Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-21 / 25. szám
SZIPORKÁK Mások hibái nem tesznek jobbá téged. Ura a perceknek - ura az életnek. * * * A folyót ugyan bemocskolják, de a forrás azért tiszta marad. KÁRTYA Az öreg Cicvarek panaszkodik barátainak, hogy nincs megelégedve a vejével.- Mi kifogásod van ellene? - kérdik tőle.- Nem tud kártyázni.- Hiszen az jó.- Igen, de mégis kártyázik. VÁLASZ Földrajzórán a tanár megkérdi a diákot:- Mit tud a Holt-tengerről? A diák mélyen hallgat. A tanár nógatja:- Miért nem beszél? A diák zavartan hebegi:- A holtakról vagy jót vagy semmit... TALÁLGATÁS Egy ifjú festőművész elvesz egy modern lányt. Néhány hét múlva megkérdik az asszonykától:- Na, hogy éltek?- Jól - feleli az asszonyka az uram fest, én főzök, és aztán találgatjuk, mi az, amit ö festett, és mi az, amit én főztem. FURCSASÁGOK Az asszonyok furcsaságairól esik szó. Egy híres nöismerö megjegyzi:- Ha egy férj azt mondja az asszonynak, hogy az országúton egy cethallal találkozott, némi kétkedés után elhiszi. De sosem sikerül a férjnek megmagyarázni, hogy honnan került a ruhájára egy női hajszál. RÁBESZÉLÉS- Mondd, Juci, hogyan sikerült rábeszélned Pistát a házasságra?- Egyszerű: megígértem neki, hogy hamarosan elválunk! GYAKORLATIAS- Mondja, szomszédasszony, miért dobta szemétbe a nyújtófát?- Mert a kedves férjem most már korán jár haza! NÖ- Apu, figyelj: a Győzelem istennője miért volt nő?- Bezzeg megtudod majd, kisfiam, ha megnősülsz! Fontos a türelmetlen alkotókedv, ám még fontosabb a türelmes alkotómunka. * * * A fej irányít, de rendszerint arra, amerre a test kívánkozik. * * * Ha biztos partra akarsz evezni, akkor először vízre kell szállnod. * * * Ahol minden rendben van, ott valami még sincs rendben. ★ * * A fekete bárányokat nem szabad sötétben számolni. * * * A buta ember hallgatni sem tud. A fösvény önzésével önmagának is árt. (NDK-beli lapokból fordította: Sz. Hlavaty Márta) PÓTOLJÁK Valaki beállít a szervizbe, és így szól:- Mikor három héttel ezelőtt egy autót vettem önöknél, megígérték, hogy minden törött részt pótolnak.- Igen uram. És mivel szolgálhatok?- Adjon nekem egy új lábszárat, egy kulcscsontot, három körmöt, egy felsöajkat, négy fogat és a feleségem részére egy új nyelvet. Autós-motoros viccek- Hogyan volt képes ilyen állapotban a volán mögé ülni? - kérdi a rendőr méltatlankodva a részeg vezetőtől.- Bizony, nem volt könnyű, főnök úr -, de a cimboráim segítettek!“- Miért verődött össze ekkora tömeg?- Nem történt semmi különös - csak egy trabantos be akart kanyarodni a mellékutcába.- De hát itt nincs is mellékutca!- Az igaz, de úgy látszik, ó nem tudta!- Mondd, Kari, elégedett vagy az új kiskocsiddal?- Megjárja, de vállbán kissé szűk!- Pincér hozzon egy üveg bort!- Bocsásson meg, uram, oe úgy láttam, vadonatúj autón ér • kezett.- Igaz, de azért egy üveg bort még ki tudok fizetni!- Tudja Klubkáné, hogy a kedves lánya minden este az erdőbe furikázik azzal a motorbiciklis fiúval? Nem lesz ebből valami baj?- Már hogy lehetne - hiszen bukósisak van rajtuk! Két jó barátnő azt meséli egymásnak, milyen volt, amikor a gépkocsivezetői vizsga letétele után először vezettek önállóan.- Azt mondod, hogy állandó remegést érzel a kocsidban. Tudod már, hogy mi az? - kíváncsiskodik az egyik.- Hát persze - a férjem! (Szovjet és NDK-beli lapokból « fordította: Gellért György) lllllllllllllllllllllllllllllll HOSSZÚ Mikor a vonat kiért az alagútból, így szól a férj:- Ha tudtam volna, hogy ez az alagút ilyen hosszú, megcsókoltalak volna.- Hát nem te voltál az?- kérdi megdöbbenve a fe- » leség. ÖT A bíró szigorúan kérdi:- Hány pofont adott a panaszosnak?- Egyet.- De ő azt mondja, hogy ötöt..- Csak egy volt, bíró úr, de tekintettel silány testalkatára öt részletben adtam neki. ^ALUffü/K ÜZZnSfc*r+t A HÉT VICCE Kovács és Szabó összetalálkozik egy zenés étteremben.- Mit gondolsz - szól Szabó kik a legirigylen- dőbb emberek egy ilyen étteremben?- Kik?- A zenészek.- És miért?- Mert amíg ők esznek, senki sem muzsikál. KALAP- Az a hülye Fehér tegnap a kávéházban ráült a kalapomra.- Na, képzelem, most jól nézhet ki.- Azt meghiszem. Három foga kiesett. OPERÁBAN Kovács és neje az Operában a Rigolettót hallgatja. Kovács el van ragadtatva az előadástól, és felkiált:- Szenzációs koloratúrája van ennek az énekesnőnek. Kovácsné mérgesen rászól:- Te vén szamár, inkább az énekét figyelnéd. KAZYS BAGDANAVICIUS VMM HfBfK Szerencsém volt: a kapu közvetlen közelében szabad taxi állt.- Hová? - érdeklődött készségesen a sofőr.- Az Alma utcába.- Hm... - tűnődött. - Okvetlenül szükséges?- Okvetlenül - válaszoltam. - Nagyon sietek.- Trolival nem mehetne?- Nem. Arrafelé nem jár trolibusz. «*- Hát busszal? Mindössze öt kopejka, és hipp-hopp már ott is van. Ha nincs aprója, szívesen váltok.- De autóbusz se megy oda. Zsákutca.- Micsoda nemtörődömség! - jött méregbe. - Szeretném tud... ni, mit csinálnak az autóbuszigazgatóságon?!- Terveznek - moaolyodtam el. - Jövőre állítólag arra is lesz járat.-A nagy tervezők! - köpött ki az ablakon. - Csak tudnám, miért szedik a fizetésüket?- Nem tudom. Beszállhatok?-Hm... Beszállni... Nem tudna gyalogszerrel elsétálni?- Messze van egy kicsit... - sóhajtottam. - És ráadásul még az eső is zuhog. »- A séta nagyon egészséges. Meglátja, sokkal tovább fog élni. A japánok tízezer lépést tesznek naponta.-Jól van, csak induljunk. Cserébe lemosom a szélvédő üveget.- Nem lehet - sóhajtott szomorúan - Szigorúan tilos.- Vigyen el - kérleltem reménykedve. - Szerzek magának borjúmájat...-Hm... Borjúmáj?... Nem szeretem - gondolkodott hangosan. - A visszautat kifizeti?- Nincs nálam elég pénz.- Na hála istennek! - élénkült fel. - Azt mondta, siet?- Nagyon. Beteg a nővérem.- Mi baja? - kérdezte. - Rák? Infarktus?- Isten ments! - ijedtem meg. - Vakbélgyulladás.-Akkor meg minek siet? - csodálkozott. - Egy vacak kis vakbélgyulladás miatt? Manapság három másodperc alatt kioperálják!- Úgy gondolja?- Persze. Menjen csak gyalog, kényelmesen, lélegezzen mélyeket. Nagyon ózondús a levegő.- Tényleg, mennyi ózon mindenütt! - mondtam én is.- No, viszlát! - Begyújtotta a motort. - De ugye nem fog idegeskedni?- Nagyon hálás vagyok önnek - rebegtem, miközben a kocsi ablakán át kezet nyújtottam. - Megnyugtatott.- Ugyan, semmiség! - mosolygott udvariasan. - Végtére is figyelmesnek kell lennünk embertársaink iránt! A taxi, zöld lámpaszemével hunyorítva, eltűnt a kanyarban. ..Hogy nekem micsoda szerencsém van - gondoltam, amint útnak indultam. - Ritkaság az ilyen érző szívű, finom ember!“ Zahemszky László fordítása
