Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-17 / 20. szám

ÚJ szú 1985. V. 17. A szocialista társadalom fejlesztésé­nek egyik legfontosabb törvényszerűsé­ge a kommunista párt irányitó és vezető szerepének növekedése és elmélyülése. E folyamat törvényszerű következménye az, hogy növekszik a párt ideológiai mun­kájának jelentősége, e munka céltudatos hatása a tudatra és a társadalom gyakor­lati tevékenységére, az állampolgárok tu­dományos világnézetének és politikai ön­tudatának formálására, eszmei egyesíté­sére, valamint a szocializmus és a kom­munizmus építéséért folytatott küzdelem­ben való részvétel mozgósítására. A fejlett szocialista társadalom építé­sének szakaszában megszülettek azok a szükséges feltételek és tényezők, ame­lyek biztosítják az ideológiai és politikai nevelő munka további fejlődését - minő­ségileg magasabb szinten. E feltételek közé soroljuk a társadalmi termelés és a termelőerők magas fejlettségi fokát, a szocialista társadalmi viszonyok szün­telen tökéletesítését, a nép anyagi és szellemi jólétének állandó és tervezett növekedését, a szocialista társadalom tagjai tájékozottságának és öntudatának növelését, társadalmi aktivitásának, mű­veltségének és kulturáltságának növeke­dését, az ideológiai és a politikai nevelő munka gazdag és sokrétű tapasztalatait, amelyeket a pártszervek és -szervezetek a tömegtájékoztató és propagandaesz­közök, az állami, a gazdasági és a társa­dalmi szervezetek segítségével halmoz­nak fel. Továbbá ide soroljuk még a tár­sadalomtudományok sikereit a kommu­nista nevelés elméletében és módszerta­nában, a szocialista közösség országai ideológiai erejének növekvő összehan­golását, amely lehetővé teszi az eszmei nevelő munka elméletének és gyakorla­tának rendszeres gazdagítását a legjobb internacionalista tapasztalatokkal és a burzsoá propaganda elleni erőfeszíté­sekkel. • E tapasztalatokból kiindulva a GSKP Központi Bizottságának 15. ülése 1980 márciusában hangsúlyozta, hogy a komplex megközelítés következetes ér­vényesítése az ideológiai és tömegpoliti­kai munka hatékonyságának alapvető feltétele. Pártunk a nevelő munka komp­lex jellegét és hatékonyságát két egy­mástól elválaszthatatlan feladatnak te­kinti. Sokoldalúságra törekedve Ennek felel meg az a társadalmi cél, amelyet az ideológiai és tömegpolitikai munka számára a CSKP XVI. kongresz- szusa határozott meg. Eszerint nevelő munkánk értelme az, hogy sokoldalúan fejlett embert neveljünk, formáljuk gon­dolkodásmódját és érzésvilágát a szocia­lista eszmék, az erkölcsi normák és érté­kek szellemében, hogy teljes mértékben tovább fejlesszék az új társadalom gaz­dájának és alkotójának legnemesebb jel­lemvonásait. Pártunk ezért hangsúlyoz­za, hogy a mi eszményképünk nem vala­miféle ember feletti hős, hanem dolgos, a szocializmus iránt odaadó ember, meg- győzödéses hazafi és internacionalista. Az ideológiai és politikai nevelő munka társadalmi céljának megvalósítása meg­követeli alkotó lebontását és alkalmazá­sát az élet sajátos viszonyaira, tekintettel a szociális és szakmai csoportok érdekei­nek figyelembevételére. Ez a komplex jelleg következetes érvényesítését, vala­mint a környezet, a csoportok szociális, nemzetiségi és korösszetételének sajá­tosságai elemzése során a differenciált megközelítés tiszteletben tartását jelenti. Megköveteli, hogy a lehető legjobban ismerjük az emberek érdekeit, szükség­leteit, és véleményét. Összehangoltan A komplex megközelítés az ideológiai hatás terén nem új. Már a párt XV. kongresszusa is hangsúlyozta jelentősé­gét, s már korábban is esett róla elég szó. El kell mondani azt is, hogy már megtet­tük az első lépéseket a komplex megkö­zelítés gyakorlati érvényesítéséhez. A pártszervek és szervezetek a korábbi­aknál sokkal jobban érvényesítik az esz­mei-politikai hatást, a munkára való és erkölcsi nevelést, s eszerint dolgozzák ki az ideológiai munka tervét is. Megfigyel­hetjük, hogy az eszmei-politikai hatás (pártoktatás, időszerű propaganda, politi­kai agitáció) egyes eszközeinek és for­máinak hatását összehangolják. Nagy lépést tettünk előre az egész ideológiai szféra tervszerűbb irányításában is. A je­lenlegi helyzettel azonban nem lehetünk elégedettek. Az ideológiai és politikai nevelő munka komplex jellegének és hatékonyságának kérdéseit az SZKP dokumentumaiban és határozataiban is megtaláljuk. Az ezzel kapcsolatos gondolatok mélyreható elemzésével találkozhatunk az SZKP XXVI. kongresszusának dokumentumai­ban is, amelyek a pártszervek és szerve­zetek fő figyelmét az eszmei-politikai, az erkölcsi nevelés és a munkára való neve­lés szoros egységének biztosítására for­dítják, figyelembe véve a dolgozók egyes csoportjainak sajátosságait. Az ideológiai munka komplex megkö­zelítése annyit jelent, hogy figyelembe vesszük a törvényszerű kapcsolatok és viszonyok egész rendszerét, s ennek alapján határozzuk meg a megoldásra váró feladatokat. A nevelő munka komp­lex jellege és hatékonysága egymástól elválaszthatatlan kifejezés, amely magá­ba foglalja az eszmei-nevelő folyamat mennyiségi és minőségi oldalát is. Ezt a tényt hangsúlyozta Mihail Gorba­csov elvtárs, az SZKP KB főtitkára a fej­lett szocializmus tökéletesítéséről és a párt ideológiai munkájáról tartott össz- szövetségi értekezleten: nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ideológiai munka hatékonysága attól függ, milyen szilárdan támaszkodik az emberek tuda­tát, gondolkodását és lelkivilágát, nyilvá­nos és személyi fellépését közvetlenül befolyásoló szociális tényezőkre. A fejlett szocialista társadalom és a tu­dományos-műszaki haladás viszonyai között lényegesen kibővült a nevelési tényezők skálája, megváltozott áz egyes tényezők jelentősége és helye, kölcsö­nös kapcsolata, kölcsönhatása és együtt­működése. Ennek hatására lényegesen változnak az eszmei-nevelő folyamat fel­tételei és lehetőségei, amelyekhez alkal­mazkodni kell, s főleg sokkal jobban kihasználni azokat. A komplex megköze­lítést az egész nevelési hatás szerves egysége is jellemzi. Erre a CSKP KB 15. ülése is nagy hangsúlyt helyez a fiatal generáció nevelésével összefüggésben. Különösképpen hangsúlyozza azt az igé­nyességet, amely a családban, az iskolá­ban, a tömegtájékoztató eszközökben, a művészi alkotásban és főleg a szak- szervezetekben, az ifjúsági szervezet­ben, a pionírszervezetben és az egész Nemzeti Frontban a felelősség elmélyíté­sére irányul. Ez az igény azonban nem csupán a fiatalok nevelésére korlátozó­dik. A dolgozók eszmei-politikai nevelé­sének egész területére érvényes. Meghatározó tényezők A nevelés szerves egységét számos körülmény befolyásolja. Az egyik fontos körülmény az, hogy szocialista társadal­munkban a nevelés egységes rendszere létezik. A szocialista személyiség formá­lásában a párttal együtt az állami szer­vek, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei vesznek részt. Nagyon fontos tényező - amely a szo­cialista társadalomra jellemző - a mun­kakollektíva, amelyben az ember él és dolgozik. Különösen jó hatással van az emberre az olyan kollektíva, amely figye­lemre méltó eredményeket ér el a szocia­lizmus építése gyakorlati feladatainak megoldásában. A kollektívák helyes al­kotó légköre nagymértékben hat a kez­deményezésre és az aktivitásra, szabá­lyozó szerepet játszik a hibák és az emberek tévedését tekintve is. Az egész­séges társadalmi légkör formálásának úgy, hogy az aktívan hasson az emberek jellemére és tevékenységére, minden kommunistának, vezető dolgozónak és tisztségviselőnek ügyévé kell vállnia. Ezt az igényt hangsúlyozzák és nagy jelentő­séget tulajdonítanak neki a CSKP Köz­ponti Bizottságának XVI. kongresszusa óta megtartott ülésein. A bíráló igényes­ség légkörének megteremtése anny't je­lent, hogy elmélyítjük a társadalmi fele­lősséget, nem elégszünk meg az elért eredményekkel, határozottabbak leszünk a tartalékok feltárásában, szüntelenül emeljük az emberek gondolkodásának és cselekedeteinek színvonalát, fejleszt­jük az egészséges és tárgyszerű bírála­tot, olyan közvéleményt alakítunk ki, amely kérlelhetetlen a hiányosságokkal, a felelőtlenséggel, a pocsékolással, a munkafegyelem megsértésével szem­ben, amely kérlelhetetlen a szocialista erkölcs elveivel ellentétben álló nézetek­kel és cselekedetekkel, mint például a különféle kispolgári visszaélések, az alibizmus, nyereséghajhászás, megvesz­tegetés, s az arra való törekvés, hogy a társadalomtól minél többet szerezzünk, de minél kevesebbet adjunk neki. A dolgozó kollektívában megteremt­hetjük a legoptimálisabb feltételeket a komplex eszmei-politikai munkához és erkölcsi neveléshez. A marxista-leninista elmélet segítségével a kollektívában megerősödhetnek az ember élettapasz- tálatainak pozitív elemei, ami elvezethet odáig, hogy meggyőződése aktív, tevé­keny munkájában érje el tetőpontját. A pártszervek és -szervezetek hatás­körében a vezető szerep biztosítása any- nyit jelent, hogy szüntelenül érvényesíte­ni kell a szociális, gazdasági, szervezési, ideológiai és politikai nevelő feladatok megoldására gyakorolt hatást a kommu­nistákra, a társadalmi szervezetekre és minden dolgozóra azzal a céllal, hogy ne csak általánosságban értsék a párt politi­kájának alapvető céljait, hanem a konkrét kollektívákra és csoportokra bontsák le, azonosuljanak velük és öntudatosan va­lósítsák meg őket. A személyiség formálása Az ember eszmei-politikai nevelése tartalmát tekintve döntő és meghatározó, mert biztosítja a személyiség világnézeti orientációját. A politikai nevelés ezért az egész rendszer struktúrájának vezető ré­szeként lép fel, amely kifejezi az embert formáló valamennyi tényező osztályirá­nyát. A politikai öntudat és az eszmei érettség foka ezért az ember nagyon fontos jellemzője. A munkára való nevelés a szocialista ember szükséges jellemvonásai megte­remtéséhez anyagi bázist jelent, hogy benne teljes mértékben kifejeződjenek az új társadalom gazdájának és alkotójának legnemesebb jellemvonásai. A munkára való nevelést gyakran a személyiség for­málásából kiragadva elszigetelten ítéljük meg, főleg azzal, ahogyan az ember a társadalommal szembeni legjelentő­sebb kötelességeit teljesíti, vagy ahogyan dolgozik. Amint az a marxizmus-leniniz- musból kitűnik, a gazdaság és az ideoló­gia között kölcsönös függőség létezik. A problémának e szempontjára Mihail Gorbacsov elvtárs is figyelmeztetett az említett össz-szövetségi konferencián. Hangsúlyozta: a gazdaság és az ideoló­gia elválaszthatatlan egymástól. Minél szilárdabb kölcsönös kapcsolatuk, annál hatékonyabb a gazdálkodás és a neve­lés. Ebből az a gyakorlati következtetés ered, hogy a népgazdaság irányításának javítására hozott intézkedéseknek nem­csak a társadalmi-gazdasági haladás ütemét kell meggyorsítaniuk, hanem aktí­van hozzá kell járulniuk a tömegpolitikai munka tökéletesítéséhez. A párt gazdag tapasztalatai, amelyeket az eszmei-ne­velő és politikai-szervező munkában szerzett, egyértelműen azt mutatják, hogy a szocializmus javára végzett becsületes és áldozatos munka döntő mértékben hat az ember tudatára. Az erkölcsi nevelés a legsokrétűbb terület, amely gyakorlatilag a személyi­ség szellemi és fizikai formálásának vala­mennyi területére kihat. Az objektiv és erkölcsileg helyes értékelés az embernek saját tetteiről, gondolatairól alkotott véle­mény megteremti az aktiv életfelfogást, amely minden helyzetben a magas fokú állampolgári becsület alapja. Az ideológiai és politikai nevelő mun­kában a szervezési törekvések elsősor­ban valamennyi eszköz optimális kihasz­nálására, a nevelő hatás helyes irányítá­sára, a tudatra gyakorolt hatás formáinak helyes kiválasztására és összehangolá­sára irányul. Az eszmei-politikai nevelés komplex megközelítésének szervezési kérdése döntő mértékben a pártszervek és szervezetek irányító tevékenységétől és az egész ideológiai front minőségétől függ. Nagyon sok függ az eszmei-nevelő munka helyes tervezésétől is. A CSKP Közponá Bizottságának T5. ülése ezzel kapcsolatban azt az igényt hangsúlyozta, hogy a pártmunkába több rendszeressé­get és céltudatosságot vigyünk, hogy tökéletesítsük a pártópités minden szint­jén az eszmei és politikai nevelő munka tervezését és irányítását. Az eszmei és politikai nevelő munká­ban elsősorban a távlati tervek játszanak pótolhatatlan szerepet. Ezek nem a kér­dések egyszerű jegyzékét jelentik és nem is jelenthetik azt, hanem a kölcsönö­sen összefüggő intézkedések összessé­gét, amelyet a konkrét viszonyokat figye­lembe véve dolgoztak ki. Alkotó módon Szüntelenül szemünk előtt kell tartani azt az ismert tényt, hogy minden nap új feladatokat hoz és új problémákat vet fel. Különböző a helyzet egyes üzemekben, szövetkezetekben, városokban, falvak­ban és lakótelepeken. Szükséges ezért, hogy a pártszervek és szervezetek alkotó módon lássanak hozzá a feladatok meg­oldásához. A komplex megközelítés szervezési oldala megköveteli továbbá a munka fon­tos összehangolását, valamint az ideoló­giai és tömegpolitikai munkában részt vevő szervezetek és intézmények törek­véseinek céltudatos és tervszerű egyesí­tését. Ezért a szervezetek és intézmé­nyek jogkörének megfelelően részt vesz­nek a tömegek nevelésének irányításá­ban, az ideológia terjesztésében és elsa­játításában. Munkájukat közvetlenül a partszervek és -szervezetek vezetilj. Elsősorban határozataikkal, amelyek meghatározzák az adott időszakban, és adott helyen az ideológiai és politikai ne­velőmunka irányát. Az állami szervek­ben és a társadalmi szervezetekben dol­gozó kommunisták segítségével ezután irányítják munkájukat, koordinálják tevé­kenységüket, figyelembe véve azokat a lehetőségeket és sajátos feladatokat, amelyeket az állami és társadalmi szer­vezetek politikai rendszerünkben betölte­nek. Arról van szó, hogy a pártszervek és -szervezetek távlati és operatív terveiben rögzített célfeladatok biztosítsák az esz­mei-politikai hatás valamennyi résztvevő­jének egységes és összehangolt ideoló­giai és politikai nevelő munkáját. Dr. JAROSLAV KLÓ kandidátus, docens Az ideológiai munka komplex \ megközelítése S.-8*2 s Hí i .ír- * c “Qí W »= C ‘<0 5 O Ifi ±: ^ N O 32 D) (/) c C ■o 'p 45 < -S-.Ö ^ 3 ° -2 (5 2 -o i Oifi £ 2! «• 1 * <8 ° g1 I (/> c < ü> i Í2 Q) m 'O I 0>«o'jj I 3 N^. I « 2 ? | I ^ E « 2 I m m m « 1 c ■£! o a I '<b '3 áS 'Q> I -iá -2* Ö c I t§«2 I 5 •= C N I qc a> <n I „ i = <b 1 <tiu j

Next

/
Thumbnails
Contents