Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-25 / 4. szám
Boris Nikolov mérnök A tüzelőanyagok és az energia ésszerű hasznosításáért“ címmel meghirdetett országos verseny utolsó évfolyamában a Slovnaft nemzeti vállalat dolgozói átütő sikereket értek el. összesen tíz díjat szereztek, amit nem lehet csak a szerencsés véletlennek tulajdonítani. A nem mindennapi "siker mögött az újítók munkájának rendszeres és hozzáértő irányítását is látni kell. Elsősorban a megoldások nem hagyományos formáját kell kiemelni, hiszen négy javaslatot optimalizációs vegyészmérnöki számítások alapján dolgoztak ki. Ezzel az eddiginél sokkal szélesebbre tárták a kapukat a Slovnaft vállalatnál az energiatakarékos termelési módszerek kifejlesztése és bevezetése előtt.- A hagyományos „kézi“ számítási módszerekkel itt már nem sokra mennénk - magyarázza Boris Nikolov mér- • nők, aki harmadik díjat nyert a versenyben. - Az általunk ésszerűsített hőcserélő rendszerben tizenöt hőáramlás között valósul meg a csere, ami rendkívül bonyolulttá teszi a számításokat. A hőcserélők optimális összetételét ezért csak a rendszerelmélet segítségével lehet kiszámítani. A számítások igényességét természetesen további körülmények is fokozzák, például az is, hogy megvalósít- ható-e egyáltalán a javasolt változtatás. Ezért matematikailag is felül kellett vizsgálni a folyamat hidraulikai és technológiai értékeit, valamint a berendezés szerkezeti tulajdonságait. Határozottan állíthatom, hogy csak vegyészmérnöki számítások segítségével lehetett eljutni a kívánt eredményhez. Ugyanis elég nehéz megállapítani, hogy melyik az a helyes út, amelyik egy berendezés vagy egy rész energetikailag hatékonyabb üzemeltetéséhez vezet. A HULLADÉKHŐ HASZNOSÍTÁSÁVAL Nikolov mérpök szavainak kiegészítésére célszerű lesz közelebbről is megismerkedni az egyik legsikeresebb megoldás alapelvével. A Slovnaftban bevezetett termikus olajbontó eljárások nagymértékű tüzelőanyag-fogyasztása abból következett, hogy amikor ezeket a berendezéseket tervezték, még rendkívül alacsonyak voltak az energiaráfordítási költségek, s fontosabb szempontnak tekintették a beruházási költségek minimalizálását. Ennél az eljárásnál, melynek során a kőolajból benzint, petróleumot, gázolajat, valamint könnyű és nehéz tüzelőolajat nyertek, 1 tonna kőolaj elbontásához 18 kg tüzelőanyagot használtak fel. A Slovnaft szakembereit egyre jobban nyugtalanította az a tény, hpgy ez a mennyiség r IJSZÚ 985. I. 25. jäva Szegény srác, csak ámult-bámult, nem a<art hinni a szemének. A fiamban nem csalódtam: az Ipolysági Mezőgazdasági Szaktanintézet gépszerelő tanonca. Imádja a motorokat, s nagyon szeret sportolni is. Hadd büszkélkedjem el vele: járási és kerületi gerelyvető bajnok. Motorkerékpárt már vett, traktorra még nem igen merészkedik. „Anyu mesélj - kérlel, ha idehaza tartózkodik -, hallom, milyen helyes kis traktoroslány voltál a születésem előtt. - De valami melegség árad szét bennem ilyenkor. Még bele is pirulok!“ Traktort most a férjem vezet. A szabad időm a családomé. Hamarosan új fészek, ház építésébe kezdünk. Nyugodtan, szépen élünk. Olvasni mindig szerettem. Rengeteg könyvet rendeltem a Magyar Kultúrától, de a nagycsalomijai könyvtárnak szintén állandó látogatója vagyok. Ha máskor nem jutott rá időm, éjszaka faltam a betűket. Most is rengeteget olvasok. A hétvégeken meg kirándulunk: beül a család a Ladába, s megyünk „világot látni“. A hajamat nézi? Hát igen... Deresedik már, sok benne az ősz szál. De rövid most is, mint akkor, régen volt, sok-sok esztendővel ezelőtt. Pedig már negyven esztendős vagyok! (Elmondta Krakovszkyné Suja Edit, nagycsalomijai -Vel'ká Calomija hajdani traktoroslány.) Lejegyezte: ZOLCZER LÁSZLÓ A 02-es állami célprogram sikeres teljesítése a Slovnaftban körülbelül a kétszerese a csúcsszínvonalon dolgozó olajbontó üzemek energiafelhasználásának. A nagy energiafogyasztás okainak elemzésekor kiderült, hogy nem hasznosítják a technológiai folyamatok során keletkező hulladékhőt, s ezt haszontalanul „nyeli el“ a hűtővíz. Ezt a hulladékhőt használják fel most már a kőolaj előmelegítéséhez. Az új eljárással lényegesen megnövekedett a reaktorba lépő kőolaj hőmérséklete, s mintegy 20 százalékkal csökkent a bontási folyamatok energia- szükséglete. Emellett a hűtővíz- és a vil- lamosenergia-szükséglet is csökkent, s a karbantartási költségek is csökkentek, mert mérséklődött a hűtők szennyeződése. Mindez ökológiai előnyökkel is jár, hiszen ha kevesebb fűtőolajat égetnek el, úgy kevesebb kéndioxid kerül a levegőbe. Ezzel az intézkedéssel 26 millió koronát takarítottak meg a Slovnaftban. A berendezések átalakítását a tervezett főjavítás idején végezték el, méghozzá beruházási költségek nélkül! A LEVEGŐ „FŰTÉSE“ HELYETT A vegyészmérnöki számítások a kőolaj lepárlásakor keletkező fűtőolaj további lepárlására szolgáló csőkazán stabilizálásánál is hasznosaknak bizonyultak. Amint azt Einar Kollarcik mérnök, az újítási kollektíva vezetője kiemelte, ez bizony ugyancsak kemény diónak bizonyult:- Ahhoz, hogy a fűtőolaj lepárlása során szabványminőségű gázolajat nyerhessünk, olyan nyomásra volt szükség a berendezésekben, amely nem tette lehetővé a nagy energiatartalmú gázok elvezetését további hasznosítás céljából. Nem maradt más hátra, ezt külső gáz- égetőkben kellett eltüzelni. A problémáról sokan tudtak a vállalatnál. Az előterjesztett javaslatok közül azonban egyik sem volt megfelelő. Végül is a Jozef Cíbiőek mérnök, Einar Kollárcik mérnök, Kaszás László, Igor Lübke és Tőzsér Aladár által kidolgozott közös megoldás vezetett eredményhez. Elegendő volt egy bizonyos hulladékkeveréket adagolni a nyersanyagba. A szerzők maguk is meglepődtek az elért eredményen. Ezt a szerencsés megoldást matematikailag is ellenőrizték. Azóta az alacsony nyomású, nagy energiatartalmú gázt vegyi úton hasznosítják. A megoldás évente 7 millió korona értékű hasznot eredményezett a vállalatnak. KÉT LEGYET EGY CSAPÁSRA Az ötletes megoldások közül További két példát is említhetünk. Václav Snajdr, Anton Zajaőik és Milan Harrach mérnököknek sikerült alapvető mértékben növelni a termelési folyamat energetikai hatékonyságát az etilénoxid és a glikolok gyártásánál. Ezt a hőcserélők új elrendezésével érték el. Az újítás eredményeként csökkent a folyamat tüzelőanyag- és hűtövízszükséglete, s javult a berendezés üzembiztonsága. Emellett a hőcserélők új elrendezésével mintegy 90 m nagynyomású csövet sikerült megtakarítani, melynek értéke meghaladta a végrehajtás költségeit. Ezen felül a vállalat több mint 2,2 millió korona értékű tüzelőanyagot takarított meg. A másik ötlet az aromás vegyületeket gyártó részlegen a benzolos lepárló oszlopokhoz fűződik. A jó minőségű benzol nyeréséhez a lepárló oszlopokba nagy mennyiségű kondenzátumot, ún. refluxot kellett visszavezetni. Minél több refluxot adagoltak, annál több fűtőolajat kellett fogyasztani. Számítások által azonban megállapították, hogy ha több szintet helyeznének el az oszlopban, kevesebb tüzelőanyagra lenne szükség. A lepárló oszlopokat tehát átalakították, s az óránkénti gőzszükséglet 2,5 tonnával csökkent. Az újítást Pavol Párák mérnök vezetésével Karol Hlinéfák, Jirí Mariák és I* Duéan Sesták mérnökök hajtották végre. Ez a megoldás 1 millió 760 ezer korona értékű megtakarítást eredményezett. A RENDSZERELMÉLET SEGÍTSÉGÉVEL A Slovnaft újítói mostanában arra törekednek, hogy a kidolgozott megoldásokat minél gyorsabban érvényesítsék a gyakorlati termelésben. Stanislav Bárta mérnök, az egyik sikeres újító ezzel kapcsolatban így nyilatkozott:- Minden műszaki megoldás valamilyen ötletből származik. Az ötlet megvalósításának e folyamata azonban bizonyos időt vesz igénybe. Ahhoz azonban, hogy valakinek hasznosítható ötlete szülessék, megfelelő elméleti ismeretekkel kell rendelkeznie. Ismernie kell tehát a műszakiszervezési módszereket, a tüzelőanyag- és energiatakarékosság alapelveit és lehetőségeit. Aki megfelelő szakismeretekkel rendelkezik, az nagyobb sikerre számíthat. A szakirodalom tanulmányozása tehát az újítások nélkülözhetetlen feltétele, s ezt a vállalati termelésben szerzett gyakorlati tapasztalatokkal kell kiegészíteni. Nálunk például a termelési technológusok számára vegyészmérnöki számítási tanfolyamot is rendeztünk. Az újítónak azonban valamiből ki is kell indulnia - folytatja Barta mérnök. - Erre szolgálnak a tematikus feladatok, a fejlesztési programok és a módszertani segédkönyvek. Emellett nálunk is fontos szerepe van a takarékosabb tüzelőanyag- és energiafogyasztásra irányuló társadalmi ellenőrzésnek. Az 1. számú ellenőrzési csoportnak például az a feladata, hogy új ötleteket gyűjtsön az ésszerűsítési programba. Az ötletek gazdag forrását képezik az energetikai veszteségek elemzései, valamint az egyes üzemrészlegek komplex műszaki-gazdasági felmérései. A berendezések módosítására vonatkozó egyszerűbb javaslatokat a karbantartó és a gépgyártó részleg dolgozói hajtják végre, a bonyolultabb megoldásokhoz azonban műszaki terveket dolgozunk ki. Ezek megvalósításához aztán nagy segítséget nyújtanak a komplex racionalizációs brigádok. Ebben a munkában elsősorban azt a célt tartjuk a szemünk előtt, hogy minél eredményesebben hozzájáruljunk a takarékosabb tüzelőanyag- és energiafogyasztásra irányuló 02-es állami célprogram megvalósításához. JOZEF PAHOLÍK A Slovnaft 1-es számú etilénoxid-gyártó részlege, mely a vállalat egyik legkorszerűbb üzemegysége (Felvétel: Vladimír Bizík) □DJijfflM sail ojtthiokkiu
