Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám
ÚJ szú 15 1985. V. 17. A görög belpolitikai válság hirtelen kiéleződött. A politikai - főként a parlamenti - élet fő erői ugrásra és leszámolásra készen mustrálgatják egymást. A parázs már jóideje izzik a hamu alatt, bár a külső szemlélő eleinte nem sokat észlelt a feszültségekből, hiszen afelszínen minden nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak látszott. A kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) és a legfontosabb ellenzéki erő, a konzervatív Új Demokrácia Pártja viszonya korrektnek, vezető személyiségeinek kapcsolata pedig legalábbis kiegyensúlyozottnak tűnt. Andreasz Papandreu szocialista miniszterelnök és Konsztantin Ka- ramanlisz konzervatív elnök érintkezése is baráti meghittséget sejtetett, - legalábbis a külvilág számára. Március elején aztán robbant a bomba: Papandreu miniszterelnök bejelentette, hogy oártja a továbbiakban nem támogatja Karamanlisz elnökségét, s a március közepén esedékes elnökválasztásra saját jelöltet állít. A sértődött Karamanlisz azonnal lemondott, meg sem várta a hivatali idejéből még Hátralévő egy hét lejártát. A parlament elnöke, Joannesz Alevrosz - az alkotmányos előírásoknak megfelelően - ügyvezető elnök lett, és megkezdődött az elnökválasztási csata. A tét nagy volt. A nagyrészt Karamanlisz sugalmazá- sára kidolgozott, gaulleista jellegű alkotmány igen széles körű jogokkal ruházza fel az elnököt. Joga van például a parlament feloszlatásához, a kormánytagok kinevezéséhez, megkülönböztetett befolyása van a külpolitika irányításában. Mind a törvényhozó, mind a végrehajtó, mindpedig a hagyományosan irányítóvezető államfői funkciókból annyi illeti meg, hogy adott esetben képes a kormány és a parlament munkájának fékezésére, megbénítására, lehetetlenné tételére. Az egyszínű pánhellén szocialista kormány és az ugyancsak pánhellén szocialista többségű partement ereje ebben a helyzetben sok mindenre elegendő volt, de sarkalatos jelentőségű lépésekre, korszakos reformokra nem. Ehhez először is módosítani kell az alkotmányt, és lehetőség szerint biztosítani kellett azt is, hogy a meghatározó jelentőségű közjogi méltóság, az elnöki poszt a PASOK ellenőrzése alá kerüljön. Amíg az elnöki poszt konzervatív polgári politikus kezében van addig a PASOK keveset tud megvalósítani változást ígérő programjából. Görög diplomaták megjegyzéseiből Európát járó, háttérbeszélgetéseket lebonyolító politikusok és a görög sajtó elemzéseiből elég megbízható magyarázatot lehet adni az időzítés miértjére. Az első támpont a görög belpolitikai naptár. Tavaly még úgy tudtuk, hogy március 15-én megtartják az elnökválasztást és ősszel, legkésőbb október közepén sor kerül a parlamenti választásokra. A PASOK ezen reméli megújítani megbízatását újabb öt évre, s az újabb öt évet elegendőnek véli ahhoz, hogy a szocialista irányú reformok folyamatát visszafordíthatatlanná tegye. A parlementi választások előtt pedig mindenképpen be akarta biztosítani az elnöki posztot is. Konsztantin Karamanlisz a leghatározottabban ellenezte a szocialisták által tervezett alkotmánymódosítást, - ezért szinte lehetetlenné vált a két fél további együttműködése. A szakítást egyébként sürgették- követelték a PASOK káderei és szavazói. A káderek több körzetben azzal fenyegetőztek, hogy bezárják a mozgalom irodáit, a szavazók pedig átpártolnak az ellenfélhez. Úgy tűnik, a pánhellén szocialista vezetésnek nem volt más választása, kénytelen volt elszánni magát a fontos lépésre. Ezzel aztán megkönnyítette a saját dolgát is a választási hadjáratban: ezután már nyíltan bírálhatja-ostorozhatja a konzervatív hatalmi tényezőket, amelyek gátolták a reformfolyamatokat, esetleg felelőssé is tehetők a reformok lelassításáért. Karamanlisz lemondása után először az alkotmányosság körül éleződött ki a vita. Ez év márciusáig a görög politikai erők egybehangzóan bizonygatták, hogy az országban alkotmányos viszonyok uralkodnak, a pártok és a hatalmi fórumok lépései szigorúan törvényesek. A baloldal most is tartja magát az alkotmányossághoz. A jobboldal viszont valamiféle alkotmányon felüli alkotmányosságot, a kötelezően túlmuta- tóan etikus politikai magatartást követel a kormánypárttól. Kiderült ez nyomban a Karamanlisz visszalépését követő napokban, az elnökválasztási fordulók idején. A görög alkotmány szerint a palamentben kétharmados többséggel lehet elnököt választani. Ha ez a fölény nem alakul ki két fordulóban, a harmadik menetben már elegendő a háromötödös túlsúly is. Nos, az első két fordulóban Szarcetakisz, a pánhellének jelöltje nem kapta meg a szükséges kétharmadot. Sót, a háromötödös fölény sem állt Össze, amiből sokan arra következtettek, hogy még a kormánypárti képviselők sem álltak mind mögé. Ám az valószínűnek látszott, hogy a harmadik fordulóra kialakul a megválasztásához szükséges minimális többség. Igaz, ebben a kalkulációban már számoltak minden PASOK-képviselő szavazatával, tehát az ideiglenes államfő posztját betöltő parlamenti elnök voksával is. Az Uj Demokrácia Pártja itt lépett közbe, jelezve, hogy elszánta magát a végső harcra. Micotakisz párt- vezető közölte Papamdreuval, hogy amennyiben Szarce- akiszt csak a házelnök voksával tudják megválasztani, pártja nem ismeri el az elnököt, mert az ilyesfajta szavazás alkotmányellenes. A PASOK tiltakozott ezel- len, és a mozgalom hozzáfogott a parlementi hadsorok rendezéséhez. Legelőször is biztosították a kommunisták és néhány független képviselő támogatását. A parlamenti számtan szerint még ekkor is szükség volt valamennyi PASOK-képviselő szavazatára, tehát nem mondhattak le az ideiglenes államfő állásfoglalásáról sem. Ezután szánta el magát a PASOK-vezetés arra, hogy az eddig szokásos - de az alkotmányban kötelezően elő nem írt - titkos szavazás helyett lényegében nyílt szavazással bonyolítsa le az elnökválasztást. így alakulhatott ki a szocialista jelölt győzelméhez éppen hogy elegendő, minimális fölény. A konzervatív ellenzék újból az alkotmány megsértésével vádolta a győzteseket, s közölte, hogy nem ismeri el az elnökválasztást és az elnököt. (Képviselői nem is vettek részt az államfő beiktatásán.) Ám az ellenzék is tudja: nincs szó alkotmánysértésről, ezért nem is kezdett komolyabb támadást a fejlemények ellen. Annál kevésbé, mert a PASOK-vezetés jó taktikai érzékkel elfogadni látszik az Új Demokrácia néhány követelését. Micoíaki- szék a parlamenti választások azonnali kiírását követelték, azt hangoztatva, hogy az erőpróba bizonyára az ö győzelmüket hozza majd. A kormánypárt némi habozás után június derekára tűzte ki a választást, - de közben folytatta előkészületeit az alkotmányreformra. Az előkészítő munka már ta- va'y megkezdődött. A módosításhoz a hatályos alkotmány szerint az szükséges, hogy az indítványt legalább kilencven képviselő támogassa. A beadványon ott van a kilencven aláírás, s a jelenlegi parlamenti háromötödös többséggel meg is szavazta a tervezetet. Ám a szocialisták közölték: A módosítás olyan horderejű, hogy azt a leendő, az ezután megválasztandó parlamenttel is megszavaztatják - tehát a következő országgyűlés véleményét is ismerik. Ez viszont az a „plusz alkotmányosság“, grátisz-érvényesség“, amit a PASOK ad anélkül, hogy erre kötelezettsége lenne. Az ellenzék propagandájában gyakran hiányolja a „törvényességet“, az „alkotmányosságot“, - de a hivatalos, vagy nem hivatalos magasszintű tárgyalásokon ez a kérdés komoly formában nem nagyon kerül szóba. A tárgyalófelek - a leendő pártkoalíciók dimenzióiban gondolkodó politikusok - nyugtalanságát egészen más okok váltják ki. Ezek között első és a legfontosabb az úgynevezett politikai centrum helyzete. A legutolsó választáson lényegében megsemmisült a Centrum Unió, - a politikai közép pártja. A centrum tömegei polarizálódtak, szavazataikat részben a konzervatívokra adták részben pedig a reformokat Ígérő szocialistákra. Ez a tendencia kedvezett a PASOK- nak. Ám közben kiderült, hogy ez a bizonyos politikai centrum - orientáló pártja nélkül! - tovább létezik. A helyhatósági választásokon és az úgynevezett euro- választásokon kiderült, hogy létező tömegei elmozdultak, s most már egyaránt veszélyeztethetik a pánhellének többségét és a konzervatívok pozícióit. A centrista áramlathoz tartozó tömegek magatartásának bizonytalansága sugalmaz bizonyos koalíciós, pártszövetségekre vonatkozó megfontolásokat és tárgyalásokat. A politikai centrum mindamellett elsősorban a PASOK- posztokat veszélyezteti. A párt az 1981-es választásokon a szavazatok 48 százaléka alapján szerezte meg a mandátumok majd háromötödét. Az europarlamenti választásokon a szavazatoknak már csupán 38,5 százalékát kapta. Görög megfigyelők aggódnak, nem szívesen jósolnak az ügyben, hogy a tendencia tart-e még, megfordult-e, vagy egyáltalán megfordítható-e ilyen rövid idő alatt. A görög politikai aréna viadorai most gyanakodva méricskélik egymást. Lesik: nem követ-e el valami jóvátehetetlen hibát a másik? Amit aztán - lehetőleg alkotmányos eszközökkel - ki lehetne aknázni. KRAJCZÁR IMRE A VILÁGŰRBEN ÉLNI HDUm Huszonnégy esztendeje rendszeresen indulnak föld körüli pályára a kazahsztáni Bajkonurból ember kormányozta űrhajók. Először a Vosztok, azután a Voszhod, a Szojuz, a Szojuz T család tagjai. A legénység egymást váltó turnusokban hosszú hónapokon át dolgozik az űrállomásokon a súlytalanság körülményei között. Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjev és Oleg Atykov 1984 október elején tért vissza űrbéli kiküldetéséről. Rekord hosszúságú időt, 237 napot töltöttek el a világűrben. A kozmikus „építményben“ egyazon időben két ízben összesen hatan dolgoztak. Az első váltásban Jurij Malisev, Gennagyij Sztre- kalov és az indiai kutató asztronauta: Rakes Sarma csatlakozott az eredeti szovjet hármashoz, a második váltásban pedig Vlagyimir Dzsanibekov, Szvetlána Szavickaja és Igor Volk. Felmerült a kérdés, miért válik egyre bonyolultabbá az űrrepülők feladata? Miért kell növelni a legénység létszámát? A szakértőknek az a véleményük, hogy az űrbéli szokatlan tevékenység idején a kozmonautákkal lehetőleg minél több feladatot kell elvégeztetni. Mégpedig azért, hogy megtegyük az előkészületeket a következő, minőségileg új lépéshez. Ahhoz, hogy űrvárosok létesüljenek, melyeknek állandó lakói lesznek ahelyett, hogy időről-időre űrállomásokat bocsátunk föl és azokon váltott műszakban tartózkodnak aszt- ronáuták, akik azután cserélődnek. A szovjet kozmonauti- ka ennek a feladatnak a megoldásán dolgozik.- Most teremtjük meg a tudományos-műszaki és társadalmi előfeltételeket, hogy a kozmikus térséget még intenzívebben birtokba vegyük békés célokra - mondotta V. Sz. Andujevszkij akadémikus. - Előttünk áll az a nagy horderejű feladat, hogy iparosítsuk a világűrt, hogy ott ipari objektumokat hozzunk létre. A siker attól függ, helyesen határoz- zuk-e meg a világűr birtokbavételének alapvető irányát, valamint attól, hogy az ember kormányozta űrállomásokat és az automatikus irányítású állomásokat tudományos és technikai szempontból maximális hatékonysággal tudjuk-e működtetni. A tudósok úgy vélekednek, hogy a földi felszíntől számított 200 és 40 ezer kilométer közötti magasságban hozható létre berendezések láncolatából az „űrváros“. Kutatóállomásokat, laboratóriumokat, kényelmes lakásokat, nagyteljesítményű áramfejlesztőket, üzemanyagtöltő állomásokat, anyagraktárakat, javítóműhelyeket, az építkezéshez szükséges felvonulási területeket telepítenek oda. Egyszóval, mindazt, amire az embernek ilyen nem mindennapi körülmények között szüksége van ahhoz, hogy létezni és dolgozni tudjon. Ilymódon lehetővé válik, hogy mindent folyamatosan ott állítsanak elő, amit a földi nehézkedés körülményei között nem lehetséges. Például szupertiszta kristályokat, különféle mesterséges anyagokat, gyógyszereket. A „város“ az űrben ezen túlmenően alkalmas kell legyen arra is, hogy naponta küldjön jelentést a földre a légkör, á világtengerek, a mezőgazdasági művelés alá vont földek állapotáról, figyelmeztessen, ha készülő ciklonokat, hurrikánokat vagy tűzvészeket észlel. Az űrvárosból végezhető a hasznos ásványok felkutatása, létesíthető rádiókapcsolat igen nagy távolságra, onnét szervezhető halászok, geodéták, tengerészek, vasút- és autópályaépí- tók, gázvezetékfektetók mentése. A jelenlegi expedíciók az ilyen tervek valóraváltását készítik elő. Ez a magyarázata, hogy mai expedíciókra egyre bonyolultabb feladatokat bíznak, és azok egyre nehezebb tudományos kísérletek és kutatások elvégzését vállalják magukra. A programok kidolgozását sokfelé végzik, kutatóintézetekben, tervezőirodában. Ezekben készítik föl a kozmonautákat szakmailag, ott szerzik meg a szükséges jártasságot a legkülönbözőbb szaktudományokban Köztudottan a legjobb eredményekre akkor van kilátás, ha valamely kutatással azt bízzák meg, akinek megvan hozzá a szakképzettsége. Minden űrutazási programban szerepelnek orvos-biológiai kísérletek. Bár a kozmonautáknak nem volt speciális orvosi képzettségük, a feladatokat mégis egészen jól megoldották, igaz, jobbára az operátor szerepét töltötték be. S mivel a feladatok egyre bonyolultabbak, sokszor magán az űrállomáson kell orvosilag értékelni a dolgot, ezért aztán szakember nélkül nehéz boldogulni. Ha az űrhajó legénysége három főből áll, a megoldás egyszerű: egyikük - orvos. így volt a legutóbbi esetben. Oleg Atykov hivatásos orvos, az orvostudományok kandidátusa, egész sor kísérletet végzett el az űrkutatás során. Arra vonatkozólag gyűjtött ismereteket, hogy a súlytalanság állapotában hogyan reagál a vérkeringés atest alsó részében a nyomáscsökkenésre, amit a Csibisz különleges űrruha idézett elő. A Joga nevű kísérlet alanya és egyben a kísérlet vezetője az indiai kozmonauta volt. Kérdés, hogy van-e értelme a kozmoszban élni? A válasz határozottan az, hogy igen, van. A szovjet kísérleti programok egyedüli célja, hogy az emberek földi életét segítse. Azzal, hogy úrvárost létesítsünk, vagy mondjuk azt: mesterséges kísérőt adunk a Földnek és azt benépesítjük, választ adhatunk végre az örök kérdésre. Arra tudniillik, mi is a Föld, honnót jön, hová tart? Minél jobban értjük, annál nagyobb lesz a becse, megóvjuk a kellemetlenségektől és ezzel meghosszabbítjuk az életét. Ez a mi filozófiánk. De tudnivaló, hogy létezik egy másfajta filozófia is, mely minden jel szerint megvetéssel viseltetik a Földdel szemben. Lehet-e másként értékelni az USA kormányának a világűr militarizá- lására vonatkozó terveit? 1984-ben a szovjet kormány nyilatkozatában felhívást intézett a világűr fegyvermentesítésére. AZ USA válasza az volt, hogy hozzálátott az ASAT nevű űrállomáselhárító rendszere kikísérletezéséhez. Ennek a rendszernek az lesz a rendeltetése, hogy a föld körüli pályán megsemmisítse az úrobjektumokat. (Szputnyik)
