Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-14 / 24. szám
Mohr Gedeon Gombakirály Ismeritek a gombakirályt? Sötét erdő legsűrűbbjében tanyázik, ember még sohasem látta, de az állatok mind jól ismerik. Ritkán bújik elő rejtett odújából. Ott él, ahol a hatalmas fák összeborulnak a szurdok fölött, sűrű bozótos lepi el a meredek szakadék tatait, lent pedig a szűk hasadék mélyén örökké nyirkos és hideg minden. Homálylepte titkos barlangban lakik a gombakirály. Sötét éjjeleken bejárja az erdőt, nyomában suttogva bólogatnak a lombos fák ágai. Én is csak egy nagy varan- gyos békától hallottam felőle. Százéves fa gyökere alatti odúban lakik a varangy: egy sötét éjszaka látta, amint a gombakirály elsuhat az odúja előtt. Ö mesélte, hogy nyomában egyre-másra bújtak elő a gombák föld alatti remekükből, mind friss, üde, kalapjukon a hirtelen érkezés nyomával: földesen, fűszálaktól szur- tosan. Nincs gomba az erdőben, amelyről a gombakirály ne tudna. Titokzatos hatalmának minden gomba engedelmeskedik, ehető, mérges egyaránt. Nemrégiben újra hallottam felőle. Jó barátom, egy kisfiú mesélte el erdei kirándulásának a történetét. A kisfiú hétéves, kékszermú és csintalan. Kék nadrágban, teniszcipőben járja az erdőt, édesapjával kettesben. Ó viszi a kosárkát, édesapja zsebében lapul a zsebkés. Vékony a pengéje és éles. Fürgén mozog apa kezében, ahogy az erdőbe érkezéskor husángot metsz a kisfiúnak és magának is. Ezzel kotorják az avart, a gyanús halmokat, dudorokat a bokrok alján. Óvatosan persze, ha gomba lapulna a levelek alatt, meg ne sértsék. Ma azonban nincs szerencséjük. Még alig pitymallott, amikor kiléptek a kis ház kapuján. Lent a dombok lábánál még a hajnali köd gomolygott, az ágak végén szikrázott a harmat. A vörösbegy is épp csak, hogy a torkát köszörülte. Mire a napocska körülnézett, már az erdőnél voltak. Tinórugomba, gyere kosaramba! - dalolta a kisfiú. Ma azonban sehol semmi. Még a közönséges keserű- gombák sincsenek sehol, mérges gomba sincs egy sem.- Tinórugomba, galambgomba, hova bújtatok - hívogatta gombáit a kisfiú. Apa semmit sem szólt, a szarka cserregett csak:- Nincs semmi! Nincs semmi!- Nincs bizony! - sóhajtozott a kisfiú, mind elbújtak. De azért csak tovább kapaszkodtak a lassan meredekebbé váló domboldalban fölfelé. A reggeli napocska csitít- gatva simogatta a kisfiú aranyhaját, nagy sárga, fekete farkú pillangó libbent eléje:- Ne búsulj, kisfiú, lásd, mi szeretünk. A kisfiú nem búsult, de örült volna a gombának.- Madárka, mondd, hova bújtak a gombák? - kérdezte az ágon illegő kisposzátát.- Nincs, nincs - csicsergett a madárka, aztán elröppent.- Csigabiga, hernyó koma, hol a csirkegomba? Választ nem kapott, csak a szellő borzolta fel az üstökét, miközben a fülébe lehelte:- Hívd a gombakirályt, kisfiú! A gombakirályt. Játszva belekapott apa ingébe, és már sehol sem volt.- Apa, hallottad? Azt mondta a szél, a gombakirályt hivjam.- Hívjad hát - felelte mosolyogva apa. Az erdőn átsuhant valami. Fényesebben ragyogott a napocska, a fák között megvillantotta sugarait a porszemeken, a bokrok lerázták a vizcseppe- ket. Fönt a fák koronájában csattogtak a madarak. A kisfiú arca kipurult, szeme csillogott.- Gombakirály! - suttogta maga elé. - Gombakirály! - szólt hangosabban -, kérlek, gombakirály, küldj nekem gombát! Galambot, nyírfagombát, pirosat, barnát. Nagyon kérlek. A kisfiú kiáltását egymásnak adták a fák, aztán elhalt a bozótos szélén.- Kop-kop - válaszolt a harkály -, hallod, gombakirály?- Gombakirály, kérlek, és ti- nórut is, ha lehet - folytatta a kisfiú -, kedves gombakirály! A szél elállt, a fák mégis bólogattak. Megzizzent az avar, ahogy egy kis barna bé- kulka nagyot ugorva eltűnt a páfrányosban. Aztán suttogni kezdett a lomb, meghajoltak a fűszálak és egy pillanatra csend lett.- Nézd, apa. - kiáltott fel hirtelen a kisfiú. Az avarban szerényen kis piros galambgomba ücsörgött. Nem jó ez, kisfiam - csitította apa.- De nézd csak, apa - és már szedte is föl óvatosan az árnyékban megbúvó nagy kékhátú galambgombát. - Ez jó! Apa ügyesen letisztította a gomba alját, előtűnt a gomba fehér tiszta húsa.- Nem megyünk már haza üres kézzel... - lelkendezett a kisfiú. Lubomír Feldek Bűvészrigmus özvegy ördög, hóhér, pókhús, ölebagyar, hókuszpókusz! I! Vonalból pont, pontból vonal! Volt, nincs csombók; hol a fonal? Szilvából mag, magból szilva - nem kertészet, hanem csoda! Kisujjamban van minden kunszt! Csak a kunsztra nincs már rímem... Krausz Tivadar fordítása KÉTFÉLEKÉPPEN LEHET SZELLEMES AZ EMBER: VAGY ABBAN, AMIT MOND... VAGY ABBAN, AHOGYAN MONDJA. Martin du Gard Mulatságos találmányok Amikor a múlt század második felében megjelent az utcákon a kerékpár, sokan elragadtatással fogadták az új járművet. A feltalálók pedig újabb és újabb típusokat bocsátottak ki műhelyeikből, köztük az 1-es számú képen látható kerékpárt, amely mindegyiket felülmúlta. Némelyik ilyen találmány egyenesen fantasztikus szerkezet volt. A feltalálók nem elégedtek meg az emberi erővel működő kétkerekű járművel, egyesek ,.lovaskerékpárok“, mások gőz- meghajtású konstrukciók gyártását javasolták. Volt, aki vízre „helyezte“ a kerékpárt. Ezek közül a javaslatok közül azonban csak az utóbbi valósult meg, háromkerekű vízibicikli formájában (2-es, 3-as, 4-es számú kép). Sok fantasztikus, de el nem ismert találmány dokumentumait őrzik a katonai archívumok. Például egy bizonyos feltaláló azon töprengett, hogyan lehetne leleményesen kihasználni repülőgépeket. Azt ajánlotta, hogy a katonák akasz- szanak rájuk vasgolyókat, ezeket aztán szórják le az ellenséges lövészárkokra, vagy a menetelő egységekre - így állítólag egyetlen lövés nélkül elpusztíthatnak mindent, ami él. Egy másik feltaláló zseniális találmányt nyújtott be a svájci kormánynak - a halál sugarát, amely, hatékony védelmi eszköz a országra támadó ellenséggel szemben. A szakemberek sokáig tanulmányozták a tervet, végül rájöttek, hogy csalás az egész. A feltaláló továbbállott, illetve vándorolt „művével“ - Egyiptomba, Olaszországba, Ausztriába, ahol szintén elutasították őt és mint csalót börtönbe zárták. Már létezett a gőzgép és a gőzmozdony, amikor egy másik feltaláló „feltalálta“ a lóval hajtott vonatot. 1829-ben történt ez az Egyesült Államokban. Bár a kocsi mindössze 10 km/óra sebességgel haladt, a szakemberekből álló bizottságnak megtetszett a találmány, ha egyáltalán valóban szakemberekből állt az a bizottság. A feltalálónak még 500 dollár jutalmat is odaítéltek (5-ös számú kép). (Iá) GONDOLKODOM TEHÁT. ED ED ÍIE=9 SI9BED 0EDH5I EDEü ETED ED Eli ED El ii ii ii ii 9 9 9 9 JELSZÁMTAN írj a jelek helyébe számokat úgy, hogy az azonos Jeleket mindig azonos számjeggyel helyettesítsd, és a beírt számok összege vízszintesen és függőlegesen mindig 9 legyen! Nos, rájössz, hogy melyik jel milyen számol jelent és hogy hányas szám helyett áll a kérdőjel? A május 31 -i számunkban közölt feladatok megfejtése: toklászos búza, tarbúza, árpa rozs, zab, kukorica, köles; cserebogár. Nyertesek: Tatár Anna, Felsőszemeréd (Horné Se- merovce); Nagy Milada, Szi- mő (Zemné); Sasváry Margaréta, Ipolyság (Sahy); Swendtner Mária, Nagyme- gyer (Calovo); Németh Mónika, Őtúrovo. BETÜKERÉK Alkoss minden három betűből egy betű hozzáadásával négybetűs szót! A szón belül a betűk természetesen bármilyen sorrendben szerepelhetnek. ÚJ SZÚ. SB I IBiBIBBI 1985. VI. 14.
