Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-27 / 39. szám
Eredmények és újabb munkaformák Pardubicében a napokban fejezik be a Pardubi- cei Magasépítő Vállalat 3-as számú üzemének dolgozói a Labe szálloda építését. A tizenhárom szintes, négyszázhúsz ágyas szálloda legfelső szintjén kongresszusi terem lesz, amelyben különféle kulturális-, sport- és tudományos jellegű találkozókra kerül majd sor. Miroslav Vodéra felvétele Szívügyük a város fejlesztése Hurbanovo dolgozói és ifjúsága hatvan kollektív és ki- lencszázkilencven egyéni- négymillió korona értékű- szocialista kötelezettségvállalást tettek hazánk felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére. A városi pártbizottság értékelte a felajánlások első félévi teljesítését és megállapította, hogy valamennyien szívügyüknek tekintették a város további szépítését és építését. A Z- akció nem beruházásos részében 129 700 órát dolgoztak társadalmi munkában, melynek értéke kétmillió százhúszezer korona. Többek között lefektették a földgáz-vezetéket a Zöldállás (Zeleny Háj) városrészben. Jól haladt a munka a bölcsőde és az óvoda építésén és sok-sok lakásban örülhetnek az ivóvíz bevezetésének is. A lakosság és az ifjúság a parkok és a zöldövezetek létesítése, fásítása, gondozása során közel másfél millió korona értéket hozott létre. A közös összefogással elvégzett munka és az elkészített létesítmények értéke meghaladja a 3,6 millió koronát, s ez az évi vállalások 79,2 százalékos teljesítésének felel meg. Kolozsi Ernő SEGÍTETTEK A Jubileumi kiállítás Hazánkban a legtöbb zöldségfélét és gyümölcsöt a Komáromi (Komárno) járásban termesztik. A mezőgazdasági üzemek és a kertbarátok évente mintegy hatvanezer tonna zöldséget és nyolc és fél ezer tonna gyümölcsöt termesztenek és értékesítenek. A járás mezőgazdasági termelésének irányítói úgy tervezik, hogy - a termények minőségének további javítása mellett - a nyolcadik ötéves tervidőszakban is tartják majd az elért termelési szintet. A naszvadi (Nesvady) szövetkezetben folyamatban van a karfioltermesztési program megvalósítása, s a tervek szerint ugyancsak a Komáromi járásban termesztik majd a majoránnát, hogy az egész ország ez irányú szükségletét kielégítsék. Mivel mind nagyobb gondot okoz a termesztőknek a gyengébb minőségű zöldség és gyümölcs hasznosítása, egy ötezer tonna kapacitású konzervgyár építését kezdik meg jövőre Hurbanovóban. Itt egyebek között évi ötszáz tonna ízesítő anyagot is előállítanak majd a hazai húsipar számára. A karvai (Kravany nad Dunajom) szakosított gyümölcstermesztő állami gazdaságban 1989-ig hétszáz hektárra növelik a gyümölcsösök területét. A következő időszakban ugyancsak jobban hasznosítják majd a mezőgazdasági termelésben a termálvízforrásokat is. A zöldség- és gyümölcstermesztésben a nagyüzemeken kívül számottevő feladatokat teljesítenek a járásban tevékenykedő kertbarátok. A Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége járási szervezete megalakulásának 25. évfordulója jegyében nyílt meg a komáromi sportcsarnokban a jubileumi zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítás, amely méltó módon szemléltette az ötvenkét alapszervezetbe tömörült több mint tizenkétezer kertbarát áldozatos munkájának eredményeit. Kép és szöveg: K. Németh István Öt ven éve A Stará Turá-i Chirana konszernvállalat fennállásának 50. évfordulóját ünnepli az idén. A vállalat egészségügyi műszereket, berendezéseket gyárt, de ezenkívül különféle mérőműszerek - például gázórák, nyomásmérők stb. - gyártásával is foglalkozik. Csaknem ötezer dolgozójával és évi hétszázmillió korona értékű termelésével a Trencini járás legnagyobb vállalata. Dolgozói már a negyvenes, ötvenes évek fordulója óta bekapcsolódnak a brigádmozgalmakba. Jelenleg a különféle szocialista munkaversenyekben a dolgozók 80 százaléka vesz részt. A Stará Turá-i konszernvállalat kezdeményezője a gyógyászati berendezéseket gyártó KGST- tagországok együttműködése fejlesztésének. Szép eredményeket ért el a Szovjetunióval, az NDK- val, Magyarországgal és Lengyel- országgal fenntartott kapcsolatai terén. Persze a Chirana egyes műszerek kifejlesztése és kipróbálása során több hazai vállalattal és tudományos intézettel működik együtt. A vállalat a termelés mintegy 40 százalékát külföldre exportálja, ennek több mint a kétharmadát termelnek a szocialista országokba, további 20 százalékát a Szovjetunióba és egyötödét a tőkés országokba, legtöbbet az NSZK-ba, Ausztriába, Törökországba stb. Az idén a viág negyvenegy országába jutnak el a Chirana termékei. A vezetőség nagy figyelmet szentel a dolgozókról való gondoskodásnak. A városi nemzeti bizottsággal együtt oldja meg a dolgozók lakásgondjait. Az elmúlt időszakban több mint nyolcszáz lakást adtak át, s a vállalat fiataljainak ötszázötven férőhelyes munkásszálló áll a rendelkezésére. A vállalati óvoda és bölcsőde teljes mértékben kielégíti a Chirana dolgozóinak igényeit. Az üdülést elsősorban a Csúzon (Dubnik) lévő vállalati üdülőközpont biztosítja. A kulturális akciókat a szak- szervezeti klubban rendezik meg. A sportolni kívánók a sportpályákat, a szaunával együtt működő tornatermet és a Verká Javorinán levő siközpontot vehetik igénybe. A vállalat jubileuma alkalmából különféle kulturális és sportrendezvényekre, valamint más jellegű összejövetelekre, vállalati gyűlésekre kerül sor, ezeken a legjobb dolgozóknak elismerő okleveleket, kitüntetéseket adnak át. Mató Pál Szorgalommal a tervteljesítésért Munkájukkal a nyersanyagokon 1 842 595 koronát, tüzelőanyagon és a villamos energián 530 210 koronát takarítottak meg. Az ifjúsági munkakollektívák tagjai 134 újítási javaslatot nyújtottak be, melyekből már 84-et bevezettek a termelésbe, s azok több százezer korona társadalmi hasznot hoztak. A tömegszervezetek tagjai a mezőgazdasági munkákból is kivették részüket. A nehezen hozzáférhető területeken a fű kaszálásánál, valamint a zöldség és gyümölcs betakarításánál csaknem ötvenezer órát dolgoztak. A másodlagos nyersanyagok gyűjtésébe minden alapszervezet bekapcsolódott. Eddig kilencszáz tonna ócskavasat, valamint háromszáznegyven tonna papirt, textilt és üveget értékesítettek. A gyógyszeriparnak három tonna gyógynövényt adtak el. A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére a tömegszervezetek tagjai további kötelezettségvállalásokat tettek, mert még nagyobb részt akarnak vállalni a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítéséből. A Honvédelmi Szövetség tagjai többek között vállalták, hogy a Nemzeti Front választási programja teljesítése során ledolgoznak további hétszáz órát, a mezőgazdaságban százötven órát és összegyűjtenek hétszáz kilogramm másodlagos nyersanyagot. Oláh Gyula Hazánk felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére a Nemzeti Front tömegszervezeteinek városi és falusi összejövetelein a Galántai (Galanta) járás lakossága 820 kollektív és 33 280 egyéni szocialista kötelezettségvállalást tett. Ezek elsősorban a választási program teljesítésére irányulnak. A járás lakossága, dolgozói és ifjúsága 257 176 órát dolgozott társadalmi munkában. Húszezer díszfát, illetve gyümölcsfát és díszcserjét ültettek ki. Az egyes tömegszervezetek létesítményei építésén, továbbá a tűzoltószertárak és a halastavak karbantartásán a tagok 54 240 órát dolgoztak. Nagyon szorgalmasak voltak a fiatalok és a komplex racionali- zációs brigádok a mezőgazdasági és ipari üzemekben egyaránt. RÁSZORULÓKNAK Vajon hány ember ereibe került már Nógel Józsefnek, a Jánsky- emlékérem aranyfokozatával kitüntetett véradónak a vére? Nehéz volna megmondani. 1958 óta negyvenháromszor nyújtotta karját „tű alá“. Büszke is rá egész Gelle (Holice), hogy „aranyérmese“ van a falunak. Cséfalvay Tivadar, a földműves-szövetkezet pártbizottságának az elnöke elismerő szavakkal ecsetelte az egykori állatgondozó szorgalmát, a munkához való becsületes hozzáállását, megbízhatóságát. Aktivitására jellemző, hogy még ma is - bár már több éve nyugdíjas- tagja az efsz revíziós és ellenőrző bizottságának. Munkáját mindenkor felelősségtudattal végezte és végzi. Lelkesen toboroz véradókat, s a fiatalokat mindig a kifogástalan munka végzésére oktatja. Nógel Józsefet és feleségét a kényszer vitte rá, hogy véradókká váljanak. Apja szegény napszámos volt. Négy apró gyerekkel maradt özvegy. így József fia 12 éves korában lett szolgalegény, éppúgy mint annyi más szegény gyerek abban az időben. Tehát sem a házasságba, sem a faluban 1952-ben megalakított szövetkezetbe vagyont nem vihetett. Jóformán üres zsebbel kezdtek családi házat építeni. Megtudták, fél liter vérért ezer koronát kaphatnak. Szükség volt a pénzre. Elmentek. Kétezer koronával tértek haza. A feleség ötször-hatszor adott vért pénzért. A szövetkezetben - a házépítésnél is - nehéz fizikai munkát végző férj azonban a második véradás után csak nehézségekkel küszködve dolgozhatott, ezért tíz évig nem látogatta meg a transzfúziós állomást. A ház felépült, felnevelték négy lányukat, a szövetkezetben egyre jobban ment a termelés, jobban jövedelmezett a mezőgazdaság, s a tagság anyagiakban is gyarapodott. Az egykori szolgalegénynek nem volt többé szpksége rá, hogy pénzért adja vérét a rászorulóknak. De miután 1968-ban felkereste őt Szabó Jánosné, körzeti egészségügyi nővér, hogy lépjen a véradók sorába, szívesen ment. Évente többször, összesen negyvenegyszer - most már ingyen- adott vért. -yb- I Hajdú András felvétele A Marcelházi (Marcelová) Hnb polgári ügyek testületé Keszegh Béla vezetésével egyre jobb eredményeket ér el a szocialista hagyományok meghonosítása és a polgári szertartások népszerűsítése terén. Figyelembe veszik a lakosság igényeit. A fiatalok is bekapcsolódnak a testület munkájába. Takács Ernő hnb-elnök elmondta, hogy rendezvényeik szervezésében kellő tapintattal járnak el. Tekintettel vannak a régi szokásokra, és az elavult nézetek felszámolását nem ösztönösen, nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem átgondolt, kipróbált módszerekkel végzik. Ügyelnek a testület tevékenységének egyenletes javítására, a tagok kiválasztására és nevelésére, módszertani segítséget nyújtva az egyes rendezvények megszervezéséhez. Czibor Ilona anyakönyvvezető kezdeményezésére néhány új munkaformát is bevezettek. Köszöntik a bevonuló katonák szüleit és hazánk felszabadítása 40. évfordulója tiszteletére műsoros esten emlékeztek meg az elesett hősökről. Újkeletű a tanulmányaikat befejező frissdiplomások ünnepélyes köszöntése is. A testület szervezi a névadó ünnepségeket, az ezüst- és aranylakodalmukat ünneplők köszöntését, a nyugdíjastalálkozókat, a bevonuló katonák búcsúztatását stb. Temetéskor Sándor Gábor vagy Bóna Nándor mond búcsúbeszédet. Hatékony politikai szervező és meggyőző munka eredményeképpen dinamikusan növekszik a polgári szertartások száma. A jövőben tovább tökéletesítik rendezvényeik szervezését, propagálását. Ebben jelentős szerepet vállalt Láncz József és Bakulár Sándor, akik már eddig is szép eredményeket értek el az ateista nevelés terén és a szocialista hagyományok kialakításában. Tovább építik jó kapcsolataikat a pionírokkal és a SZISZ-szerve- zettel. Szakelőadásokat is terveztek. Tevékenységük sikerét részben biztosítja a szövetkezet hatékony anyagi és erkölcsi támogatása. A felvételen az ezüstlakodalmukat ünneplő párok. Krascsenics Géza Tárnok Ferenc felvétele ÚJ sz 1985. IX
