Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-14 / 24. szám

Amikor 1985. május 25-én 17 órakor Döry Miklós, az ökölvívó-EB első összecsapásának szoritóbirája a kötelek közé szólította az első párt - a piros sarokba a dán Tbielmannt, a kék sarokba a csehszlovák Cirokot még 23 ország 169 öklözője reménykedhetett, hogy ott lesz az utolsó felvonásnál is nyolc nappal később. A döntőt megelőző hét versenynap során foko­zatosan tűntek el az EB színpadáról az epizód- szereplők, és emelkedtek ki azok, akikre végül is a címszerepeket osztották. Csak éppen a rajtnál még nem lehetett tudni, hogy kik lesznek azok. Képzeletbeli tablónk sem úgy készült, hogy arra csakis a főszereplők kerülhetnek, hiszen erről, ebben a sportágban gyakran dönt egy szeren­csés - vagy éppen balszerencsés - körülmény. Aki viszont az EB-tablón helyet kapott, minden­képpen jelentett egy-egy üde színfoltot az egyébként szürke háttéren. Mivelhogy az idei, a XXVI. ökölvívó Európa-bajnokság úgy vonul be a sportág történetébe, mint az egysíkúság, túlnyomóan az erőboksz kontinensbajnoksága. Amelyen azonban akadt sok olyan attrakció is, amelyek azért felejthetetlenné teszik azt a sport- ág_hívei számára. Többek között éppen a „tab­ló“ szereplőinek jóvoltából. a pontozók. Nem teszik. Sőt, mintha többször is beszámí­tanák, mert csak ketten látják jobbnak Alekszandrovot, hárman döntetlen, 59:59-es pontozással a törökre „vok­solnak. Akit aztán a következő fordulóban simán kivert a finn Eskelinen... TIOZZO. Tulajdonképpen fordítva kellene a képet a tab­lóra ragasztani. Merthogy a XXVI. EB tisztaságán - igaz önhibáján kívül - foltot ejtett. Orvosa olyan gyógyszert adott be neki, amely tartalmazott a doppinglistán is sze­replő készítményt. Erre kizárták, mivel doppingellenőr­zésre vitték az elődöntőbe jutást eldöntő mérkőzése után. Addig azonban müveit egyet s mást a szorító kötelei között, amelyre egy darabig emlékezni fog az, aki látta. A francia fiú ugyanis a középsúly európai ranglistájának éléről vágott neki a küzdelemnek. A szovjet Boliguzowal kezdett s vívott emlékezetes nagy csatát. Aztán követke­zett a románok várnai ezüstérmese, Maricescu. Újabb nagy csata - újabb győzelem. Aztán doppingellenőrzés, s a döntés, vissza az egész. Mellesleg Tiozzo saját bevallása szerint a Boliguzov-meccs előtt is kapott a „bo­gyóból“... MARICESCU. Nem egy nagy ökölvívóedzö állította, köztük Adler Zsigmond is, hogy az igazi bokszoló nem tud meglenni egy jó adag csibészség, jó értelemben vett vagányság nélkül. Nos, ebből a legtöbbet a 75 kilós román kiválóságban véltem fölfedezni. Amikor a francia Tiozzóval bokszolt, valamikor a második menet vége felé, Tiozzo .megfogta“ egy jobbhoroggal. A bíró számolni kezdett, xxvi. öKötytvó EURÓPA BAJNOKSÁG itiirtsi «lant Ökölvívótabló szürke háttérrel CIROK. Sok mindent leírtak már róla, elsősorban ide­haza, de azt még nem nagyon kellett, hogy nem kifejezet­ten a Fortuna kegyeltje. Kezdve azzal, hogy történetesen 63,5 kilós volt a mérlegeléskor - igaz nem véletlenül -, s ez egyben azt is jelentette, hogy az egyik legnagyobb létszámú súlycsoportba került. Ugyanis a kisváltósúlyúak összesen tizennyolcán neveztek. Ez ugyebár kettővel több, mint amennyi elfér a „tizenhatos“ táblán. Tehát négy versenyző kénytelen megküzdeni két helyért a „tizenha­tok“ közé jutásért. Hogy melyik? Erről nagyon bölcsen intézkedik a szabálykönyv: a négy legkisebb rajtszámú versenyző. Azt pedig már kizárólag a Fortuna dönti el, kinek a nevét hányadikként húzzák ki a kalapból. Cirok neve a kettes szám mellé került. Az egyes a dán Thie- lemanné. Ez még nem gond. De a négyes a szovjet Janovszkié. Vagyis a dán után a 16 között a szovjet ökölvívó lehet Cirok ellenfele. Mit, lehet? Lett is. Tekintve, hogy a dán alig tudta Cirokot megütni, valóságos tánciskolái bemutató volt az RH Ústii üdvöskéjének ökölvívása az EB első három menete során. Aztán következett Janovszkij. Az első menetben egyszer ugyan „megcsípte“ a szovjet ökölvívó Cirokot, de azzal együtt a menet az övé. Már-már érik a meglepetés. Aztán Cirok megsérül. Helyezetlenül búcsú­zik. Más kérdés, hogy a kilenctagú csehszlovák küldöttség egyetlen győzelmét éppen Cirok aratta. Ha esetleg Sovík teszi a 91 kilóban, már érmes... ALEKSZANDROV. A Budapestre akkreditált újságírók között egy sem akadt, aki Jurij Alekszandrovnak ne adta volna oda már jó előre az aranyérmet az 54 kilós felső súlyhatárú harmatsúlyban. Ó volt egyébként az egyetlen, akivel ezt megtehették volna. Egyszerű, érthető, hiszen Jurij Alekszandrov az Európa-bajnok. Erre ó okozta az egész idei EB legnagyobb szenzációját. Ugyanis első mérkőzésén kikapott a török önertól. Persze, azért nem volt az annyira egyértelmű... Megszólalt a duda, és a török elkezdett rohanni. Az első menetben Alekszandrov nem tudott kitérni előle. Fejük meg össze-összekoccant időn­ként a török küzdőmodorának köszönhetően. A bíró meg csak Alekszandrovot figyelmeztette. Az első menet tehát „elment". Aztán a második is, mert a bíró most már nemcsak figyelmeztetette, meg is intette Alekszandrovot. A harmadikban aztán fordul a kocka, a szőke szovjet fiú visszaad mindent, az intést meg akár ki is radírozhatnák Brock, a svédek óríásbébíje csak azt bizonyítot­ta, hogy Damiani sokkal Jobb öklözőnek, mint amilyen jósnak. A svéd öklözése láttán nehéz volt elképzelni vajon az olaszok kétszeres Euró- pa-bajnoka minek alapján látta éppen benne a szupernehézsúly trónjának várományosát (A szerző felvételei) Akopkohjan - egy újonc a szovjet EB-csapatban s máris világklasszis. Ez a balkezes sem érte el Maricescu meg bosszankodva csapta össze kesztyűjét, a fejét csóválta, s egy pillanatra valami mosolyféle futott át az arcán, mintha azt mondta volna: „A fenébe, ez nem akármilyen pofon volt...“ Aztán az egyhangú pontozás a franciának kedvezett. Maricescu pedig elment az Astoria bárjába „búfelejteni“. Amikor pedig a franciát kizárták, a román szakvezetés tűvé tette a várost, hogy megtalálja a csapat egyetlen érmesét. Éjfél után találták meg Mari- cescut, aki nem is sejtette, hogy „távollétében" érmes lett. Gyorsan ágyba dugták, „leszedtek“ róla vagy öt kilót, aztán odaállt a szikrázóan kemény NDK-beli Maskével verekedni. Kikapott. Az eredményhirdetést egyfajta, kife­jező fintorral vette tudomásul. Mintha felvont szemöldöke azt mondta volna: Ez van. AKOPKOHJAN. Már amikor az első mérkőzésen a hol­landok csokoládébarna öklözője, Kensmill ellen a szorí- tóba lépett, lehetetlen volt nem észrevenni, hogy kiváló öklöző. Pedig ennek bizonyítására a holland nem sok lehetőséget adott, összetévesztette ugyanis a ringet a futópályával. Még meg is kellett inteni, hogy ezt észreve­gye. A pontozók azonban nem méltányolták kilencperces rohangálását, miközben Akopkohjan igyekezett ót utolérni. Időnként sikerült is. A bizonyításra sokkal alkalmasabb volt a Polákot legyőző önsoy, aki éppen ellenkező irányba kezdett el rohanni, mint a holland - Akopkohjan felé. Ennek az lett az eredménye, hogy sokszor csaknem kiszaladt a szorítóból. A szovjet fiú ugyanis mesterien mozgott el előle, ütései rendre betaláltak, a török meg a levegőt csépelte egyre kétségbeesettebben. Aztán az elődöntőben az a bolgár Abadzsiev következett, aki legyőzte az _ NDK legnagyobb aranyérem-esélyesét, Sghmitzcet. Ő is hasonlóan járt. Akopkohjan körözött a ringben, időnként sorozott, a bolgár pedig kereste. Alig találkozott vele. Két meneten keresztül ugyanazt mond­hatta el magáról a finn Nyman is, aztán ugyan néhány ütést bevitt, de az csak hátránya csökkentéséhez volt elegendő. Ahhoz azonban nem, hogy teljesítményével ne a szovjet versenyző váljon az idei EB egyik kiemelkedő ökölvívójává. ISASZEGI. Alighogy ráfért a legjobb 48 kilósok európai ranglistájára, hiszen annak csak a 10. helyén tartották számon a sajószentpéteri Borsodi Bányász 20 éves öklö- zőjét. Aztán elkezdtek róla beszélni remek teljesítményei kapcsán. Előbb a skót Docherty nem tudta megállítani a technikás „tűzgolyó“ rohamait, majd hasonlóan nem tudott mit kezdeni vele a lengyel Majdanszki sem. így jutott el az elődöntőbe, ahol a bolgár Musztafov, a világ- és Európa-bajnok, úi nevén Marinov várta. Az első dudaszó után Isaszegi megindult, aztán a bolgáron olyan sorozáso­kat hajtott végre, hogy az első menet után mindenki szinte hitetlenkedve meredt a szorítóra, s Marinov se nagyon értette, miért nem az történik, amit ő szeretne. Ráadásul a második menet is kísértetiesen hasonlított az elsőhöz. Csak a harmadik változott annyiban, hogy a bolgár kissé feljajdult. Isaszegi meg biztosra ment, előnye tudatában nem erőltette a támadást. Az eredményhirdetés előtt gyászos hangulat uralkodott a piros sarokban Marinov és szorítósegédei körében, csupa öröm Papp Lacinál. Erre az eredményhirdetéskor 3:2-re a bolgárt hozták ki a ponto­zók, s alig akart hinni a szemének a szorító közelében ülő európai ökölvívó-vezérkar is. Csak a bíróküldő bizottság elnöke, Zsecsev számára volt a döntés érthető. Ó már hosszú ideje ott bábáskodik a szorítókörüli döntéseknél. Nem a sportág egészének javára. JAGUBKIN. Az ó névjegye is legalább olyan díszes volt az EB-rajt előtt, mint Alekszandrové, neki mégsem adomá­nyozták volna az aranyérmet egyhangúan. Ennek az volt az oka, hogy abban a súlycsoportban - a 91 kilós felsóhatárú nehézsúlyban - indult a legjobb magyar ököl­vívónak tartott Alvics Gyula, aki ugyancsak fogadkozott, hogy nem adja az aranyéremnél alább. Aztán a sorsolás alátámasztotta, hogy a két aranyvárományos csak a dön­tőben találkozik, ahová Alvics tiszteletet parancsoló két döntófölényes győzelemmel került. Jagubkin sem adott túl sok esélyt a dán Thomsennek, sem a bolgár Kirilovnak. Aztán következett a döntő, amely során eldőlt, hogy Alvics ■Gyula az öreg földrész legjobb 91 kilós bokszolója lehetne - ha nem lenne súlycsoportjában a világ jelenlegi legjobb amatőr ökölvívója, Alekszandr Jagubkin. Ugyanis pártatlan szemlélők állítása szerint az első menetben, ha Jagubkin ellen egy ismeretlen öklöző van a szorítóban, akár 3-4 pontos előnnyel is nyerhette volna a menetet. így csak kettővel. A második menet is bőven az övé volt, míg az utolsó három perc során sikerült valamit csökkentenie a hátrányából Alvicsnak, esetleg megakadályozni, hogy ne nőjön a különbség. így nyert végül Jagubkin 5:0-ás pontozással. SOMODI. Amikor ismertté vált a döntősök névsora, a magyar szakvezetés sem bízott abban, hogy éppen a legidősebb ökölvívó - a négy közül - szerzi az oly hőn áhított aranyérmet (amelyből mellesleg sokan többet is reméltek). Erre, ahogy fogytak a döntök, és a győztes csak nem akart „megszületni“, egyre inkább a szupernehéz Somodi neve kezdett előtérbe kerülni. Aztán amikor Alvics is „elvérzett“, Somodit szólították a szorító sarkába. Igazolta, hogy jogos volt győzelme a bolgárok világ- és Európa-bajnoki bronzérmesével Sztojmenowal, hogy az eseménytelen Szalihu elleni találkozón is neki állt jogosan a zászló, s a két évvel ezelőtti szovjet abszolút bajnok Jakovljev is csak megszorítani tudta. Hat évvel ezelőtt Ez Európa idei szupernehézsúlyú ökölvívóbaj- noka. Somodi Ferenc hat évvel ezelőtti ezüstér­me után most aranyat nyert. szerzett EB-ezüstjéhez ezúttal aranyat „gyűjtött“ be, míg Jakovljev már második EB-ezüstérmét szerezte Tampere után, ahol az olasz Damiani győzte le. Most, hogy korántsem teljes EB-tablónk végére értünk, annyit még szeretnénk hozzáfűzni az igazság kedvéért, hogy egész sor újonc - nagy részük fiatal - öklöző szerepelt Budapesten. így a jelenlegi - szürkének tetsző - háttér alighanem csak ideiglenesen szürke. Nagyobb gond, kevés remény van arra, hogy hazai ökölvívó is azok közé kerülhet, akik képesek megváltoztatni az európai ökölvívás Budapesten megmutatkozott jellemzőit. MÉSZÁROS JÁNOS ftÚJ SZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10. telefon 309, 331-252 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdasági ügyek: 506-39 Távíró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava. Madanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek 815 80 Bratislava. Vajanského nábreiie 15 II emelet, telefon: 551-83, 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava. Gotiwaldovo námestie 6 Isaszegi a harcos vívóstílus megtestesítője

Next

/
Thumbnails
Contents