Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-20 / 38. szám

Újító földművesek TANULSÁGOK AZ AGROKOMPLEX KIÁLLÍTÁSON LÁTOTTAK NYOMÁN Társadalmunk minden dolgozójától el­várja, hogy aktívan vegye ki részét a munkafeladatok teljesítéséből. Nem­csak azzal, hogy kifogástalanul és jól dolgozik, hanem úgy is, hogy alkotó mó­don részt vállal a munkahelyi problémák megoldásából. Az egyéni és kollektív kezdeményezésnek számtalan formája van, amelyek sorából mindenekelőtt az újító és feltaláló tevékenységet kell ki­emelni. A műszaki haladás hatékony eszköze Az, aki munka közben azon is töri a fejét, hogy a feladatot miként lehetne egyszerűbben és olcsóbban teljesíteni, milyen lehetőség kínálkozik a hatékony­ság fokozására, egyben a műszaki hala­dást is szolgálja. Az Agrokomplex kiállí­tás részlegeit járva megelégedéssel nyugtázhattuk, hogy a földművelők köré­ben is sokan vannak, akik nemcsak gépi­esen dolgoznak, hanem igyekeznek munkájukat újszerű megoldásokkal könnyíteni és ésszerűsíteni. Hogy nem eredménytelenül, azt az SZSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­ma újításokkal és találmányokkal foglal­kozó irodájának kiállítási részlege is iga­zolta. Az iroda az előző hagyományai­nak megfelelően az idén is új megoldáso kát és eljárásokat mutatott be, olyanokat, amelyek a mezőgazdaságban széles körben alkalmazhatók. Harmincegy me­zőgazdasági üzem dolgozóinak össze­sen negyvenhárom olyan újítását láthat­tuk, amelyeket az előző kiállítást követő­en nyújtottak be. Az újszerű, gazdaságos és előnyös eljárások a mezőgazdasági termelés valamennyi területét felölelték, és sokoldalúságuk mellett magas színvo­nalú műszaki megoldásukkal is kiváltot­ták az érdeklődést. Az újítók ötleteikkel és javaslataikkal a növénytermesztés­ben, az állattenyésztésben, a gépjavítás­ban és a mezőgazdasági teherszállítás­ban is megjelölték számos probléma megoldásának a módját, illetve pótolták azt, amivel a gépipari termelés egyelőre adósa a mezőgazdaságnak. Néhány a gazdag választékból' Valamennyi bemutatott találmányt és újítást felesleges lenne felsorolni, hiszen a gazdag ötletbörzét sokan végignézték, és a náluk is eredményesen alkalmazha­tó újszerűségekről tudomást szereztek, illetve ezekről a későbbiekben is tájéko­zódhatnak, hiszen az iroda nyitrai (Nitra) központja a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók feltaláló és újító tevékenységét nemcsak irányítja és szervezi, hanem az arra érdemleges ta­lálmányokat és újításokat terjeszti is. A részleg dominánsa kétségkívül a ve­tőmagvak lézeres kezelésére szolgáló berendezés volt, amit a Sládkovicovói Magtermesztő Állami Gazdaságban az idén már ki is próbáltak. Az öt tavaszi árpafajta a kísérleti parcellákon átlago­san 3,3-5,4 százalékkal adott nagyobb termést a lézerrel nem kezelt vetőmag­nál. Nem kevésbé keltették fel az érdek­lődést a mezőgazdasági jellegű szállítá­sok gyorsítását és gazdaságosabbá téte­lét bemutató újszerűségek és lehetősé­gek. Törvényszerűen, hiszen a terület- egységre jutó termés és a termelési folyamatok szállítási igényének növeke­désével a szállított mennyiség egyre na­gyobb, és ezt csak korszerű módon lehet gazdaságosan megoldani. A járható út a konténeres forma, amivel, mint azt a látottak is bizonyították, a mezőgazda­sági újítók is foglalkoznak. Külön elismerést érdemlő tény, hogy az újítók és feltalálók figyelmét a nagy szakértelmet és mérnöki pontosságot igénylő területek sem kerülik el. Ezt azok a berendezések is bizonyítot­ták, amelyeket a Cejkovi Efsz-ben fej­lesztettek ki az agrolaboratóriumok mun­kájának hatékonyabbá tételére. Azok a berendezések, amelyek a tej minőségi vizsgálatában és az eredmények gyakor­lati alkalmazásában jelentenek előbbre lépést, népgazdasági szempontból is ki­emelt feladatot teljesítenek. Széles körű alkalmazásra tarthat számot az a beren­dezés is, amellyel a növényi és állati eredetű termékekben lehet kimutatni az egyes nyomelemeket, illetve alig negyed­óra alatt és közvetlenül a telepen meg­Az Agrokomplex ’85 országos mezőgazdasági kiállítás legfia­talabb látogatóinak főleg a Mar­tini Nehézgépipari Művekben gyártott MT8-046-OS hegyvidéki eszközhordozó gép tetszett, amely széles nyomtávú és ket­tőzött kerekeivel lehetővé teszi a takarmánybetakarítás gépesí­tését a lejtős területeken. A ŐSTK felvétele állapítható, hogy vizezték-e a tejet. Az egyedi jellegű, de annál hasznosabb újí­tások közül a szemes kukorica öntözését lehetővé tevő berendezést kell kiemelni, amely egyben az év leggazdaságosabb újítása. A teljesség igénye nélkül kiemelt pél­dák is bizonyítják, hogy az egységes földműves-szövetkezetekben és az álla­mi gazdaságokban is bőven van lehető­ség az újításokra. Olyan eljárások kidol­gozására, amelyek egyszerűsítik és könnyítik a munkát, s hatékonyabbá te­szik a termelést. Az erkölcsi elismerés és a lehetőség, hogy az, aki ezúttal csak néző volt az újításokat bemutató részle­gen, a legközelebbi kiállításon már saját ötletével, javaslatával szerepelhet, eset­leg benevezhet ,,Az év leggazdaságo­sabb újítása“ versenybe, ösztönző erő, de önmagában kevés. A Gyulamajori (Öulov Dvor) Állami Gazdaság, az Agro­komplex palárikovói és michalovcei üze­me, a pozdiSovcei, a drietomai, a nemSo- vái, a Veiké Záluzie-i, a detvai stb. szövet­kezet dolgozói azért is szerepelhettek találmányaikkal, illetve újításaikkal a nyit­rai kiállításon, mert a vezető gazdasági dolgozók, a pártalapszervezet és más társadalmi, illetve tömegszervezetek tisztségviselői sokoldalúan támogatják az egyéni és kollektív kezdeményezést, s ennek keretében a feltaláló és újító mozgalmat is. Egyik napról a másikra és csak önmagától a feltaláló és újító tevé­kenység sem válik a munka szerves részévé. Megfelelő útmutatás, segítség és tematikus feladatok kellenek ahhoz, hogy felébredjen a dolgozókban az újat alkotás vágya, aminek kicsúcsosodása lehet a nyitrai részvétel és a megérde­melt elismerés. EGRI FERENC Örömét leli a munkában A faluban jól ismerik. Főleg az időseb­bek tudják, hogy sokgyermekes, sze­génysorsú családból származik. Az apja hosszú ideig Fischer földbirtokosnál szol­gált, s Béla a legkisebb volt tizenegy gyermeke közül. Bátorfalun (Bátorová), a patakon túl lakik. Nyolc bátyja és három nővére rá­hagyta a kertes szülői házat. Fischer földbirtokos a kerttel együtt egy öreg magtárat adott el szorgalmas .munkásá­nak. Jamber Béla ezt nemrég felújította, s még három szobát épített is hozzá. A mezei útról betonjárda vezet a csalá­di házhoz. A Jamber házaspárnak két fia van. Az apja nevét viselő idősebbik ezen a szombaton nem volt otthon. Az ifjúsági tűzoltócsapat tagjaként már korán reggel az ipolybalogi (Balog nad Ipfom) kerületi versenyre ment. A fiatalabbik, a negyedik osztályos Pisti éppen a baromfit és a nyulakat etette.- Szüleim nemsokára hazaérkeznek a reggeli fejésböl, s délutánig itthon lesz­nek. Este aztán újból fejni mennek - mondta. Csakhogy a távolság a szomszédos Lukanénye (Nenince) község Katren ne­vű gazdasága tehénistállójáig három ki­lométer. Jamber Béla és felesége ezt naponta kétszer teszi meg, kerékpáron. A több mint tíz év alatt, mióta a feleségé­vel együtt ide járnak több mint 40 ezer kilométert kerékpároztak! Jamber Béla, a lukanényei Vörös Zászló Efsz legjobb állattenyésztési dolgozója ilyen teljesít­ménnyel is dicsekedhet. Először a bikaborjúk hizlalásában ért el figyelemre méltó eredményeket. Fele­ségével együtt 42 állatot etettek, s ötéves átlagban 90 dekagrammos napi súlygya­rapodást értek el. Ezután Tóth Pál zoo- technikus „átcsábította“ őt a Katren-farm tehénistállójába. A kezdet azonban az új munkahelyen nem volt könnyű. A 22 tehéntől naponta mindössze 170-180 li­ter tejet fejtek! Panaszkodott is az illeté­keseknek, hogy a silány minőségű, kilú- gozódott szénától a tehenek nem is tejel­hetnek. Eltartott egy ideig, amíg a szövetkezet vezetősége megfelelő intézkedéseket hozott. Kicserélték az egész tehénállo­mányt, rendezték a takarmányozás felté­teleit. Most már jó termelékenységű, hol­land feketetarka tehenei vannak. S a tej­hozam? Tavaly átlagosan 4500 liter első osztályú tejet adtak a tehenek, s a literen­kénti szemestakarmány-szükséglet a 22 dekagrammot sem érte el. Jamberék az elmúlt évben csaknem 800 kilogramm szemes takarmányt takarítottak meg. Dr. Milan Vredík, az állattenyésztési ágazat vezetője elismerően nyilatkozik Jamber Béláról.-Ő a legjobb állatgondozónk és ete­tőnk - mondja. - Jól ismeri a rábízott teheneket, többször is átrendezi őket a laktációs idő és a tejhozam alapján. Régebben egy kiöregedett tehene is volt, amely viszont az utolsó pillanatig csak­nem húsz liter tejet adott naponta. Mivel a tehénnek már kihullottak a fogai, úgy etette, hogy előbb a zsebkésével aprítot­ta fel a répát. Összesen 1450 tehenet tartunk,s övéi mindig a legtisztábbák, a legjobb karban vannak! Soha nem véti az állatokat. Persze, olyan etetőink is vannak, akik durván bánnak velük, s többségük eredménye éves viszonylat­ban ezer literrel is elmarad tőle és felesé­gétől, pedig a takarmányadagok ugyan­azok. Az igazat megvallva, a hanyag etetők nem is kedvelik a Jamber házaspárt. Egyrészt azért, mert beleegyeztek a nor­mák rendezésébe, s így a lemaradozók keresete csökkent, másrészt pedig azért, mert Jamber Béla tavaly is húsz száza­léknyi prémiumot kapott, míg néhányan közülük ennek a harmadában sem része­sedtek. Kedvező jelenség viszont, hogy már másoknál is javulnak az eredmé­nyek, Berec Tibor és Sliacky József például már megközelítették a 4000 lite­res tejhozamot.- Velük jól kijövök - mondja Jamber Béla. - Gyakran elbeszélgetünk a tejho­zam növelésének és a borjúelhullás csökkentésének a lehetőségeiről. A szö­vetkezet vezetősége az utóbbi években nagy figyelmet fordít a tehéntartásra, jó minőségű takarmányt kapunk, így a ho­zam szerinti jutalmazást is megalapozott­nak tartjuk. A reggeli fejésböl hazaérkezett házas­páról azt is megtudjuk, hogy a férj erede­tileg mezőgazdasági gépjavítónak tanult ki. Az iskola elvégzése után azonban csak három évig dolgozott a műhelyben. Mint mondja, főleg azért változtatott mun­kahelyet, mert az állattenyésztés terüle­tén konkrétabban kifejezésre jut a munka eredményessége.- A tehénistállóban, ha az összes tej élső osztályba kerül, s ha évente minden tehén után felnevelünk egy borjút, akkor ez a keresetben is megmutatkozik. Sze­retem is ezt a munkát. Most is a 22 tehéntől naponta 480 liter tejet fejünk ki. Egyébként napközben is itthon vagyunk, a kertben dolgozunk és baromfival is foglalkozunk. Látta a pulykáinkat, kacsá­inkat? Kiállításra is megfelelnének. Csupán az bántja, hogy még nem tudott beszerezni olyan pulykahibridet, amely ősz végére a 20 kilogrammos vágósúlyt is eléri.- Ilyen fajtát szeretnék - mutat a Cho- vatef című szaklapban egy hatalmos pulykára. - Levelet írok Nyitrára (Nitra), a Branko vállalathoz, hátha megvásárol­hatom náluk. Jamberék otthonát jó munkáért kapott oklevelek is díszítik. A családi albumban moszkvai, kijevi, harkovi és Fekete-ten­ger parti felvételeket látunk. De mindig csak egyikük szerepel a felvételeken, vagy ó, vagy a felesége. Együtt csak egy Mariánske Lázné-i téli üdülésen készült felvételen láthatók.- Mindketten nem mehetünk egyszer­re üdülni. Ha egyikünk nem marad itt a teheneknél, mindjárt csökken a tejho­zam. Az állat ugyanis megérzi, ha idegen kéz gondozza. Felesége rendszeres látogatója a nép­művészeti körnek, ahol Anna Lenvajová tanítónő vezetésével a régi fonók és tollfosztók hagyományait elevenítik fel. Szabad idejében gyönyörűen hímez, így saját készítésű térítők, törülközők és ta­karók díszítik a lakásukat. És még milyen cél elérését tűzte maga elé Jamber Béla?- Ha megfelelő minőségű lesz a takar­mány, már az idén szeretném elérni a te­henenként) 4800 literes szintet. Emellett az elmúlt évhez hasonlóan az idén is legalább 10 ezer literrel szeretném túltel­jesíteni az évi termelési tervet. Rejtett vágya, hogy elérje a tehenen- kénti 5000 literes tejhozamot. A 37 éves Jamber Bélának ez bizonyára sikerülni is fog. BÁTORI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents