Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-12 / 28. szám
ÚJ szú 21 1985. VII. 5. A szocialista országok ÉLETÉBŐL Szélerőmű-hálózat Macedóniában Jelentős helyet kapott a szélenergia kiaknázásának a lehetősége Macedónia 20 éves energiamérlegének ösz- szeál Irtásában. A terv fő szószólója Dr. Trpe Gruevszki, a Feltalálók Országos Szövetségének elnöke csaknem három évtizeden át foglalkozott a macedóniai szélviszonyok tanulmányozásával. Vizsgálatai során megállapította, hogy a terület különösen alkalmas a szélerőmű - hálózat kiépítésére. Itt valamennyi hegygerincre telepíthető szélerőmű. Gondot csak az okozhat, hogy a magas hegyeken a téli időszakban a hó ráfagyhat az erőművekre. így jég keletkezik, ami fékezi a vitorlákat. Ám ez sem megoldatlan probléma. Gruevszki szerint a szélenergia felhasználására a legalkalmasabb terület a Verdar folyó völgyének Kumanovo és Gevgelija közötti 160 kilométer hosszú és mintegy 30 kilométer széles szakasza. A megjelölt helyen lehetőség van 2040, egyenként 1,5 megawattos erőmű létrehozására. A szélerőművek rendszerbe kötve csaknem 4200 órát üzemelhetnének évente, ami kielégítő, ha tudjuk, hogy a hőerőművek ugyan 5500 órát működnek, de az általuk termelt energia 15 százalékát saját szükségletükre használják föl. Természetesen a kettőt össze sem lehet hasonlítani, hiszen a szélerő- műveknek csak a telepítése és a rendszeres karbantartása kerül pénzbe. Az áramot tulajdonképpen ingyen szolgáltatják, s a levegőt sem szennyezik. Sőt lehetőség van arra is, hogy szélcsend idején napenergiával működtethessék a szélerőművek áramfejlesztőit. Macedóniában várhatóan már a közeljövőben megépítik az első kísérleti szélerőművet. Az áramfejlesztőket a szabadkai Sever üzemben készítik el, s az építési munkákra a szkopjei EMO cég vállalkozik. A szélenergia alkalmazásával foglalkozó tudós szerint egyébként Jugoszlávia számos területe alkalmas szélerőművek telepítésére. Véleménye szerint a tengermelléken, Dubrovnik, Split és Sinj környékén érdemes kísérletezni a szélerőművek meghonosításával. A XI. Nemzetközi Chopin Zongoraverseny Az 1981-ben elhunyt neves zongoraművész és zenepedagógus, Jerzy Zurawlew professzor vetette fel először a Nemzetközi Chopin Zongoraverseny életre hívásának gondolatát a húszas évek közepén. Tervéből rövidesen valóság lett. Az első versenyt 1927-ben tartották, s attól kezdve Lengyelország ötévente fogadta a nemzetközi és a hazai zenei világ legjelentősebb Chopin-tolmácsolóit. Aztán közbeszólt a háború, s így 1980-ban még csak a X. versenyre kerülhetett sor. A XI. Nemzetközi Chopin Zongoraversenyt az idén őszszel rendezik meg Varsóban. A rangos zenei eseményre már sok országból érkeztek nevezések. Jelezték részvételüket teheséges szovjet, csehszlovák, kínai, japán zongoristák, sőt Dél-Afrikából is kértek tájékoztatót a verseny feltételeiről. A jelentkezések alapján erős és színvonalas mezőnyre számíthat a zsűri, amelynek elnöke a lengyel Jan Ekier, több nemzetközi, köztük az egyik Chopin-verseny díjnyertese. A 19 tagú zsűriben 7 lengyel, 2 szovjet, 2 NSZK-beli, valamint 1-1 román, csehszlovák, francia, belga, angol, olasz, brazil és amerikai szakember vesz részt. A versenyen - fennállása óta - mintegy 1000 fiatal művész indult. Innen jutott el a világhírig Lev Oborin, Maurizio Pollini, Martha Argerich, Garrick Ohlasson, Thai Son Dang, Halina Czerny-Stefanská és Krystian Zimermann. A versenyzők ugyan gyakran teljesen eltérő kulturális és zenei hagyományokat képviselnek, ám mindannyiukat összeköti Chopin muzsikájának szere- tete. Magyarország energiaszükségletének fedezésében mind nagyobb szerephez jut a szén, így felgyorsult az új bányák építése. A felvételen a nyugati országrészben, Várpalotán megnyílt felszíni bánya, amely az inotai hőerőművet látja el szénnel. FORRÁSOK: ÓSTK, BUDAPRESS, APN, TANJUG, VNA, INTERPRESS A szovjet falu élete, de külseje is gyökeresen megváltozott. A falvakban korszerű lakóházak, kulturális létesítmények, bevásárlóközpontok, poliklinikák, óvodák, bölcsődék épültek és épülnek. A felvételen a Belorusz SZSZK Misko- vicsi faluja, amely a második világháború idején szinte teljesen elpusztult. Az egészséges új nemzedékért A három évtizedes háború nehéz terheket rótt a vietnami egészségügyre, mégis szüntelenül fejlődött. ,,A betegségek megelőzése és kezelése, az egészségvédelem együtt fejlődött a kórházak és orvosok számának növekedésével. Mindez jelentősen hozzájárult a nép egészségének fenntartásához, termelési és társadalmi harcképességének erősítéséhez“ - állapította meg Giap hadseregtábornok az északi országrészről. Ugyanez Délről már nem volt mondható. A saigoni rezsim nem sokat áldozott a nép- egészségügyre. Csak a váltólázban szenvedők száma meghaladta a 10 milliót. Ugyanennyi nemi beteget és 300 000 kábítószerélvezöt „örökölt“ Délen a Vietnami Szocialista Köztársaság. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy ugyanitt 1 435 000 sebesültről, 362 000 hadirokkantról és 880 Ö00 árváról is gondoskodni kellett. Már csak azért is nehéz volt úrrá lenni a bajokon, mert a légitámadások során megsemmisült Észak egészségügyi hálózatának 60 százaléka. Az utóbbi 10 év eredményeit a legjobban a fővárosi egészségügyi hálózat fejlődése mutatja. Hanoiban ma nyolc poli- klinika, számos szakkórház, orvosi állomás segíti a betegségmegelőzést és a gyógyítás ügyét. Az elővárosok mindegyikében jól felszerelt 100-300 ágyas kórházak működnek. A kórházi ágyak száma megközelíti a 4600-at, az orvosoké és az egészségügyi dolgozóké pedig eléri a 6300- at. Az egykori népbetegségeknek - trachoma, tüdőbaj, kolera, bubópestis, tífusz - már sikerült megálljt parancsolni. A nagyváros az egészségvédelembe bevonta a környező 100 falu lakosságát is. Ezekben a községekben mindenütt létrehozták az egészségügyi állomásokat. Hanoi közegészségügyi intézményei ma 200 000 járó- és fekvőbeteg egyidejű ellátására képesek. Sorra létesülnek a gyógyszergyártó műhelyek, s több intézet végez orvostudományi és egészségügyi kutatásokat. A hanoi Keleti Orvostudományi Intézet pedig világhírű intézménynek számít. Változó Kara-Kum sivatag A Türkmén SZSZK 90 százalékát elfoglaló Kara-Kum sivatag a közép-ázsiai köztársaságban a szántóterület bővítésének tartalékává vált. Csupán tavaly a meliorációs szakemberek körülbelül 20 000 hektáron végeztek talajjavítási munkálatokat. Jóllehet a köztársaság megalapítása óta eltelt több mint 60 év alatt Türkménia az öntözéses földművelés tekintetében a Szovjetunióban az elsők közé került, de még 12 millió hektárnyi földterület várja az éltető vizet. A régi öntözőhálózat felújítását 1925-ben kezdték meg, s közben, ezzel párhuzamosan új öntözőrendszereket létesítettek, felépítettek 17 víztárolót. Mindez lehetővé tette a termőterület meghá- romszorozását. Rövid időn belül már egymillió hektáron folytathattak öntözéses földművelést. A tervek szerint 1990-re az öntözött terület a másfélszeresére növekszik. Folytatódik a Kara-Kum-csatorna bővítése, és a köztársaság északi részén megkezdik a 200 kilométer hosszú Tamauzi-csatorna építését. Úgy számítják, hogy a csatorna megnyitása után a Tamauzi-oázis ültetvényein évente egymillió tonna gyapotot takaríthatnak be. Ugyanitt nagy rizstermesztő gazdaságok létrehozását is tervezik. A Türkmén SZSZK fennállásának első negyven évében - 1924 és 1965 között - 651 millió rubelt fordítottak öntözésre. Ez az összeg az utóbbi 18 esztendőben már csaknem elérte a 3,6 milliárd rubelt. A gyapottermés 60 év alatt körülbelül a húszszorosára növekedett. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Észak-asszami néptörzs. 4. Rejtvényünkben Simon István egyik verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: Z, A, E, T, G. 13. Magyar szobrász. 14. Csermely. 15. Díj. 16. Téma közepe. 17. Kötőszó. 19. Művészi alkotás. 21. Arzén. 22. Roló azonos hangzói. 23. Rozspálinka. 25. Bekapja a horgot. 28. Előtag. 29. Légelhárító ágyú. 31. Ideiglenes épület. 32. Vissza: értelem. 33. Gyilkol. 34. Város Japánban. 36. Ozmium, nitrogén. 38. Folyadék. 39. Zár. 41. „A“ pózna. 43. Sír. 44. Jószívű teszi. 45. Keserű anyagok. 46 Rag. 47. Magyar szobrász. 49. Ezen a másik helyen. 50. Osztrák költő. 52. Tallium. 53. Fiúnév. 54. Növény. 55. Rangfokozat. 56. Hiányos tükör. 58. Cerózium része. 61. Állat. 63. Francia színésznő. 64. Emberség. 66. Rag. 67. Kötél peremei. 68. Torban van! 69. A. K. V. 70. Finnország autójele. 73. A rés szélei. 73. Drágakő. 76. Azonos betűk. 78. Liliomfajta. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második sora (zárt betűk: ö, Z, N, G). 2. Orvosi székfú. 3. Előtag. 4. Madár. 5. Azonos betűk. 6. Európai főváros (eredeti neve). 7. Szlovákiai folyó. 8. Fordított kettősbetű. 9. Fundamentum (ék. f.). 10. Dolog - latinul. 11. Tető közepe. 12. Kérlelést kifejező. 18. Kertben van! 20. Gúnyrajzok. 24. Mondatszó. 26. Turku finn város svéd neve. 27. Mutató névmás. 28. Határozószó. 30. Kiszolgáltat. 32. Hal. 35. A múlt idő jele. 37. Ásvány. 40. Kórus. 41. Vonatkozó névmás. 42. Művészet idegen szóval. 43. Egyik oldal. 45. Barátom. 46. Német költő. 48. Ideiglenes. 49. Tova. 50. Igekötö. 51. Gomolyag. 53. Argon. 54. Uszályban van! 57. Tőszámnév. 59. Elárusító. 60. Bőrbetegség. 62. Kutya. 64* Norvég sífutó (ék. f.). 65. Azonos betűk. 68. Érzékszerv. 71. Magyar író. 74. Pakliban van. 75. Gábor, Zoltán. 77. Ad acta. 79. Malomban van! A június 21 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább. Könyvjutalomban részesülnek: Boráros Ilona, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Gadus Krisztina, Kassa (Kosice), Duba Zoltán, Ipolyság (Sahy), Szabados Károly, Komárom (Komárno), Finta Katalin, Dunamocs (Moca).
