Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-16 / 33. szám
Brigád a javából Közel másfél évtizede már, hogy a Honvédelmi Szövetség losonci (Lucenec) autóiskolájában megalakult a szocialista munka- brigád címért versenyző kollektíva, amely példaadó munkájával előbb a megtisztelő címet, a bronz-, majd az ezüstjelvényeket érdemelte ki. Feladataikat mindenkor a munka minőségének javítására, a kollektíván belüli elvtársi kapcsolatok erősítésére, tevékenységük politikai és kulturális részének állandó tökéletesítésére, szocialista kötelezettségvállalásaik teljesítésére, illetve túlteljesítésére összpontosították. így volt ez az elmúlt évben is. Megtakarítottak 14 854 korona értékű üzemanyagot, 1185 órán át foglalkoztak gyerekekkel - helyes közlekedésre oktatták őket. Háromszázötvenöt órát fordítottak a Nemzeti Front választási programja célkitűzéseinek teljesítésére, 1590 kilogramm ócskavasat gyűjtöttek és 25 véradót toboroztak. Szép eredményeikért a közelmúltban a brigád újabb tagjai újabb jelvényeket kaptak: négy oktató arany-, heten ezüst- és négyen pedig bronzjelvényeket. Az iskola átvehette a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának kitüntetését. Kanizsa István A méhes és „A huszár“ Országos nevezetességű látványosság a morvaországi Roznov pod Radhostém parkjában az 1925-ben létesített Szabadtéri Múzeum, mely hazánkban a legnagyobb skanzen. Itt található, az egykori faluháza mellett a jellegzetesen vlach méhes. A falu húbérura az 1522-ben kiadott „Artikule medafü“ című rendeletében, melyet, mint a nemesi leveleket, kutyabórre írtak annak idején, pontosan meghatározta a méhészkedésnek, de még a méhesek létesítésének rendjét is. E szabály szerint létesített a skanzen méhese is, mely a felvételen látható, bár a fatörzsek felhasználásával készített méhkasokat nem egy helyről, hanem a környék falvaiból szállították ide. Érdekességük nemcsak az, hogy ezekből a méhkasokból rendszerint a méhállomány jelentős részének elpusztítása, a méhek „lefüstölése" után szedte ki a lépes mézet a méhész, hanem sokkal inkább az, hogy mindegyik kas, díszesen faragott. A röpnyílások köré egy-egy emberfőt faragott a méhész, így valójában a faragott emberfő száján át repülnek ki és be a méhek. A skanzenbe látogatók idegenvezetője Dana Vaóková az érdeklődőknek szívesen megnevezi a kasokon látható, faragott emberfőket az egykori méhészek elnevezése alapján. Balról a harmadik, a Huslenky faluból idehozott méhkason látható emberfő elnevezése: A huszár. Persze, a kérdésre, hogy miért éppen igy nevezte el a méhész, pontos választ nem tudott adni, de megjegyezte: Elég gyakori volt annak idején, még a múlt század végén is, hogy abban a faluban magyar huszárokat szállásoltak el. Kép és szöveg: Hajdú András A JÁRÁS LEGJOBB ALAPSZERVEZETE Gazdag műsor A Kulturális Nyár két hónapig tartó eseménysorozat megfelelő szórakozási és művelődési lehetőség nemcsak a helybeli lakosságnak, hanem azoknak is, akik turistaként pihenésre és kikapcsolódásra vágyva keresik fel Lévát (Levice) júliusban és augusztusban. A városi művelődési központ az idén is gazdag műsort állított össze abból a célból, hogy kielégítse valamennyi korosztály kulturális igényeit. Rendszeres filmvetítéseken kívül előadások hangzanak el a csillagászatról, az űrhajózásról és a XII. Világifjúsági Találkozóról, megemlékeznek Lengyel- ország állami ünnepéről és Csajkovszkij születésének 145. évfordulójáról. Képzőművészeti kiállítást rendeznek mai szlovák alkotók munkáiból. Az érdeklődők egy hét leforgása alatt elsajátíthatják a karate alapjait is. Nem feledkeznek meg a legkisebbekről sem, akik számára érdekesebbnél érdekesebb filmeket vetítenek, s bábszínházzal is kedveskednek nekik. Érdekességnek számít, hogy bemutatják a klasszikus kardvívás fortélyait és tanfolyamot szerveznek azok részére, akik iparművészetiéi, valamint állattenyésztéssel szeretnének foglalkozni. A felsoroltakon kívül számos esztrádmúsor bemutatására, kon- certra és táncmulatságra is sor kergl, nemcsak Léván, hanem a közeli Margita-llona üdülőközpontban is Kalinöiakovóban. A városi művelődési központon kívül a rendezvények sikeres lebonyolításából részt vállal a Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza, a csillagvizsgáló, a pionír- és ifjúsági ház, a Barsi Múzeum, a járási könyvtár és a városi moziigazgatóság munkaközössége. Ábel Gábor Szoborkiállítás A pieáfanyi fürdőket nyaranként sok-sok vendég látogatja. Ilyenkor több kulturális eseményre is sor kerül. Ezek közé tartozik a Pieáfanyi parkok szobrai elnevezésű kiállítás. Tizennyolc évvel ezelőtt rendezték meg először ezt a szlovákiai méretű képzőművészeti akciót, amelyen a szlovákiai képzőművészek minden generációja képviselteti magát alkotásaival. Az idei kiállítás anyagát a felszabadulás élménye hatotta át. Harminchat alkotó 85 munkával nevezett be a versenybe. A szak- zsűri Jozef Sturdík nemzeti művész elnökletével a város díját Zuzana Marciöovának ítélte oda az Énekesek című művéért. A Csehszlovák Állami Fürdővállalat díját Mese című fába faragott alkotásáért Ladislav Snopková kapta. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának diját Jaroslava Sickovának adták Garam- menti emlékezések című kerámiából alkotott művéért. A résztvevő képzőművészek alkotásaikkal békevágyukat, az élet örömeit, a háborúra való visszaemlékezéseiket tolmácsolták. A rendezvény fő szervezőinek - a Pieáfanyi Városi Nemzeti Bizottságnak és a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének - célja nemcsak a művészeti alkotások felvonultatása, hanem az alkotások és a közönség közvetlen kapcsolatának kialakítása. A kiállítás elsősorban nagy jelentőségű esztétikai és művészi élménye a Pieáfanyban töltött nyári napoknak. Zora Petrááová A Novy Zivothoz tartozó Kisma- gyar településen évek óta jól működő ifjúsági szervezet a járás egyik legjobb SZISZ alapszervezete. A legutóbbi taggyűlésen Szamaránszky János, a szervezet elnöke számolt be az első félév gazdag tevékenységéről. Gondoskodtak a község területén lévő két faliújság anyagának állandó aktualitásáról, megünnepelték a történelmi évfordulókat. Népszerűek voltak a klubfoglalkozások, teaestek és a különböző témájú - főként az ifjúság helyzetével és életével foglalkozó - ismeretterjesztő előadások. Sikeres az együttműködésük a többi tömegszervezettel, főként a Csemadok- kal és a Vöröskereszttel. Jó kapcsolatot építettek ki a helyi alapiskola pionircsapatával. A fiatalok 150 órát dolgoztak a községszépi- tés során. A helyi párt és állami szerveken kívül a SZISZ járási bizottsága is nagyra értékelte a kismagyari fiatalok első félévi munkáját, s a járásban 126 alapszervezet közül elsőként nekik adták át azt a vándorzászlót, melyet a VIT tiszteletére félévenként ítélnek majd oda a legjobb eredményt felmutató ifjúsági szervezetnek. A felvételen Szamaránszky János - aki a járási ifjúsági küldöttség tagjaként képviselte a fiatalokat a moszkvai VIT-en — átveszi a vándorzászlót. Szöveg és kép: Méri István Öt ven éve könyvtáros Nyugdíjasként is a könyvtár dolgozója és további nemzedékek nevelője Balogh Géza egykori iskolaigazgató Alsó- széliben (Dőlné Saliby), pedig 1929 óta már három nemzedéket oktatott az iskolában. Az új épületben elhelyezett könyvtárba lépőnek azonnal feltűnik a tisztaság, a könyvek, újságok, folyóiratok elhelyezésének szakszerű rendje. A lakosság érdeklődéséről sokat elárul néhány szám. Az évi terv 6990 kötet kölcsönzését irányozza elő. Az első félévben 4108 könyvet vittek haza az olvasók. A lakosság 28 százaléka rendszeres olvasója a könyvtárnak. Tavaly körülbelül nyolcezer volt a könyvtár látogatóinak a száma, a kölcsönzött köteteké pedig majdnem tízezer. A jelenleg 6909 kötetes könyvállományuk évente tízezer korona értékű újabb könyvekkel gyarapszik. A faluban olvasnak a gyerekek, diákok - negyvenegy közép-, illetve főiskolás lakosa van Alsószelinek - és a nyugdíjasok. A középkorúak fóliáznak. De közülük is egyre többüknek válik szép szokásává, hogy időről időre betérjenek a könyvtárba könyvet cserélni, vagy folyóiratokat átnézni, böngészni. Alapos helyzetismeret segíti a könyvtárost toborzó tevékenységében. Volt tanítványai még ma sem hagyják intő szavait - „régen voltál a könyvtárban“ - figyelmen kívül. Balogh Gézának sok tekintetben előnyös helyzete van. ötven éve a falu könyvtárosa - büszkén mutatta többek között azt az elismerő oklevelet is, melyet a jubileum alkalmából kapott a járási könyvtártól. A tanulók napközi otthonának ebédlőjében étkezik. így állandó kapcsolata van az iskolával. S szerinte is, az irodalom, a könyv szeretetének alapjait az iskolában kell lerakni. Nagyon hasznosaknak minősíti a mesedélutánokat. A gyerekek felszabadulnak, átélik a hallott szöveget, bátran megnyilvánulnak, szavakba öntik saját érzéseiket, érzelmeiket, gondolataikat, véleményüket. Az író-olvasó találkozók - évente egyszer, ősszel szervezik meg a Csemadok helyi szervezetével karöltve - és egyéb rendezvények során, éppen a küzdelmes múlt ismeretében, jól látja a nyugdíjas pedagógus, hogy az emelkedés nem csupán étel, ital, öltözködés, családi ház, divatos berendezés stb. „magánmércéjével“, hanem a falu megalapozott, eleven kulturális életével is mérhető. -ybFŐISKOLÁSOK RÖVIDFILMJEI Két évenként rendezik meg Karlovy Varyban a Thermál szanatóriumban a filmművészeti főiskolák hallgatóinak rö- vidfilm-fesztiválját. Idén huszonnégy ország harmincegy iskolája küldte, illetve hozta el hallgatói alkotásait. A bemutatott kétszáz film nem a nézők elismerésének kivívásáért került vászonra. Az alkotókat főleg a vetítést követő megbeszélések, viták és a szakemberek véleménye érdekelte. ző főiskolások azzal lepték meg a résztvevőket, hogy leginkább hazájuk társadalmi problémáihoz való viszonyukat boncolgatták alkotásaikban. Filmjeiknek vitathatatlanul nagy publicisztikai és dokumentum értékük van. A prágai és a bratislavai filmművészeti, illetve színművészeti főiskola hallgatóinak a munkái közül az érdeklődés középpontjába Tornáé Vorl és Moskalyková filmjei kerültek. Vita előtt (Rudolf Prekop - felvétele) A témák, azok feldolgozásának módjai és a mesterségbeli megoldások annyira változatosak voltak, hogy nehéz volt eldönteni, melyik iskola munkája a legsikeresebb. Egyesek a téma feldolgozásának formai megoldásában jeleskedtek, mások munkái csak a kiváló filmrendezőkre jellemző ábrázolásmódjukkal vonták magukra a figyelmet. Néhányan mondanivalójuk lényegét hangsúlyozták, míg többen a szakma egy-egy részéből mutattak be (pl. operatőri) tanulmányokat. A fejlődő országokból érkeSzámos dokumentumfilmet is bemutattak a hazai fiatalok, melyek leginkább a falvak lakóinak életét helyezik nagyító alá, például Az alma, Udvar, Nyomok a fűben, Tanulj meg félni stb. A Budapesti Színművészeti Főiskola hallgatóitól érkezett egyetlen film érdekes feldolgozásmódja, témája nagyon foglalkoztatta a vitázókat. Sajnos, kérdéseikre magyarázatot nem kaphattak, mert Budapestről nem érkezett a filmmel sem az iskola, sem az alkotók képviselője. Svätopluk Jedlióka 1985. Vili
