Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-06 / 36. szám
IDŐSZERŰ GONDOLATOK Vasárnap 1985. szeptember 8. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.05, nyugszik 19.04, Közép-Szlovákia: 06.12, nyugszik 19.11, Nyugat-Szlovákia: 06.18, nyugszik 19.17 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 23.14, nyugszik 15.35, Közép-Szlovákia: 23.21, nyugszik 15.42, Nyugat-Szlovákia: 23.27, nyugszik 15.48 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MÁRIA, ADRIENN és MIRIAMA nevű kedves olvasóinkat 1740-ben született Johann Tobias SERGEL a XVIII. század legjelentősebb svéd szobrásza, a neoklasszicizmus korai képviselője (t1814) • 1830-ban született Frédéric MISTRAL Nobel-dí- jas francia költő (f1914). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL TÁRSADALMI ARCKÉPVÁZLAT A SZOVJET IFJÚSÁGRÓL Alekszandr Krotkov írása A FORRADALMI SAJTÓ ELSŐ SZLOVÁKIAI KÖZPONTJÁBAN Mikus Sándor cikke ROMÁNIAI HÉTKÖZNAPOK J. Mészáros Károly riportsorozatának befejező része EREDMÉNYEK ÉS TENNIVALÓK A SZLOVÁKIÁI SZARVASMARHATENYÉSZTÉSBEN Makrai Miklós Írása MEGHÍVÓ SZEPES VÁRÁBA Szaszák György riportja ÖTVEN KÉRDŐJEL Pétérfi Szonya riportja A KAZÁNKOVÁCS Gál Jenő riportja ANCSAR Mihail Prisvin novellája A zvoleni Doprastav dolgozói a Lévai (Levice) járásban nemrég kezdték meg a kozmálov- cei vízerőmű építését, amelynek energiaipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és idegenforgalmi szempontból egyaránt nagy jelentősége lesz. A legfontosabb feladata étzonban az, hogy elegendő hűtővizet szolgáltasson a közeli mochovcei atomerőműnek. A vízerőmű építését 1986-ban, egy évvel az atomerőmű első 440 megawattos blokkjának tervezett beindítása előtt fejezik be. A vízerőmű három turbinájának teljesítménye 4,4 megawatt lesz. A 2,6 millió köbméteres víztároló és a 95 hektáros vízterület 50 ezer hektár termőföld mesterséges öntözését teszi lehetővé. Az egyik képen: Alexander Sallai a zvoleni Doprastav földkotrógép kezelője a kozmálovcei vízerőmű alapjait ássa. A másik képen itt lesz a víztároló. (Stefan Petráé felvételei — CSTK) A kongresszusi előkészületekben fontos szerepük lesz a pártszervezetek évzáró taggyűléseinek és a pártkonferenciáknak. Hozzá kell járulniuk a pártsorok egységének erősítéséhez, a párt vezető szerepének és akcióképességének szilárdításához, a pártszervek és -szervezetek munkastílusának és -módszereinek javításához, a néppel való kapcsolatuk elmélyítéséhez. Különösen fontos követelmény, hogy azok a feladatok, amelyekről a központi bizottság tárgyal, tükröződjenek az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítése és lefolyása során minden egyes pártszervezet és pártszerv, az összes kommunista munkájában. Pártunk erejét ezeknek a feladatoknak a következetes megvalósítására kell összpontosítani. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák értékelni fogják, hogy a pártszervek és -szervezetek hogyan javították munkájukat, a tagállományt, a pártéletet, a politikai szervező és ideológiai nevelő hatás hatékonyságát. A pártsorok megerősítésének és javításának szüntelenül figyelmünk középpontjában kell állnia. A pártszervek és -szervezetek kötelessége, hogy felelősségteljesen valósítsák meg ezt a feladatot, nagyobb igényeket támasszanak a tagjelöltekkel szemben. A kommunisták nevelésének igényessége abból ered, hogy a tagok 53 százalékát 1970 után vették fel a pártba, és az üzemi szervezetekben ez az arány még nagyobb. Aktivitásuk fokozódása, eszmei és politikai meggyőződésük megszilárdulása továbbra is összefonódik a pártpolitika elmélyítéséért folytatott mindennapi küzdelemmel. A kongresszus előtti aktivitás fejlesztése során mindenütt határozottabban kell érvényesíteni azt az alapelvet, hogy az, ami a múltban elegendő volt a feladatok teljesítéséhez, ma már nem elég és holnap még kevésbé. Ezt minden kommunistának, főleg a vezető beosztásúaknak tudatosítaniuk kell. Az évzáró taggyűléseket jellemezze a tárgy- szerűség és a munkajelleg. Alaposan elemezniük kell a pártszervek és -szervezetek tevékenységét, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, intézkedéseket kell foganatosítani, s ezeket haladéktalanul megvalósítani. El kell érnünk, hogy a tanácskozásokat a párton belüli demokrácia légköre jellemezze, ezeken bírálóan és önbírálóan értékeljék az eredményeket, a pártmunka hatékonyságát, és rámutassanak, hogyan lehet a munkát tovább tökéletesíteni. A sikerek értékelése mellett nem kevés az olyan probléma, amely fölött el kell gondolkodnunk, hogy a pártmunkából teljes mértékben kiküszöböljük az öncélúságot, a magunkba zárkó- zást, a fölösleges papírmunkát, amely gyengíti az alapszervezetekkel a közvetlen kapcsolatot és az emberekkel az élő személyes kontaktust. (Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén elhangott beszámolójából) Mintha idegen bolygón járnánk... Mintha napfény hajtaná a járgányunkat... Mintha betápláltak volna bennünket... Olyan ez az „utazás“, akár egy fantasztikus film nyitó jelenete. Ülünk a kocsiban, szorosan egymás mellett, előre nézve. A hőség kábító, az út kanyargós, a látvány szokatlan. Szürke és még szürkébb minden. Jobbról és balról tartályok. Aztán csövek. Csőkígyók, ötven-, száz-, kétszáz méteres csőkígyók. A kanyar után vízfüggöny. Nyitott láda az út mellett. Színes folyadékok az üvegekben. Megállunk. Az asszony, aki eddig mozdulatlanul ült mellettem, korát meghazudtoló gyorsasággal ugrik le a kocsiról. Fehér kesztyűt húz, fordul egyet, helyére teszi az etilénnel töltött üveget és már megyünk is tovább. Még kilencszer állunk meg, még kilenc kisüveget hoz magával. Szinte hihetetlen: rajtunk kívül sehol egy ember. Szombat van, alig múlt tizenkét óra. Felnézek a napra: olyan közelinek látszik, mint még soha. Mintha csak el akarná nyelni a brati- slavai Slovnaftot.- Pontosan emlékszem az első órákra, amikor húsz évvel ezelőtt itt álltam a csövek alatt - mereng el a vereknyei (Vra- kuna) Putz Gabriella. - Nem akartam hinni a szememnek. Hát ezeket is ember építette? Csak álltam és bámultam, közben apám szavai csengtek a fülemben: jól nézz meg mindent, de fáivá ne maradjon a szád egy pillanatra se. Észre ne vegyék rajtad, hogy meg vagy illetódve. Mit mondjak? Azt sem tudtam, merre forduljak. És ha hiszi, ha nem: ez a dolgokra való rácsodálkozás még ma is megvan bennem. Este vagy éjszaka, amikor szedem össze a gáz- és olajmintákat, minduntalan megállók a kivilágított csövek alatt. Olyan érzés fog el, mint karácsonykor, a fenyőfa előtt. Ha látná, amit én látok ilyenkor...- Igen, pontosan húsz éve dolgozom a Slovnaftban. Húsz év... te jó ég, milyen gyorsan repül az idő! Most jut eszembe: a kezdet kezdetén, amikor egy műszakban dolgoztam és én vettem a mintát a kitermelt olajból, gázból, még kerékpáron tettem meg az utat a részlegek közt. Ma, amikor laboratóriumi segédmunkásként járok be a gyárba és minden sokkal korszerűbb, mint annak idején, kocsival közlekedünk a gyár területén. Tizenkét óra alatt hatszor gyűjtjük össze a mintákat, a közbeeső időt pedig a laboratóriumban töltöm.- Ma reggel hatkor kezdtem és este hatig vagyok itt. Ilyenkor háromnegyed ötkor kelek. Ébresztőóra? Nem kell nekem, dehogy kell. Felébredek én anélkül is. Aztán reggelit készítek magamnak, összecsomagolok és gyerünk a buszra! Fél hatkor már itt is vagyok. A férjem? Sosem mondta, hogy hagyjam abba. Egyébként ö is itt dolgozik; tolató. Ó állítja sínre a tartálykocsikat. Huszonöt éve a Slovnaft a munkahelye. Két fiam közül az idősebb, a huszonhat éves is ezt a gyárat választotta. Ö villanyszerelő. Csak a fiatalabbik dolgozik máshol, pedig ö is ide jöhetett volna.- Négy évem van még hátra a nyugdíjig, annyit biztosan kibírok. Különben is: szívesen csinálom. Nem tudom miért, de szeretem ezt a munkát. Ha elfáradok, akkor is. Engem nem zavar, hogy forró a nyár, vagy kemény á tél: hä kilépek az utcaajtón, nekem már csak az jár az eszemben, hogy mi vár rám a gyárban. Az éjszakák? Megszoktam már. De a hajnalok... Tényleg, megfigyelte már milyen színekkel jön a pirkadat? Nem? Akkor nézze csak meg[ ts mondja, es mondja, es mondja. Jólesik hallgatni ót. SZABÓ G. LÁSZLÓ Egy asszony színes üvegekkel ÚJ szú 2 1985. IX. 6.
