Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-21 / 25. szám

ß A szövetkezet irodájában Jj - szemben a lakásával az alacsony földszintes épületben - nem sokat tartózkodik Kor­pás András mérnök. Otthon is í; ritkán látják - ezt Marika, a fe­lesége mondja. Korán kel, ha- % zaugrik ebédelni, és megy vissza a hegyre, a szőlőbe. Tizenöt éve került a Vörös r;; Csillag Egységes Földműves­szövetkezetbe. A túri (Ruban) f: és a kürti (Strekov) szövetke­■ zet 1972-ben egyesült. Kürtön foglalkoztak szőlőműveléssel ■i a háború előtt is, de csak a szövetkezet megalakulása után kezdtek hozzá komolyab­■ ban a nagybani telepítéshez. Szőlőültetvény - bár nem messze földön híres, de elég jónevű — volt már, amikor Kor­j pás András agronómusként ■ másfél évtizeddel ezelőtt oda- került. Gyerekkori álma nem a sző- lészet volt - gimnáziumban akart továbbtanulni, aztán az ■ akkor még kötelező kilencedik­; ben hirtelen meggondolta ma­g' gát, s a Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Középiskolá­id ba jelentkezett. Ott határozta el, hogy érettségi után Brnóba megy, a mezőgazdasági főis- kólára. Jelentkezett, fölvették. A lednicei kertészeti tanszék szőlészeti-borászati < szakán ■ végzett. Korpás András nehéz riport­alany. Nem szívesen beszél magáról - nem tartja fontosnak a saját személyét. De a szőlő­ről annál nagyobb kedvvel, i s olyan gyengédséggel, mintha a szívéhez legközelebb álló ■ emberről beszélne.- A szőlő az egyik legrégibb kultúrnövény, irodalma, kultú­rája van, s talán egyetlen más növénynek sincs egyeteme, m főiskolája. Hosszú-hosszú évek kellenek ahhoz, hogy az ember itt eredményt érjen el, <t felmutasson valamit. A búzát ' ősszel elvetik, nyáron aratják, ■ az árpát tavasszal vetik, három hónap múlva termést hoz. A szőlő esetében négy-öt év kell ahhoz, hogy az ember meglássa az eredményt. De ez m még nem elég. Manapság legalább húsz évre telepítjük. De ha sikerül is elérni a magas hektárhozamot- az még nem az én eredmé­nyem — az csak négy év múlva vagy még később mutatkozik meg. A szőlő hosszú életű, eléri az emberi kor legvégső határát is, kilencven évnél is tovább él persze nem az úgynevezett intenzív termelési mód mellett- mert eléggé túlterheljük a tő­kéket. Meg aztán a nagyüzemi gazdálkodásban a bánásmód sem mindig kifogástalan, mert nemcsak olyanok dolgoznak a szőlővel, akik éreznek vele. A szőlőtőkével érezni kell, be­szélgetni vele.- Tavasszal a szőlő a nem szakember számára csupán száraz venyige - állítja Korpás András. A szakember azon­ban minden egyes fakadó le­vélnek örül - kiváltképpen, amikor lépten-nyomon ijesztő méretű fagykárokról hallani. A Vörös Csillag Efsz-ben nem is annyira vészes a helyzet: „mindössze“ harmincszázalé­kos a kár. A hiányzó vesszőket pótolni kell - s ottjáramkor ép­pen iskoláztak - vagyis az olt­ványokat rakták le. Több mint négyszáz szőlő­fajtát termesztenek, annyit fi­gyelnek, s külön-külön bort csi­nálnak mindegyikből. A szö­vetkezet ugyanis együttműkö­dik a Bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel, a polesovicei és a znojmói neme- sítöállomással, a Bratislavai Állami Fajtanemesítő Állomás­sal és a lednicei tanszékkel.- Lényegében azt folytatom itt a szövetkezetben, amit a fő­iskolán, a tanszéken kezdtem tanársegédként. Ott kellett vol­na maradnom, de vonzott a délvidék. Rengeteg kísérle­tezés folyik nálunk mind a faj­tákkal, mind a múveiésmódok- kal. A függönyművelést is mi vezettük be Csehszlovákiában elsőként. A négyszáz közül van-e kedvenc szőlőfajtája a szak­embernek, kíváncsiskodtam. Hogyne volna, több is, amely közel áll az emberhez - vála­szolta, és sorolja: - Egyik a pi­ros tramini - csak a bogyója piros, a bora fehér, aztán a sa­vig non, vagy a velteléni... és az újak között is vannak ked­venceim, de azokról nehéz be­szélni, még nincs nevük, csak számokkal jelöljük. Minek tartja magát: szőlé­szeti szakembernek vagy ne- mesítőnek?- Nem vagyok nemesítő, ezzel csak mellékesen foglal­kozom. A nemesítés hosszú folyamat. Amíg nálunk elismer­nek egy új fajtát, az huszonkét év. A szőlónemesítök elérik a nyugdíjat, mire látszata van a munkájuknak. A nemesítóállomásoknak, kutatóintézeteknek viszont a szövetkezet sokat segít, egy­részt azzal, hogy szaporítják, nagyüzemi termelési viszo­nyok között figyelik és szelek­tálják az új fajtákat. Azt mesélték Korpás mér­nökről a munkatársai, hogy sokszor este tízkor is kint van a szőlőben. Megkérdezem, igaz-e.- Néha kint vagyok, vagy bent az irodában. Sok dolga van az embernek. A fajtákat figyelni kell, mindent fel kell jegyezni.- Mindent egyedül végez?- Besegítenek a csoportve­zetőim, ügyes gyerekek. Fényképeket nézegetünk a tavaly őszi fajtabemutatóról. Csillogó szemmel mondja:-Azt látni kellett volna! Szeptember végén tartottuk. Az egész országból összejöt­tek a szakemberek. Százöt­venhat fajtát mutattunk be, túl­nyomórészt újakat, de felvo­nultattuk a hagyományos fajtá­kat is. Az értékeléskor több szem­pontot vesznek figyelembe: le­gyen tetszetős, a termesztése kifizetődő, bírja a szállítást. A szövetkezet - ma már két­száz hektáros - szőlészete va­lamikor nem volt jelentős- most meg oda jár a fél világ- mondják. A járási kerületi borversenyeken a Vörös Csil­lag szövetkezet fényesen sze­repel. A legutóbbi nemzetközi borversenyen - amit Nitrán tar­tottak - öt ezüst- és négy aranyérmet kaptak. ■- Elégedett vagyok. Ha az ember akar, sok mindent elér­het. Kis helyen is megteremt­heti a munkájához szükséges feltételeket, s nevet szerezhet. Természetesen ezért dolgozni kell... Ez a lényeg: a szakmasze­retet meg nem kevés plusz munka. Korpás András hnb- tanácstag Fürön, a Csemadok helyi szervezetének vezető­ségi tagja, a járási bizottság tagja, a Kertbarátok Érsekújvá­ri (Nővé Zámky) Járási Szerve­zetének vezetőségi tagja, az érsekújvári járási pártbizottság ellenőrző és revíziós bizottsá­gának tagja, a kandidátusi cím megszerzéséért tanul, s alig egy hónapja két elismerésben részesült: a Kiváló Munkáért kitüntetést és a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztéri­um Kiváló Dolgozója címet kapta.- Csak szeretem ezt a mun­kát - mondta többször is. Arról beszélt, hogy a szőlőnek kultú­rája, irodalma van. Ám költészete is van a sző­lőnek: és az Egy szőlőművelő tudóshoz című versét Berda József mintha róla írta volna: „... s ki / ismer téged, tudja: méltó kertész vagy, / ki minde­nütt megállja helyét, hol az em­ber / emberi rangra emelkedik. / A lusták szánalmas falkája kerge / ábrándjain nyavalyog, míg te komolyan / veszed hi­vatásod, mely a derekas mun­kát / bírja, sosem szégyelli azt, akár szólőskertjében, / akár a tudományban munkálkodik is." KOPASZ CSILLA mmtén UMHIN Igényes munkát végez * a pártoktató Pedagógus és pártoktató. Sok bennük a közös, a szokásos napi munkaidőnél mégis többet vállal magára az, aki mindket­tőt hivatásának és küldetésének választja, vallja Berényi József, az ekecsi (Okoő) alapiskola igazgatója. Évtizedek óta neveli, oktatja az ifjúságot, s párhuzamosan gyarapítja a fel­nőttek, elsősorban a kommunisták ismereteit, formálja eszmei és politikai nézetét. Az előbbit biológia-kémia szakos tanár­ként, az utóbbit a történelmet, s ezen belül is elsősorban a munkásosztály jobb életért folytatott harcának évtizedeit önszorgalomból tanulmányozó kommunistaként teszi. A kettő persze teljesen ezúttal sem választható el egymástól. A ter­mészeti fejlődés, az egyes folyamatok és reakciók törvény- szerűségeinek oktatásakor az eszmei és ideológiai meggyő­ződés és meggyőzés sem maradhat el, s ugyanígy a pártók- tató sem feledkezhet meg a hatékony oktatás feltételeiről és eszközeiről, a tananyagot kiegészítő olvasmányokról, köny­vekből, újságokból vett idézetekről, képekről, térképekről, diaképekról és filmekről, amelyek kiegészítik a mondanivalót és felkeltik a hallgatók érdeklődését. Berényi József előadása­in mindezek elmaradhatatlan kellékek.- A szemléltető és kiegészítő anyagokat közel három évtizede gyűjtöm és csoportosítom - mondja, miközben szélesre tárja két könyvszekrény dupla ajtaját. A polcokon témák szerint diaképek, könyvek, idézetek és újságcikkek stb. vannak gondosan egymásra rakva, hogy szükség esetén kéznél legyenek. - A szemléltető oktatás több előkészületet igényel, de érdemes vállalni. Ha csak egy mód van rá, a szöveget mindig kiegészítem. Az alapszervezeti pártkokta- tásokon éppúgy, mint a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyete­mén, ahol rendszeresen adok elő. A holnapi előadásomon a SZISZ helyi alapszervezetében például filmet fogok vetíteni. De tévedés azt gondolni, hogy csak a film vagy a diakép érdekes. Sokszor mindössze egyetlen kép is felkelti a hallga­tók figyelmét. Annyira, hogy kérik, újra nézzük meg és beszéljünk az azon látható dolgokról. Ilyen kezdet már elég ahhoz, hogy a hallgatók az előadás egész ideje alatt aktívak legyenek. Irattartót tesz az asztalra, benne több újságcikk, idézet és fénykép. A tartó címoldalán három szó olvasható: Szocialista életmód - család.- Egy tervezett előadásom témája - mondja magyarázat­ként. - Mint érdekességet tettem el például ezt az újságcikket. Az egyik afrikai ország családi szokásait részletezi, többek között a feleségvásárlás körülményeit. Az előadás időpontjáig még van idő, addig bővül az anyag.- Milyen forrásokból és hogyan?- Sokat olvasok. Szabad időm túlnyomó részét a zene mellett a könyvek és a folyóiratok töltik ki. Vagy hét féle folyóiratot olvasok rendszeresen. Ha valamilyen fontos, érde­kes írást találok, elteszem, hogy alkalomadtán hasznát ve­ttessem.- Mindez rengeteg időt igényel, s ugyanakkor az igazgatói beosztás is számos feladattal, elkötelezettséggel jár együtt. Futja az időből?- Helyes beosztással igen. Feltéve, hogy megértő háttér is van hozzá. Nekem pedig még ennél is. több van. Feleségem nemcsak megérti, hogy több a munkám és az elfoglaltságom, hanem segít is. Elsősorban az anyaggyűjtésben. Ha olvasás közben olyan írásra talál, aminek hasznát vehetem, felhívja rá a figyelmemet.- Az ötvenhárom éves pedagógustól és a több évtizedes gyakorlattal rendelkező pártoktatótól a fiatalabbak bizonyára szívesen elfogadnak néhány szakmai jó tanácsot.- Olyanokat említek, amelyeket magam is mindig tudatosí­tok. Például sosem becsülöm le a hallgatóimat. Úgy veszem őket, hogy igényesek, s azért ültek le engem meghallgatni, mert új ismereteket akarnak szerezni. Ennek megfelelően készülök fel. Nagyon fontosnak tartom a szemináriumi beszél­getéseket, és úgy vélem, hogy az eredményes véleménycse­rét már az előadáson kell megalapozni. Egyrészt a sokolda­lúan és érthetően kimerített tananyaggal, másrészt forrás­munkák ajánlásával. Csakis az idézett szövegeket olvasom, de írásos előkészület nélkül sosem megyek előadni. És talán még azt említeném meg, hogy a tananyag kifejtése közben igyekszem problémákat is felvetni. Ezek elgondolkoztatják a hallgatókat, és így több kérdést tesznek fel.- Kellemetlenül érzi magát, ha valamelyik kérdésre nem tud válaszolni?- Nem. Az előadó is csak ember, mindent nem tudhat. Ha olyan a kérdés, semmitmondó, üres válasz helyett inkább megígérem, hogy utánanézek, s legközelebb válaszolok rá.- És a jutalom a fáradságért?- A legnagyobb és legszebb a hallgatók elismerése. Nagyon jólesik például, amikor az előadást követő napon megállít valaki, hogy megmondja, sok új és érdekes dolgot hallott az előadásomon, olyanokat, amiket addig nem is tudott Ez minden esetben csak megerősíti elhatározásomat, hogy tovább folytatom. Úgy és olyan igyekezettel, hogy önmagám­mal elégedett lehessek. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 1985. VI. 21 hi 99 ••• «V »ü mindenütt VSkr (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents