Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-21 / 25. szám

A Milex galantai üzeme sered'i részlegét megtekintette Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is. Megismerkedett a tejpor gyártásával, amelyet takarmánykeverékek készítésére használnak. ÓSTK felvételei ' Nagy távlatok a tejipar előtt Anyagi ösztönzőkkel a minőség javításáért A szarvasmarha és a juh tenyészté­sére Szlovákiában mindig kedve­ző feltételek voltak. Az állatok legeltetése és gondozása, a tej feldolgozása a lakos­ság jelentős részét foglalkoztatta. A házi­lag készített tejtermékek piacon is kere­settek voltak. A tapasztalatok felhaszná­lása alapján már az első világháború előtt létrejöttek az első tejfeldolgozó vállalatok és szövetkezetek. Amikor azonban 1934- ben kiadták a tej pasztörizálásáról szóló törvényt, a nagy cégek „elnyelték“ a ne­hézségekkel küzdő, életképtelen kis vál­lalatokat. A második világháború után a szocia­lista termelési viszonyok kialakításának kezdeti időszakában megalakult a Szö­vetkezeti Tejtermelők Szövetsége, amely később a Tejtermelők Központja nevet vette fel. Az 1951 -es évben Szlovákiában hat nemzeti tejipari vállalatot hoztak létre — minden kerületben egyet -, amelynek a bratislavai területi igazgatóság irányítá­sa alá tartoztak. Ebben az időszakban még a baromfifeldolgozás is az igazgató­ság hatáskörébe tartozott. Az átszerve­zések után tizenkét vállalat jött létre, amelyek már csak a tejet dolgozták fel. Ma négy nagy vállalatot irányít a tejipari termelési gazdasági egység vezérigaz­gatósága, amely húsz évvel ezelőtt ala­kult. Ehhez tartozik a Bratislavai Tejipari Vállalat, a Milex vállalat, amelynek hatás­köre a Nyugat-szlovákiai kerületre terjed ki, a Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat és a Kelet-szlovákiai Tejipari Vállalat. A ter­melési programok megvalósításához nagy segítséget nyújt a 2ilinai Kutatóin­tézet. Sok átszervezés után alakult ki tehát a mai korszerű tejipar, amely nehézségei és problémái ellenére egyre jobb ered­ményeket ér el a mezőgazdasági vállala­tokkal való egyre szorosabb együttműkö­déssel. A közös munka eredménye, hogy ma már nincsenek nagyobb nyersanyag­ellátási gondjaik. A múlt évben például 73 millió liter tejjel többet vásároltak fel a vál­lalatok, mint az 1983-as évben. Lényege­sen növekedett az egyes termékek mennyisége. Az 1984-es évben a vállala­tok a bruttó termelés tervét 104,8, az árutermelés tervét pedig 104,5 százalék­ra teljesítették. Pénzügyi mérlegeiket nyereséggel zárták. A két évtizedes évforduló alkalmából megállapíthatjuk, hogy a tejipar nagyon sokat tett a lakosság igényeinek kielé­gítéséért, de még sok a tennivaló, hogy a termelési programok teljesen össz­hangban legyen az igényekkel. Ezzel kapcsolatban azok a kérdések is felme7 rülnek, hogy miként lehetne fokozni a nyersanyag-ellátás még jobb egyenle­tességét, valamint az első osztályba so­rolható tej mennyiségét, amelyből kiváló minőségű sajtféléket és más termékeket állíthatnak elő az üzemek. Ezek a kérdések a vezérigazgatósá­gon is napirenden szerepelnek. Nincs olyan hónap, hogy ne tartanának minő­ségi ellenőrzéseket á feldolgozó üze­mekben vagy a mezőgazdasági vállala­toknál. Alexander Szabó mérnök, a ter­melési gazdasági egység vezérigazgató­ja a feltett kérdésekkel kapcsolatban első helyre sorolta az adásvételi szerződések megtartását. Nagy reményeket fűz az anyagi ösztönzők fokozottabb kihaszná­lásához, amelyek elősegítik a minőség javítását. Évente több mint ötmillió koro­nát fordítanak azoknak a mezőgazdasági vállalatoknak a megjutalmazására, ame­lyek minden szempontból kiváló minősé­gű tejet termelnek és adnak el. Tovább akarnak haladni ezen az úton. Javaslatot tettek arra, hogy ebööl az alapból kisebb beruházásokhoz is hozzájárulhassanak. Főleg laboratóriumok és hűtőberendezé­sek vásárlásáról van szó a mezőgazda- sági vállalatok számára. Tudják, hogy ez a beruházás gyorsan megtérül a tisztán és megfelelő körülmények között tárolt tej minősége által. Sok múlik a gyors és korszerű körül­mények közötti feldolgozáson, ezért a jö­vőben új tejfeldolgozó üzemet helyeznek üzembe Nővé Mesto nad Váhom-ban, Kassán (Koáice), Breznóban, Nagykürtö­sön (Vel'ky Krtís), Senicában, később pedig a komáromi (Komárno) és rima- szombati (Rimavská Sobota) járásban. A Milex galántai (Galanta) üze­mében nagy fi­gyelmet fordíta­nak a gazdasá­gosságra. A ta- sakokból szlo­vákiai méretben az itt csomagolt fogyasztói tej­ből folyik ki a legkevesebb. Ebben az üzem­ben gyártják a Sáláé és Po- l'ovník párolt­sajtot, amelyek elnyerték az Arany Salima díjat. A korsze­rű berendezé­sek üzemelte­tés közben. Az időszerű problémákról Jozef Vlóánsky mérnök, igazgatóhelyettes, Éva Franéovicová mérnök, a pénzügyi osztály vezetője, Radomir Oliva mérnök, a tervezési osztály vezetője, Viera Syko- rová a nyersanyag-felvásárló osztály dolgozója és Libor Oliva főtechnológus fejtette ki a véleményét. Mindannyian azt állították, hogy nagyon sok gondot okoz nekik a tejtermelés idényszerűsége. A Liptovsky Mikuláé-i járásban például a téli időszakban a nyári mennyiség felé­re is csökken a felvásárolt tej mennyisé­ge. A többi északi járás is hasonló kilen­gésekkel termeli a tejet. Kedvező időjá­rás esetén viszont annyi tejet kínálnak, hogy szinte képtelenek mindet felvásá­rolni és feldolgozni. A jelenlegi időszak­ban a Közép-szlovákiai kerületben a me­leg és esős időjárás következtében sok fű termett a legelőkön és a réteken, tehát a teheneknek bőven jut zöldtakarmány, így termelékenységük is gyorsan fokozódik. Jobban tennék a mezőgazdasági vállalatok vezetői, ha a bő termésből akkorra is tárolnának, amikor szűkében lesznek a szálastakarmányoknak. Gondot okoz az is, hogy egyes járásokban még mindig sok a másod- és harmadosztályú tej. A mezőgazdasági vállalatok néha olyan tejet is eladnak, amelyet még harmad- osztályúnak sem lehet minősíteni. Ezen a helyzeten is változtatni kell. Május else­jétől Szlovákia tizenhárom járásában már szigorúbb normák szerint vásárolják fel a tejet. Az 1987-es évtől még szigorúbb normákat léptetnek életbe. A Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége és a Cseh­szlovák Nöszövetség kezdeményezésé­re szocialista munkaversenyt indítanak a tej kifogástalan minőségéért. A győztes üzemeket jelentős pénzösszeggel jutal­mazzák. Ezzel kapcsolatban a vezérigaz­gatóság dolgozói megjegyezték, hogy számos mezőgazdasági vállalatnál nem mutatkozik megfelelő érdeklődés a díjak elnyeréséért. Ezek vezetői tehát úgy gondolják, hogy az a néhány ezer korona nem is fontos a vállalatnak. A tejiparban talán a legnagyobb ered­ménynek tekinthetjük, hogy van elég nyersanyag és ez kedvezően mutatkoz­hat meg a termékek előállításában. A gyakorlat azonban mást mutat. A fo­gyasztói tej minősége sok esetben nem felel meg a követelményeknek. Egyes vállalatoknál és üzemekben az a helytelen felfogás terjed, hogy nagyobb zsírtartal­mú termékeket kell előállítani. Ezzel szemben a helyes táplálkozás alapelvei mást kívánnak. Ezért joggal tesszük fel a kérdést, miért kevés a joghúrt, az energiaszegény túró, vagy az egy száza­lékos zsírtarlamú tej. A feldolgozó üze­mek még mindig kevés természetes saj­tot, kenősajtot és' más hasonló terméket gyártanak. Úgy látszik, a dolog könnyeb­bik oldalát választják. Ezzel a problémá­val a vezérigazgatóság többször is foglal­kozott, és arra törekszik, hogy a fejleszté­si program az igényeknek megfelelően készüljön. A határozat szerint a tejboltok­ban a fogyasztók belátható időn belül elegendő ízesített tejet, többféle módon savanyított tejet, frissen érlelt sajtféléket és hasonló termékeket vásárolhatnak. Nagy távlatok, azt is mondhatnánk, for­dulópont előtt áll a tejipar, mivel a meny- nyiségi mutatók mellett most már egyre jobban a minőségi mutatók kerülnek elő­térbe. Előreláthatólag a tejtermelés nem csökken, tehát az elegendő nyersanyag­ból jobb minőségű termékeket állíthatnak elő az üzemek dolgozói. BÁLLÁ JÓZSEF-ÚJ SZÚ 985. VI. 21. Jó munkaszervezés — gazdag betakarítás A Szlovákgyarmati (Slovenské Dar- moty) Magtermesztő Állami Gazdaság leszenyei (Lesenice) üzemének vezető­jét, Mackó Sándort tavasztól őszig na­gyon nehéz az irodájában találni. Ha éppen nincs határszemlén, akkor a válla­lati igazgatóságon van megbeszélésen, s ha ott sincs, akkor párt- és közéleti tisztségeiből adódóan bizonyára valami­lyen járási értekezleten vesz részt. Egy június elejei napon a leszenyei gazdasági részleg irodaháza előtt találkoztunk, oda- érkezésem előtt egy perccel fordult be szolgálati kocsijával a parkolóba. Miután felkísért az irodába, elnézést kért, hogy még néhány percre magamra hagy, fontos ügyben kell beszélnie a szolgálatos állattenyésztővel. Nemso­kára visszatért, s kérésemre röviden összefoglalta a tavaszi mezei munkák eredményeit és tapasztalatait.- Némi késéssel ugyan, de a járásban elsőként a mi gazdasági részlegünkön kezdtük el a tavasziak vetését. Március 24-ét irtunk akkor. A tavaszi árpa 70, a zab 110, a tavaszi keverék 20, a vető­magborsó pedig 80 hektáron került a földbe. Kilencven hektárnyi területen a cukorrépa vetését is mi kezdtük el a járásban. Az idén Polina fajtát vetet­tünk. Vetőmag-kukoricát 70, silókukoricát 68 hektáron vetettünk. A vetési munkákat hosszabbított, illetve két műszakban vé­geztük - mondja Mackó Sándor, aki nagy szakértelemmel és gondos gazda módjá­ra irányítja a leszenyei gazdasági részle­gen folyó termelést.- Ezekben a napokban mindennél fon­tosabb a szálas takarmányok idejében és jó minőségben történő betakarítása. Mi a helyzet ezen a téren?- Május húszadikán kezdtük el az éve­lő takarmánynövények és a fúfélék ka­szálását. Megfelelő gépparkkal rendelke­zünk e tömegtakarmányok betakarításá­hoz, ám a május végi esők megzavarták a gépek munkáját. Mi azonban nem tét­lenkedtünk, és nem vártunk ölbe tett kézzel a jó időre. Traktorosaink a csator­na menti területeken dúsan növő füvet kézi kaszával vágták le. Mivel közel 5 km- es szakaszról van szó, a műszaki-gazda­sági dolgozók is besegítettek a kaszálás­nál. Dolgozóink többsége tudatában van e munka fontosságának, s természete­sen az anyagi ösztönzés sem marad el. Ha a helyzet úgy kívánja, szombaton és vasárnap is munkába állnak, hiszen cél­prémiumokkal is tudjuk segíteni a betaka­rítási munkák meggyorsítását. Idei ter­vünkben 95 vagon széna behordása, 110 vagon szenázs, 290 vagon silótakarmány és 40 vagon lucernaliszt készítése szere­pel. A helyzet biztató, minden bizonnyal túlteljesíthetjük majd takarmánytermelési tervünket - mondja derűlátással a rész­leg vezetője.- Bár még kissé korai az aratásról beszélni, mégis megkérdezem: milyen reményekkel várják az aratást?- Az ősziek remekül átvészelték a ke­mény telet. Nem kellett belőlük sem ki­szántani, sem területeket pótolni. Mond­hatom, nagyon szépek az őszi búzáink, s ha nem veri el jégeső, nem dönti le szélvihar, akkor minden reményünk meg­van rá, hogy az idén is elérjük a tavalyi, hatvan mázsát meghaladó átlagos hoza­mot. A kővári (Koláry) gépesítő részlegen mindenekelőtt Hírei István, Croschmidth László, Schmidth József és Ba­lázs István gépjavítók érdeme, hogy tíz gabonakombájnunkból kilenc már ara­tásra készen áll. A kooperációs kapcso­latok keretében további tíz kombájn se­gítségével számolunk, köztük a magyar- országi Kunmadarasról és Kunhegyesről. A szalma betakarításához tizenkét fel- szedökocsi és öt bálázógép áll majd rendelkezésünkre. Beszélgetésünk végén Mackó Sándor megjegyezte, hogy ha valamilyen előre nem látott oknál fogva a múlt évinél gyengébb lenne a termés, a 7. ötéves terv gabonatermelési tervét akkor is telje­síteni fogják. BODZSÁR GYULA %

Next

/
Thumbnails
Contents