Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-30 / 35. szám
Romániai hétköznapok III. Bukarestből Moldávia felé indulunk. Az út mentén elénk tárul a vidék természeti szépségével, változatos képű falvaival. Helyenként fakerítések, acéllemezborítású tetőzetek, zsindelyt már nem látunk sehol. A forgalom aránylag kicsi, nem ritka az igaállat vontatta szekér sem. Békésen megfér az autók világában. Nyugodt- nak látszik az élet. A fővárostól északkeleti irányba tartunk, a közel 200 kilométerre fekvő Focsaniba, Moldávia legdinamikusabban fejlődő megyei székhelyére. Focsani főtere miszer- és a vegyipar. Húsz évvel ezelőtt Focsaninak mindössze 27 ezer lakosa volt. A fejlődés tehát nyilvánvaló. Új épületek a városközpontban is, háromtól tíz emeletig terjedő lakóházak, amelyek földszinti részében üzletek, szolgáltatóhálózat találhatók. Hasonló a kép a lakótelepek központjaiban is. Minden lakosra- beleszámítva a város peremét is- húsz négyzetméter zöldövezet jut. Mi, Focsani városfejlesztői arra is büszkék vagyunk, hogy Moldávia egykori fővárosa, lasi utcaképéből- másolatban - sok minden nálunk is megtalálható.-Ez a törekvés mennyire jellemző munkájukra?- Minden lakótelepet úgy alakítunk ki, hogy legyen központja, elegendő zöldövezete, több játéktere és parkja. Fontosnak tartjuk az úthálózat fejlesztését is. A párhuzamosan futó főutakon úgy vezetjük a forgalmat, hogy az elérje a város jelentősebb pontjait.- Elképzeléseiket mindig van kinek megvalósítani?- Szakosodott lakás- és más építővállalatainknak ez a feladata. Mivel aktív földrengésövezetben vagyunk, ezzel a természeti jelenséggel is számolnunk kell. Más területekhez viszonyítva itt nagyobb építőanyag-felhasználással nem éppen magas épületeket építünk. így földrengésállóak, de hetven-nyolcvan évnél többet nem nagyon bírnak ki. Az óriási kötöszi- lárdságú templomokon kívül hoszV rancea megye szívében fekszik a város, lélekszáma körülbelül Nyitráéval (Nitra) azonos. Központja szinte teljesen újjáépült, peremterületein iparnegyedek, új lakótelepek. Otthona van itt a zöldnek; fák, parkok, füves övezetek mindenfelé. Korszerű vonalú épület a város főterén. Ebben székel a megyei nemzeti bizottság. Előcsarnokában pedig felnagyítva a megye színes címere látható: hét fa, szölőfürt és a háttérben gyárak.- Ha ránéznek Vrancea címerére, sok mindent leolvashatnak róla - mondja fogadásunk első pillanataiban Eugenia Gradsteanu alelnök. - A szölőfürt arról árulkodik, hogy Románia legnagyobb bortermelő vidékén járnak, a fák a hatalmas kiterjedésű erdőket jelképezik. Ezek borítják megyénk területének háromnegyed részét. Gyárunk, üzemünk pedig any- nyi van, hogy felsorolni is sok lenne. Megyénk lakosai összesen öt városban és 346 különböző nagyságú településen élnek. Ez utóbbiak közül nyolc nemsokára szintén városi rangot kap. Dinamikus a fejlődés városon és falun egyaránt. Főként az elmúlt két évtizedben éltünk át nagy változásokat, Focsani arculata is szinte a fel- ismerhetetlenségig megváltozott, megújult. Sokat építünk, ezt a munkát szakvállalatok végzik, megyei hatáskörrel. Ugyancsak saját tervezőkapacitásaink vannak. Múltunk is gazdag, az első világháború idején nagy csaták zajlottak errefelé! Sorsdöntő ütközetek, amelyek emlékét 4 mauzóleum is őrzi. Erről még biztosan hallanak majd, ha körülnéznek a megyében, s gondolom fejlődésünk távlatai is kitapinthatóvá válnak. F ocsani utcái még a jelenbe vezetnek. A város északi iparnegyedében járunk. Itt összpontosul a konfekcióipar. Textilgyárak, amelyekből 3000 féle különböző divatos ruhadarab kerül ki. A helyi mintabolt kínálatát látva még az idegennek is könnyen vásárlási kedve támad. Nemhiába, hiszen a focsani konfekcióipar tíz százalék híján egész áru- vála^tékát exportálja. Legnagyobb megrendelői az USA és az NSZK. Hazai anyagokat dolgoznak fel, s az érdeklődök ebből választhatnak. Ott- jártunkkor éppen egy olasz cég kamionja fordult be a gyárudvarra. Innen dél felé visz az utunk. Végig a Cartier nevű új lakótelepen. Ez a városban a legnagyobbak egyike: tizenhatezer lakosa van. Iparnegyede is változatos. Van itt bútorgyár, gyapotfeldolgozó és textilgyár, gépipari és kohászati üzem. Múanyagfeldol- gozó gyára éppen arról nevezetes, hogy sokféle termékéből nemcsak a megye önellátására és exportra szállítanak, hanem - ami nemigen jellemző a többi itteni iparágra - más megyéket is ellátnak velük. Focsani egyes pontjait autóbuszjáratok kötik össze. Ez az egyedüli tömegközlekedési eszköz a városban, ha csak az ennél drágább társas taxit nem vesszük figyelembe. Trolibuszokat idén indítanak először, villamosjáratokkal egyelőre nem számolnak. Városnézés közben értesülünk arról, hogy ezen a vidéken évente mintegy 500 földrengés fordul elő. Legtöbbször a közelben van az epicentruma. A legutóbbi nagyobb földlökéseknél a Richter skála 7,4 fokot mutatott, nagyobb veszélyt mégsem jelentettek, mert az épületek a szokásosnál masszívabbak. Olyanok, hogy a kilencfokos rengéseket is kibírják - károsodás nélkül. Kísérőink szerint lehetséges, hogy látogatásunk idején az esztendő éppen kétszázötvenedik földmozgását rögzítették a műszerek. Ha így is volt, mi nem érzékeltük. Szerencsére! E mlékezetünkben frissen élő városképekkel és gazdag élménycsokorral állunk a város makettje fölé, amely a megyei városfejlesztési és tervezőintézetben található. Előttünk Focsani - kicsiben.- Ezerötven hektár területen 82 ezer lakos életét kell megszerveznünk - avat be a városfejlesztés gondjaiba Theodor Mozeanu építőművész. - Egy hektárra közel nyolcvan lakos jut, s a beépített lakóterület lakásonként átlagban 13-14 négyzet- méter körül mozog. Az utóbbi években 24 ezer lakás épült a városban. Hiába, sok a gyár, újabb létesítményekkel gazdagodott a gép-, az élelszabb élettartamú épület aligha található a városban. Egyébként az intézetnek 200 alkalmazottja van. Geológusok, építészek, mérnökök és más szakemberek. Mostani tennivalóikról röviden Petre Dancea igazgató beszélt:- A lakásépítési terv a mi tervünk is egyben. Törődnünk kell az új lakások energiaellátásával, a lakásonként előírt lakóterület biztosításával. Településeink fejlesztési terveit ismét újraértékeljük, hogy ezzel is támogassuk a termőföldvédelmet. Falun az a célunk, hogy maximum háromemeletes házakat építsenek a település központjában. Szeretnénk megőrizni minden család részére a padlásteret is. Focsaniban a városközpont befejezése vár ránk, rendszerezzük és a hiányzó beruházásokkal kiegészítjük az új lakótelepeket. Ezek legfontosabb feladataink - dióhéjban. F ocsani dinamikusan fejlődő megyei székhely Moldáviában. Aki húsz-harminc éve járt erre utoljára, aligha ismerne rá a városra, annyira megváltozott. Esetleg csak egy-két épületre bukkanna a régiek közül, harmonikusan beépülve az újabbak közé, természetkímélő környezetben. Ilyen ma Focsani, az „erdőország“ szíve. J. MÉSZÁROS KÁROLY Textilgyár a város iparnegyedében (N. Moldaneanu felvételei) Vállalataink mindegyike a szállítói-megrendelői kapcsolatok aktív részese. Ezek a kapcsolatok kisebb- nagyobb mértékben mindig befolyásolják a gazdálkodó szervezet munkáját, eredményeit. Szerencsés az a vállalat - ha van ilyen -, amelyet a gazdasági szerződésekkel biztosított kapcsolatokból jobbára csak a pozitív hatások érik. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyen jó példából egyre kevesebb van, jóllehet a szállítói-megrendelői kapcsolatok felett a gazdasági törvénykönyv áll őrt. Az eredmények pedig minden esetben - csak éppen különböző formában - magukban hordozzák a negatív hatásokat: például az akadozó anyagellátásban, a megnövekedett raktárkészletekben a csökkent nyereségben, a visszaeső minőségben, s még folytathatnánk a sort. A Liptovsky MikutáS-i Május 1 Textilgyár az első félévben a tervezettnél jóval kevesebb árut küldött a hazai piacra, mert - többek között - a textíliák nem voltak megfelelő minőségűek. Ugyanezen oknál fogva a szocialista országokkal szembeni exportkötelezettségeiket sem teljesítették, és túllépték a késztermékek megengedett raktárkészletét. A gyengébb minőség törvényszerű következményeként a tervezett gazdasági eredményt sem érte el a vállalat. Vajon mi okozta ezt a lemaradást a textilgyárban?.- A minőségi mutatók romlását nagymértékben szállítóink számlájára írhatjuk - válaszol Jaroslav Papéo mérnök, a minőségirányítási osztály dolgozója. - Vállalatunknál a textíliák egy részét hőnyorrlásos módszerrel festik. Az ehhez szükséges papírt a Ruíomberoki V. I. Lenin Pamutipari Vállalat szállítja, sajnos rendszertelenül. Sót azok a szállítmányok, amelyek késve érkeztek, nem voltak jó minőségűek, és sok gondot okoztak a textíliák festésekor. A műszálakat gyártó és szállító vállalatokkal sem vagyunk elégedettek. Például a brati- slavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művekből érkező műszálból - amely gyakran túlzottan foszlik - bélésanyag készül. Minőségére bizony joggal panaszkodnak a konfekcióiparban. A humennéi Chemlonból poliamid- poliészter kombinációjú fonalat kapunk. A belőle készült textíliák nehezen festhetók, ráadásul teljesen más árnyalatot adnak vissza a festés után, mint azt várnánk. A senicai Szlovák Habselyemgyár poliészterből készült fonalakat küld. Szállítmányaik - az említett gyárakéhoz hasonlóan - nem mindig megfelelő minőségűek.-Az elmondottakból csak arra következtethetünk, hogy legjelentősebb szállítóikkal nem mindig elégedettek. De ha most önkritikát kellene gyakorolniuk...- Tagadhatatlan, a textilgyárnak is része van abban, hogy az utóbbi időben termékeink minősége elmaradt a várakozástól. Pusztán két példát említek. Felületesen dolgoztuk ki a textíliák festésének technológiáját. Gondatlanságunknak jelentős mennyiségű - pongyolák és őszi-tavaszi kabátok varrására használt - anyag vau „áldozatává“. Az is előfordul, hogy dolgozóink nem tartják meg a technológiai előírásokat. Igaz, nemtörődömségükért megfizetnek, de az esetleges termeléskiesést, a többletköltségeket ez korántsem pótolja.- Ismerve a fogyatékosságokat, nyilván nem ülnek ölbe tett kézzel.-A technológiai folyamatokban mutatkozó problémákat szállítóinkkal közösen oldjuk meg, sőt a textilipari kutatóintézettől is segítséget kérünk - veszi át a szót Ján Bláha, a minőségirányítási osztály vezetője. - Nem is olyan régen kidolgoztunk egy programot, amely a veszteségek csökkentésére és a vállalat exportképességének növelésére irányul. A program teljesítésétől komoly eredményeket várunk. Egyébként minden problémát a „minőség napján“ tárgyalunk meg, s ugyancsak ekkor hozunk intézkedéseket azok kiküszöbölésére, illetve megelőzésére. Az első félévben 14 termékünket sorolták az első minőségi osztályba, míg tavaly ugyanebben az időszakban csak kilencet. Jóllehet, a termelési problémákra való rugalmasabb reagálással csökkenthetjük a veszteségeket és javíthatjuk a minőséget, de anyagellátási gondjainkon nem segíthetünk. Az év első öt hónapjában több mint másfél millió kilogramm fonalat kaptunk. Ebből a mennyiségből 309 ezer kilót - vagyis a szállítmány 18,9 százalékát reklamáltuk. Tavaly ugyanebben az időszakban az alapanyagoknak „csak“ 11 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. A szállítmányból 8200 kilogramm fonalat pedig egyáltalán nem tudtunk felhasználni. A reklamációval járó árengedmény a tavalyi 33 934 korona helyett az idén 122 661 kotona volt. Ez az összeg viszont a gyárat nem húzta'ki a bajból, hiszen a minőség romlása és a vele szorosan összefüggő többi probléma pénzben kifejezve jóval nagyobb veszteséget okozott. A megoldást talán a szállítói-megrendelői kapcsolatok javításában kellene keresni. Bűvös kör? Hiszen a szóban forgó textilgyár mint megrendelő, tulajdonképpen szállító is egyszemély- ben. Mások ugyanazt várják el tőle, mint 6 a partnervállalataitól. A feladatok nem, vagy csak akadozó teljesítéséből származó veszteségeket bárki könnyen kiszámíthatja, s esetleg kérheti azok megtérítését. De vajon kitől és mekkora összeget kérjen a vállalat a - netán külföldi - piacon elveszített bizalomért járó vigaszdíjként? KOVÁCS EDIT ÚJ SZÚ 6 1985. Vili. 3 Minőségről a szállítói-megrendelői kapcsolatok tükrében KRITIKA ÉS ÖNKRITIKA Hír ni. írni GYARAK
