Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-18 / 3. szám
K ereken húsz film vár bemutatásra a ma kezdődő és bő egy hónapig tartó téli filmszemlén; olyan alkotások, amelyeknek története játszódjék akár háborús időkben, akár napjainkban, az embert állítják érdeklődésük középpontjába. Azt elemzik, mi történt a háborút átszenvedö emberrel a győzelem után, az újjáépítés hétköznapjaiban, mi lett a hősökkel, a frontkatonákkal, illetve a modern életforma konfliktusait vizsgálják, korunk emberének szeretetvágyát, lelki kiüresedését vagy éppen életbe vetett hitét ábrázolják. Igényes, változatos és gazdag tehát a kínálat, s a filmek főcímében olvasható nevek valóban biztosítékot nyújtanak arra, hogy maradandó élményben lesz részünk. Nézzük hát, milyen érdekesebb filmeket igér a szemle. Lelki válságokról, önmarcangoló gondokról beszél Pjotr Todo- rovszkij szovjet rendező finoman megkomponált, szép és emberi filmje, a Harctéri regény. A háborút viselt fiatal nemzedék sorsát vizsgálja a győzelmet követő hónapokban. Szása, a volt frontkatona két asszony között vergődik. Az egyiket a háború alatt ismerte meg s álmai asszonya lett, a másikat, a feleségét pedig nem tudja, nem akarja elhagyni. Kitűnő színészek - Nyikolaj Burljajev, Natalja And- rejcsenko, Inna Csurikova - segítségével ábrázolja a rendező a harctéren indult nagy románcot s azt a mindennapok realitásaival ötvözi. A második világháborút idézi A Berhof-tanya végnapjai című cseh film is, bár története a szabadság első heteiben játszódik, a csehszlovák-lengyel határ hegyeiben, ahol még fanatikus nácik rejtőzködnek és garázdálkodnak. Az erőteljes háborúellenes kicsengésű műben - mely Vladimir Körner novellája alapján Jiri Svoboda rendezésében készült - Jana Brejchová emlékezetes alakítást nyújt. Kulturált, szép film Az óriás, Déry Tiborégyik novellájának film- változata, melyet a budapesti televízió már sugárzott. Cselekménye a második világháború után Budapesten játszódik. Torzonborz, elesett figurák bukkannak föl a frontról vagy a koncentrációs táborból, mindenki egyedül van, mert elveszítette a hozzátartozóit. Két fiatal sodródik egymáshoz. Az egyik, az óriás, lassú mozgású, behemót, tisztességes és becsületes férfi, aki mindig mindenkivel jót tesz. A lány légies egyénisége, filigrán termete iszonyú tapasztalatokat rejthet; ö is megsérült a vérzivataros időkben, de az aligha vált előnyére. Könnyebben alkalmazkodik, könnyebben árulja el szerelmesét, így az óriás, a mesébe illő figura megcsalattatik. Szántó Erika balladás hangulatú filmjében Bubik István és Pap Vera játssza a főszerepet. Saját gyermekkori élményüket dolgozták fel a Taviani fivérek a Szent Lőrinc éjszakája című munkájukban. Különös nyáréjszakájuknak élményeit egy anya meséli el gyermekének. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Lőrinc éjszakáján egy hullócsillag megpillantása valamilyen kívánság teljesülésével jár együtt. És az asszony négy évtizeddel a második világégés után sem kíván mást az augusztusi éj csillaghullásakor, mint hogy elmesélhesse gyermekének saját gyer• Ljuba (Natalja Andrejcsenko), a frontkatona álmainak asszonya TÉLI FILMSZEMLE IGÉNYES VÁLOGATÁS - GAZDAG VÁLASZTÉK mekkora Szent Lőrinc éjszakáját. S a lírai indítás után belekezd a történetbe, egy olasz kisváros 1944-es tragédiájának elbeszélésébe. Ami megelevenedik előttünk olykor nyers hangszerelésben, máskor sejtelmes, álomszerű libegőssel, az maga az olasz rendezőpáros megrendítő víziója. A huszadik századi ausztrál történelem egy meglehetősen ellentmondásos és tragikus epizódját- az ausztrál csapatoknak a török- országi Gallipolinál elszendevett, első világháborús vérveszteségét- állítja a figyelem középpontjába a Gallipoli című ausztrál film. Egyszerű katonák Peter Weir filmjének hősei, olyan reményteljes fiatalemberek, akik imádják a sportot, a versengést, akik gyerekes csínyeket követnek el, akiknek fejében kezdetben meg sem fordul a gondolat: mit, miféle érdeket s miféle fenyegetéssel szemben kellene védelmezniük hazájukat sok ezer mérföldnyire, egy idegen ország idegen tengerpartján. Gallipoli - ez a kietlen, bevehetetlenül sziklás félsziget, az esztelen háborúk hiábavalóságának egyik mementója. A szemlén látható filmek másik csoportja a magánélet kérdéseivel foglalkozik, magánügyet tesz közüggyé. Nyikita Mihalkovnak, a szovjet film élvonalbeli rendezőjének Tanúk nélkül című műve egy elvált házaspár sokadik összecsapását mutatja be; a vívódásnak az ad különös tétet, hogy az asszony végre szakítani készül a magánynyal, férjhez menne egy tisztességes tudóshoz. Mihalkov lépésről lépésre bontja ki a két ember különváló sorsát: a férfi erkölcsileg és érzelmileg végképp tönkrement, leépült, míg az egyszerű, jóakaratú asszony végül teljessé formálhatja életét. E problémaérzékeny filmben kimagasló szerepe van Mihail Uljanov és Irina Kup- csenko játékának. Komoly erkölcsi-etikai kérdéseket feszeget Vladimír Balco, a Nézőpont debütáns rendezője is. Alkotása tulajdonképpen film a filmben, hiszen hősét, a rendezői tanszak hallgatóját;.' diplomamunkájának készítése során ismerjük meg. A leendő rendező egy ismert orgonaművészről forgat protréfilmet, de alkotásának főszereplőjét egyre jobban megismerve, mind közelebb kerülve belső énjéhez, kénytelen megváltoztatni a forgatókönyvet. Az igazság szenvedélyes keresése jellemzi munkáját s ezt az új szlovák filmet is. A leküzdhetetlen szerelmi szenvedély a témája a nyáron elhunyt Francois Truffaut Szomszéd szeretők című filmjének. Hosszú évek múltán találkoznak újra - szomszédokként - az egykori szerelmesek. A parázs felizzik, de árnyékok is vetülnek titkos viszonyukra. Testet-lelket összeroncsoló szerelem és gyűlölet, szakítások és kibékülések sorából áll e francia film. Lélektani esettanulmány, nagy műgonddal készült melodráma ez a. film, melynek egyik legnagyobb vonzereje Fanny Ardant és Gérard Depardieu alakítása. A megszállottság, a meggyőződés, ahogy valaki ragaszkodik elképzeléseihez, a küzdelem nagy- gyá, heroikussá teszi az embert - ennek több szép példáját is láthatjuk a szemle filmjeiben. Így Szergej Geraszimovnak, a szovjet filmművészet iskolateremtő nagy öregjének munkájában, a Lev Tolsztoj című kétrészes filmkrónikában, mely az orosz író életének utolsó három évét eleveníti fel. Azt az időszakot, amikor Tolsztoj számot vet életével, fiatalságának eszméivel, visszatekint munkásságára s kiteljesedik jellegzetes filozófiája. Nagyszabású vállalkozás ez a film, olyan remek művészek közreműködésével, mint maga a rendező, továbbá Tamara Makarova és a cseh Bofi- voj Navrátil. Vagy megemlíthetnénk a Tavaszi szimfónia című NSZK-filmet, Peter Schamoni munkáját, amely Robert Schumann romantikus és drámai fordulatokban gazdag sorsát, a Klara Wieck iránt táplált mély és szenvedélyes érzéseit jeleníti meg. Figyelemre méltó alkotás Werner Herzog filmje, a Fitzcarraldo is, mely lenyűgöző látványt és érzelmi élményt nyújt. TOLGYESSY MÁRIA A mesebeli lány: Adriana Tarábková Kétszer futottunk neki a beszélgetésnek. Amikor először hívtam fel, arra kért, halasszuk el a találkát, mert nehéz napok várnak rá. Három nagydolgozatot kell megírnia, s hozzá nem akárhogy. Majd két hét múlva, jó? - tette le könnyű szívvel a telefont: Mit mondjak: kicsit elképedtem. Száz hasonló korú lány közül kilencvenkilenc teketória nélkül a beszélgetést tartotta volna fontosabbnak. Adriana Tarábková, a Rigócsör királyfi cimú új szlovák mesejáték női főszereplője a tanulás mellett döntött. Imponált a magatartása. De tizennégy nappal később, amikor találkoznunk kellett, s ó alaposan megvárakoztatott, csak úgy füstölögtem a méregtől.- Hát igen, elfelejtettem szólni: én mindig; mindenhonnan elkések - csapta el szemérmes mosollyal a bosszan- kodásomat. - Elkések a próbafelvételről, késve érkezem meg a divatbemutatóra, csöngetés után ülök be a padba, szóval a pontosság nem tartozik az erényeim közé.- Meglepett a dolgozataival... Én azt hittem, manöken.- Nem csodálkozom. Biztos valamelyik lapban olvasta. Mert mindenütt ezt írták rólam. Az igazság az, hogy építészeti szakközépiskolába járok, májusban érettségizem, s a tanulás mellett időnként manökenkedem.- Mi a jó ebben?- Az, hogy szép ruhákat adnak rám.- Több nem?- Nem. A többi már csak szórakozás. Felüdülés a matekórák után.- A filmnél hogy kötött ki?- Véletlenül. Két osztálytársnőm olvasta valahol, hogy Miloslav Luther fiatal lányt keres a Rigöcsör^királyfihoz. Rábeszéltek, menjek el velük. Elmentem. Ők kiestek, engem megfelelőnek találtak. De hát olyan egyszerű volt minden... El kellett utasítanom a partnerem közeledését. Nekem az ilyesmi sosem okoz gondot. A villamoson majdhogynem naponta élek át hasonló helyzeteket.- Szülei, tanárai, osztálytársai, hogy fogadták, hogy négy hónapon keresztül egy csacska hercegkisasszony életéi élte?- Apám meglepődött, hogy enyém lett a szerep, anyám velem együtt örült, a matek tanárnőm szintén drukkolt, de a négyest így is bevágta. Az osztálytársnőim meg irigykedtek. De nem a szerepem, hanem partnerem, Lukáé.Vaculik miatt.- Röviddel a mesefilm befejezése után újabb ajánlatot kapott, ezúttal Prágából.- Hát erre aztán tényleg nem számítottam. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a Barrandovról kerestek. A Költők illúziók nélkül című filmben egy egészségügyi nővért formálok meg, aki bár szerelmes egy jóképű, korban hozzáillő fiúba, a nyarat mégsem vele, hanem egy orvossal tölti.- Két főszereppel a háta mögött, gondolom, nem kis esélye van, hogy bejusson a színművészeti főiskolára.- Nem tudom. Eddig minden jel arra utal, hogy zöld utat kapok. De ne igyunk előre a medve bőrére... SZABÓ G. LÁSZLÓ Lukáé Vaculikkal a Rigócsör királyfi forgatása közben (Duáan Dukát felvétele) ÚJ SZÚ 14 1985.1.18.
