Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-26 / 17. szám
Április kilencedikén ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját a szlovákiai kóolajfeldolgozás. Mostani fellegvárában, a bratisla- vai Slovnaftban méltóképpen emlékeztek meg erről az évfordulóról. Rendezvények egész sora bizonyította, hogy a farkastoroki (Vléie hrdlo) óriásgyár magáénak vallja ezt a kilenc évtizedes múltat, ma is merít belőle. Az egykori Apollo örökébe lépő nemzeti vállalat az elmúlt évtizedekben rohamos léptekkel fejlődött. Közelebbi ismerői egy óriási laboratóriumnak tartják, amelyben eredményesen ötvöződik a kutatás, a fejlesztés és a termelés. Összeállításunkban a múlt, a jelen és a jövő vállalati képeiből villantunk fel néhányat. folyamatokhoz. Ezért az új gyárat itt építették fel. xxx A felszabadulás utáni időszakban Václav Vesely, a szlovákiai kóolajfeldolgozás nesztora volt az Appolo első igazgatója. A ma nyugdíjas professzor igy emlékezik:- Sokan fantáziának tarották azt, amit a háború utáni újrainduláskor magunk elé tűztünk. Mára ez a megkérdőjelezett fantázia valósággá vált. Ezért is állítom, hogy megéri a jövőbe nézni, de csak megalapozottan, amikor az ember a fejlődés mérföldköveinek kijelöléséhez szilárd ismeretekre épít. A jelen, s a jövő gondjai most más összefüggésekben jelentkeznek, mint annak idején. Ma az emberiség egyik világméretű gondja a környezet további szennyeződésének megakadályozása. Hazai körülményeink között a Slovnaft sokat tehet a környezetvédelem érdekét vissza Irakból, ahol kulcsra készen adtunk át egy korszerű berendezést. Emlékezetes éveket töltöttem Vajánban (Vo- jany), az ottani üzem építése és a próba- üzemelés idején. Többnyire fiatal szakemberekkel dolgoztam, s a munkaidőn kívüli órák hasznos eltöltésére is szakítottunk időt. Akkori eredményeink, sikereink mindennél többet mondóan íródtak be a vállalat krónikájába.-Talán kissé meglepő, de manapság az emberekkel van a legnagyobb gondunk - töpreng el egy feltett kérdésen Frantisek Huba, a vállalat termelési igazgatóhelyettese. - Annak ellenére mondom ezt, hogy kiváló kollektívák és egyének dolgoznak nálunk. Mégis bizonyos értelemben sok fejtörést okoz a munkaerő-ellátás kérdése. Nagy előnynek számit, hogy kezdettől fogva rohamos fejlődés jellemzi vállaltun90 ÉVES A SZLOVÁKIAI KŐOLAJFELDOLGOZÁS Az Apollo kőolajfinomító vállalatot 1895. árpilis kilencedikén, a részvényesek budapesti tanácskozásán alapították. A részvények többsége ugyanis a budapesti Hazai Bank tulajdonát képezte. A kóolajfinomító felépítésére a városi tanács egy 7,6 hektáros területet adott el, mégpedig a mai Marek Culen, Martanoviő, Kosická, Chalupka és Botto utcákkal körülhatárolt telkeket. Ezután megkezdődött az építkezés, s az elkövetkező esztendő áprilisában már beindult a gyárban a kőolaj feldolgozása. Az Apollónak évente 30 ezer tonna „fekete aranyra“ volt szüksége, amit hajókon a Kaukázusból, vasúton Lengyelországból szállította a Duna-parti városba. Később sokféleképpen alakult a gyár sorsa, attól függően, milyen politikai és gazdasági változások hatása alá került. A II. világháború idején német érdekeltségek tulajdonát képezte. A háborús években gyors ütemben növelték a termelést, 1943-ban már 160 445 tonna kőolaj került feldolgozásra. A gyár 1944. június 16-án amerikai légitámadás célpontja lett, habár ekkor már a frontokon eldőlt a háború kimenetelének a sorsa. Aztán még újabb légitámadások is érték a gyárat. A felszabadító szovjet csapatok megérkezése előtt a németek leszerelték és elhurcolták a megmaradt berendezéseket. A lebombázott és kirabolt Apollo egyes részlegeit aztán a gyár munkásai és műszaki szakemberei a szovjet katonai alakulatok segítségével 1945 májusában újból üzembe helyezték. Egy hónappal később arról született döntés, hogy felépítenek egy új köolajfi- nomitót. A hely megválasztásával kapcsolatban több lehetőség merült fel, a Bratislava melleti Ivánkától kezdve a Trencín melletti Záblatieig, míg végül a Duna közelsége döntött. Történetesen az, hogy elegendő vizet adhat a hűtési ben. És tesz is. Itt van például az üzemanyagok ólomtartalmának a kérdése. Nem is az az elsődleges gond, hogy ólommentes üzemanyagot gyártsunk, hanem az, hogy az alapanyagok olyan keverési arányait találjuk meg, amelyben az ólomtartalom a minimálisra csökken. A gyár környezetjavító törekvéseinek közvetlen eredményét a városok forgalmas utcáin és útkereszteződésein lehet lemérni, mivel a csökkentett ólomtartalmú üzemanyagok égéstermékei kevésbé károsak a légzőszervekre, egészségesebb levegőt szívhatnak magukba a gyerekkocsikban fekvő gyermekek, akiket a legveszélyesebb magassági övezetben érnek a kipufogó gázok ártalmai. Közvetlenül pedig a talaj, a víz és a levegő szennyeződését csökkenthetik a gyárban. Mindhárom szakaszon biztató megoldásokat találtak a Slovnaftban. A megkezdett út helyesnek bizonyult, fokozatosan jelentkeznek az eredmények. Szakemberképzés szempontjából már a kezdet kezdetén szerencsés helyzetben volt a bratislavai gyáróriás. Az Apollóból kikerült tapasztalt szakemberek mellett felnőhettek azok a fiatalok, akik azóta fokozatosan vállalati kulcspozíciókba kerültek. A régiek közül azonban né- hányan még köztük vannak. Mint például Ján Tomasovic, a Szocialista Munka Hőse, aki tapasztalatait igy összegezi:- A háború után romokból építettük újjá az Apollót. Féltettük és büszkék voltunk rá, mert Európában nem egy elsőséget mondhatott magáénak. Itt üzemelt például az öreg kontinens első desztiláci- ós üzemegysége. Később a Slovnaft az ország valóságos kőolajipari „kutatóintézetévé“ vált. Egyszer sem építettünk két egyforma termelési egységet. A következő mindig korszerűbb volt az előzőnél. S ez így van rendjén. Nemrég tértem Ján TomaSovic, a Szocialista Munka Hőse kát. Az emberek évente új ismeretekkel gyarapodva dolgoznak a termelésben. Kőolajipari gépgyártásunk sok új berendezését először nálunk szereltük össze, és itt próbáltuk ki üzemelés közben. Vagyis, amit valaki megtervezett, azt mi fokozatosan bekapcsoltuk termelési rendszerünkbe. Ez állandó felkészültséget, folyamatos ismeretszerzést kiván. De miért is mondtam, hogy a legtöbb gondunk az emberekkel van? Lassan a Slovnaft régi szakemberei kiöregednek, Dr. Ivan Kopernicky mérnök, kandidátus, a Slovnaft vállalati igazgatója. egyre kevesebb van belőlük. A termelés is bővült, sok fiatal került sorainkba, akiknek felkészültsége lehetővé teszi, hogy magabiztosan kezeljék a többnyire szá- mitógépvezérlésű hazai és külföldi berendezéseket. Bonyolítja helyzetünket, hogy a legjobbakat mindig kénytelenek vagyunk az újabb üzemegységekre átcsoportosítani. Azt mondjuk nekik: jelenlétetek a garancia arra, hogy körülöttetek mások is fejlődhessenek, igazi szakemberekké nevelkedjenek. A legjobbak helyén viszont űr marad, amit nem olyan könnyű betölteni. így aztán örökös mozgásban vagyunk. Irakba és más külföldi megrendelésekre szintén csak a legjob- bakból válogatunk. Következményei ugyanazok, mint az előző esetben. Az sem másodrangú tényező, hogy a fennálló munkaszervezési rendszerben az egyén esetleges hibájára mindnyájan ráfizethetünk. Ezért megkülönböztetett figyelemben részesítjük a mestereket, akik nálunk sincsenek könnyű helyzetben. Nekik a legnehezebb a mukájuk. Olyan „kapitányai“ a beosztottjaiknak, mint az autósiskola oktatója, akinek az igazi forgalomban és a velejáró veszélyeket vállalva kell tanítania. Keressük annak mó- dozatatit, hogy miként lehetne maximálisan segíteni a mestereken. Arra is odafigyelünk azonban, hogy felkészítésük ne csak az elméleti ismeretek tartományából merítsen, hanem elgendő teret és időt kapjanak benne az üzemelés és a munkaszervezés kérdései is. Szovjet kőolaj nélkül a Slovnaft egyáltalán nem tudna termelni. Hosszú távú szerződés alapján, a Barátság Kőolajvezetéken érkezik a „fekete arany“ a vállalatba. Ez nyújt biztonságot a gyárnak, s ez a további fejlődés megalapozója is. Azé a fejlődésé, amely a könnyüvegyipar irányába, s a kőolaj mélyebb feldolgozása felé halad. Jövőbe mutató mérföldkő az új krakkolóüzem felépítése. A kivitelezés már elkezdődött. A beruházási ráfordítások egy év (!) alatt megtérülnek. Szovjet kivitelezésben paraffingyártó üzemegység is épül a gyárban. Ugyancsak új termelési részleggel, gumiipari adalékanyagok gyártásával bővül a vajá- ni üzem. Az új beruházások révén a Slovnaft gyors ütemű fejlődésének további fontos szakaszába léphet. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÜJ szú 385. IV. 26. Korszerű számítástechnikai berendezések segítik a bonyolult tech- A szlovák petrolkémiai komplexum szíve a számítógépirányitású, új nológiai folyamatok irányítását etiléngyártó üzemegység (Dusán Karlik felvételei) MIKIK TERVEK
