Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-18 / 3. szám
ÚJ szú 17 1985.1.18. TUDOMÁNY TECHNIKA A Földet körülölelő vastag légkör a rajta áthaladó fénysugarakkal szemben optikai közegként viselkedik, aminek köszönhetően egész sor csodálatos fényjelenség jöhet létre atmoszféránkban. Előidézői többnyire a Nap, a Hold, esetleg a csillagok fénysugarai. Először is légkör nélkül teljesen fekete lenne az égbolt, csak az imént felsorolt égitestek fénylenének élesen. Ezt jól megfigyelhetjük az űrben készült fényképfelvételeken is. De vajon honnét kapja az égbolt a kék színét? Erre a látszólag egyszerű kérdésre hosszú évszázadokon keresztül nem sikerült megtalálni a választ. A jelenség a fényszóródáson alapszik, a légkör ugyanis nem egyformán szórja a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. (Rayleigh-féle szabály: a szóródott fény mennyisége fordítottan arányos a fény hullámhosszának negyedik hatványával.) A lékört alkotó molekulákon a rövidebb hullámhosszú fény (kék, indigó, ibolya) sokkal inkább szóródik, mint a nagyobb hullámhosszú vörös fény, s emiatt kék színű az égbolt. Ugyanéz a fényszóródás- effektus a magyarázata annak is, hogy napnyugtakor és napkeltekor vörös színű a napkorong. Ilyenkor ugyanis a napsugaraknak sokkal hosszabb utat kell megtenniük a légkörben, mint a nap más időszakában, s ezelatt a hosszú út alatt már minden kék fény „kiszóródik“ a napsugarak közül, s a hosszabbak (vörös) maradnak csak meg. Emiatt tehát a Földön sohasem figyelhetünk meg kék színben pompázó napkeltét, vagy napnyugatét. Az égbolt kék színe azonban időben és intenzitásban változó. Különösen szép, mélykék színű az égbolt nagyobb eső, vagy kiadós zápor után, míg hosszabb ideig tartó szárazságkor szinte teljesen fehér színezetű. A légkörben ugyanis nemcsak molekulák, hanem porszemcsék is jelen vannak. Ez utóbbiak koncentárciója nagy mértékben függ az időjárástól; esőzéskor kimosódnak a légkörből, míg hosszan tartó száraz időben nagy mennyiség jut a légkörbe. Ezeken a porszemecské- ken a nagyobb hullámhosszú sugarak is szóródnak. Úgynevezett teljes szóródás következik be, s a különböző színű fénysugarakból álló napsugárzás szóródása során keletkezik a fehér fény. Hasonló elven működő törvényszerűség például az is, hogy fehér a barnasör habja, vagy a porrá tört eredetileg színes üveg is fehér színű. Tehát a levegőbe kerülő porszemcsék felelősek az égbolt és a felhők fehéres színéért. Általában Cirrusz, Sztratoku- mulusz és Altokumulusz típusú felhőzet megjelenésekor gyakran figyelhetők meg a Nap és a Hold körül kialakuló kisebb-nagyobb fénygyürűk. Ezeket együttes néven halojelenségnekh\v\uk. Idetartoznak a fénygyűrűk, fényoszlopok, koszorúk, melléknapok, mellékholdak, nap- és holdudvarok. Valamennyi a légkör magasabb rézegeiben jelenlevő jégkristályokon, illetve vízcseppeken történő fénytörés, fényszóródás útján keletkezik, de nem ritkaság ezek kombinációja sem, amikor másmás összetételű és hőmérsékletű levegőrétegen keresztül haladó fénysugár leképezése idézi elő a fénytünemények csodálatos változatait. A leggyakoribb az egyszerű 22 fokos fénygyűrű a Nap vagy a Hold körül (a 22 fok a gyűrű sugara). Jóval ritkább a nagyobb, a 46 fokos sugarú gyűrű kialakulása, de volt már példa a két gyűrű egyidejűleg történt megjelenésére is. A Hold körül csak a teliholdhoz közeli fázisok esetén figyelhetünk meg halojelenséget, egyébként a Hold fénye túl gyenge ahhoz, hogy kiváltsa ezeket a fényjelenségeket. A Hold halo színe fehér, míg a Nap körül szivárványszínben fordulnak elő az esetek többségében. A melléknapok, vagy más néven a vaknapok általában a gyűrű két oldalán, a Nappal (vagy Holddal) egyenlő látóhatár feletti magasságban jelennek meg. Ezek fényes, kör alakú foltok a halogyűrűn, mintegy a fényforrás tükörképeinek látszanak. Földünk magasabb szélességi körein figyelhető meg az egyik legpompásabb fénytünemény: a sarki fény. Ritkán hazánk területén is megfigyelhető néhány percen át ez a fényjelenség (utoljára 1982-ben volt látható). Földünk legkülsőbb zónáiban a mágneses erővonalak mentén mozgó elektromosan töltött részecskék gerjesztett állapota (elektronok külsőbb pályákra való átuqrása s visszatérése nagyon rövid idő alatt) idézi elő a sarki fényt. A gerjesztést a napsugárzás intenzitásának rövid ideig tartó felerősödése (napkitörés) kelti, s azért látható ez a jelenség csak a pólusok közelében, mivel a mágneses erővonalak itt buknak az atmoszféra külső rétegei alá. A sarki fények megjelenési formái igen változatosak. Vannak közöttük felhöszerű- ek, a fényszóró sugárkévéjéhez hasonlóak, legyező, ún drapéria- szerűek. A felhők tárgyalásánál szándékosan nem beszéltünk az éjszakai, ún. világitó felhőkről), ugyanis ezek keletkezési körülményeik és fizikai jellegük merőben eltér a szokványos típusoktól. Az éjszakai világító felhők előfordulása nagyon ritka. Eddig csak nyáron figyelték meg az északi félteke közepes szélességű övezetében. Árnyéktalanok, ritkábban fehéresek, de többnyire kékes vagy ezüstös színűek. Az éjszakai égbolt hátteréből élesen kiválnak. Az eddigi gyér számú megfigyelések alapján magasságuk 75-90 km. Akkor jelennek meg, amikor az égbolt már besötétedik; kezdetben fehéresek vagy világosszürkék, majd fokozatosan ezüstös, kékesfehér színészetet kapnak. A légkör módosító hatása nagymértékben jelentkezik a csillagok fényében is. A különböző összetételű, kiterjedésű, elhelyezkedésű és hőmérsékletű légrétegeken keresztülhaladó fénysugár minden pillanatban másként törik, ezért a megfigyelő táncolni, pislákolni látja a csillagokat, különösen a horizont közelében levőket. Ugyanezen felsorolt okok miatt van az is, hogy egyszer pirosnak, másszor kéknek, vagy zöldnek látjuk a fényesebb csillagokat. Ezt a jelenséget szcintillációnak hívják. A fényelnyelés (extinkáció) pedig azt idézi elő, hogy közvetlen a horizont közelében nem látunk sohasem csillagokat, mivel a sűrű légkör enyeli azt. A világűrből érkező fénysugarak a légkör határánál megtörnek, mivel optikailag sűrűbb közegbe jutottak. Ennek a fénytörésnek köszönhető, hogy minden az égbolton látható égitest a valóságosnál néhány ivperccel magasabban látható (refrakció). BÖDŐK ZSIGMOND Drapériás sarkfény, Bossekopból nézve (Felvétel: archívl A fényjelenségek Kínában ritka a szívinfarktus Míg az NSZK-ban a szívinfarktus az egyik leggyakoribb halálok, Kínában ez a betegség ritka. Például a 4 millió lakosú közép-kínai Vuhanban a szívkoszorúér-betegségek okozta halálesetek száma egyharmada a nyugatnémetekének. E különbség okainak vizsgálata sok mindent fölfédhet e betegségről. Ezért ígéretes a heidel- bergi, illetőleg a vuhani orvostudományi egyetem kutatóinak az az 1982 októberében elkezdett közös felmérése, amelyben a két intézmény szakemberei nagy számú kínai népességet kérdeztek ki táplálkozási szokásaik felől, számba vették testi adataikat, s elemezték vérszérumukat, majd a kapott adatokat összevetették a nyugatnémetekéivel. A vizsgálat azt mutatta, hogy a megvizsgált kínaiak vérszérumában 'jóval kevesebb koleszterin van, mint a nyugatnémetekében. Ez kizárólag a „rossz“ LDL-koleszterinre érvényes, mert a „jó“ HDL-koleszterinből az egészséges nyu-' gatnémetekben is ugyanannyi van. Tudnivaló, hogy az NSZK-ban a vérben levő sok koleszterint a szívkoszorúér-megbetegedések és a szív- infarktus első számú veszélyeztető tényezőjének (,,rizikófaktorá“-nak) tekintik. Kínában cukorbetegséget, köszvényre való hajlamot és a rendesnél több húgysavat is csak elvétve tapasztaltak. Mindennek valószínűleg az az oka, hogy a két vizsgált népesség egyébként azonos kalóriatartalmú táplálékának összetétele eltér egymástól. Kínában csak kevés zsírt, főképp állati eredetű zsírt fogyasztanak, s a táplálékukban kétharmadnnyival kevesebb a koleszterin, mint a nyugatnémetekében. (ÉT) A Bratislavai Technika Házában még a múlt év decemberében végezték az elektronikus kisszámitógépek rendszerének nemzetközi próbáit. A Zilinai Számítástechnikai Kutatóintézet bemutatta itt a 32 bittes CM 1505-ös kisszámítógépét, 8 megabytes műveleti memóriaegységgel. A KGST-országok keretében ez az első 32 bites kisszámitógép, amely ebben a kategóriában sikeresen kiállta a nemzetközi próbákat. Főleg bonyolult tudományos-műszaki számítások végzésére alkalmas. A felvételen Lídia Rusnáková operátor. (Felvétel: ŐSTK - Pavol Neubauer) Érdekességek, újdonságok Légy-csapás az álomkórra Etiópia középső részén meghökkentő megfigyelést tettek egy állattenyésztő központ kutatói: megfigyelték, hogy a rovarcsapdákba került rablólegyek rárontottak bizonyos, velük együtt befogott rovarokra, méghozzá az álomkórt terjesztő cecelegyekre. A másutt zsákmányuknak számító más rovarokra ügyet sem vetettek. Egy Addisz Abeba-i kutatóközpont munkatársai most módot keresnek rá, hogy miként lehetne ezeket a rablólegyeket a félelmetes járvány megfékezésére felhasználni. Az effajta biológiai rovarpusztítás jóval kevesebb kárt okozna a természeti környezetben. Európa legrövidebb folyója A felső-olaszországi Garda-tó keleti partján, Malcesine közelében húzódik meg a Cassone nevű kis nyaralóhely. Különös nevezetessége, hogy itt ered Európa legrövidebb folyója: a csupán 84 méter hosszúságú Arii. A forrás és a torkolat között négy méteres jelentős magasságkülönbség van. Az Arii a hegyből bukkan elő: a Monte Baldo mélyében több víz alatti vízfolyásból meghökkenö vízmennyiség kerül napvilágra. A másodpercenkénti vízhozam 14 köbméter. A folyócska még a legforróbb nyáron sem szárad ki teljesen - minimális vízhozama fél köbméter másodpercenként. Nagyon tiszta a vize: a sziklák közül kristálytisztán bukkan elő és alig száz méteres hosszán nincs lehetőség a szennyezésre. Még rövid élete alatt is munkát végez: gabonamalmokat és olajsajtókat hajt. Ezenkívül áramot is fejleszt: hajtja a Garda-tó 1910-ben létesített első villamos erőmüvének turbináját. Vádirat a sótlan étkezés ellen A só nem tesz jót az egészségnek, még egy csipetnyi konyhasó sem - ezt az orvosi dogmát támadták meg hevesen angol, amerikai, svéd és új-zélandi specialisták a brit orvosi kutatóintézet egyik legutóbbi konferenciáján. Glasgowi vérnyomás-szakértők kijelentették: „nincs tudományos bizonyíték a dogma igazolására“. Mi több, kifejezetten óvtak a sótlan étrendtől, mert egyes kísérleti patkányokon megállapították, hogy a sótlan étrend fékezi a növekedést és növeli a vérnyomást (eddig a magas vérnyomás fő okozójának éppen a sok konyhasót tartották). A kísérletek során bizonyos vérzésekért és bélelhalásokért is felelőssé tették a sószegény étrendet. Ennek ellenére kijelentették: a só megtiltásának lehetséges ártalmas következményeit még nem vizsgálták. A szakértők szerint a sószegény étrend előírása néhány magas vérnyomásos beteg rövid idejű megfigyelésére épült, és csak az artériás vérnyomás emelkedését vizsgálták. Ebből életük végéig tartó tilalmat előírni a magas vérnyomásban nem szenvedő emberek számára „igazságtalan és felelőtlen“ - jelentették ki a tudományos tanácskozáson. Cölöpakadály a metróépítők előtt A középkorban bevert kemény cölöpök a legkorszerűbb alagút- épitő gépeket is meghátrálásra kényszerítették Lyonban, a metró építésekor. A vágathajtó gép felakadt a vaskemény oszlopokon. A 430 tonna súlyú és száz méter hosszú „gépvakond“, amely normális körülmények között naponta mintegy 17 méternyit halad előre, beleütközött egy középkori híd alépítményébe. A hidat Oroszlánszívű Richárd keresztes hadainak átvonulása után 1190-ben kezdték építeni a Rhone folyón. Most a mocsaras talajban évszázadok alatt vaskeménnyé vált oszlopokat egyenként kell elfűrószelni és a közéjük vert sziklaradabokkal együtt elszállítani A váratlan akadály legalább egyhónapos késést okoz a földalatti tervezett elkészültében. Hadüzenet a nehézfémszennyezésnek Az eddigi műszaki eszközökkel nem lehetett teljesen megszüntetni az acélgyárak okozta por- és nehézfémszennyezést. A Német Szövetségi Köztársaságban, a Ruhr-vidék egyik acélgyárában most üzembe helyezett berendezés a másodlagos emissziót is megtisztítja. Különleges süveg fogja fel a nyersvas áttöltésekor, kéntelenítésekor és salaktalanításakor, valamint a konverner töltésekor és ürítésekor keletkező hulladék gázokat. Csövön át ezeket a hulladék gázokat száraz szűrőbe vezetik, amely 90 százalékkal csökkenti az ártalmas anyagok menyisé- gét. Ezzel az eljárással a nehézfémtartalmát az acéltonnánkénti 0,8 kilogrammról 0,08 kilogrammra csökkenthetik. (d) r* # 4
