Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-18 / 42. szám
Az intenzifikáció elsődlegessége N épgazdaságunk intenzifikálásának elsődlegessége - a betsó és-külső-források dialektikai egységének jegyében - meglévő belső forrásaink mozgósítását jelenti, megerősítve külső 'gazdasági kapcsolatainkkal, elsősorban a KGST, s ezen belül is főleg a Szovjetunió óriási gazdasági potenciálja által nyújtott lehetőségek kihasználásával. Csehszlovákiának a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódása szorosan összefügg a termelés jelenlegi bő választékával, amelyet a legmagasabb műszaki-gazdasági színvonalon a termékek tökéletesítésével termelésünk képtelen elérni. A másik rendkívül nyomós ok erre az, hogy a csehszlovák népgazdaság fejlődésében feltétlenül szükséges a szelektív politika megvalósítása. Ennek következményeként megnövekedett a technika és a technológia behozatala, mind a szocialista, mind a tőkés országokból. Gépiparunk kulcsszer epe Ezért a csehszlovák népgazdaság intenzifikálásában fontos szerepet játszanak a tudományos-műszaki kapcsolatok. Itt elsősorban a külföldi tudomány és kutatás eredményeinek hazai feltételek közti alkalmazásáról, és úgyszintén az itthoni tudományos-műszaki ismeretek külföldön való eladásáról van szó. Az ilyen politika értelme abban rejlik, hogy népgazdaságunk általános intenzifikálásának megkezdett útján hozzájárul a hatékonyság és a gazdaságosság növeléséhez. A CSKPKB 15. ülésén Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy „gazdaságpolitikánk alapvető és állandó célja népgazdaságunk tervszerű, dinamikus fejlődése, amelynek támaszkodnia kell a párt népgazdaságunk intenzifikálására vonatkozó stratégiai irányvonalának jóval határozottabb és gyorsabb megvalósítására, a hatékonyság és a társadalmi munkatermelékenység növelésére, a munka minőségének javítására.“ Gépiparunknak a csehszlovák népgazdaságban betöltött rendkívüli szerepe megköveteli, hogy a csúcstechnika és a korszerű technológiák behozatalát teljes mértékben kivitellel fedezzük, s ha lehet, ezt túl is lépjük, és hogy a gépipar, amely a technika legnagyobb részét gyártja, pénzeszközöket szerezzen a népgazdaságunk további ágazatai számára szükséges technika megvásárlásához. Ebből az következik, hogy kiemelten kell olyan technikát gyártani, amelynek nálunk a legjobbak a paraméterei és legnagyobb hagyománya van. A termelés ilyen technika sorozatgyártására való orientálódása kedvező hatással van a többi népgazdasági ágazatra is, amivel kialakulnak a nemzetközi szocialista integráció további fejlesztésének feltételei és ez kedvezően hat majd a szerkezeti változásokra, az innovációs folyamatokra, a közös kutatásra, a nemzetközi szocialista kutató és termelő szervezetek létrehozására. Tartalékok az együttműködés elmélyítésében Mindenképpen nagy gond marad, hogy a nemzetközi szocialista gazdasági integrációban a mikroökonómiai kérdések megoldása alacsony színvonalon van. Éppen emiatt látunk tartalékokat, elsősorban az egyes KGST-tagálla- mok termelési-gazdasági egységeinek a tudományos-1 műszaki együttműködésbe, a gyártásszakosításba és kooperációba való elégtelen bekapcsolódásában. Ennek következtében aztán a gépipari termelés országonként széles skálájú, s előfordul, hogy két helyen is ugyanazt állítják elő stb. Arra kell például törekedni, hogy felszámoljuk a KGST-államok járműgyártásában mutatkozó párhuzamos termelést, miután az egyes szocialista országok különböző tőkés cégektől hasonló licenceket vásároltak. Például Magyarország az Ikarus autóbuszokhoz motor- gyártási licencet a Man cégtől, Lengyelország hasonló licencet a Leiland cégtől vásárolt. Saját személygépkocsigyártásuk bővítése céljából néhány szocialista ország különböző nyugati cégektől vásárolt licencet: Bulgária a Renaulttól és a Fiattól, Románia a Renaulttól, Lengyel- ország és a Szovjetunió pedig szintén a Fiattól. Ez a sokoldalúság akadályozza például az egyes KGST- tagállamokban a személygépkocsik optimális sorozatgyártásának megalapozását. Ezen túl jelentős tartalékok vannak a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának tökéletesítésében. Itt elsősorban a kevésbé tökéletes standardizációról, az összehangolatlan árpolitikáról és főként a fejlett tőkés országokkal szembeni közös politika elégtelen összehangolásáról van szó. A felsorolt gondok jelentős lépéshátránynak számítanak a KGST-tagállamok nyújtotta előnyök hatékony kihasználásában. Valamennyi gondunkat kiélezi gazdaságunk aránylag gyenge alkalmazkodóképessége a kapitalista piac változásaira. Lassan reagálunk a világpiac változó szükségleteire. Ennek legtöbbször aztán az a következménye, hogy termékeink alig versenyképesek, és ez apasztja a licenced szabadalmak és know-hov-ok vásárlásához szükséges devizaeszközök szintjét. Csak lassan emelkednek termékeink műszaki-gazdasági paraméterei, nem biztosítunk az eladott termékeknek elfogadható szervizt és így tovább. Ha ehhez hozzáadjuk a fejlett tőkés államok megkülönböztetési politikáját és a kamatláb állandó emelkedését, láthatjuk, hogy olyan korlátok vannak előttünk, amelyeket csupán a KGST-n belüli együttműködéssel lehet leküzdeni. Továbblépni a KGST-n belül Elsősorban azzal az előnnyel kellene élnünk, hogy a KGST gazdasági potenciáljára támaszkodhatunk. Ebben az esetben össze kell fogni a szocialista országok azon igyekezetét, amely a gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítésében a hatékony termelés elérésére irányul, mert csak így lehet érezhetően növelni a műszaki-gazdasági paramétereket, a minőséget és a szocialista technika versenyképességét a világpiacokon. A KGST-tagállamok tudományos-műszaki kapcsolatainak összehangolása céljából feltétlenül szükséges a közös tudományos-műszaki csoportok létrehozása, rugalmas információs szolgálatot kell biztosítani a kutatásról, a tőkés országokból származó technika és technológia eladásáról és vásárlásáról stb. Csupán a szocialista országok közös igyekezetével lehet felvenni a harcot a tőkés világ növekvő protekcionizmusával szemben és megelőzni a-kölcsönös konkurenciát a velük fenntartott kapcsolatokban. Ezért is feltétlenül szükséges az együttműködés magasabb formáinak határozottabb érvényesítése. Ilyenek a közös alkotócsoportok, a közös konstruktőr- és tervező szervezetek, a tudományos-műszaki kapcsolatok összehangolt prognosztizálása és tervezése, a tudomány- kutatás-termelés-felhasználás ciklusa lerövidítésének egységesített módszerei, a nemzetközi szocialista gazdasági integráció mechanizmusa tökéletesítésének általánosan érvényes módszerei és mások. Ugyancsak tartalékok mutatkoznak termelési vállalataink és a külkereskedelmi szféra közvetlen kapcsolatában, a külkereskedelmi vállalatokkal folytatott jobb együttműködésben és így tovább. Ezzel összefüggésben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Time folyóiratnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a tökéletes technológiához mindenki szeretne hozzájutni. Ezért feltétlenül szükséges a tudományos-műszaki haladás befolyásának növelése, mert ez a szocialista országok gazdaságának döntő intenzifikációs tényezője. Számunkra ez különösen fontos, mert népgazdaságunk a korlátozott nyersanyag- és energiaforrások feltételei között fejlődik. A nyersanyagárak állandó emelkedése a nyersanyagok és a késztermékek közti árarányokat a nyersanyagok javára változtatta. Amíg a nyersanyagok a korábbiak hétszeresére, a késztermékekéi mindössze a háromszorosára nőttek. Számunkra, késztermék-exportőrök számára ez annyit jelent, hogy a szükséges nyersanyagmennyiség beszerzéséhez feldolgozóiparunk késztermékeiből jelenleg kétszer annyit kell kivinnünk külföldre, mint korábban. Ha tehát meg akarunk birkózni ezzel a feladattal, elsősorban a tudományos-műszaki haladás és az innováció folyamatát kell felgyorsítanunk. Ebben a legelőnyösebb út számunkra a KGST-tagállamokkal fenntartott gyártásszakosítási és kooperációs kapcsolatok tökéletesítésében és elmélyítésében, valamint a minőségi szerkezeti változásokban mutatkozik. A szerkezeti változások pedig szorosan összefonódnak a szakosítással és a kooperációval, ami a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésbe való további hatékony bekapcsolódás feltétele. A Csehszlovákia és a Szovjetunió között 2000-ig érvényes hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési program aláírása és a 8. ötéves tervidőszak feladatainak előkészítése fontos feltétele annak, hogy a csehszlovák népgazdaság tovább haladhasson az inten- zifikálás megkezdett útján és tovább tökéletesíthesse gyártásszakosítását és kooperációját, összhangban a KGST többi tagállamával, elsősorban a Szovjetunióval, ííyen úton sikeresebben birkózhatunk meg az egyre rosz- szabb külgazdasági hatásokkal es egyben tokozhatjuk az egyes KGST-államok népgazdaságának hatékonyságát ls JÁN BLlSÁK kandidátus Újdonság a bratislavai Már üzemel a hidraulikus kolosszus. Vereknyén (Bratislava- Vrakuha) a bratislavai Vizműépító Vállalat végsellyei (Sala) üzeme a csatornahálózat kiépítéséhez használja Követen példa Mélyépítészeti Kutatóintézetből A tudományos-műszaki fejlesztés igényesebb feladatai közé tartozik a kutatás- fejlesztés-termelés-felhasználás folyamatának lerövidítése. Annak ellenére, hogy ezekkel a problémákkal rendszeresen foglalkoznak legmagasabb párt- és állami szerveink, nem mindig és nem mindenhol érünk el sikereket. Az eredményes intézeték közé tartozik a bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet, amelyben az utóbbi évek során, de a korábbi ötéves, tervidőszakban is, több kiváló eredmény született, majd nyert gyakorlati megvalósítást. Közéjük tartozik a legfrissebb - újdonság - a hidraulikus kúszópajzs, amely már az Invex ’84-en, a műszaki újdonságok és találmányok kiállításán a-világ kiváló gépeinek konkurenciájában aranyérmet kapott, s ugyancsak a legmagasabb elismerésben részesült - kristályvázát érdemelt ki - a CONE- CO ’85 nemzetközi építőanyag-kiállításon. A hidraulikus kúszópajzs olyan berendezés, amely jelentősen beavatkozik a csatornaárkok, s egyáltalán a mélyaknák mélyítésének technológiájába. Csökkenti a zajártalmat és a rezgéshullámokat, amelyek a klasszikus építési mód kellemetlen velejárói, s növeli a munka- biztonságot és jelentős fém- és energia- megtakaritást eredményez. Figyelemre méltó viszont az az idő is, amely a gondolat megszületésétől a gyakorlati megvalósításig telt el - két és fél év. Ami teljesen új gépi berendezés esetében a KGST-országok viszonylatában páratlan és igazán példamutató kezdeményezés. Persze, ez nem a véletlen műve, hanem a kutatás és a termelés, illetve a majdani felhasználó rendhagyó, még a megoldáskeresés idején kibontakozott együttműködések eredménye. Ez a példás kezdeményezés egyben bemutatja azt is, miként lehet az érintett szervezetek együttműködésével igényes társadalmi gondokat megoldani. A bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet tapasztalatai azt igazolják, hogy az együttműködés kibontakoztatása már a kutatási feladat meghatározásánál a legbiztosabb űt ahhoz, hogy a kutatási megoldások a gyakorlatban is megvalósulhassanak és ne-feküdjenek kihasználatlanul a fiókokban. Mit jelent egy ilyen gép az építők számára? Elsősorban segítőtárs, s megszabadítja az embert a nehéz és fárasztó munkától. Mind ez idáig ugyanis az árokmélyítés közben a földbeomlást hosszú fémlemezekkel, úgynevezett larsenfalak- kal akadályozták meg. Erre nagy mennyiségű fémet használtak fel, mert az ilyen lemezeket mindössze kétszer lehet alkalmazni és másodszori használatuk után végérvényesen a földben maradnak. Elképzelhetjük tehát, hogy hány tonna, vagy akár száz tonna acél veszik kárba így végleg a földben. Ráadásul az eljárás alkalmazása közben aránytalanul nagy a zajártalom és a rezgéshullámok terjedése, ami károkat okozhat a környező épületeken. Fontos az is, hogy a hidraulikus kúszópajzs növeli a munkabiztonságot, ami jelenleg nagyon is időszerű éppen ezen a munkaterületen. Az emberek akár 9 méteres mélységben is dolgozhatnak, és nem kell attól tartaniuk, hogy rájuk zúdul a földréteg, mert a pajzs fémből készült tartószerkezete megbízhatóan visszaszorítja azt. Az árokban minden munkát - a csatorna lerakását, a betonozást stb. - elvégezhetnek, amíg a pajzs tartószerkezete a földben van. S ha ezt kiemelik, és a gép nyolc méterrel tovább kúszik, a betoncsatornaárok rögtön betakarható. És a gép a következő szakaszon dolgozik tovább, ameddig az teljesen el nem készül. Tehát eme újszerű kúszómódszer alkalmazásakor nincsenek az utcák sokáig felbontva, ami mind ökológiai, mind társadalmi előnyökkel jár.’ E példa is bizonyítja, hogy a bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet dolgozóinak az a célja, hogy mindegyik megoldásuk minél hamarabb megvalósuljon a gyakorlatban és társadalmi hasznot hozzon. Stefan nemőek A kilenc méter magas és hat méter hosszú „acélfalak“ majdnem félig már a földbe kerültek. Még néhány óra és a hatméteres szakaszon elkezdődhet a vezeték lerakása (A szerző felvételei)
