Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-31 / 22. szám
ÍJ szú 9 985. V. 31. A KÉT 0^1 V. minden megterheléstől, ami nem helyes, mert csak a túl nagy terheléstől kellene őket óvni, és legfeljebb a versenysporttól, nem pedig az iskolai testneveléstől. Az edzettség hiánya okozza, hogy kicsi, fejletlen a mellkasuk. Jellemző, hogy túl sokat tartózkodnak a lakásban. A legtöbb megbetegedésre - kivéve az asztmát - ez a felfogás hátrányos. Ajánlom, hogy a gyakori légzószervi megbetegedéssel bajlódó gyerekek esetében a szabad levegőn való tartózkodást kössék össze a kvarcolással, s ne várjanak a szülők a nyárra, hogy majd a tengerparton pótolják a gyerekek a D-vitaminhiányt.-Tehát a gyógykezelés időtartamán túl is lehet eredményeket elérni a beteg gyermekek gyógyulásában?- Ha látványos nem is lesz az eredmény, de az edzettség fokozása szükségszerű. Ha kell, szaunázással is. Remélhetőleg a nyáron nálunk is elkészül a szauna. Az a lényeg, hogy megszokja a szervezet a hideg és meleg gyors változását. Fontos a hideg zuhany alkalmazása, de az is, hogy a fizikai igénybevétel után ne maradjanak hűvös helyen a gyerekek, mert akkor jön az újabb megfázás, s az újabb gondok.- Csak sejtem hogy bizonyára hálás dolog ennyi gyerek közt élni, gyógyítani őket, de alighanem a legnehezebb feladatok egyike...- Aki a gyógyitást tekinti élethivatásának, az nem úgy méri a feladat nehézségi fokát, mint mások, jobban foglalkoztatja az, hogy a lehetőségek javításával jobbak lehetnének az eredmények is. Las- san-lassan szűknek bizonyulnak a jelenlegi körülmények. A bővítésre szükség van, az igény legalább ötszázas létszám ellátása. Ha nehézségekről kell szólnunk, akkor elsősorban a nővéreknek lehetne okuk a panaszra. Az ó terhelésük nálunk aránytalanul nagy egyéb egészségügyi intézményekhez képest. Már csak azért is, mert negyvenöt-ötven gyerekre vigyázni egy-egy osztályon, ellátni őket, nem kis feladat. Járjuk a szanatórium egyes osztályait Viera Rástockával, és csodálkozom, hogy miként ismerhet szinte minden gyereket név szerint. Az egyik folyosón sok gyerek egy kupacban, közöttük a nővér, hangját elnyomja a gyerekzsivaj. Közelebb érve értem meg a csoportosulás okát. Nagymosás volt, s egy nagy ruhakosárból szétosztja a nővér a ruhadarabokat. Többen ki sem mozdulnak a szobákból, valamilyen társasjátékkal vannak elfoglalva, van aki levelet ir. Úgy látszik, valamelyik barátjának, hiszen a gyerekek közt nagy az izgalom, a hét végén vannak az engedélyezett látogatási napok. Reggel egymás után érkeznek a szülők, van, akihez az egész család. Érdekes, hogy ezúttal a találkozás a szülők érzelmeit viseli meg jobban. Alig múlt el egy óra a reggei óta, de azért rövidesen előkerül az otthon készült eledel és a lurkók jó étvággyal esnek a grillcsirkének, sülthúsnak. Mivelhogy a levélben meghagyták, azt biztosan hozzon a mama vagy a papa. Aztán séta, játék következik. Egészen izgatott lesz a gyereksereg, amikor megjelenik Néró, a gondnok kutyája. A nagyra nőtt német juhászkutya ugyanis úgy tudja vezetni a labdát szájkosarával, mint senki más. Délután egyszer. csak elkövetkezik a búcsú pillanata. Még két hét - mondja az egyik. - Addig még kétszer kell fürödni... - így a másik. A búcsú sem olyan nehéz, mint az első napon. Amikor a gyerekek bevonulnak a kapun, a nővér barackot nyom egyik-másik fejére. Elvégre két hónapig ez a sok gyerek mind az „övék“. MÉSZÁROS JÁNOS a mintegy 250 gyerek a szanatórium falain belül, távol szüleiktől, akiknek általában kétszer nyílik lehetőségük a gyermekek meglátogatására.- Rendszerint az első napokat nehezen viselik - mondja Viera Rástocká ami nem csoda, hiszen a legtöbb gyerek, különösen a kisebbek, először kerülnek távol a családtól, s mindjárt ilyen hosszú időre. A nagyobbak közül már a legtöbben voltak legalább pionirtáborban, meg aztán ők már értelmesebbek, s nem kell külön magyarázni nekik, hogy a gyógykezelés egészségüket szolgálja. A kisebbekkel kapcsolatban a gondokat az első napok, meg a látogatásokat követő órák okozzák. Nemrég jött ide egy kilencéves fiúcska, aki hosszú napokig szinte búskomor volt, aztán úgy az első hét végére egészen megvigasztalódott, s olyan lett, mint a többi. Amikor mondtuk neki, hogy ugy-e nem is olyan rossz itt, pontosan megfogalmazta a kérdést: nem az a rossz, hogy itt kell lennünk, hanem az, hogy megválunk a szülőktől olyan hosszú időre...- S aztán rájönnek, hogy egész jó itt a teljesen más környezetben, a megszokottól eltérő módon élni...- Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk az érdekükben, bár tisztában vagyunk azzal, hogy a szülőket, különösen az édesanyákat nem tudjuk helyetettesí- teni. Ami elősegíti a beilleszkedést, az a közösség, a közösségi élet. Ez különösen azután mutatkozik jótékonyan, amikor a gyerekek innen visszatérnek a megszokott hazai környezetbe. Kevésbé önzóek, megszoknak egy bizonyos- Eszerint az önök iskolájában más a tanterv, mint amilyen szerint a gyerekek a lakhelyükön az iskolában tanulnak.- Már csak azért is, mert nálunk tulajdonképpen ötször van egy iskolaév alatt tanévnyitó és tanévzáró. Minden turnus- egy iskolaév, s ez kéthavonként ismétlődik, csak éppen a tananyag mindig más és más. Kezdődik a beiratással, folytatódik a felmérő dolgozatokkal, aztán éppúgy felelnek a gyerekek, mint odahaza, a végén ismét felmérő dolgozat...- Bizonyítvány viszont nincs!- Nincs. Van azonbam minden gyerekről egy értékelés, amelyet elküldünk haza az iskolába, s kérjük az illetékes iskolákat, hogy ók is véleményezzék - a gyerekek tudásán keresztül- a mi munkánkat. Ugyanis a rövidített tanidö alatt csak a fő tantárgyakat tudjuk teljes egészében, teljes óraszámban tanítani. Tehát a szlovák nyelvet és a matematikát. A legtöbb tantárgyat heti egy órában tanítjuk, egyes tantárgyak - rajz, zene - pedig teljesen kimaradnak, igaz, azokkal a szakkörökben többet foglalkozunk.- Milyenek a tapasztalataik a gyerekek tanulásával kapcsolatban?- Általában jók. Azt is nagyon pozitívan értékeljük, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákból érkezett gyerekek ugyan kissé lemaradnak a tananyaggal, azonban a szlovák nyelvtudásuk sokat javul. Ami pedig mindenképpen pozitívum, ezek a kis emberkék bekerülve az itteni nagy közösségbe, megtanulnak önállóan mozogni a közösségben, s ennek mindenképpen hasznát látják. Dr. Cyril Simkanin, a lucivnái gyermekszanatórium főorvosa szabadnapját áldozta arra, hogy az itt folyó gyógyításról beszélgessünk. Pontosabban: ő beszéljen, én pedig jegyzeteljek:- Nálunk a légzőszervi megbetegedéseket gyógyítjuk, legyen az a légutak bármilyen megbetegedése, asztma, ismétlődő tüdőgyulladások. A nyári hónapokban pedig kizárólag a szénanátha gyógyítására rendezkedünk be. Azt hiszem, hogy ezúttal eltekinthetünk az aprólékos szakmai magyarázattól, néhány alapvető tényt azonban nem hallgathatok el. Például, hogy ezekre a megbetegedésekre a szervezet az őszi, illetve a tavaszi átmeneti időszakban a legérzékenyebb. Nálunk elsősorban a klimatikus hatások váltják ki a gyógyulást, ez pedig az itt eltöltött idő tartamának a függvénye. A két hónap elegendő idő arra, hogy javulás álljon be, de hosszú idő ahhoz, hogy a gyerekeket kiragadjuk a megszokott környezetből, leginkább az iskolából. A gyógyulásra egyébként egyaránt hatással van a kisebb légnyomás, az, hogy javul a vérképződés s általa a gyermek szervezetének ellenállóképessége. A tűlevelű erdők által a levegőbe kerülő éteri- kus olajak hatására a légzőszervek nyálkahártyájában is kedvező folyamatok játszódnak le, s a gyógyulást egyéb úton is segítjük. Például a luhaőovicei Vincentka gyógyvízből nyolcféle keveréket adagolhatunk az inhalációs készülékekbe attól függetlenül, milyen betegségről van szó.- Azt állítják a statisztikák, hogy a légzószervi megbetegedések száma nő.- Sajnos, ez így van. Elsősorban a nagyvárosok, ipari központok adatai alakítják a statisztikát, de nálunk nagyon sok sík vidékről - a Csallóközből, a Bodrogközből - való gyermeket is gyógyítunk. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepe van a gyógytornának és a helyiségek gyakori légcseréjének minden időjárási viszonyok között. Az ide kerülő gyerekek fizikai állóképessége alacsony szinten van, jóval az átlag alatt. Ennek az az oka, hogy a gyakran betegeskedő gyermekeket a szülők óvják Amint azt a „Szlovákia fürdővárosainak éghajlati viszonyai“ című kiadványból megtudtam, a lucivnái gyermekszanatórium tengerszint feletti magassága 802 méter. A két Tátra között, a Poprádi katlan nyugati szélén található, észak felől húzódik a Magas-Tátra gerince, délről pedig az Alacsony-Tátra hegyei, igaz alig feleakkora csúcsokkal. Ennyiből is sejteni lehet, hogy a szanatóriumot övező parkerdő területe észak és dél felöl védett - nagy hegyek őrzik, míg kelet és nyugat felől nyitott. Különösen a hűvös nyugati légáramlatok befolyásolják a mikroklímáját, amelynek gyógyító hatására már a múlt század második felében felfigyeltek. Amikor az idei év első igazán szép tavaszi napjának koradélelőttjén megérkeztem Lucivnába. Viera Rástocká, a szanatórium főnővére kalauzolt. Ö mondta el, hogy Csehszlovákia legnagyobb gyermekszanatóriuma jelenleg 246 ágyas, s 115 alkalmazottja van. Ez a szám magába foglalja az egészségügyi ellátást biztosító orvosokat, a gyermek- gondozó nővéreket, pedagógusokat, a konyhai és mosodai alkalmazottakat, a karbantartó részleg dolgozóit, a parkerdő gondozóit és az adminisztrációval foglalkozókat egyaránt. Valamikor - egészen 1964-ig - tüdő- szanatóriumként működött az intézmény, tbc-s betegeket gyógyítottak itt, s csak utána vált a legnagyobb hazai - a légzőszervi megbetegedéseket gyógyító - gyermekszanatóriummá, amelyben az öt és tizennégy éves kor közötti gyermekek részesülnek gyógykezelésben. Egy- egy szanatóriumi beutalás általában két hónapra szól. Miközben beszélgettünk, nagyjából sikerült képet kapni arról, hogyan is él A legnagyobb az országban I Iskola-bizonyítvány nélkül szigorúbb napirendet, hiszen korábban - általában fél hatkor - kelnek, közösen reggeliznek, orvosi vizsgálatok, különböző gyógykezelési folyamatok töltik ki napjaikat, no és, persze, az iskola... Otto Spendet, a lucivnái gyermekszanatórium iskolájának igazgatója alighanem abban az iskolában irányítja a pedagógiai munkát, amelyben a legnagyobb a diákok hiányzásának arányszáma az egész országban. Igaz, ez a hiányzás minden esetben igazolt.- Ez valóban így van, hiszen nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ez az intézmény elsősorban a kis páciensek egészségét szolgálja, a mi küldetésünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük azt a tananyagkiesést, amelyet a huzamos gyógykezelés kivált. Napi négy órában nem is lehetne egyébként sem pótolni a teljes kiesést. KÖZÖTT Kezelésen (A szerző felvételei) I 1 (0 I I <0 1 0 1 1 o> 1 c c 2 E 'C o’ Q
