Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-04 / 40. szám
KAMONCZA MÁRTA A medve és az ember A medve nagyon büszke volt az erejére. Tudta, hogy az erdőben nem akad senki, aki megbirkózna vele. Egy szép napon az állatok összeültek egy tisztáson és az emberről beszélgettek.- Bármilyen rafinált is vagyok - kezdte *a róka -, az ember eszén nem tudok túljárni. A múltkor meg akartam látogatni egy baromfiudvart. Óvatosan, csendesen mentem, az ember mégis észrevett. Volt annyi esze, hogy nem ó kergetett, hanem két hatalmas kutyát küldött utánam. Azok meg annyira megtépáztak, hogy még most is érzem a foguk helyét.- Én jóval erősebb vagyok az embernél - szólt közbe a farkas. - Mégis, ha emberszagot érzek, inkább visszafordulok.- Bizony, az ember nagyon furfangos lény - mondta a nyúl. - Ha összetalálkozom vele, nyakamba veszem a lábam és uzsgyi. Pedig nekem nem kellene félnem, hiszen ha futásnak eredek, még az ember sem tud utolérni - tette hozzá büszkén.- De utánad tud lőni - károgott közbe a varjú.- Én bizony megbirkózom vele! - döntött a medve. Hiába próbálták lebeszélni az állatok, kitartott az elhatározása mellett és elindult megkeresni az embert.- Hová, hová medve koma? - kérdezte a ló.- Megyek az ember után!- Nocsak, és mit akarsz te az emberrel? - érdeklődött tovább a ló.- Megbirkózni vele - felelte a medve.-Fölöslegesen fárasztod magad - legyintett a ló. - Látod, én jóval erősebb vagyok az embernél, mégis igába köt. Húzom neki az ekét, a nehéz kocsit. Bizony, az ember nagyon rafinált, eszes lény, nincs az az állat, amelyik meg tudna birkózni vele.- Én pedig megmutatom, hogy van - mondta a medve és sietett tovább, hogy még sötétedés előtt megtalálja az embert. Már atkonyodott, amikor a falu határához ért. Az út mentén egy tehén legelészed.- Erőt, egészséget medve koma - köszöntötte már mesz- sziről. - Mi járatban vagy mifelénk?- Az emberrel akarok megbirkózni - felelte határozott hangon a medve.- Azt ne csináld, medve koma! Az ember egyszerűen legyőzhetetlen. Látod, én is erősebb vagyok nála, mégis őt szolgálom.- Majd én megmutatom, hogy le lehet győzni! - kiáltotta dühösen a medve. Az út másik oldalán ember közeledett.- Meg akarok birkózni veled- állt elé a medve.- Na várj csak, előbb gondolkodom - mondta lassan az ember. - Tudod medve koma, nálunk, embereknél a birkózásban bizonyos szabályok is vannak. Ha az ellenfél nagyon erős, akkor pár nap kell a felkészüléshez, de ahogy téged elnézlek, nekem pár óra is elég lesz. Addig itt hagylak, de nehogy elszökj!- Ugyan, dehogy - nevetett a medve. - Hisz egész nap téged kerestelek és most, hogy megvagy, csak nem futok el. Nemsokára visszatért az ember egy darab madzaggal.- Tudod, medve koma- szólt a medvéhez - mi, emberek elég bizalmatlanok vagyunk egymáshoz. Nekem nem elég, hogy megígéred, vársz rám, szerelnék biztosabb lenni a dolgomban. Éppen ezért úgy gondoltam, az lesz a legjobb, ha idekötlek ehhez a fához, igy biztos, hogy nem futsz el.- Hát ha nagyon akarod, legyen - egyezett bele a medve. Az ember jó erősen a fa törzséhez kötözte a medvét. Aztán elment az erdőbe, vágott egy jó vastag botot és azzal ment vissza a medvéhez. Ütötte, verte ahol csak érte. Szegény medve könyörgött, siránkozott az embernek, hogy engedje szabadon. Megígérte, hogy soha többé nem akar megbirkózni az emberrel. Hiába volt minden, az ember csak ütötte, verte, amíg meg nem unta. Utána nyugodtan hazament. A medve pedig egész éjjel a madzagon rágta, feszítette, amíg az nagy sokára engedett. Végre szabadon - lélegzett fel a medve, majd szomorúan, fájó tagjait lassan vonszolva elbandukolt az erdő felé. Őszintén megfogadta, ha legközelebb találkozik az emberrel, mindenképpen kitér előle. DÉNES GYÖRGY Három kukkó Nádas szélén roggyant kuckó, benne lakik három kukkó. Egyik halász, másik vadász, legvidámabb a madarász. ' Alkonyaiig énekelnek, pittymallatkor útra kelnek. Mendegéinek, ballagdálnak, térdig gyöngyharmatban járnak. A halász vén ladikba száll, varsájában csíkot talál. Hálóját a vízbe veti, gondját-baját elfeledi. A vadász egy fához lapul, lesi, mikor ugrik a nyúl. Ha a vad az ösvényt járja, nagyot durran a puskája. A madarász ugron-berken túljut, mire madarat lel. Ni csak! Épp most veszi észre, két szép cinke ment a lépre. Akad zsákmány itt is, ott is, volt már rosszabb, volt már jobb is. Megtelik iszák, kalitka, azonfelül a tarisznya. Három kukkó harangszóra visszaballag a kuckóba. Tréfálkozva sütnek-fóznek, jó illata van a gőznek. Esznek-isznak, így mulatnak, meggyfapipát szortyogtatnak. Szöveg nélkül Történetek tudósokról Mengyelejev, aki felfedezte a természet- tudományok egyik alaptörvényét, a kémiai elemek periódusos rendszerét, szabad idejében szívesen foglalkozott könyvkötéssel és böröndkészitéssel. Egyszer, amikor anyagot vásárolt bőröndkészítéshez, egy vevő azt kérdezte az elárusítótól:- Nem tudja, ki ez az ember?- Hogyne tudnám - felelte az. - Közismert, ő: Mengyelejev mester, a híres bőröndkészítő! xxx Philippe Ricord (1800-1889) ismert párizsi orvost egy, fösvénységéről hires ismerőse az utcán megszólította, és betegségéről panaszkodott, gondolván, hogy igy ingyenesen jut orvosi tanácshoz. Ricord átlátott a szitán, és igy szólt a fösvényhez:- Hol érzi legjobban a fájdalmat?- A gyomromban.- No, majd megvizsgálom. Hunyja be a szemét, de ki ne nyissa, mig nem szólok, hogy lehet. A fösvény teljesítette az orvos kívánságát.- Mutassa a nyelvét. A páciens kinyújtotta a nyelvét.- No, most már nyugodtan viselje magát, hogy baját kivizsgálhassam. Negyedóra múlva, midőn a fösvény kinyitotta a szemét, nagy néptömeg közepén találta magát. Az emberek ámulva nézték a különösen viselkedő embert. Ricord már messze járt. Gondolkodom, tehát.. FÜLLENTÓS A BÁLNA?- Én vagyok a világ legnagyobb hala! Ha igyekszem, felnőtt koromra harminc méter hosszúra is megnövök. S miért ne igyekeznék?! Igazat mondott a bálna vagy füllentett? A földkéreg egyik leggyakoribb eleme a szilícium. Különböző szilikátok formájában fordul elő, de az egyik közismert anyagnak, a homoknak is fontos alkotórésze, hiszen ez vegyileg tulajdonképpen szili- cium-dioxid (S02). Ezavegyü- let a legtöbb savnak ellenáll, csupán a hidrogén-fluoriddal (HF) lép reakcióba. Az erős lúgok (mint pl. a nátrium-hidro- xid) magasabb hőmérsékleten szintén feloldják, ilyenkor nátri- um-metaszilikát keletkezik az alábbi egyenlet szerint: Si02+2Na0H = Na2Si03+H20. A nátrium-metaszilikát (Na2Si03) vizes oldata sűrű, szirupszerű folyadék és vízüveg néven kerül forgalomba. Erősen lúgos kénhatású, maró anyag, ezért tisztítószerként is használják a háztartásokban, de leggyakrabban mégis porcelánt és üveget ragasztanak vele. Első kísérletünkben mi is porcelánragasztót fogunk készíteni. Egy mustárospohárba öntsünk néhány ml vízüveg- oldatot, majd szórjunk bele 4-5 kávéskanálnyi porrá tört fehérkrétát és jól keverjük össze. A sűrű pép fokozatosan (kb. 15-20 perc alatt) kemény anyaggá szilárdul. Ennek a ragasztónak sajnos az a hátránya, hogy meleg hatására meglágyul, ezért a ragasztott porcelántárgyat nem szabad forró vízben mosni. A vizüveg kiváló impregnálószer is, ami annyit jelent, hogy tűzmentessé teszi a gyúlékony anyagokat (pl. a fát, a papirt vagy a szövetet). Néhány ml vizüveghez öntsünk kétszer annyi vizet. Ebbe az oldatba helyezzünk kb, negyed órára egy hurkapálcát, majd vegyük ki és szárítsuk meg. Ha a pálcát lángba tartjuk, akkor nem fog égni, csak izzani. A vízüvegböl már gyenge savak hatására is kocsonyás anyag válik ki, amely lényegében meta-kovasav (H2Si03). A szén-dioxid (C02) is gyenge savnak tekinthető, ez a magyarázata annak, hogy a levegővel érintkező vizüveg egy idő után megzavarosodik, mert a levegőben található széndioxidot az oldat elnyeli. Ha a vizüveghez ecetet öntünk, azonnal kocsonyás csapadék válik ki. Ez a kocsonyás anyag érdekes tulajdonságokkal rendelkezik, többek között különböző gázokat képes megkötni, de ha jól kiszárították, akkor a vízgőzt is magába szívja. Utolsó kísérletünkben kristálynövényeket fogunk „termeszteni“. Öntsünk egy bizonyos mennyiségű vizüveghez ugyanannyi vizet, majd dobjunk ebbe az oldatba néhány nagyobb réz-szulfát (CuS04) kristályt. Rövid idő múlva ágacskák nőnek a kristályokon. Más vegyületeket (pl. ko- balt-kloridot - CoCI2, nikkelszulfátot - NiS04, vas-kloridot - FeCI3 stb.) is használhatunk, de ezek nehezen szerezhetők be. Az ágacskák addig képződnek, amíg a réz-szulfát át nem alakul réz-metaszilikáttá: CuS04 + Na2Si03 — CuSi03 + Na2S04 A kristálynövények képződése egy bonyolult fizikokémiai folyamat, az ozmózis eredménye. Az ozmózis fontos szere1 pet játszik az élőlények anyagcseréjében, különböző szerveinek működésében. LACZA TIHAMÉR LOVAGIAS ÜGY A fent látható, bácsi korú lovag két azonos mintájú pajzzsal szeretné meglepni daliás fiát. A pajzsminták között talált is két egyformát, de nem egymás mellett. Hanem hol? MEGFEJTÉS A szeptember 20-i számunkban közölt feladatok megfejtése: dal; állatét (orrszarvú); 49. Nyertesek: Németh Irén, Léva (Levice); ifj. Csatlós Sándor, Dernő (Drnava); Száraz Mónika, Nagykér (Milanovce); Mogrovics László és Szabolcs, Csallóközcsütörtök (Stvrtok na Ostrove); Fülöp Henrich, Érsekújvár (Nővé Zámky). ÚJ! 18 n ■■ m ■■ ■ I BM ■ 1985. X. 4. * fc&i&vc&tete ti /eanykMőtfi KRISTÁLYNÖVÉNYEK
