulná-e Wilkinson úr, mekkora befolyással bir a KKK az amerikai Délen és általában az Egyesült Államokban? Válasz: 1978 óta befolyásunk ismét szüntelenül növekedőben van. 1980-ban ez már elegendő volt ahhoz, hogy téma legyünk az elnökválasztási kampányban, Carter akkori elnök és Ronald Reagan vitájában. Befolyásoltuk a választások kimenetelét, és ma is ezt tesszük. Például kiállunk azoknak a helyi biráknak és seriffeknek a megválasztásé ellen, akik támogatják a szihesbórúek jogtalan követeléseit. (Jerry Thompson újságíró, a Nashville Tennessean című újság munkatársa szerkesztőségének megbízásából „beépült“ a Ku Klux Klanba, és másfél évig tevékenykedett ott. A következő visszaemlékezés-részlete a Klan - a gyűlölet öröksége Amerikában című dokumentumfilmben hangzott el: „Az egyik legijesztőbb dolog, amit tapasztaltam, a szimpatizánsok magas száma. Egy alkalommal Alabamában, egy neves birminghami orvos otthonában tartottuk meg a Klan-gyúlést. Hatvanan lehettünk. Utána a város közelében, Center Point határában letanyáztunk az autóúton, és sorba megállítottuk az arra jövő gépkocsikat, mondván, hogy a Klan javára gyűjtünk. Az emberek megálltak, és csak úgy hullott a pénz műanyag- perselyeinkbe. Készséggel vittélc kiadványainkat is. És ezek többnyire nem kimustrált, ócska, rosszul összedrótozott farmer-autók, hanem Cadillacok, Contlnentalok voltak, előkelőén öltözött utasokkal: férfiakkal, nőkkel, öregekkel és fiatalokkal. Alig több mint három óra alatt valami ezeregyszáz dollárt gyűjtöttünk össze...“) Kérdés: Ha jól tudom, önök Reagant támogatták az 1980. évi elnökválasztáson? Válasz: Igen, őt támogattuk. Kérdés: Hogyan vélekedik a Ku Klux Klan Reagan elnökről és politikájáról? Válasz: Egészében véve kedveljük mind őt, mind a politikáját. Vannak ugyan egyes területek, ahol prioritásai nem egészen azok, amelyeket mi szeretnénk látni, de én elég pragmatikus vagyok ahhoz, hogy megértsem a manőverezés szükségességét. Ezért úgy vélem, hogy az elnök megtesz minden tőle telhetőt azokon a területeken, amelyeknek mi elsőrendű fontosságot tulajdonitunk. Kérdés: Visszatérve az önök tagságára: ki lehet a Klan tagja? Válasz: Aki betöltötte a tizennyolcadik évét, fehér, hisz a keresztény tanokban, és néhány más feltételnek is megfelel. (Idézet a Csatlakozd a Klánhoz! c. ifjúsági kiadványból: „Ha büszke vagy fehér mivoltodra, ha javítani akarod énedet, ha a tettek embere vagy, ha életkorod a tíz és tizenhét között van, a Klan ifjúsági csapatában van a helyed. A Klan ifjúsági programja a következő: Először, szervezd meg a fehér ifjúságot minden iskolában a faji elvek alapján! Másodszor, folytass erélyes politikát a pimasz nem fehérekkel szemben! Harmadszor, kényszerítsd rá iskolád vezetőségét, hogy adja fel a négereknek való hízelgés politikáját! Negyedszer, köveEzt a fényképet közölteti magáról a Birodalmi Varázsló a Ku Klux Klan egyik kiadványában... telj egyenlő jogokat a fehér diákoknak! Ha a nem fehéreknek van saját önképzőkörük, a fehéreknek is legyen. Ötödször, követeljük az osztályok, majd az iskolák szegregációját: a fehérek és a feketék tanuljanak külön-külön osztályokban, azután iskolákban!“) Kérdés: Megkérhetem Birodalmi Varázsló úr, hogy jellémezze röviden a Ku Klux Klan céljait? Válasz: Először is, ellenezzük a kommunizmust, mert a világbékére és nemzeteink szabadságára nézve az a legnagyobb fenyegetés. Másodszor, eszméink a Biblián alapulnak, ennélfogva hiszünk abban, hogy isten úgy rendelte: a fajok éljenek külön-külön. Ezért fő célunk visszaállítani népünknek azt a jogát, hogy elkülönülhessen más fajoktól. Kérdés: Hisz ön a fehér faj felsőbbrendűségében? Válasz: Ez túl általános fogalmazás... Tudja... hogy úgy mondjam... Jobban szeÉs ilyennek ábrázolja a fajgyűlölő szervezet másik kiadványa az amerikai fekete polgárt retném, ha konkrétabban tenné fel a kérdést. Kérdés. Jó. Birodalmi Varázsló úr, az ön véleménye szerint a feketék alacsonyabb- rendűek, mint a fehérek? . Válasz: Intellektuálisan feltétlenül. A különféle iskolai tesztek és intelligenciavizsgálatok is ezt mutatják ki. Persze, ezek a vizsgálatok a fehér kultúra ismeretén és megértésén alapszanak, s a mi kultúránk nem az övék. Kérdés: Wilkinson úr, megkérhetném, hogy beszéljen saját magáról? Válasz: Középiskolát végeztem, ezután nyolc évig szolgáltam az Egyesült Államok hadiflottájában mint hivatásos altiszt, atomeró-meghajtású tengeralattjárón voltam rejtjelező, engedélyem volt elsöosztá- lyú államtitkok kezelésére. Nős vagyok, két fiú apja. Negyven éves múltam. Kérdés: Kíváncsi lennék az ízlésére, Wilkinson úr. Ki a kedvenc írója? Válasz: Thomas Dixon. [„Thomas Dixon (1864-1946). Amerikai iró és ügyvéd. Reakciós regényei az amerikai polgárháborút követő ún. rekonstrukciós időszak déli négerellenes hangulatának tükörképei voltak. Regénytrilógiája... és a The Traitor (Az áruló, 1907) a hírhedt Ku Klux Klan szervezet krónikája és dicsőítése A fehérek „faji tisztaságának" megőrzését szorgalmazó trilógia a négerekkel szemben nyíltan ellenséges vagy leereszkedő állásfoglalást tükröz.“ (Irodalmi Lexikon, 2. kötet.)] Kérdés: Kedvenc zeneszerzője? Válasz: Nem vagyok klasszikus-zene rajongó. Kérdés: Birodalmi Varázsló úr. Sok baja van a Ku Klux Klánnak a hatósággal, a rendőrséggel? Válasz: Nem, nem. Egyik-másik városban ugyan a rendőrség megtiltja, hogy bizonyos dolgokat tegyünk, de egészében véve nagyon jó velük a kapcsolatunk, és ellenfeleink éppen arra szoktak panaszkodni, hogy a rendőrség, a bíróság, az esküdtszék velünk kéz a kézben cselekszik. Kérdés: Wilkinson úr, van-e a Klan- tagoknak fegyverük? Válasz: A többségnek van. Kérdés: Milyen? Pisztoly, puska, géppisztoly? Válasz: Ez is, az is. Kérdés: Milyen céllal? Válasz: Különböző célokkal. Tagjaink között akadnak vadászok, vannak céllövök, sokan önvédelmi célból tartanak fegyvert. Kérdés: A géppisztolyt is vadászatra tartják? Válasz: Nem, önvédelem céljára. Kérdés: Wilkinson úr, azt mondta, hogy sokan igyekeznek megfélemlíteni a híveit. És önök? A Klan? Sohasem próbálnak másokat megfélemlíteni? Válasz: Nem. Kérdés: Négereket sem? Válasz: Őket sem. Mi sohasem támadunk meg feketéket. Voltak ugyan egyes elszigetelt esetek, amikor Klan-tagok a saját szakállukra jártak el, de mi mindig megróttuk őket ezért. („A Ku Klux Klan hadat üzent Michael Curry nyugat-virginiai metodista lelkésznek, mert az nem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a Klan felhívását az istentiszteleten hirdessék ki. A huszonhatéves tiszteletes először egy kést talált a székén, ezzel a felirattal: meghalsz. Később egymás után több ismeretlen telefonáló azzal fenyegette, hogy megerőszakolják a feleségét. Egy hétre rá közölték vele telefonon, hogy tiz napot adnak neki a távozásra, és ha addig nem hagyja el Smithburgot, megölik. A lelkész elmenekült. Ez 1981- ben történt. A Szövetségi Nyomozóiroda azóta nem találta meg a tetteseket, mivel - mint közölték - nem sérthetik meg a Klan tagjainak állampolgári jogait azzal, hogy megfigyelés alá veszik őket.“ The New York Times.) Kérdés: Wilkinson úr, azt mondotta az imént, hogy sohase akarják megfélemlíteni az embereket. Mi hát akkor a keresztégetés? Válasz: A kereszt kivilágítása számunkra vallási szertartás. Kizárólag a saját tulajdonunkat képező területen végezzük. Azt jelképezi számunkra, hogy Krisztus megvilágította a földet és hogy a világosság elűzi a sötétséget. Kérdés: Birodalmi Varázsló úr, még egy utolsó kérdés: hol lenne a feketék helye az önök által eszményinek tartott társadalomban? Válasz: Nem szeretnék túl részletesen belemenni•• abba, hogy milyen is az az eszményi társadalom. Nagyon kiizzadt elmélet jönne ki ebből, és elvonná a figyelmet tényleges céljainkról. Ami azonban mindenképpen ésszerű lenne, az az, hogy mindenkinek - fehéreknek, feketéknek, ázsiaiaknak - legyen joga dolgozni a szabad vállalkozás társadalmi rendszerében. Mindenki a saját faji közösségében élne, a saját iskolájába járna, a saját fajtájabeli- ekkel barátkozna, üzletelne, és mindezt anélkül, hogy a kormány beleszólna. KULCSÁR ISTVÁN SZEMTŐL SZEMBE mss
