Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-16 / 33. szám

Brigád a javából Közel másfél évtizede már, hogy a Honvédelmi Szövetség lo­sonci (Lucenec) autóiskolájában megalakult a szocialista munka- brigád címért versenyző kollektíva, amely példaadó munkájával előbb a megtisztelő címet, a bronz-, majd az ezüstjelvényeket érde­melte ki. Feladataikat mindenkor a munka minőségének javítására, a kollektíván belüli elvtársi kap­csolatok erősítésére, tevékenysé­gük politikai és kulturális részének állandó tökéletesítésére, szocia­lista kötelezettségvállalásaik telje­sítésére, illetve túlteljesítésére összpontosították. így volt ez az elmúlt évben is. Megtakarítottak 14 854 korona értékű üzemanya­got, 1185 órán át foglalkoztak gye­rekekkel - helyes közlekedésre oktatták őket. Háromszázötvenöt órát fordítottak a Nemzeti Front választási programja célkitűzései­nek teljesítésére, 1590 kilogramm ócskavasat gyűjtöttek és 25 vér­adót toboroztak. Szép eredmé­nyeikért a közelmúltban a brigád újabb tagjai újabb jelvényeket kaptak: négy oktató arany-, heten ezüst- és négyen pedig bronzjel­vényeket. Az iskola átvehette a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának kitünteté­sét. Kanizsa István A méhes és „A huszár“ Országos nevezetességű látványosság a morvaországi Roznov pod Radhostém parkjában az 1925-ben létesített Szabadtéri Múzeum, mely hazánkban a legnagyobb skanzen. Itt található, az egykori faluháza mellett a jellegzetesen vlach méhes. A falu húbérura az 1522-ben kiadott „Artikule medafü“ című rendeletében, melyet, mint a nemesi leveleket, kutyabórre írtak annak idején, pontosan meghatározta a méhészkedés­nek, de még a méhesek létesítésének rendjét is. E szabály szerint létesített a skanzen méhese is, mely a felvételen látható, bár a fatörzsek felhasználásával készített méhkasokat nem egy helyről, hanem a kör­nyék falvaiból szállították ide. Érdekességük nemcsak az, hogy ezekből a méhkasokból rendszerint a méhállomány jelentős részének elpusztítása, a méhek „lefüstölése" után szedte ki a lépes mézet a méhész, hanem sokkal inkább az, hogy mindegyik kas, díszesen faragott. A röpnyílások köré egy-egy emberfőt faragott a méhész, így valójában a faragott emberfő száján át repülnek ki és be a méhek. A skanzenbe látogatók idegenvezetője Dana Vaóková az érdeklődők­nek szívesen megnevezi a kasokon látható, faragott emberfőket az egykori méhészek elnevezése alapján. Balról a harmadik, a Huslenky faluból idehozott méhkason látható emberfő elnevezése: A huszár. Persze, a kérdésre, hogy miért éppen igy nevezte el a méhész, pontos választ nem tudott adni, de megjegyezte: Elég gyakori volt annak idején, még a múlt század végén is, hogy abban a faluban magyar huszárokat szállásoltak el. Kép és szöveg: Hajdú András A JÁRÁS LEGJOBB ALAPSZERVEZETE Gazdag műsor A Kulturális Nyár két hónapig tartó eseménysorozat megfelelő szórakozási és művelődési lehe­tőség nemcsak a helybeli lakos­ságnak, hanem azoknak is, akik turistaként pihenésre és kikapcso­lódásra vágyva keresik fel Lévát (Levice) júliusban és augusz­tusban. A városi művelődési központ az idén is gazdag műsort állított össze abból a célból, hogy kielé­gítse valamennyi korosztály kultu­rális igényeit. Rendszeres filmvetí­téseken kívül előadások hangza­nak el a csillagászatról, az űrhajó­zásról és a XII. Világifjúsági Talál­kozóról, megemlékeznek Lengyel- ország állami ünnepéről és Csaj­kovszkij születésének 145. évfor­dulójáról. Képzőművészeti kiállí­tást rendeznek mai szlovák alko­tók munkáiból. Az érdeklődők egy hét leforgása alatt elsajátíthatják a karate alapjait is. Nem feledkez­nek meg a legkisebbekről sem, akik számára érdekesebbnél ér­dekesebb filmeket vetítenek, s bábszínházzal is kedveskednek nekik. Érdekességnek számít, hogy bemutatják a klasszikus kardvívás fortélyait és tanfolyamot szerveznek azok részére, akik iparművészetiéi, valamint állatte­nyésztéssel szeretnének foglal­kozni. A felsoroltakon kívül számos esztrádmúsor bemutatására, kon- certra és táncmulatságra is sor kergl, nemcsak Léván, hanem a közeli Margita-llona üdülőköz­pontban is Kalinöiakovóban. A vá­rosi művelődési központon kívül a rendezvények sikeres lebonyolí­tásából részt vállal a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Háza, a csillagvizsgáló, a pionír- és ifjú­sági ház, a Barsi Múzeum, a járási könyvtár és a városi moziigazga­tóság munkaközössége. Ábel Gábor Szoborkiállítás A pieáfanyi fürdőket nyaranként sok-sok vendég látogatja. Ilyenkor több kulturális eseményre is sor kerül. Ezek közé tartozik a Pieáfanyi parkok szobrai elnevezésű kiállítás. Tizennyolc évvel ezelőtt rendezték meg először ezt a szlovákiai méretű képzőművészeti akciót, amelyen a szlovákiai képzőművé­szek minden generációja képviselteti magát alkotásaival. Az idei kiállítás anyagát a felszabadulás élménye hatotta át. Harminchat alkotó 85 munkával nevezett be a versenybe. A szak- zsűri Jozef Sturdík nemzeti művész elnökletével a város díját Zuzana Marciöovának ítélte oda az Énekesek című művéért. A Csehszlovák Állami Fürdővállalat díját Mese című fába faragott alkotásáért Ladislav Snopková kapta. A SZISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának diját Jaroslava Sickovának adták Garam- menti emlékezések című kerámiából alkotott művéért. A résztvevő képzőművészek alkotásaikkal békevágyukat, az élet örömeit, a háborúra való visszaemlékezéseiket tolmácsolták. A rendezvény fő szervezőinek - a Pieáfanyi Városi Nemzeti Bizottságnak és a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének - célja nemcsak a művészeti alkotások felvonultatása, hanem az alkotások és a közönség közvetlen kapcsolatának kialakítása. A kiállítás elsősorban nagy jelentőségű esztétikai és művészi élménye a Pieáfanyban töltött nyári napoknak. Zora Petrááová A Novy Zivothoz tartozó Kisma- gyar településen évek óta jól mű­ködő ifjúsági szervezet a járás egyik legjobb SZISZ alapszerve­zete. A legutóbbi taggyűlésen Szamaránszky János, a szervezet elnöke számolt be az első félév gazdag tevékenységéről. Gon­doskodtak a község területén lévő két faliújság anyagának állandó aktualitásáról, megünnepelték a történelmi évfordulókat. Népsze­rűek voltak a klubfoglalkozások, teaestek és a különböző témájú - főként az ifjúság helyzetével és életével foglalkozó - ismeretter­jesztő előadások. Sikeres az együttműködésük a többi tömeg­szervezettel, főként a Csemadok- kal és a Vöröskereszttel. Jó kap­csolatot építettek ki a helyi alapis­kola pionircsapatával. A fiatalok 150 órát dolgoztak a községszépi- tés során. A helyi párt és állami szerveken kívül a SZISZ járási bizottsága is nagyra értékelte a kismagyari fia­talok első félévi munkáját, s a já­rásban 126 alapszervezet közül elsőként nekik adták át azt a ván­dorzászlót, melyet a VIT tiszteleté­re félévenként ítélnek majd oda a legjobb eredményt felmutató if­júsági szervezetnek. A felvételen Szamaránszky Já­nos - aki a járási ifjúsági küldött­ség tagjaként képviselte a fiatalo­kat a moszkvai VIT-en — átveszi a vándorzászlót. Szöveg és kép: Méri István Öt ven éve könyvtáros Nyugdíjasként is a könyvtár dolgozója és további nemze­dékek nevelője Balogh Géza egykori iskolaigazgató Alsó- széliben (Dőlné Saliby), pedig 1929 óta már három nemzedé­ket oktatott az iskolában. Az új épületben elhelyezett könyvtárba lépőnek azonnal feltűnik a tisztaság, a könyvek, újságok, folyóiratok elhelyezé­sének szakszerű rendje. A lakosság érdeklődéséről sokat elárul néhány szám. Az évi terv 6990 kötet kölcsönzé­sét irányozza elő. Az első fél­évben 4108 könyvet vittek ha­za az olvasók. A lakosság 28 százaléka rendszeres olvasója a könyvtárnak. Tavaly körülbe­lül nyolcezer volt a könyvtár látogatóinak a száma, a köl­csönzött köteteké pedig majd­nem tízezer. A jelenleg 6909 kötetes könyvállományuk évente tízezer korona értékű újabb könyvekkel gyarapszik. A faluban olvasnak a gyere­kek, diákok - negyvenegy kö­zép-, illetve főiskolás lakosa van Alsószelinek - és a nyug­díjasok. A középkorúak fóliáz­nak. De közülük is egyre töb­büknek válik szép szokásává, hogy időről időre betérjenek a könyvtárba könyvet cserélni, vagy folyóiratokat átnézni, böngészni. Alapos helyzetismeret segíti a könyvtárost toborzó tevé­kenységében. Volt tanítványai még ma sem hagyják intő sza­vait - „régen voltál a könyvtár­ban“ - figyelmen kívül. Balogh Gézának sok tekintetben elő­nyös helyzete van. ötven éve a falu könyvtárosa - büszkén mutatta többek között azt az elismerő oklevelet is, melyet a jubileum alkalmából kapott a járási könyvtártól. A tanulók napközi otthonának ebédlőjé­ben étkezik. így állandó kap­csolata van az iskolával. S szerinte is, az irodalom, a könyv szeretetének alapjait az iskolában kell lerakni. Na­gyon hasznosaknak minősíti a mesedélutánokat. A gyere­kek felszabadulnak, átélik a hallott szöveget, bátran meg­nyilvánulnak, szavakba öntik saját érzéseiket, érzelmeiket, gondolataikat, véleményüket. Az író-olvasó találkozók - évente egyszer, ősszel szer­vezik meg a Csemadok helyi szervezetével karöltve - és egyéb rendezvények során, éppen a küzdelmes múlt isme­retében, jól látja a nyugdíjas pedagógus, hogy az emelke­dés nem csupán étel, ital, öl­tözködés, családi ház, divatos berendezés stb. „magánmér­céjével“, hanem a falu meg­alapozott, eleven kulturális éle­tével is mérhető. -yb­FŐISKOLÁSOK RÖVIDFILMJEI Két évenként rendezik meg Karlovy Varyban a Thermál szanatóriumban a filmművé­szeti főiskolák hallgatóinak rö- vidfilm-fesztiválját. Idén hu­szonnégy ország harmincegy iskolája küldte, illetve hozta el hallgatói alkotásait. A bemuta­tott kétszáz film nem a nézők elismerésének kivívásáért ke­rült vászonra. Az alkotókat fő­leg a vetítést követő megbe­szélések, viták és a szakem­berek véleménye érdekelte. ző főiskolások azzal lepték meg a résztvevőket, hogy leg­inkább hazájuk társadalmi problémáihoz való viszonyukat boncolgatták alkotásaikban. Filmjeiknek vitathatatlanul nagy publicisztikai és doku­mentum értékük van. A prágai és a bratislavai filmművészeti, illetve színmű­vészeti főiskola hallgatóinak a munkái közül az érdeklődés középpontjába Tornáé Vorl és Moskalyková filmjei kerültek. Vita előtt (Rudolf Prekop - felvétele) A témák, azok feldolgozásá­nak módjai és a mesterségbeli megoldások annyira változato­sak voltak, hogy nehéz volt eldönteni, melyik iskola mun­kája a legsikeresebb. Egyesek a téma feldolgozásának formai megoldásában jeleskedtek, mások munkái csak a kiváló filmrendezőkre jellemző ábrá­zolásmódjukkal vonták maguk­ra a figyelmet. Néhányan mon­danivalójuk lényegét hangsú­lyozták, míg többen a szakma egy-egy részéből mutattak be (pl. operatőri) tanulmányokat. A fejlődő országokból érke­Számos dokumentumfilmet is bemutattak a hazai fiatalok, melyek leginkább a falvak la­kóinak életét helyezik nagyító alá, például Az alma, Udvar, Nyomok a fűben, Tanulj meg félni stb. A Budapesti Színművészeti Főiskola hallgatóitól érkezett egyetlen film érdekes feldolgo­zásmódja, témája nagyon fog­lalkoztatta a vitázókat. Sajnos, kérdéseikre magyarázatot nem kaphattak, mert Budapestről nem érkezett a filmmel sem az iskola, sem az alkotók képvise­lője. Svätopluk Jedlióka 1985. Vili

Next

/
Thumbnails
Contents