Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-21 / 25. szám
ß A szövetkezet irodájában Jj - szemben a lakásával az alacsony földszintes épületben - nem sokat tartózkodik Korpás András mérnök. Otthon is í; ritkán látják - ezt Marika, a felesége mondja. Korán kel, ha- % zaugrik ebédelni, és megy vissza a hegyre, a szőlőbe. Tizenöt éve került a Vörös r;; Csillag Egységes Földművesszövetkezetbe. A túri (Ruban) f: és a kürti (Strekov) szövetke■ zet 1972-ben egyesült. Kürtön foglalkoztak szőlőműveléssel ■i a háború előtt is, de csak a szövetkezet megalakulása után kezdtek hozzá komolyab■ ban a nagybani telepítéshez. Szőlőültetvény - bár nem messze földön híres, de elég jónevű — volt már, amikor Korj pás András agronómusként ■ másfél évtizeddel ezelőtt oda- került. Gyerekkori álma nem a sző- lészet volt - gimnáziumban akart továbbtanulni, aztán az ■ akkor még kötelező kilencedik; ben hirtelen meggondolta mag' gát, s a Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Középiskoláid ba jelentkezett. Ott határozta el, hogy érettségi után Brnóba megy, a mezőgazdasági főis- kólára. Jelentkezett, fölvették. A lednicei kertészeti tanszék szőlészeti-borászati < szakán ■ végzett. Korpás András nehéz riportalany. Nem szívesen beszél magáról - nem tartja fontosnak a saját személyét. De a szőlőről annál nagyobb kedvvel, i s olyan gyengédséggel, mintha a szívéhez legközelebb álló ■ emberről beszélne.- A szőlő az egyik legrégibb kultúrnövény, irodalma, kultúrája van, s talán egyetlen más növénynek sincs egyeteme, m főiskolája. Hosszú-hosszú évek kellenek ahhoz, hogy az ember itt eredményt érjen el, <t felmutasson valamit. A búzát ' ősszel elvetik, nyáron aratják, ■ az árpát tavasszal vetik, három hónap múlva termést hoz. A szőlő esetében négy-öt év kell ahhoz, hogy az ember meglássa az eredményt. De ez m még nem elég. Manapság legalább húsz évre telepítjük. De ha sikerül is elérni a magas hektárhozamot- az még nem az én eredményem — az csak négy év múlva vagy még később mutatkozik meg. A szőlő hosszú életű, eléri az emberi kor legvégső határát is, kilencven évnél is tovább él persze nem az úgynevezett intenzív termelési mód mellett- mert eléggé túlterheljük a tőkéket. Meg aztán a nagyüzemi gazdálkodásban a bánásmód sem mindig kifogástalan, mert nemcsak olyanok dolgoznak a szőlővel, akik éreznek vele. A szőlőtőkével érezni kell, beszélgetni vele.- Tavasszal a szőlő a nem szakember számára csupán száraz venyige - állítja Korpás András. A szakember azonban minden egyes fakadó levélnek örül - kiváltképpen, amikor lépten-nyomon ijesztő méretű fagykárokról hallani. A Vörös Csillag Efsz-ben nem is annyira vészes a helyzet: „mindössze“ harmincszázalékos a kár. A hiányzó vesszőket pótolni kell - s ottjáramkor éppen iskoláztak - vagyis az oltványokat rakták le. Több mint négyszáz szőlőfajtát termesztenek, annyit figyelnek, s külön-külön bort csinálnak mindegyikből. A szövetkezet ugyanis együttműködik a Bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel, a polesovicei és a znojmói neme- sítöállomással, a Bratislavai Állami Fajtanemesítő Állomással és a lednicei tanszékkel.- Lényegében azt folytatom itt a szövetkezetben, amit a főiskolán, a tanszéken kezdtem tanársegédként. Ott kellett volna maradnom, de vonzott a délvidék. Rengeteg kísérletezés folyik nálunk mind a fajtákkal, mind a múveiésmódok- kal. A függönyművelést is mi vezettük be Csehszlovákiában elsőként. A négyszáz közül van-e kedvenc szőlőfajtája a szakembernek, kíváncsiskodtam. Hogyne volna, több is, amely közel áll az emberhez - válaszolta, és sorolja: - Egyik a piros tramini - csak a bogyója piros, a bora fehér, aztán a savig non, vagy a velteléni... és az újak között is vannak kedvenceim, de azokról nehéz beszélni, még nincs nevük, csak számokkal jelöljük. Minek tartja magát: szőlészeti szakembernek vagy ne- mesítőnek?- Nem vagyok nemesítő, ezzel csak mellékesen foglalkozom. A nemesítés hosszú folyamat. Amíg nálunk elismernek egy új fajtát, az huszonkét év. A szőlónemesítök elérik a nyugdíjat, mire látszata van a munkájuknak. A nemesítóállomásoknak, kutatóintézeteknek viszont a szövetkezet sokat segít, egyrészt azzal, hogy szaporítják, nagyüzemi termelési viszonyok között figyelik és szelektálják az új fajtákat. Azt mesélték Korpás mérnökről a munkatársai, hogy sokszor este tízkor is kint van a szőlőben. Megkérdezem, igaz-e.- Néha kint vagyok, vagy bent az irodában. Sok dolga van az embernek. A fajtákat figyelni kell, mindent fel kell jegyezni.- Mindent egyedül végez?- Besegítenek a csoportvezetőim, ügyes gyerekek. Fényképeket nézegetünk a tavaly őszi fajtabemutatóról. Csillogó szemmel mondja:-Azt látni kellett volna! Szeptember végén tartottuk. Az egész országból összejöttek a szakemberek. Százötvenhat fajtát mutattunk be, túlnyomórészt újakat, de felvonultattuk a hagyományos fajtákat is. Az értékeléskor több szempontot vesznek figyelembe: legyen tetszetős, a termesztése kifizetődő, bírja a szállítást. A szövetkezet - ma már kétszáz hektáros - szőlészete valamikor nem volt jelentős- most meg oda jár a fél világ- mondják. A járási kerületi borversenyeken a Vörös Csillag szövetkezet fényesen szerepel. A legutóbbi nemzetközi borversenyen - amit Nitrán tartottak - öt ezüst- és négy aranyérmet kaptak. ■- Elégedett vagyok. Ha az ember akar, sok mindent elérhet. Kis helyen is megteremtheti a munkájához szükséges feltételeket, s nevet szerezhet. Természetesen ezért dolgozni kell... Ez a lényeg: a szakmaszeretet meg nem kevés plusz munka. Korpás András hnb- tanácstag Fürön, a Csemadok helyi szervezetének vezetőségi tagja, a járási bizottság tagja, a Kertbarátok Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Szervezetének vezetőségi tagja, az érsekújvári járási pártbizottság ellenőrző és revíziós bizottságának tagja, a kandidátusi cím megszerzéséért tanul, s alig egy hónapja két elismerésben részesült: a Kiváló Munkáért kitüntetést és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kiváló Dolgozója címet kapta.- Csak szeretem ezt a munkát - mondta többször is. Arról beszélt, hogy a szőlőnek kultúrája, irodalma van. Ám költészete is van a szőlőnek: és az Egy szőlőművelő tudóshoz című versét Berda József mintha róla írta volna: „... s ki / ismer téged, tudja: méltó kertész vagy, / ki mindenütt megállja helyét, hol az ember / emberi rangra emelkedik. / A lusták szánalmas falkája kerge / ábrándjain nyavalyog, míg te komolyan / veszed hivatásod, mely a derekas munkát / bírja, sosem szégyelli azt, akár szólőskertjében, / akár a tudományban munkálkodik is." KOPASZ CSILLA mmtén UMHIN Igényes munkát végez * a pártoktató Pedagógus és pártoktató. Sok bennük a közös, a szokásos napi munkaidőnél mégis többet vállal magára az, aki mindkettőt hivatásának és küldetésének választja, vallja Berényi József, az ekecsi (Okoő) alapiskola igazgatója. Évtizedek óta neveli, oktatja az ifjúságot, s párhuzamosan gyarapítja a felnőttek, elsősorban a kommunisták ismereteit, formálja eszmei és politikai nézetét. Az előbbit biológia-kémia szakos tanárként, az utóbbit a történelmet, s ezen belül is elsősorban a munkásosztály jobb életért folytatott harcának évtizedeit önszorgalomból tanulmányozó kommunistaként teszi. A kettő persze teljesen ezúttal sem választható el egymástól. A természeti fejlődés, az egyes folyamatok és reakciók törvény- szerűségeinek oktatásakor az eszmei és ideológiai meggyőződés és meggyőzés sem maradhat el, s ugyanígy a pártók- tató sem feledkezhet meg a hatékony oktatás feltételeiről és eszközeiről, a tananyagot kiegészítő olvasmányokról, könyvekből, újságokból vett idézetekről, képekről, térképekről, diaképekról és filmekről, amelyek kiegészítik a mondanivalót és felkeltik a hallgatók érdeklődését. Berényi József előadásain mindezek elmaradhatatlan kellékek.- A szemléltető és kiegészítő anyagokat közel három évtizede gyűjtöm és csoportosítom - mondja, miközben szélesre tárja két könyvszekrény dupla ajtaját. A polcokon témák szerint diaképek, könyvek, idézetek és újságcikkek stb. vannak gondosan egymásra rakva, hogy szükség esetén kéznél legyenek. - A szemléltető oktatás több előkészületet igényel, de érdemes vállalni. Ha csak egy mód van rá, a szöveget mindig kiegészítem. Az alapszervezeti pártkokta- tásokon éppúgy, mint a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén, ahol rendszeresen adok elő. A holnapi előadásomon a SZISZ helyi alapszervezetében például filmet fogok vetíteni. De tévedés azt gondolni, hogy csak a film vagy a diakép érdekes. Sokszor mindössze egyetlen kép is felkelti a hallgatók figyelmét. Annyira, hogy kérik, újra nézzük meg és beszéljünk az azon látható dolgokról. Ilyen kezdet már elég ahhoz, hogy a hallgatók az előadás egész ideje alatt aktívak legyenek. Irattartót tesz az asztalra, benne több újságcikk, idézet és fénykép. A tartó címoldalán három szó olvasható: Szocialista életmód - család.- Egy tervezett előadásom témája - mondja magyarázatként. - Mint érdekességet tettem el például ezt az újságcikket. Az egyik afrikai ország családi szokásait részletezi, többek között a feleségvásárlás körülményeit. Az előadás időpontjáig még van idő, addig bővül az anyag.- Milyen forrásokból és hogyan?- Sokat olvasok. Szabad időm túlnyomó részét a zene mellett a könyvek és a folyóiratok töltik ki. Vagy hét féle folyóiratot olvasok rendszeresen. Ha valamilyen fontos, érdekes írást találok, elteszem, hogy alkalomadtán hasznát vettessem.- Mindez rengeteg időt igényel, s ugyanakkor az igazgatói beosztás is számos feladattal, elkötelezettséggel jár együtt. Futja az időből?- Helyes beosztással igen. Feltéve, hogy megértő háttér is van hozzá. Nekem pedig még ennél is. több van. Feleségem nemcsak megérti, hogy több a munkám és az elfoglaltságom, hanem segít is. Elsősorban az anyaggyűjtésben. Ha olvasás közben olyan írásra talál, aminek hasznát vehetem, felhívja rá a figyelmemet.- Az ötvenhárom éves pedagógustól és a több évtizedes gyakorlattal rendelkező pártoktatótól a fiatalabbak bizonyára szívesen elfogadnak néhány szakmai jó tanácsot.- Olyanokat említek, amelyeket magam is mindig tudatosítok. Például sosem becsülöm le a hallgatóimat. Úgy veszem őket, hogy igényesek, s azért ültek le engem meghallgatni, mert új ismereteket akarnak szerezni. Ennek megfelelően készülök fel. Nagyon fontosnak tartom a szemináriumi beszélgetéseket, és úgy vélem, hogy az eredményes véleménycserét már az előadáson kell megalapozni. Egyrészt a sokoldalúan és érthetően kimerített tananyaggal, másrészt forrásmunkák ajánlásával. Csakis az idézett szövegeket olvasom, de írásos előkészület nélkül sosem megyek előadni. És talán még azt említeném meg, hogy a tananyag kifejtése közben igyekszem problémákat is felvetni. Ezek elgondolkoztatják a hallgatókat, és így több kérdést tesznek fel.- Kellemetlenül érzi magát, ha valamelyik kérdésre nem tud válaszolni?- Nem. Az előadó is csak ember, mindent nem tudhat. Ha olyan a kérdés, semmitmondó, üres válasz helyett inkább megígérem, hogy utánanézek, s legközelebb válaszolok rá.- És a jutalom a fáradságért?- A legnagyobb és legszebb a hallgatók elismerése. Nagyon jólesik például, amikor az előadást követő napon megállít valaki, hogy megmondja, sok új és érdekes dolgot hallott az előadásomon, olyanokat, amiket addig nem is tudott Ez minden esetben csak megerősíti elhatározásomat, hogy tovább folytatom. Úgy és olyan igyekezettel, hogy önmagámmal elégedett lehessek. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 1985. VI. 21 hi 99 ••• «V »ü mindenütt VSkr (A szerző felvétele)