Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-16 / 33. szám

Kit szeret legjobban a napocska? Minden ember szereti a me­leget árasztó napot. Egyfor- mán örülnek sugarainak az ál­latok, a virágok. Vajon a na­pocska kit szeret a legjobban?- Engem - mondta a rózsa, és szirmait a nap felé fordítot­ta. - Ha nem szeretne, nem is sütne nekem és nem tudnék virágozni.- Engem - mondja a cse­resznye. - Én a napsugarak nélkül nem hozhatnék gyümöl­csöt.- Engem — szólt közbe az ágylepedő. - Ha nem szeret­ne, nem is szárítana meg.- Engem - mondta a ház.- Hiszen naponta melegíti a fa­laimat.- Engem - mondta a cica és elnyújtózott a forró homokon. — Ha nem szeretne nem sütké­rezhetnék az udvaron. Egész napokat kénytelen lennék a forró kemence mellett tölteni. De mivel a napocska engem szeret a legjobban, ezért nyu­godtan kifeküdhetek az udvar­ra, mert a napocska melegít. Éles vita alakult ki közöttük. Mindenki azt állította, hogy a napocska őt szereti a legjob­ban. Sokáig vitatkoztak, ve­szekedtek, de a napocska sze- retetében nem tudtak meg­egyezni. A házból egy kislány futott ki. A fűre vastag pokrócot terí­tett, a hátára feküdt és azt mondta:- 'Milyen kedves ez a na­pocska. Világit, melegít, a ró­zsák kinyitnak, a cseresznye megérik, az ágynemű megszá­rad, a cicák nyugodtan feküd­hetnek a forró homokon, en­gem aranybarnára süt. Milyen jó, hogy mindenki számára lé­tezik, mindenkit egyformán szeret. Kamoncza Márta fordítása A BOLDOGSÁG FORRÁSA NEM RAJTUNK KÍVÜL, HANEM BENNÜNK VAN... Lev Tolsztoj Kliment Ondrejka A napraforgó Amikor már nőttek a virá­gok, amikor nyílt a rózsa és zöldellt a fű, Esöúrfi öntözte, Napkirálynő melengette őket. Esőúrfi szemét mérgesen összevonta, majd behunyta, így hát nem sokat látott a föl­dön történtekből. Napkirálynö azonban tágra nyílt szemekkel figyelt, s nagyon dühös lett, amikor észrevette, hogy a virá­gok, a fák és a többi növény nem törődik az ö jóságával, mind elfordul tőle. Fel is háborodott a Napki­rálynö a hálátlanság és a köny- nyelműség láttán, és úgy dön­tött, égető leheletével, szeme sugarával és arany hajának fé­nyével valamennyi hálátlant megbünteti. Ekkor azonban hirtelen megpillantott egy kicsi, ártatlan virágocskát, amelyik állandóan hálás tekintettel fi­gyelte őt. Ez a tekintet mérsé­kelte a Napkirálynö haragját, igy csak néhány növényt ége­tett meg. Hogy a hálás virágocskát példaként állítsa a többi elé, átalakította saját arcára. A ne­vét is a sajátja alapján adomá­nyozta a szerény virágocská- nak. A napraforgó azóta is ál­landóan a Nap felé fordul, fel­fogja a sugarait, és finom mag- vacskákká alakítja át őket. Susla Béla fordítása CSAPODÁR SZÍNEK Azt hiszen, nincs olyan em­ber, aki ne gyönyörködne szí­vesen a színes virágoktól tar­káló rétek, mezők látványában. Persze azt már csak kevesen tudják, hogy a narancsvörös, piros, kék és lila szinű virágok legtöbbjében ugyanaz a típusú színezék található. Ezeket a vegyületeket antociánoknak hívják, a kémiai szerkezetük viszonylag jól ismert, de erre most nem lesz szükségünk. Az antociánok nemcsak a virágok szirmaiban fordulnak elő, ha­nem a különböző gyümölcsök­ben (eper, cseresznye, meggy, szilva, málna), de nagy meny- nyiségben találhatók a vörös­káposztában és a céklában is. Egyik-másik növényből vi­szonylag egyszerűen kivonha­tó a színezék; a meggyből, cseresznyéből stb. ujjunkkal kipréselhetjük, a vörös káposz­tából vagy a céklából pedig néhány perces főzéssel nyer­hetünk a kísérlethez szüksé­ges oldatot. Ha nincs friss gyü­mölcsünk, a befőtt leve is meg­teszi. A kísérlethez több pohárra lesz szükségünk, továbbá olyan anyagokra is, amelyeket anyukától vagy apukától kell elkérnetek: ecetre, szódabikar­bónára (NaHC03) és kálium­karbonátra (K2C03), melyet hamuzsírnak is neveznek és tisztítószerként szokták hasz­nálni. Bizonyára akad a lakás­ban mosószappan is, ebből törjetek le egy darabkát és ké­szítsetek szappanoldatot. A különböző anyagokat jól je­löljétek meg, hogy mindig tud­játok: mit mivel reagáltattok. Legelőször a vöröskáposzta festékanyagát vesszük szem­ügyre. Az apróra vágott ká­posztát néhány percig kevés forró vízben főzzük, majd le­szűrjük. A lila színű oldatra lesz szükségünk. A káposztalé egy részét félretesszük, a ma­radékhoz pedig kis adagokban ecetet öntünk. Az oldat élénk­pirossá válik; ez a színváltozás (amit színátcsapásnak is ne­veznek) jelzi a sav jelenlétét. A félretett káposztalé egy ré­szébe öntsünk szódabikarbó­nát: az oldat megkókül. Ha a másik részéhez káliumkar- bonát-oldatot öntünk: a lilás szín zöldbe csap át. Ezeket a színváltozásokat a lúgos kémhatású vegyületek (szóda­Egy napom 2000-ben Reggel van. Semmi kedvem felkelni a jó meleg ágyikóból. Különben is pokolian éhes vagyok. Azonnal kérek a komputertől valami jó kis reggelit. Na de ideje volna felöltözni. Miután ezt a sok teendőt elvégeztem, be­ülök az ominibuszba, és irány az iskola. Az első óra történelem. A robot néha nagyon érdekes dolgokat tud mesélni. Például olyanokat, hogy hajdanában a gyerekek gyalog jártak iskolába, meg később, amikor feltalálták az úgynevezett kerékpárt, azt lábbal kellett hajtani, és ráadá­sul csak két kereke volt. Azt is mesélték, hogy az emberek kézzel főztek. Borzasztó lehetett. A második óra földrajz. Ki-ki beül a saját ominibuszába és irány Afrika. A robot elma­gyarázza Afrika vízrajzát, s már indulunk is haza, mert biológia lesz, és az Északi-sark jegesmedvéivel találkozunk. Az utolsó óra a legjobb. Gyümölcstan. Igen, igen, ez az utolsó óra. Újra startol az ominibusz, és repü­lünk Kuba felé. Hogy mi okból? Hát természe­tesen azért, hogy megnézzük, érett-e már a narancs. Otthon a televizoszkópon átnézem a leckét, aztán átugrom a szomszédba Mikro Robival játszani. O a pajtásom, de most egy fantaszti­kus filmet néz. A film arról szól, hogyan éltek az emberek a huszadik században. Példának okáért mutattak egy tárgyat, aminek „kulcs“ volt a neve. Ezzel a tárggyal nyíltak az ajtók. Hát ez borzasztó! Hiszen ma már lézer nyit mindent! Na de mindegy! Én megyek és al­szom egy nagyot. Majd reggel meglátom, milyen kedvem lesz iskolába menni. Reggel álmosan keltem ki az ágyból. El sem tudtam képzelni, mi van a robottal, miért nem hozza már a reggelit. Csak akkor tértem ma­gamhoz, amikor valamit levertem a kezemmel. A virágváza volt, a kedvenc virágvázám. Azon vettem észre magam, hogy a villanykapcsolót kattogtatom, teljes erőmből. De hát hova lett a komputer? És hogy kerül ide egy huszadik századbeli virágváza? Ezekre a kérdésekre akkor kaptam választ, amikor anyu tapintato­san közölte velem, hogy a lakásban nem tartunk semmiféle komputert, és hogy ne kér­dezősködjek annyit, mert elkésem az iskolá­ból, ahova természetesen gyalog megyek, és semmiféle ominibusszal. Mire mindezt megér­tettem, az óra fél nyolcat mutatott. Rohannom kellett az iskolába, 1985-ben. Az első óra földrajz. S még eszembe jutott, hogy a mai matekleckét meg kell Írnom. Mese Mit talált egy sündisznócska? Piros almát a bozótba’! Gondolt egyet, merészet, Elteszem az egészet! Bandukol a sündisznócska, visszatekint a bozótra. Hát mit látnak szemei? Szél a körtét leveri... Gondolt hát megint egy nagyot, és bizony visszaballagott... Felvette a hátára, Hazavitte házába! Boros Ildikó, nyolcadikos tanuló munkái bikarbóna, káliumkarbonát) idézték elő. Következő kísérletünkben a meggy festékanyagát arra használjuk fel, hogy eldöntsük, melyik a legerősebb lúg a há­rom vizsgált anyag: a szap­panoldat, a szódabikarbóna és a káliumkarbonát közül. A friss meggyből kipréselt levet (vagy a meggybefőtt le­vét) három részre osztjuk. Az elsőhöz öntsünk szappanolda­tot, a másodikhoz szódabikar­bóna-oldatot, a harmadikhoz pedig - kis adagokban - káli- umkarbonát-oldatot. A szap­panoldat hatására a meggylé lilás színűvé válik; a szódabi­karbóna hozzáöntése után az oldat piszkoskék színt ölt; a ká­liumkarbonáttól a meggylé előbb megkékül, majd pedig szép zöld színűvé váíik. Mivel az anticiánok erős lúgok olda­tában zöldbe csapnak át, a kí­sérlet alapján megállapítható, hogy a három vizsgált anyag közül a káliumkarbonát a leg­erősebb lúg. Ha a zöld oldathoz óvatosan ecetet öntünk, akkor ismét piros színt ölt, mivel a közeg savassá vált. (Melles­leg a lé pezsegni kezd, mert az ecet hatására a káliumkarbo­nátból széndioxid szabadul fel.) Az antociánok mellett más vegyületek is alkalmasak arra, hogy kimutassák a savak, illet­ve a lúgok jelenlétét. Ezeket az anyagokat indikátoroknak ne­vezzük. LACZA TIHAMÉR Gondolkodom, tehát,m KAKUKKTOJÁS A következő szavak közül melyik illik legkevésbé a töb­bi közé?- szputnyik,- Nap,- bolygó,- üstökös,- csillag. BETŰREJTVÉNY MEGFEJTÉS A július 26-i számunkban közölt feladatok megfejté­se: 6-1+3, 2X2+3, 1X5-1; 6+2-6, 1x8-2, 3x5:5; 4x1x0, 2+5-6, 3x2-1. Nyertesek: Vincze Ingrid, Zone (Tureft); Illés Zsolt, Kolárovo; Juhos Katalin, Nádszeg (Trstice); Juráé Andrea, Galánta (Galanta); Korvek László, Jánok (Janik).

Next

/
Thumbnails
Contents