Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-12 / 28. szám
V TUDOMÁNY TECHNIKA M ivel a fa felhasználási területei állandóan bővülnek, ezért a fát, mint az egyetlen újratermelhető ipari nyersanyagot a következő nemzedékek számára is biztosítani kell. Jelentőségét csak növeli az a körülmény, hogy előállítása energiaráfordítás szempontjából rendkívül igénytelen, s így egyben gazdaságos is. A világ nyersanyagszükséglete az előrejelzések szerint az ezredfordulóig csaknem megkétszereződik. Ez a növekedés azonban az egyes földrészek szerint rendkívül eltérő. Bizonyos esetekben, főként Európában és Észak-Amerikában, elkerülhetetlenné válik a fahozam jelentősebb növelése, ami lehetővé teszi a fanyersanyag-szükséglet és a fakitermelési lehetőségek között fennálló különbségek kiegyenlítését, vagy legalább a mérséklését. Bár Csehszlovákia erdősültsége aránylag magas fokú, a fanyersanyag hiánya nálunk is rövid időn belül érezhetővé válik, s 1990 körül - csupán szlovákiai viszonylatban - már eléri az évi 670 000 köbmétert. Erdőgazdaságunknak tehát elsőrendű feladata tudományos alapokon feltárni és megvizsgálni á várható hiány összetételét, s a fahozam ennek megfelelő növelésének lehetőségeit. Magas, mintegy 36 százalékos erdősültségét és évi csaknem 18 millió köbméter fakitermelését tekintve Csehszlovákia európai viszonylatban az élenjáró erdőmúvelő államok közé tartozik. (Itt jegyezzük meg, hogy Szlovákia erdősültsége még az eredményeit, valamint annak távlati feltételeit és lehetőségeit ismertették az erdőgazdasági szakemberek. Az előadásokból világosan kitűnt, hogy a kérdéssel a világ számos országában behatóan foglalkoznak. Az eddigi legjobb eredményeket az európai országok közül elsősorban Olaszországban, Franciaországban, Jugoszláviában, Belgiumban, Magyarországon és Bulgáriában érték el. Az említett európai államokban jelenleg főleg a faiparban, a cellulóz- és papírgyártásnál kerül feldolgozásra az így termesztett fa. Ugyanakkor az USA- ban, valamint a skandináv államokban elsősorban energetikai célok szolgálatába kívánják állítani az intenzív fatermesztést. Előzetes számítások szerint az energiaszükségletnek mintegy nyolc százalékát tervezik ily módon fedezni. Kimerítően foglalkoztak a konferencia előadói a szlovákiai intenzív nyárfatermesztés, valamint az ipari jellegű ülltetvényekben termesztett kemény lomblevelúek és fenyófélék nemesítésének, telepítésének, ápolásának és nevelésének a kérdéseivel. Rámutattak egyebek közt arra is, hogy megfelelő intenzív erdőművelési technológiák alkalmazásával a kísérleti ültetvényekben a nemes nyárak (főként az olasz nyár) már 15-20 éves korban elérik az értékes, hámozási rönk méreteit. Ugyanakkor hektáronkénti összes fatermésük 400-500 köbméter körül van, ami 25 köbméteres évi átlagnövedéknek felel meg. A cellulóz- és papírgyártás céljaira már A KGST-országok papíripari vállalatai közül elsőként a Sumperk melletti Otéanyi Papírgyárban kezdték alkalmazni a számítás- technikát a termelési folyamatok közvetlen irányítására. A számítástechnika bevezetésével egyenletesebbé vált a gyártás minőségi színvonala, s jelentős alapanyag-megtakarítást sikerült elérni. A vállalat két üzemében jelenleg négy számítógépet üzemeltetnek. Az 5. gépsoron, amelyen évente 21 000 tonna speciális technikai papírt gyártanak, a számítástechnikai vezérléssel 481 tonnával növelték a termelést, több mint 4,5 millió korona értékben, s a megtakarításokból csaknem kétmillió korona nyeresége származott a vállalatnak. A felvételen Jan Horvát mérnök az ASVT-M-6000 mikroszámítógépes rendszer működését ellenőrzi, amely a 4. papírgyártó gépsort vezérli. (A ÓSTK felvétele) Fatermésünk növelése - korunk sürgető parancsa Érdekességek, újdonságok nitrátmentesített ivóvíz ÚJ szú 17 1985. VII. 5. országos átlagnál is magasabb, s eléri a 40 százalékot.) Ugyanakkor erdőgazdaságunk műszaki színvonalát tekintve is rendkívül fejlett. Ezt bizonyítja egyebek közt az a tény is, hogy a fakitermelési munkálatok gépesítettsége jóval 50 százalék felett van. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy erdőművelésünk intenzív fejlesztése mindeddig nem tartott lépést a követelményekkel és a lehetőségekkel. A legnagyobb problémát jelenleg erde- ink egészségi állapotának fokozatos romlása jelenti, ami több tényező következménye. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ipari eredetű légköri szennyeződés, ami Csehországban az erdőknek már most mintegy 26 százalékát érinti, s ez az arány fokozatosan növekszik. Szlovákiai viszonylatban jelenleg még kedvezőbb a helyzet, mivel az ipari szennyeződéssel érintett területek aránya 14 százalék körül mozog. Az utóbbi időben bizonyos éghajlati tényezők is erdeink egészségi állapotának romlásához s ellenállóképességük csökkenéséhez vezettek, elsősorban az 1983-ban bekövetkezett nagymértékű aszály, valamint az 1984-ben keletkezett viharkárok. Az említett károk következtében erdeink kisebb növekményével kell számolnunk, ami szükségessé teszi a fával való fokozottabb takarékosságot, annak ésszerű felhasználását, s nem utolsósorban az évi fakitermelésnek mintegy 650 000 köbméterrel való csökkentését is. Nem kevésbé fontos az olyan, főként intenzív erdőművelési eljárások és módszerek alkalmazása, amelyek már rövid távon is képesek erdeink fahozamát növelni. Ide tartozik mindenekelőtt a tisztítások és gyérítések szakszerű elvégzése, a túltartott, rossz minőségű, túlságosan ritka, valamint a sarjerdök átalakítása nagyhozamú, jó minőségű szálerdőkké. Jelentős tartalékot képez ezen a téren az intenzív erdőállományok megfelelő, főként gyorsan növő fafajokkal történő telepítése, amelyek rövid idő leforgása alatt mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentős fatömeg termelésére alkalmasak. Ezek közé tartoznak a lágy lomblevelű nemes nyárak, amelyeknek ültetvényszerű, intenzív állományokban való termesztése rövid, mintegy 15-20 éves vágásfordulónál elsősorban cellulóz- és papírgyártásra használható, vékonyabb faanyagot szolgáltat. Ugyanakkor a kemény lomblevelúek közül főként a vöröstölgy, a fekete dió, a magas kőris és az akác, míg a fenyófélék közül elsősorban a duglászfenyó, az erdei- és a feketefenyó, valamint a sima-, a vörös- és a lucfenyő alkalmasak hazai viszonyaink között intenzív állományokban történő termesztésre, ipari felhasználás céljából. Tekintettel azonban gyengébb növekedésükre, ezeknek a vágásfordulója valamivel a nyárakénál hosszabb, s 30-40 év között mozog. Természetesen még így is jóval rövidebb idő alatt érik el a vágásérettségi kort, mint a hagyományos módon termesztett állományok, amelyek csak 80-100 éves korban képesek ipari feldolgozásra alkalmas, értékes választékok előállítására. Az említett tények ismeretéből kiindulva Szlovákia erdőgazdasági szakemberei kétnapos konferencián vitatták meg ez év májusában a Palárikovói és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Erdőgazdaság körzetében az intenzív fatermesztés eddigi eredményeit és alkalmazásának további lehetőségeit. A konferencián mintegy nyolc előadás és több hozzászólás hangzott el az illetékes minisztérium és az erdőgazdaságok gyakorlati szakemberei, valamint az Erdőgazdasági Kutatóintézet munkatársai részéről. Ezen túlmenően sor került még helyszíni bejárással egybekötött szakmai bemutatóra is az említett erdőgazdaságok területén. A konferencia első napján elhangzott előadásokban az intenzív fatermesztés eddigi módszereit és • A felvételen látható 20 éves intenzív nyárfakultúra hektáronkénti összes fatermése eléri az 500 köbmétert (A szerző felvétele) a 10-12 éves nemes nyár állományok is megfelelnek,- amelyek évi átlagnövedéke sok esetben a 30 köbmétert is meghaladja. Mivel Csehszlovákia erdeinek évi hektáronkénti átlagnövedéke csupán 4,14 köbmétert tesz ki, a nemes nyárak intenzív fejlesztésével ennek a többszöröse is elérhető. Bár a már említett kemény lomblevelű fafajok és a fe- nyöfélék átlagnövedéke az ipari jellegű ültetvényekben ennél szerényebb, a legtöbb esetben mégis meghaladja az évi 10 köbmétert, ami a Csehszlovákiai erdők átlagnövedékének csaknem háromszorosát teszi ki. Tekintettel az eddig elért eredményekre, már az elkövetkező 8. ötéves tervidőszakban nagyobb arányú intenzív állományok létesítésével számol az erdőgazdaság Szlovákia területén. A terv értelmében 1300 hektáron intenzív nyárfakultúrát, míg 2500 hektáron kemény lombos fafajokból és fenyő- félékből álló ipari jellegű ültetvényt kell telepíteni. Az előbbiek termesztésére elsősorban síkvidéki területeken, míg az utóbbiakéra főként domb- ég hegyvidékeinken kerül sor. Az intenzív fatermesztés előfeltételei közé tartozik a teljes talajelőkészítés és a talajmüveíés is. Mivel a teljes talajelókészítés magába foglalja a tüskök eltávolítását, ami csak speciális gépek segítségével lehetséges, ez a művelet mind műszakilag, mind pedig üzemanyagfogyasztás szepontjából nagyon igényes és költséges feladatot jelent. Ezért a konferencia résztvevői a szakmai bemutató keretében megtekintették a Magyarországon alkalmazott új típusú, tuskózás nélküli talajelökészító gépek működését, amelyeknek a hagyományos típusokhoz viszonyítva jóval nagyobb a teljesítményük, s egyben kevesebb üzemanyagot is fogyasztanak. Alkalmazásuk hazai viszonyaink között nagyban elősegítené az intenzív fatermesztés eredményes továbbfejlesztését. A konferencia eredményeként a résztvevők határozati javaslat formájában terjesztették elő észrevételeiket, melyekkel az intenzív fatermesztés ügyét kívánják szolgálni. KOHÁN ISTVÁN Hollandiában a növekvő mennyiségben alkalmazott nitrogénműtrágyák és a szigorított szabványok következtében évente mintegy 100 millió köbméternyi vizet kell tisztítani. A Wageningeni Agrártudományi Egyetemen kidolgozott ivóviz- nitrátmentesitési eljárás során baktériumokkal alakítják át az egészségre ártalmas nitrátot nitrogénné. Az új eljárás során a tisztítandó vizet egy olyan ioncserélő oszlopon vezetik keresztül, amelyben a nitrátionokat kivonják, majd egyenértéknyi mennyiségű bikarbonátionokkal helyettesítik. Egy másik denitrifikációs kolonnában metanolon tenyésztett baktériumok változtatják a nitrátot ártalmatlan nitrogéngázzá. Mivel sem a baktériumok sem a metanol nem érintkeznek vízzel, nincs semmiféle fertőzésveszély. így literenként 100 mg bikarbonátot tartalmazó, ásványviz-szerű vizet kapnak. A bikarbónát veszélytelen az egészségre. Az ioncserélő regeneráláshoz szükséges bikarbonátot maguk a baktériumok termelik meg, így az egész rendszer önfenntartó és újból használható. HAJÓK JÉGBŐL Szovjet konstruktőrök ideális építőanyagnak tekintik a jeget nagyméretű hajók törzsének megépítéséhez. Az eredeti ötlet az Ukrán Tudományos Akadémia Műszaki Mechanikai Intézetében született. A konstruktőrök elképzelése szerint egy ilyen „jéghajó“ megépítése blokkos gyártási mód szerint történne. Könnyű betonból készített formákba hütóaggregáthoz csatlakoztatott acélcsöveket fektetnének. A hajófal szilárdságát a nagyobb falvastagság biztosítaná. A jég 87,5 százalékkal könnyebb, mint az acél. Számítások szerint a hajótörzs hőmérsékletének fagypont alatt tartása a hajógépek teljesítményének kevesebb mint 1 százalékát igényelné. Ilyen technológia szerint jégből nemcsak hajók, hanem úszó fúrószigetek, repülőgépek leszállópályái is készülhetnek, valamint a tenger kutatására és ipari célú hasznosítására szolgáló egyéb létesítmények is. KATALITIKUS FŰTÉS Van a hőtermelésnek egy nagyon hatásos módja, az úgynevezett katalitikus hőfejlesztés. Ez a benzin katalitikus oxidációján alapul. Ennek során a benzin széndioxiddá és vízzé alakul át, miközben sok hő szabadul fel. Mivel itt a benzin láng nélkül tökéletesen ég el, Így nem keletkeznek környezetszennyező égéstermékék. A katalitikus melegítőnek viszonylag egyszerű a szerkezete. A tartályban tárolt üzemanyagot egy szivattyú a katalitikus felületre juttatja, s ott oxigén jelenlétében a benzin láng nélkül elég. A katalitikus hötermelő eddig azért nem terjedt el, mert katalizátorként a nagyon drága platinát használták, s a por alakú platinát szintén drága, hosszú szálú azbesztfelületre rétegelték rá. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai-Kémiai Intézetének kutatói nemrég olyan új katalizátort találtak, amely jóval olcsóbb a platinánál, s hatásfoka nagyjában azonos. Az új katalizátor kobalt- és króm-oxidokból áll, amit szilikátszálas felületre juttatnak. Ez a katalizátor néhány ezer órán át működtethető. Az újfajta melegítőkészülékkel többek között műhelycsarnokok, mezőgazdasági épületek, hétvégi házak stb. is füthetök. A plzeni Skoda Müvek villamos mozdonyokat gyártó üzemében ez év április végétől próbaüzemeltetés keretében robottal végzik a mozdonyok fő tartóvázának a hegesztését. A robotizált munkahelyhez négy speciális helyzetbeállító berendezés és két hegesz- tórobot tartozik, amelyek 23 m hosszú úton közlekedhetnek. A hegesztett váz tömege 1,5 tonnát, mérete 3x3 métert érhet el. A hegesztés automatikusan történik argon és C02 védógázban, esetleg kézi programozó készülék segítségével. Az automatizált hegesztési munkahely a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munka megszüntetése mellett teljes üzembe helyezése után húsz hegesztőmunkást is megtakarít az üzemnek. A felvételen Ladislav Loula mérnök kézi programozó készülékkel irányítja az egyik robot munkáját. (A ŐSTK felvétele)
