Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-25 / 4. szám
t ÚJ szú 17 1985.1.25. TUDOMÁNYI TECHNIKA Teratos-réteggel bevont bányafolyosó (A szerző felvétele) Importkiváltó keverékek S orozatunkban a légkör számos érdekes tulajdonságát vettük már számba. Ezúttal az élő szervezetek számára olyannyira fontos csapadékképzödéssel foglalkozunk. Csapadéknak nevezzük a légkörbe került vízgőz, ill. pára cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotban való visszakerülését a földfelszínre. Csapadék tehát az eső, jégeső, hó, dara, köd, harmat és a zúzmara. A légkörben mindig van bizonyos mennyiségű pára, ezt a meteorológusok páratartalomnak nevezik. A vízgőz (pára) olyan állapotú, hogy ugyanolyan hőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotban is lehet, míg a levegő a termé- °C... -25 -20 -10 gr/m3... 0,58 0,93 2,20 A levegőben természetesen nincs mindig annyi pára, amennyi belefér, hanem ennél rendszerint kevesebb. (Ha pontosan annyi van benne, amennyi belefér, akkor azt mondjuk, hogy a levegő páratelt). A páratartalommérő műszerek általában százalékokban adják meg a levegő nedvességtartalmát. Tehát, ha csupán annyi pára van a levegőben, amennyi a telítettséghez szükségesnek csak a fele, akkor 50 százalékos a levegő páratartalma. E rövid kis bevezető után mindenki beláthatja, hogy minden csapadékképződésnek a levegő lehűlése az oka. Nézzünk egy példát: ha egy 10 C fokos páratelt levegő például 5 C fokra hűlik, akkor 2 gr csapadéknak távoznia, ill. ki kell csapódnia a levegőből. A +10 C fokos levegőbe 9 gr pára fér, míg az 5 C fokba mindössze 7 gr. Vagyis minden egyes köbméternyi levegőből 2 gr - ez viszonylag hatalmas mennyiség. 1 km3 = 109m3, vagyis 2 milliárd gramm csapadék válik egy köbkilométernyi levegőből, ami megközelítőleg 2 millió liter víznek felel meg. A harmat: Napnyugta után, mikor már a napsugárzás nem éri a Föld felszínét, a legfelső talajréteg hőkisugárzás útján lehűl, egyben lehűti a közvetlen vele érintkező levegöréteget is. A lehűlő levegőréteg elérheti a telítettség fokát, és harmat válik ki belőle a hideg földi tárgyak felszínére. Nem köd keletkezik ilyenkor, hanem harmat, mivel a leghamarabb közvetlenül az a parány vékonyságú légréteg hűlik le, amelyik közvetlenül érintkezik a talajjal, vagy hidegebb tárgyakkal. Lényegében ugyanazt a tüneményt látjuk akkor is, amikor egy pohár hideg vizet fűtött helyiségbe viszünk. A pohárra azonnal kicsapódik a pára, ún. harmatos lesz. Ha azonban a földfelszín kihűlésekor az alsóbb levegőréteg nagyon száraz, megtörténhet, hogy akár 0 fok alá kell a talajnak lehűlnie, hogy a párával való telítettség állapotát elérje. Ilyenkor 0 C fok alatti kicsapódás jön létre, s dér keletkezik. Azt a hőmérsékleti határt, ahol a pára kezd kicsapódni a levegőből, harmatpontnak hívjuk. Különösen a kertészkedóknek jó tudni a harmatpont megállapítását. Ha veszélyes májusi fagyok idején meghatározzuk a harmatpontot, megtudhatjuk, hogy fenyegeti-e veszély vagy sem a virágba borult fákat, vagy az éppen kizöl- dült vetést. Amennyiben a harmatpont 0 C fok fölött van néhány fokkal, akkor nem kell a fagytól félni, ugyanis minden további meszetben előforduló hőmérsékleteken nem lehet cseppfolyós halmaz- állapotú. (A vízgőz csak 374 °C- on felül viselkedik tökéletes gázként, míg a levegőt gyakorlatilag annak tartjuk.) A levegő sűrűsége tehát szélsőséges határok közt ingadozhat, míg a vízgőzé nem. Ha a vízgőzben a nyomás meghalad bizonyos határt, akkor már nem lesz sűrűbb, hanem a vízgőz egy része kicsapódik. Értelemszerűen: minél melegebb a levegő (ill. a vízpára és levegő keveréke) annál nagyobb lehet a sűrűsége. Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy különböző hőmérsékletű levegőbe mennyi pára fér bele (gr/m3-ben): 0 +10 +20 +30 4,90 9,34 17,15 30,09 legveszteség csak párakicsapódást okoz, de a hőmérséklet nem száll alább. Ha azonban a harmatpont 0 fok alatt van és a nedvességmutató még mindig csak 80-90 százalékot mutat, ajánlatos az óvintézkedéseket elkezdeni. (Legmegfelelőbb vékony újságpapírokkal letakarni a féltett földterületet. Az újságpapír ugyan 0 fok alá fog hűlni, de a talajréteg nem.) Akár harmat, akár dér is képződik, a hőmérséklet a továbbiakban már nem fog csökkenni, mivel a melegveszteség csak halmazállapotváltozást idéz elő. A dérképződésnél érdekes jelenséget figyelhetünk meg. Földi tárgyak csúcsán, pl. vaskerítés díszítésének kiszö- gellésein keletkeznek az első „dérvirágok“, ugyanis ezek a pontok hűlnek le a leghamarább. Zúzmarának nevezzük a fák ágait, kerítéseket, elektromos vezetékeket díszítő hókristályokat (Felvétel: Könözsi) A dérképződés megindulása után a vasrács már nem hűl tovább, ezért a további dérvirágok a már kialakultakra rakódnak rá. Néha egészen csodálatos képződmények jönnek létre dérvirágokból. A magyar nyelv két fogalmat használ ez utóbbi jelenség általános jellemzésére. Dérnek nevezi azt a fehér takarót, amely a mezőket, utakat borítja el, de zúzmarának a fák ágain, kerítéseken, elektromos vezetékeken díszeskedő hókristályokat. A köd: tulajdonképpen nem más, mint a föld felszínén úszó felhő; számtalan parányi vízcsepp halmaza. A légkör állandó mozgásban van. Az örökös cirkulációban a felfelé irányuló légmozgás mindig felhőképződéssel jár. Tudjuk, hogy a levegő hőmérséklete kb. 100 méterenként csökken 1 C fokkal, így a felfelé áramló légtömeg fokozatosan lehűlve elérheti a telítettség állapötát, s a kicsapódó milliárdnyi vízcseppecske felhőt hoz létre. Elmondhatjuk tehát, hogy minden esőnek a levegő fölfelé áramlása az oka, amely során cseppfolyós vagy szilárd (hó) csapadék keletkezik. Sajátos formája a csapadéknak a dara. Lényegében nem más, mint közönséges eső, csakhogy a hulló esőcseppek a földfelszín közelében levő hidegebb levegőrétegen keresztülhaladva megfagynak, és parányi jégkristályokként hullanak a talajra. Nem képez külön típust azonban az ólmos eső, vagy ónos eső, amely szintúgy közönséges eső, de 0 C foknál hidegebb talajra hull, ezért azonnal megfagy, véko- nyabb-vastagabb jégréteget alakítva ki a Föld felszínén. Az ilyen esők igen nagy károkat okoznak, mivel a faágak is alacsony hőmérsékletűek lévén, a ráhulló esőcseppek jégpáncélba burkolják azokat, veszélyes mértékben megterhelve ezáltal az egész fát. Nem ritkán még a hatalmas törzsű fák is kettétörnek a roppant súly alatt, de a huzalok is gyakran szakadnak el. A hó: ha a felszálló légáramlás során a telítettség foka 0 C fok alatt következik be, akkor nem esőcseppek, hanem parányi jégkristályok csapódnak ki a levegőből. Ezek a jégkristályok vékony, hatszögletű lapocskák, amelyek a légkörben történő légáramlások egymáshoz sodródnak, s leghidegebb pontjaiknál (csúcsok) összefagynak. Ezáltal szinte kimeríthetetlen formagazdagságú hópelyhek jönnek létre. Szinte nincs két egyforma hópehely. Nagyító alatt élvezetes látványt nyújtanak a többnyire kereszt, hatágú csillag, karácsonyfa ágra hasonlító törékeny kristályok. Igen nagy hidegben sokkalta egyszerűbb hókristályok keletkeznek, ilyenkor aprók és parányi hatszögekhez hasonlítanak. Az utóbbi években a bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézetben kétféle szárazkeveréket fejlesztettek ki, amelyeket Teratos és Als- top néven kezdtek forgalmazni. A száraz torkrét-eljárások alkalmazására szolgálj Teratos-keve- rék cement és különböző adalékszerek összekeverésével készül. Az utóbbiak között van olyan, amely felgyorsítja a keverék megszilárdulását és megakadályozza a frissen készült bevonat összezsugorodását. Tartalmaz még 8 mm átmérőjű zúzott mészkő- szemcséket is. A Teratos-keveréket jelenleg kísérleti alkalmazásra a Jeseníki Ércbányák vápennái üzemében állítják elő. A maga nemében egyedülálló anyag Csehszlovákiában, ezért hazai termékekkel nem is hasonlítható össze. Újdonságát az is bizonyítja, hogy a keverék összetétele találmányi javaslat tárgyát képezi, összehasonlítható viszont a külföldön készülő száraz vakolatkeverékekkel, az NSZK- beli Kari Epple és Koch, illetve az osztrák Meynadier cégek termékeivel, amelyek kilogrammonkénti ára nálunk húsz-huszonöt devizakorona között mozog. A Teratos előzetes ára 0,77 Kcs/kg, tehát jóval olcsóbb, mint a szóba hozott külföldi termékek. Felhasználásának évi hazai szükséglete eléri az ezer koronát, ennek megfelelő nagyságrendű a devizamegtakarítás mértéke is. Hol alkalmazható a Teratos? Főként olyan helyeken, ahol szükséges, hogy a kész réteg homogén és jó minőségű legyen, ahol a nehéz feltételek miatt közvetlenül a helyszínen nem lehet a száraz torkrét-eljáráshoz szükséges tulajdonságú és minőségű keveréket előállítani. Például a föld alatti közművek vagy bányalétesítmények építése közben. A hagyományos hazai torkrét- eljárásokhoz képest a Teratos alkalmazásával növelhető a munkatermelékenység, a bevont réteg minőségi paraméterei jobbak az előzőekénél és az építkezést is felgyorsítja. Az ily módon kimutatható megtakaritás mértéke azonban a keverék alkalmazásának konkrét körülményeitől függ elsősorban. Az Alstop-keverék olyan anyag, amely a víz adagolása után rendkívül gyorsan - perceken belül - megköt és vízállóvá válik. Ezzel alapvetően különbözik a többi hasonló keveréktől (a habarcsféleségektől és a portland-cemenből készülő betontól), amelyek ezeket a tulajdonságaikat csak napok elteltével érik el. Az Alstop minimális nyomásszilárdsága 15 percenként 4 MPa. Elsősorban a föld alatti létesítmények, a bányák, a különféle tározók betonfalain keletkező vízszivárgás eltávolítására szolgál. De alkalmazható a betonszerkezetek felületének gyors szanálására is. Próbagyártását még 1981-ben a Nyugat-szlovákiai Cement- és Mészgyárak vállalta, 6,5 tonna mennyiségben. Féltonnányi mintakeveréket a mélyépítészeti kutatóintézet készített el belőle. Ezt a Hydrostav vállalat fel is használta. Egyébként az Alstop iránt az építőipari vállalatok körében azóta is nagy az érdeklődés. Főként a földbe helyezett építmények betonfalain keletkező nedvesség és vizszivárgás megszüntetését segíti elő. Az Alstop-anyag tulajdonságairól gyakorlati próbákkal győződtek meg a bratislavai Doprastavban, az érsekújvári (Nővé Zámky) Vá- hostav-üzemben, a bratislavai Hydrostav és Stavoindustria vállalatoknál. Valamennyi helyen olyan munkákban alkalmazták, amelyekhez az amerikai Dry Wall. Product Inc. cég Waterplug nevű anyagát kellett volna importálni, vagy a szanálási munka - például keverék-belövéssel - költségei jóval magasabbak lettek volna. Különben 1 kg Alstop 12 koronába kerül, s ez helyettesíti a 35 devizakoronáért vásárolt Waterplug- anyagot. ily módon évi 50 tonna hazai keverék előállítása a felhasználóknál 1 150 000 korona költségmegtakarítást eredményez. Az Alstop alkalmazásához semmilyen különleges berendezésre nincs szükség, falravitele bármelyik elterjedt szórókészülékkel elvégezhető. Stefan nemóek A csapadékképzödés BÖDÖK ZSIGMOND Érdekességek, újdonságok § Táska-műtőasztal S \ S Az űrben felhasználható műtőasztalt szerkesztettek a moszk- ^ ^ vai orvosi-biológiai intézetben. Az összehajtható táska puha ^ ^ elkülönítő kamrát, továbbá olyan műtőasztalt tartalmaz, amely % ^ a beteg testméretének és a műtési beavatkozás jellegének ^ ^ megfelelően állítható be. A világűrben végrehajtandó műtéthez ^ ^ szükséges valamennyi kellékkel felszerelték, beleértve a súlyta- ^ ^ lanság állapotában levő beteg rögzítését, továbbá megoldották ^ ^ a steril levegőellátást is. Az elkülönítő kamra a test bármely ^ ^ részéhez csatlakoztatható. Bebújható ujjak és sebészeti kesztyűk ^ ^ tartoznak hozzá. Ellátták különleges vizszúrővel is, a légzsilipben ^ ^ pedig orvosi anyagokat és műszereket juttathatnak az elkülönítő ^ ^ kamra belsejébe. A sebészeti műtőre szükség lehet bármely ^ ^ hosszabb űrutazáson, amelyen a sérülések és a betegség ^ ^ kockázata sebészeti műtétet követelhet. § $ Csukamájolaj a szívinfarktus ellen Azok a szülők, akik megpróbálják rábeszélni gyermekeiket, ^ ^ hogy nem is olyan kellemetlen Ízű a csukamájolaj, jól tennék, ha ^ maguk is bevennének naponta egy-egy kortyot ebből az olajos ^ ? orvosságból. A tőkehalmáj kivonata ugyanis nemcsak a gyereke- ^ $ két védi az angolkórtól, hanem csökkenti a felnőttek infarktus- ^ ^ kockázatát is - legalább is erre vallanak müncheni és angol ^ ^ kutatók vizsgálatai. A grönlandi eszkimók közül (táplálékuk fontos $ része a halolaj) csak minden harmincadik hal meg a szív- és 5 ^ érrendszer betegségeiben, az NSZK-ban viszont minden máso- ^ ^ dik halálesetnek ez az oka. Feltevésük igazolására a kutatók ^ ^ önkéntes jelentkezőket kerestek, akik naponta - orvosi felügye- ^ ^ lettel - 40 milliliter halolajat vettek be. Az eredmény: a kukorica- ^ ^ és olívaolajjal táplálkozó kísérleti személyekhez viszonyítva vér- ^ ^ mintáikban jóval kevesebb tromboxánt találtak. Ez a vegyület ^ ^ tapasztja össze a vérlemezkéket, a trombocitákat vérrögökké, és ^ $ váltja ki a szívinfarktust. * (d) ^ Szovjet-Moldava Duna-vizet kap A Moldavai SZSZK most épülő új vízgazdálkodási együttese $ $ - a 175 km hosszú Duna-nyiszporenyi-csatorna - az előzetes ^ ^ számítások szerint lehetővé teszi majd, hogy 300 000 ha-nyi ^ ^ területet Duna-vizzel öntözzenek. Azt várják, hogy az öntözött ^ ^ területen a termés több mint a kétszeresére növekszik majd. ^ ^ A csatorna révén folyamatosan elláthatják vízzel a csatorna menti ^ ^ ipari és mezőgazdasági üzemeket, s javíthatják számos település $ ^ ivóvízellátását. A csatornához kapcsolódva több vízi létesítmény ^ ^ épül, egyebek között a Dunán egy fő vízkivételi mű, ennek ^ ^ másodpercenként 300 000 m3 lesz a vízáteresztő képes- ^ & sége. (Izvesztyija) S s VSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSy)
