Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-05 / 18. szám

J elentős jubileumokra készül magnezitiparunk, gazdasá­gunk egyik igen fontos, hazai nyersanyagot feldolgozó ágazata. A csaknem 8900 személyt foglal­koztató Szlovák Magnezitművek dolgozói a közeljövőben emlékez­nek meg a magnezitfeltárás 115., a magnezit-feldolgozás 100. és a szocializmusban végzett alkotó munka kezdetének 40. évforduló­járól. gazdasági fejlődésünk szilárd pilléré ~ ÚJSZÚ 1985. V. 5. mányos-műszaki fejlesztés keretében megoldást nyert és felhasználásra kész a legszigorúbb követelményeknek meg­felelő klinker és falazóanyag gyártási technológiája. Termelési alkalmazásá­nak előfeltétele azonban az, hogy ele­gendő vastartalom nélküli magnézium- oxiddal rendelkezzünk. Ennek érdekében Haőavában felépítünk egy vastartalom nélküli künkért gyártó üzemet. Az évi 26 ezer tonnás szintet elérő termeléssel tel­jes mértékben fedezni fogjuk a hazai felhasználók szükségleteit és az export növelése is lehetővé válik. Egyébként a vállalatfejlesztés további szakaszában előtérbe kerül a integrációs kapcsolatok fejlesztése a KGST-országokkal. Ezzel összefüggésben a lubeníki és lovinoba- nai üzemeinkben a jelenlegi szinthez ké­pest kétszeresére növeljük a magnezit felhasználásával gyártott falazóanyag termelését, beleértve az olvasztott mag­nezit alapján készülő csúcstermékeinket is.- A KGST 39. ülésszakán Lubomír Strougal elvtárs, szövetségi kormányel­nökünk is kiemelte magnezitiparunk fej­lesztésének nemzetközi jelentőségét. Mit jelent ez a vállalat számára?- A magnezitanyaggal nem rendelkező baráti országok termékeink iránti igénye szükségszerűen megnövekszik, illetve a tagállamokkal folytatott együttműködé­sünk ezen a szakaszon is tovább bővül, így a kivitel is. Már az 1948-as évben 24 ezer tonna magnezitterméket szállítot­tunk a baráti országokba. Azóta ez a mennyiség 18-szorosára nőtt, értéke meghaladja a 910 millió koronát. Jobb minőségű termékeink mennyiségének növelésével és választékuk bővítésével, használati értékük növelésével megte­Ladislav Bobcák (balról) - a kerületi pártbizottság titkára gratulál Zoltán Prekop vállalati igazgatónak az elért eredményekhez A--------------------------------------------------------­rem tettük az előfeltételeket termékeink versenyképességének fokozására a kül­földi piacokon. Termékeink 47 százalékát hosszú évek óta 32 külföldi országba exportáljuk. Az utóbbi három ötéves tervidőszakban magnezitexportunk érté­ke meghaladta a 12,6 milliárd koronát. Ennek népgazdasági jelentőségét szük­ségtelen magyarázni.- Hogyan igazodik a magnezitipar a vaskohászat szükségleteihez?- Az elkövetkezendő években tovább erősödik e két ágazat kapcsolata. Az acéltermelésben a következő tíz évben várható szerkezeti változásokhoz a mag­nezitiparnak is feltétlenül alkalmazkodnia m kell, ami eléggé terjedelmes beruházá­sokkal jár. A jóváhagyott műszaki-beru­házási program megvalósítása magne­zitiparunk minőségi átépítését eredmé­nyezi. Több milliárd koronát igénylő beru­házásokról van szó, amelyek exportké­pességünket is alapvető mértékben nö­velik.- Igazgató elvtárs beszélgetésünk ele­jén utalt arra, hogy a Szlovák Magnezit­művek üzemeiben elért kedvező ered­mények a dolgozók kezdeményezésé­nek, a legjobb kollektívák példamutatá­sának köszönhetők. Néhány már az öt­éves tervet is teljesítette. Nyolc üzemük közül melyikben dolgoznak a legeredmé­nyesebb kollektívák?- Mindegyik üzemünkben találhatók jobbnál jobb kollektívák, hiszen például a szocialista munkabrigádok mozgalmá­ba dolgozóink 84 százaléka bekapcsoló­dott, számos kollektíva és egyén magas állami, illetve ágazati kitüntetésben ré­szesült. Külön említést érdemelnek azok a kollektívák és dolgozók, amelyek és akik már teljesítették a 7. ötéves tervidő­szak feladatait. A bányászkollektívák kö­zül Juraj Levcák brigádja a jelsavai üzemben, tave.ly július 11 -én elsőként teljesítette a tervet. Jozef égorica, Franti- §ek Puhalla lubeníki kollektívái, vala­mint Ján Kretnek, a Szocialista Munka Hősének jeláavai brigádja már szintén az ötéves terv feladatait meghaladva dol­goznak. Példájukat mások is követik, ami biztosítékul szolgál arra, hogy egész vál­lalatunknak sikerül határidő előtt teljesíteni a 7. ötéves terv feladatait és jól felkészül­nie a következő tervidőszak, illetve pár­tunk XVII. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósítására. KULIK GELLÉRT E jelentős évfordulókról, s a vállalat jelenlegi termelési eredményeiről hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkal­mából beszélgettünk Zoltán Prekop elv­társsal, az SZLKP KB póttagjával, a Szlo­vák Magnezitmúvek vállalati igazgató­jával.- Örömmel állapíthatjuk meg, hogy vállalatunk dolgozói, a világpiaci verseny bonyolult feltételei közepette is sikeresen teljesítik feladataikat, s nincs miért szé­gyenkeznünk - jegyezte meg a vállalati igazgató. - Szeretném ezt néhány adat­tal érzékeltetni. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott árutermelésünk értéke meg­haladja a 9 milliárd 906 millió koronát, s valószínű, hogy több mint 42 millió korona értékű árut termelünk terven felül. Több mint 10 milliárd korona bevétellel számolunk, ami a feladatok 87 millió koronával történő túlteljesítését jelente­né. Mindezt annak köszönhetjük, hogy vállalatunk nyolc üzemében folyamato­san beérik a kezdeményező mozgalmak gyümölcse, legjobb kollektíváink példa- mutatása követőkre talál. Ez a jelen, de beszélgetésünk a mag­nezitipar 100 éves múltjára, valamint jö­vőjére is vonatkozik. A jövőt illetően is jogos ez az igény, mert a geológiai felmé­rések szerint legalább még 100 évre elegendő készlettel rendelkezünk Kelet- Szlovákiában, még akkor is, ha 50 szá­zalékkal növeljük a kitermelést. Ezt a hőálló alapanyagokat gyártó ipar kifej­lesztéséhez. A kezdetben értéktelennek minősített magnezitlelóhelyek az érdek­lődés középpontjába kerültek, főleg azért, mert minőségileg is megfelelő magnezit Európában csupán Ausztriá­ban, Szlovákiában és a Szovjetunióban volt található. A harmincas években a cementipar­ban is elkezdték a magnezittermékek Akik teljesítették az ötéves tervet: (balról) Frantiéek Puhalla, Elena Sabová, Mária Palíőková, Ján Kret a Szocialista Munka Hőse, Juraj Levóák, Klára Kropalová és Jozef Sgorica. Jobbról Pavol Pilát a bányaipari dolgozók szakszer­vezete kerületi bizottságának elnöke a megállapítást Zoltán Prekop vállalati igazgató is megerősítette.- Felbecsülhetetlen kincs ez - folytatta Prekop elvtárs - amivel nagyon ésszerű­en kell gazdálkodni. Mondhatnám úgy is, kötelességünk ezt a hazai nyersanyag- forrást felhasználni olyan paramétereket elérő falazóanyagok gyártására, ame­lyekkel nemcsak megtarthatjuk az export jelenlegi szintjét, hanem növelhetjük is azt. A KGST-országok közös igyekezeté­vel, műszaki, esetleg pénzügyi kooperá­ciójával partnereink igényeit is kielé­gíthetjük. Magnezitgyártmányaink nélkü­lözhetetlenül fontosak a csehszlovák ko­hászat szükségszerű szerkezeti átépíté­séhez, s a cementgyártás korszerűsíté­séhez. Mindezt nem is sejthették azok a munkások, akik a Rima völgyében, a Jesenské és Tisovec közti vasút építé­se közben, 1871 -ben először találkoztak ezzel az „ismeretlen" kőzettel. De 15 évvel később már elkezdték a „Suchá" lelőhelyen jövesztett és a tisoveci mész­égető kemencékben égetett magnezit fel- használását a kohászatban. Ez az idő­szak jelenti a magnezit felhasználásának kezdetét Szlovákiában. Prekop elvtárs a továbbiakban el­mondta, hogy az eltelt száz év alatt sok műszaki találékonyságra volt szükség az olyan technológiai módszerek kidolgozá­sához, amelyek biztosítják a kohászat által megkövetelt, nagy höálló képességű anyagok gyártását. A huszadik század első felében, a vi­lág acélgyártásának növekedése követ­keztében megteremtődtek a feltételek felhasználását a rotációs kemencék hö­álló anyagaként. Röviddel hazánk felszabadulása után nagy feladatok hárultak magnezitipa­runkra. Ezek szorosan összefüggtek népgazdaságunk iparosításával. Gyors ütemben fejlődött az ipar, főleg a vasko­hászat és a cementgyártás, ami megkö­vetelte a magnezitipar szükségszerű fej­lesztését. A KGST-országok között a Szovjetunión kívül csak hazánk rendel­kezik saját magnezitipari nyersanyaggal, ezért a baráti országok ez irányú szük­ségleteivel is számolnunk kellett.- Szeretném elmondani - folytatta tá­jékoztatóját Prekop elvtárs - hogy a szo­cialista építés négy évtizedében a mag- nezitjövesztés 12,3-szeres, az ömlesztett magnezit termelése 9,4-szeres és a fala­zóanyagok gyártása 24,5-szörös arány­ban növekedett. Ezekben az években hazánk acéltermelése 15,6-szorosára nőtt. Az utóbbi 25 év alatt tovább mélyült a magnezitipar kapcsolata a kohászattal és a gépiparral. Az illetékesek követke­zetesen figyelembe vették a csehszlovák acélgyártásnak a bázikus anyagok iránti specifikus szükségleteit.- Milyen új feladatok hárulnak a mag­nezitiparra a csehszlovák acélgyártás fo­lyamatos szerkezeti átépítésével össze­függésben?- Ezek nagyon igényes feladatok. Alapjában véve arról van szó, hogy kiváló minőségű hőálló anyagokat gyártsunk, mégpedig vasat és minőségrontó anya­gokat nem tartalmazó klinkerből. A tudo­■HH A jubiláló magnezitipar crantisek Puhalla (jobbróla második) bányászkollektívája (Pavel Kalmárfelvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents