Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-09 / 32. szám

Idén az első félévben 1025 I dolgozó végezte a feladatokat, melyek a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat ga- lántai (Galanta) üzemében vártak teljesítésre. Abban, hogy a tervfeladatok teljesítésében nincsenek lemaradások, komoly szerepet játszanak a szocialista munkabrigádok. Huszonnégy brigád 367 tagot tömörít, mig a szakmunkástanulók kilenc brigádjának 73 tagja van. Sokrétű tevékenységükért eddig hat brigád tagjai bronz-, háromé ezüst-, egyé pedig aranyjelvényeket kaptak. A dolgozók szétszórtsága, különböző munkaidő-beosztása miatt - a gépkocsivezetők keveset tartózkodnak a telepen

A társadalmi munka haszna- nem könnyű szervezni a bri- j gád-tevékenységet, összehangolni a megbeszéléseket,

a társadalmi munkában való részvételt. Ennek ellenére- néhány lemaradó brigád kivételével - nagyon szép eredményeket értek el.

A tehergépkocsi-vezetők brigádja, amelynek Stefan Su- chopa a vezetője, már 1974- ben alakult. Tizenöt tagja van. Vállalásaiknak megfelelően ebben az évben bekapcsolódtak a sokszor szorgalmazott üzemanyag-takarékossági akcióba és a gépek legjobb karbantartásáért indított mozgalomba. Idén már 12 850 korona értékű 2570 liter gázolajat takarítottak meg. Arra is vállalkoztak, hogy a javítások és a megelőző karbantartási munkák során 104 órát dolgoznak társadalmi munkában az első félévben. Százötvenkilenc órát teljesítettek, mert ha úgy adódik, az egyik vagy a másik kocsi munkaidő alatt meghibásodik, a vezető gyakran azonnal hozzáfog javításához. Bejelenti, szabadnapja rovására javítja gépkocsiját, (gy nem kell várakoznia míg a műszakiak elvégzik a javítást; a kisebb munkáktól mentesül a javítórészleg, a kocsi rövidebb időn belül folytathatja a szállítást.

Havonta egyszer munkaértekezleten találkozik a brigád. Tevékenységük értékelésén kívül megbeszélik azt is, a következő hónapban milyen kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényen vegyenek részt családtagjaikkal együtt. Legutóbb úgy döntöttek: kirándulnak. Ellátogatnak Banská Bystricába, majd a hét végét az Árvái vízduzzasztó partján töltik. - yb A nemzetközi táborokban libanoni gyerekek is üdülnek

(A szerző felvétele)

EZREK BOLDOG NYARA

Megszervezésük harmincötödik évfordulóját ünnepük hazánkban a nyári nemzetközi béketáborok. Harmincöt év alatt ezer és ezer gyermek nyaralt a hazánk legszebb vidékein berendezett üdülőközpontokban. Az idén a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága közös rendezésében öt helyen nyolc turnusban nyaralnak hazánk legkiválóbb pionirjai, a világ minden részéből érkezett haladó gyermek- és pionirmozgalom szervezeteinek tagjaival. Változatos programjuk a biztosíték arra, hogy valamennyien jól érezzék magukat. Különös gonddal állították össze az idei nyár műsortervét, hiszen olyan jelentős események, mint a felszabadulás 40. évfordulója, a XII. Moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó szabnak irányt a pionírtábori tevékenységnek. Az itt nyaraló gyerekek ugyanis nemcsak szórakozással, játékkal töltik napjaikat, hanem sok érdekes, hasznos, tanulságos akcióban vesznek részt. Minden táborban minifesztivált, szolidaritási- és békenapot tartanak. Valamennyi részt vevő ország gyermekei megszervezik saját nemzeti napjukat, amelyen bemutatják népszokásaikat, népi táncaikat, játékaikat, eléneklik dalaikat. Pionírkarnevált rendeznek. Sor kerül a tábori olimpiára, sportjátékokra is és meggyújtják a béke tábortüzét. Ellátogatnak a környező üzemekbe, szövetkezetekbe, találkoznak a város, a járás tisztségviselőivel, a táborokat patronáló üzemek, szocialista munkabrigádok képviselőivel.

Hazánk béketáboraiban összesen 1255 gyerek nyaral az idén. A külföldi gyerekekkel 129 pionírvezető érkezett hazánkba. Itt 136 hazai vezető csatlakozott hozzájuk. A nyelvi nehézségeket 79 tolmács segítségével oldották meg. A gyermekek esetleges egészségügyi ellátását nyolc orvos és négy egészségügyi nővér végzi. A legtöbb vezető jól felkészült pedagógus, illetve gyakorlott pionírvezető, akik már többször töltötték nyaraikat hazai vagy külföldi nemzetközi táborokban.

Benyák Mária

A teplái barokk stílusú kastély termeiben van hazánk legrégibb

könyvtára. 1193-ban alapították, 80 000 kötete van, köztük számos, a 9. századból származó, gazdagon díszített, felbecsülhetetlen értékű kódex.

A könyvtárban rendszeresen tartanak tudományos előadásokat. A hazai és külföldi turisták nagy érdeklődéssel járják végig termeit.

A felvétel az egyik könyvtárteremben készült.

Kovács Árpád felvétele

Kihasználják a tapasztalatokat

A keszegfalusi (Kameniőná) Steiner Gábor Efsz a szójater- mesztés gesztora a Nyugatszlovákiai kerületben. Itt gazdag hagyományai vannak a szójatermesztésnek és e hagyományok szinte minden évben újabb ismeretekkel, tapasztalatokkal gyarapodnak. Tapasztalataikkal mindig szívesen ismerkednek a szójater- mesztök egész Szlovákia területéről.

Varga Kálmán, a szövetkezet elnöke átlagosnak minősítette az elmúlt évben elért 1,8 tonnás hektáronkénti hozamot. Ennek javítása érdekében az idén még fokozottabb figyelmet fordítottak a talaj előkészítésére. E munkálatokhoz rendelkezésükre állt kellő mennyiségű és jó gép. A szója nem szereti a hideg talajt, ezért a vetés négy-öt napig késett. A május eleji esőzések is hátráltatták a munkát, de végül a szója 350 hektáron jól előkészített meleg magágyba került.

A tavalyi tapasztalatok alapján a fajták kiválasztásában is változások történtek. Több korai fajtát vetettek, ami az itteni talajviszonyok esetében kívánatos is volt. Egyébként a kísérleti parcellákon - együttműködve a PieSfanyi Növénytermesztő Kísérleti Állomással - mintegy 27 fajta termelésével kísérleteznek.

További újításokat is bevezetnek az idei szójatermesztés során, mégpedig a betakarítást illetően. A kombájnok dobberendezését úgy alakítják át, hogy kisebb sebességgel működjön. Tavaly már kísérleteztek azzal is, hogy közvetlenül a talaj felett csúszó kaszákkal vágták a szóját. A módszer bevált. Az idén valamennyi kombájnt átalakítják a szója betakarításához. Ezzel mintegy 3-5 százalékos hozamnövekedést várnak a szójater- mesztők. Kolozsi Ernő

Feladatok és vállalások

A Kassa (Kosice)-vidéki járás mezőgazdasági nagyüzemei tavaly az efsz-ek X. kongresszusa előtt vállalásaikat több mint kilencmillió korona értékű munka elvégzésével megtoldották. A mező- gazdasági dolgozók 73,8 százaléka kapcsolódott be a mozgalomba.

Ezekre az eredményekre alapozták elhatározásukat az idén, hogy több mint 17 millió korona értékű munka elvégzésére vállalkoznak. Ebből kétmillió korona értékűt a szocialista munkabrigádok vállaltak magukra. Legfontosabbnak termelési feladataik teljesítését tartják, de gondoltak a kiadások csökkentésére, a jobban értékesíthető, jó minőségű termékek előállításának, az állatok súlygyarapodásának növelésére, elhullásuk csökkentésére, a tej minőségének, valamint a dolgozók élet- és munkafeltételeinek javítására is.

Terven felül idén 1520 tonna gabonát, 242 tonna szemeskukoricát, 1140 tonna cukorrépát, 240 tonna zöldséget, 148 tonna húst, és 509 ezer liter tejet akarnak

értékesíteni. Komoly takarékossági intézkedések bevezetésével jelentős mennyiségű abraktakarmányt, áramot és tüzelőanyagot fognak megtakarítani. A mezőgazdasági termékek jobb minőségének szorgalmazásával pedig 1,2 millió korona többletbevételhez jutnak majd a gazdaságok.

Járásunkban a hús- tej- és tojástermelés zökkenőmentes és következetesen kielégíti a lakosság szükségleteit, a keresletet. A növénytermelésben a rossz időjárás miatt idén is gondok vannak éppúgy, mint a takarmányfélék termelésében. Ezért a dolgozók megfontoltan és körültekintően tervezik az egyes munkák elvégzését, hogy vállalásaik ne maradjanak csak papíron.

Idén, az ötéves tervidőszak utolsó évében mindent elkövetnek, hogy a feladatok közül minden egyest elvégezzenek. Főleg a Perényhími (Perín Chym) Efsz ér el ezen a téren jó eredményeket, amely az elsők között csatlakozott a 22 mezőgazdasági vállalat felhívásához. Iván Sándor

Munkában a régészek Leányváron

A nyolcadk ásatási idényt kezdték meg Izsa (Iza) mellett Leányváron a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai (Nitra) Régészeti Intézetének munkatársai. Az egykori római katonai tábor, melyet Kelemantiának neveztek, a Duna mentén húzódó eródítményrendszer egyik fontos láncszemét alkotta. A négyzet alaprajzú erőd 175 x 176 méteres volt, s árkok vették körül. A rendkívül értékes és Szlovákiában a maga nemében egyedülálló régészeti lelet feltárását és konzerválását a Gab- őíkovo-Nagymaros dunai vízlépcsőrendszer építése tette szükségessé, mivel közvetlenül a Duna partján terül el. A vízi erőmű elkészülte, illetve a folyó szintjének megemelkedése után a víz mégsem önti el majd ezt a területet, mivel ezen a szakaszon kiigazítják a védőgátakat, s így az erőd feltárt maradványai az árterületen kívülre esnek. A tervek szerint 1987 után Leányvár területén múzeumot rendeznek be. A felvételen idénymunkások segítenek a régészeknek a feltárási munkákban.

K. Németh István (A szerző felvétele)

(Bartha Gyula felvétele)

A 16. önálló kiállítását láthatták Köbölkúton (Gbelce) a stúro- voi születésű Lá- bik Jánosnak. Az amatőr képzőművész itteni bemutatkozása annak a vándorkiállításnak a hatodik állomása, amelyet munkaadója, az érsekújvári (Nővé Zámky) Jednota fogyasztási szövetkezet a Járási Néprriúvelési Központtal közösen rendezett hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére.

Lábik János szobafestő és mázoló, szabad idejében amatőr képzőművész, festményeit először Plzenben mutatta be 1954-ben.

1979- től tagja egy esztergomi képzőművészeti szakkörnek,

1980- tól csoportos kiállításokon is részt vesz. Képeit önálló tárlatokon Magyarországon is bemutatta. Egyébként déli szomszédunkhoz nemcsak a közös és önálló kiállítások fűzik, hanem azok az egykét hetes alkotótáborok is, amelyeken - ha csak teheti - részt vesz. Itt olyanoktól kap gyakorlati és elméleti útbaigazítást, mint Végváry János, Zámbó Kornél, Vincze László vagy a Munkácsy- dijas Novák Lajos.

A vándorkiállítás suranyi, se- merovoi, máfiai, trávnicai és dub- níki állomásai után Köbölkúton

több mint 40 olajfestményt, akva- rellt és rajzot mutatott be. Képeinek színgazdagsága, s elsősorban a pasztellszínek kombinációja hűen adja vissza a táj hangulatát. 1981-ben, amikor a dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeumban mutatkozott be, így jellemezték ót; „Bár a tárlaton szereplő anyagon már csak nyomaiban lelhető fel a kezdetek bizonytalan, „földhözragadt“ naturalizmusa, a természeti motívumokat újjáteremtő képzelet hiánya, kötődése mestereihez, példaképeihez cáfolhatatlan“ A köbölkúti tárlat láttán elmondhatjuk, hogy ma már a jellemzésnek csak az utolsó része érvényes.

További tervei? A legközelebb - ősszel - Magyarországon a dorogi galériában állít ki. De addig is és azután is: festeni, festeni, festeni.

A felvételen a festő egyik képe látható. -seSZÍNEK ÉS ÉVEK