Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-23 / 34. szám
K itárulkozik előttünk a város. Tágas utcáival és tereivel, fasoraival és sűrű zöldövezeteivel, tavak köré létesített parkjaival, ligeteivel, többnyire különálló, más-más külalaké régi házaival, önellátásra berendezkedett városnyi lakónegyedeivel. Ez mind Bukarest, Románia kétmilliónál nagyobb lélekszámú fővárosa. Kilométereket lehet megtenni utcáin, s mégsem tűnik fel az embernek, hogy milliós városban jár. Erre igazán csak Bukarest központjában jön rá, ahol az emberáradatban nem tud mit kezdeni magával ha netán más iramhoz szokott, mint a többiek. Kénytelen sodródni velük. A városi tömegközlekedés járművei már a megállóhoz is dugig tömve érkeznek, s onnan még ennél is több utassal távoznak. A félhomályban úszó aluljáróban szinte törvényszerű hogy 20-30 méterenként akaratlanul is beleütközöm valakibe. Sokan vagyunk. Emberek lihegnek előttem, mellettem, utánam. Itt dobog egy milliós nagyváros szíve - minden terhével. Pedig Bukarest honatyái a helybelieket szinte kirekesztik ebből a térségből. Ahol laknak, ott teremtenek nekik munkalehetőséget, oda viszik az üzleteket, szolgáltatóházakat, szórakozóhelyeket, csakhogy a bukarestiek jelenlétükkel ne terheljék az amúgy is telített városközpontot. Sok zöld és víz, tetszetős épületek Nem csupán a naponta folytonosan hömpölygő emberáradat jellemző Bukarest szívére. Szembetűnően sok a zöld, a változatos vonalú építmény is. S ez már önmagában vonzó. A látvány azonban a város más részein sem nagyon változik. Autós kőrútunk során látjuk, mennyi tavat köt össze a Dembovica és Collenti- na folyócska. Kilométereken át kísért a gondolat: itt a lakótelep beépítését nem a gazdaságilag talán indokolt, de emberi vonatkozásban már kevésbé elfogadható irányszámok szabják meg. Az épített környezet és a természet úgy fonódik egymásba a térben, hogy az ember jól érzi magát benne. Dáciánk többnyire macskaköves utakon rója a kilométereket, ritkábban kerülünk sima aszfaltburkolatú pályára. Bárhol is vagyunk, inkább csak „márkatestvérekkel“ találkozunk. Tízből nyolc biztosan Dácia. Tolmácsunk meséli, hogy volt egy esztendő, amikor kedvezményesen hozzá lehetett jutni ehhez a kocsihoz. Rövidesen kivásárolták az üzletekből. Azóta nehéz beszerezni, a külföldi már- kájúakat még inkább. Majdani tulajdonosának évekig kell várnia. Persze a Dácia így is egyeduralkodó márka Bukarest utcáin. Ezután a déli városrészbe tartunk, ahol a kohászat a hangadó iparág. Valahol alattunk fut oda a metró egyik szakasza is. A bukaresti földalatti - egy másik szakaszával együtt - már 25 kilométer hosszú. És tovább épül. Acéllemez kerítés mögé bújtatva, félsávba szűkítve jó néhány utca forgalmát. Végre odaérünk. Gyárak egymás hegyén-hátán, még regisztrálni is sok. Kapuikon túl több tízezer ember dolgozik. Bukarest déli városkerületének - vagy ahogy ók mondják: szektorának - lakói. Ilyenből hat létezik a román fővárosban. Mindegyiknek külön központja, lakótelepe, iparnegyede van. Santelimon, Collenti- na... Városok a kétmilliós fővárosban. Létrejöttüket a népszaporulat felszökése indokolta. Ugyanis Bukarest lélekszáma a háború óta majdhogynem a háromszorosára nőtt. Egy ideje a város nem terjeszkedik tovább, már nehezebb felkerülRomániai hétköznapok II. Kétmillió ember ni vidékről, mint korábban, s a városfejlesztőket is mindinkább a foghíjbeépítések gondolata foglalkoztatja. Lakásépítési műhelytitok Hogyan tovább? Miképpen reagál Bukarest erre az újszerű kihívásra? Ezek a kérdések foglalkoztattak leginkább, amikor a román főváros főépítészéhez tartottam. Találkozónkra eljött Petre Pet- rosanu, a város építésével megbízott konszern vezérigazgatója is. Velük beszélgettem.- Igényes építési és városfejlesztési programot tűzünk magunk elé - reagál Í kérdéseimre a házigazda, Paul Focsa. - Nem lebecsülendő az idő szorítása sem, hiszen 1990-ig szeretnénk befejezni a város kiterjedt átépítését. Emellett azonban a lakásépítés sem szünetel.- Konszernünkre a komplex lakásépítés keretében idén 25 ezer új otthon felépítése vár - összegezi feladataikat a vezérigazgató, - persze a járulékos létesítményekkel és a közműhálózattal együttvéve. 1990-ig a terv 130 ezer lakás átadását írja elő, ugyancsak komplex lakótelepi ellátással.- Nálunk a lakásokat és a járulékos létesítményeket nemigen sikerül egyidejűleg átadni. Milyenek az önök tapasztalatai? Petre Petrosanu: - A közműhálózatot a lakásépítéssel egyszerre vagy még azelőtt kell kiépíteni. A járulékos létesítmények ugyancsak elengedhetetlenül szükségesek, az alkalmazott háztípusokban legtöbbször a földszinten kapnak helyet. Időnként gondjaink vannak velük, s a lakások elkészülte után öt-hat hónappal tudjuk csak befejezni építésüket. Más lapra tartoznak a szociális és kulturális célú beruházások, amelyeket szektoronként külön programok szerint valósítunk meg. Erre most késik az állami hozzájárulás, ez maximum egy évig lehetséges, többet nem várhatunk. Paul Focsa: - Minden lakótelepen különféle fontosságú beruházások találhatók. Ilyen szempontból a legelső csoportba azokat soroljuk, amelyek alapszükségleteket elégítenek ki. Ezeknek egyszerre kellene elkészülniük. A következő kategóriába már a lakótelep hatáskörét túllépő, inkább városi fontosságú beruházások tartoznak. Kivitelezésük már nem tarthat lépést a lakásépítéssel. Csupán a terepet készítjük elő számukra, megvalósításuk későbbre marad.- Időben lépjünk előbbre, oda, amikor már kész a lakótelep. Hogyan lehet ilyen változatosan és sokszínűén építeni, mint Bukarestben teszik?-Az évi 25 ezer lakás nem kevés. Ennyit csak iparszerúen lehet felépíteni, a házelemgyárakban előre elkészített elemekből. Gyakori a cement, a fa és a kerámia alkalmazása is. A szürkeség helyébe a színgazdagság lépett. A hideg színek rovására inkább csak a melegeket használjuk. Ugyanígy járunk el az erkélyek elkészítésekor. Ráadásul ezeket díszítjük is, a fontosabb épületeken műalkotásokkal.- Érdekelne a kivitelezés gyakorlati oldala is. Hogyan lehet egy esztendő alatt ilyen nagy mennyiségű lakást felépíteni? Petre Petrosanu: - Annak idején - huszonöt évvel ezelőtt - két irányban indultunk el: a technológiák és a gépesítés Bukarest főutcájának jellegzetes épülete az Intercontlnental-szálló magas szintre emelésének útján és a munkaszervezés tökéletesítése felé.-És hol tartanak most? Mennyi idő alatt készül el egy lakás?- Pontos adataink nincsenek. De ezt az évi mennyiségből egyszerű kiszámítani. Különben a munkatermelékenység fokozása ma is elsődleges célunk. Ennek érdekében különféle intézkedéseket hoztunk a szakképzettség növelésére, a minőség javítására, azért, hogy kiküszöböljük a kollaudációs hibákat. Fontosnak tartjuk az új javadalmazási rendszer bevezetését is. Tavaly áprilistól az építőiparban ugyanis az ún. globális bér érvényes, ami a minőség javítását kívánja ösztönözni. _ 1/ - Mi ennek a lényege?-Voltaképpen brigádrendszerú munkaszervezésről és javadalmazásról van szó. Minden brigád már az év elején szerződést köt munkaadójával. Arról, hogy mit mennyiért végeznek el. Jutalmukat két részletben kapják. Előbb havonta az elvégzett munka nyolcvan százalékáért járó összeget, majd az objektum elkészülte után a hátralevő részt, ha megérdemlik. Ez utóbbi két feltételtől függ. A minőségtől, amit menet közben havonta ellenőriznek, s ha nem felel meg az elvárásoknak, a brigád saját zsebére kénytelen kijavítani a hibákat. Miután befejezték az épületet, bizottság állapítja meg az elvégzett munka minőségét, s ettől függően kaphat a brigád a nyolcvan százalék fölötti összegből. Szintén fontos mutató az anyagfelhasználási norma megtartása. Túllépése húsz százalékos levonással járhat, vagyis ilyenkor a másik részlet kifizetésére már nem számíthat a brigád. Vannak még más kikötéseink, de ezek a legjelentősebbek.- Mi történik, ha a brigád a tervezettnél többet teljesít vagy korábban ér célba?- Ha például nyolc hónapra vállalják el a munkát s négy hónap “alatt elvégzik, kétszer annyi pénzt kaphatnak, mint egyébként. A jutalmuk tehát nem korlátozott. Ha havonta megduplázzák teljesítményüket, kétszer annyi fizetést is kaphatnak.- Vannak ilyen brigádok?- Egyelőre még nincsenek. Sokan már a harmincszázalékos túlteljesítésnél tartanak, a legjobbak pedig a 150-160 százalékos tervteljesítést is elérik. De ók általában nyolc óránál többet dolgoznak. Ez az ára a kedvezőbb eredményeiknek.- Napjainkban gyakran beszélnek a gazdaságos építészetről. Mennyire az a bukaresti? Paul Focsa: - Arra törekszünk, hogy épületeink kivitelezésében az optimális gazdaságosság elve érvényesüljön. Erre szabványaink vannak. Persze, ezt csak globálisan lehet értelmezni. Bukarestben például ötszázezer különféle épületet húztunk fel a felszabadulás óta, a lakosság kétharmada került új lakásokba. Vagyis van helyeva standardizációnak, az előírásszerű gazdaságos sorozatgyártásnak. Vannak esetek, amikor ezt lehetetlen megtartani. Itt főként a városközpontba kerülő atipikus építményekre gondolok, amelyek általában drágábbak, de a mérleg nyelvének még így is a gazdaságosság javára kell billennie. Hogy valójában mégis merre billen, azt már nem tudtam meg. Bukarest utcáit járva ez már nem is foglalkoztat különösképpen. Figyelem a járókelőket, a nézelődő turistákat, akik a román főváros építészetében minden bizonnyal nem a gazdaságosságot keresik. J. MÉSZÁROS KÁROLY 1985. Vili. városában Sok zöld, változatos külsejű épületek. Bukaresti utcarészlet mwum&ttammkí: ............ (Ő TK-felvételek) Új lakónegyedek övezik a román fővárost
